Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1984. július-december (17. évfolyam, 27-52. szám)

1984-08-17 / 33. szám

V A beavatottak is későbbre várták, ezért általában meglepetést jelen­tett a tömegtájékoztató eszközök segít­ségével közreadott hír: „A Szlovák Mag­nezitművek jolsvai (Jeléava) üzemében Juraj Levőák 14 tagú bányászkollektívája 1984. július 11-én teljesítette a 7. ötéves tervidőszakra előirányzott feladatokat, és a tervezett 778 280 tonna helyett 779 338 tonna nyersmagnezitot jövesz- tett. Ezenkívül vállalta, hogy a tervidő­szak végéig még további 220 612 tonna magnezitot jöveszt.“ Személyesen néhány nappal később találkoztunk Juraj Levőákkal, a sikeres bányászbrigád vezetőjével. Érkezésünk napján a brigád a dúbravai részlegen dolgozott. Ezt Ján Poliak mérnöktől, a részleg vezetőjétől tudtuk meg, akár­csak azt, hogy „nagyrobbantást“ végez a Levcák-brigád a bánya mélyében, ami kora délutánig eltart. Tehát várni kell. Addig a bányarészleg vezetőjétől érdek­lődtünk a brigád és munkája felől. alkalmából Juraj Levőáknak „A rozsnyói járás fejlesztéséért“ járási, majd 1983. május 9-én a Kiváló munkáért állami kitüntetést adományozták. Ennyit tudtunk meg nagyjából Ján Po­liak üzemrészlegvezetőtől, illetve a bri­gádkrónikából a sikeres jolsvai bányász­kollektíváról. Közben az idő szaladt, és délután 14 óra körül Juraj Levőák „civil­ben“ nyitott be a részlegvezető dolgozó- szobájába, ahol elbeszélgettünk vele. Ér­dekelt eddigi életútja, bár annyit már tudtam, másfél évtizede dolgozik ebben a kollektívában.-Én sokkal korábban, már 1949-ben kezdtem itt dolgozni, a „bányavonat“ mozdonyán, de elkerültem innen - emlé­kezett vissza. - Dolgoztam az Ifjúsági Vasút építésén, majd 1953-ban bevonul­tam katonának. Ott, Dubnica nad Váhom- ban megnősültem. Dolgoztam a Stavoin- dustria cégnél, de hazavágytam, szülőfa­lum Magnezitovce vidékére. 1958-ban a Jolsvai Gép- és Traktorállomáson vál­A PÉLDAMUTATÁS EREJE Juraj Levcák bányászkollektívája teljesítette ötéves tervét A A brigád, mely már teljesítette az ötéves tervet A brigádvezetö átadja a tervteljesí- tésröl szóló jelentést Ladislav Bob- őáknak, a kelet-szlovákiai kerületi pártbizottság titkárának. Jelen volt Jó­zef Lukáő, a kerületi szakszervezeti tanács elnöke, Zoltán Prekop, a Szlo­vák Magnezitmúvek Vállalati igazgató­ja is.- Röviden csak azt mondhatom: a Levőák-brigádnál minden feltétel meg­van ahhoz, hogy munkáját siker koronáz­za - hangzott Poliak mérnök véleménye. - A kollektíva tagjainak összehangolt munkája, kölcsönös bizalma, tenniakará- sa, lelkesedése képezi az igazi hajtóerőt a feladatok eredményes teljesítéséhez. Ennek az egészséges légkörnek a kiala­kításában kétségtelenül legnagyobb ér­deme a brigád vezetőjének, Juraj Lev­őáknak van. Példamutatása vonzó, moz­gósító erővel hat a brigád minden tagjára. Bízunk abban, hogy a jövő év végéig valóban felszínre hozzák a vállalt 1 millió tonna nyersmagnezitot, mert ennek a kollektívának és vezetőjének munkasi­kere nem új keletű. Tessék, lapozza át a brigád krónikáját, meggyőződhet erről. laltam munkát, néhány év után pedig visszamentem a bányába. Tudja, aki egyszer „beiratkozik“ a bányászok nagy családjába, az visszavágyik oda. Több mint két évtizede megszakítás nélkül dol­gozom a jolsvai megnezitüzemben.- Hogyan sikerült ilyen sikeres kollek­tívát összekovácsolni?- Ez közös igyekezetünk eredménye, s amit szeretnék aláhúzni, nem az én érdemem - hangsúlyozta Juraj Levőák. - A brigád megalakulásakor tudatosítot­tunk, mennyire fontos megteremteni a kollektívában a kölcsönös bizalmat. Elérni azt, hogy minden tag érezze a fel­adatokhoz való helyes viszonyulás szük­ségességét. A tagok észrevételeire, ja­vaslataira következetesen fel kell figyelni. A brigád minden tagjának éreznie kell azt A Levcák-brigád „civilben“ (Ján Grosiar felvételei) is, hogy számolnak vele és amit csinál fontos, tehát jól kell dolgoznia. Ha mind­ezt sikerül elérni, akkor a brigád bízhat saját erejében. Bár a munkafeltételek megteremtése az üzemvezetők feladata, de egy becsületes kollektívának szintén hozzá kell ehhez járulnia. Mi ebben látjuk a jó eredmények elérhetőségének felté­teleit.- Tudomásunk szerint eredetileg az ötéves tervük négy év alatti teljesítését vállalták.- Igen, valóban így volt. 1982. decem­berében közöltük az illetékesekkel ezt az elhatározásunkat, s azt is, hogy a 7. ötéves tervidőszak végéig terven felül további 209 400 tonna nyersmagnezitot jövesztünk. Menet közben láttuk, többre vagyunk képesek. Ugyanis az utóbbi há­rom év alatt a tervezett 458 280 tonna helyett 652 978 tonna magnezitot jövesz­tettünk. Eredményeinktől fűtött lelkese­désünk az idén tovább fokozódott, és - amint ismeretes - ez év július 11 -én teljesítettük az öt évre előírt feladatokat. Tehát korábban, mint ahogyan eredetileg vállaltuk. Szerintem mindezt csak azért tudtuk elérni, mert brigádunk minden tag­ja érzi, tudatosítja: a fejlődés nem áll meg, gyorsan halad előre, ezzel lépést kell tartani, minden poszton, munkahe­lyen. Igaza van Ladislav Kriaknak, a jolsvai magnezitüzem pártbizottsága elnökének abban, hogy Juraj Levőák üzemük egyik példás kommunista dolgozója, aki nem­csak a munkahelyén, hanem a politikai és társadalmi életben is becsületesen teljesíti a rábízott feladatokat. Példamu­tatása a forrása annak, hogy a Levőák- brigád joggal bízhat saját erejében, mun­kájának eredményességében. KULIK GELLÉRT A javaslatot elfogadva lapozgattam a brigádnaplóban. Néhány bejegyzés be­lőle: A brigád 1970-ben alakult. Juraj Levőák kezdettől fogva tagja, 14 éve a vezetője. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 63. évfordulója alkalmából Juraj Levőák neve és fényképe a kerület legjobb dolgozóinak tablójára került. A brigád elismerő oklevelet kapott a kerü­leti párt-, állami és szakszervezeti szer­vektől a 6. ötéves tervidőszak feladatai­nak határidő előtti teljesítéséért. 1981. május 1 -én a Levőák-brigádnak „A rozs­nyói járás fejlesztéséért“ járási kitünte­tést adományozták, a CSKP megalakulá­sa 60. évfordulója alkalmából a brigád tagjainak neve bekerült a rozsnyói (Roz- őava) járási pártbizottság becsületköny­vébe. Többszöri bejegyzés jelzi, hogy a Levcák-brigád sokszor elnyerte „Az üzem legjobb kollektívája“ címet. 1981. november 27-én rekordot dön­tött a brigád. November és december havában összesen több mint 60 ezer tonna magnezitot jövesztett. 1982. szep­tember 11-én a szövetségi kormány és ÚJ SZÚ a Szakszervezetek Központi Tanácsa B a ,,Szocialista verseny győztese“ jel­vényt adományozta a brigád tagjainak, akik elnyerték az ,.Áldozatos munkáért“ kitüntetést is. A Győzelmes Február 35. évfordulója 984. Vili. 17. Progresszív fejlesztéssel Az utóbbi években a rimaszombati (Rimavská Sobota) járásban a gép­ipar fejlődött a leglátványosabban. Tíz évvel ezelőtt az ágazat össztermelé­se járási viszonylatban még alig érte el a 137 millió koronát, az idén viszont várhatóan az 520 milliót is meghalad­ja. A három jelentősebb gépgyár kö­zül a legrégebbinek is csupán másfél évtizedes múltja van. Ma már közel 1500 ember dolgozik a járás gépipari üzemeiben, az iparban foglalkoztatot­taknak csaknem 15 százaléka. A Piesoki Gépgyár éafárikovói üze­mében főleg alakítógépeket, valamint mechanikus és hidraulikus csőhajlító­gépeket gyártanak. Az elmúlt öt év­ben a termelés növekedése megha­ladta a 191 százalékot, s két termékü­ket a kiváló minőségű áruk kategóriá­jába sorolták. A termelés további fejlesztésének fő akadályát a beruházások kivitele­zésében keletkezett 2-3 esztendős késés jelenti. Miután a kassai (Koái­ce) Montostav kihelyezett járási munkahelyét megszüntették, a zvole- ni Stavoindustria vette át a nagyberu­házást. Ettől a vállalattól nemcsak itt, hanem a árás más építkezésein is sokat rémé tek, az elmúlt évben azon­ban csakn :m teljes volt a mozdulat­lanság. A I eruházás késése miatt az ötéves tér előirányzatait valószínű­leg nem te jesítheti az üzem. A járás egújabb gépipari üzemét, a Detvai Nt bézgépgyár rimaszombati gyáregység ét is az említett vállalat építi. Ami i gyárépítést illeti, itt sem sokkal jobl ■ a helyzet, noha a járás legjelentős ;bb gépgyártó üzeméről van szó, a nelyben az eredeti elkép­zelések szt rint a jövő évtized közepé­ig közel hí romezer dolgozót kellene foglalkozta ni. Nos, a próbaüzemsze­rű termelés már megkezdődött, s elin­dult a szak nunkásképzós is, jelenleg azonban c ;ak alkatrészeket, félkész termékeket gyártanak. Később a he­gyi tereper jól alkalmazható kaszáló­gépek gyár ására szakosodnak, ami­vel a mezőgazdaság egyik égető gondja oldódik meg. A szintén detvai igazgatóság alá tartozó tisoved nehézgépgyár terme­lését az UDS 110 típusú rakodógépek és a Tatra 815 jármű alvázának gyár­tására szakosítják. Az évi termelési érték ebben az üzemben már most meghaladja a 420 millió koronát. A termékek mintegy 60 százaléka külpiacra kerül, s ennek értéke a 7. ötéves terv időszakában meghaladja az 1 milliárd koronát. Már most valamennyi gépgyárban nagy gondot fordítanak a műszaki fejlesztésre, a termékfelújításra. A ti- soveci gépgyárnak például már jelen­leg három robotizált munkahelye van, s jövőre újabb három munkafolyamat robotizálását tervezik. A közelmúltban az SZLKP Rima- szombati Járási Bizottsága is foglal­kozott a gépgyártás helyzetével, s in­tézkedéseket hozott a fejlesztés meg­gyorsítására.-h.a-

Next

/
Oldalképek
Tartalom