Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1984. július-december (17. évfolyam, 27-52. szám)
1984-08-03 / 31. szám
Bulgáriai noteszlapok — 6. Egy rohamosan fejlődő kerület A tenger békésnek látszik. Vize, ellentétben a nevével, egyáltalán nem fekete. Erre burgaszi vendéglátóink külön fölhívták figyelmünket, s okkal, hiszen valóban tiszta, fürdésre kiválóan alkalmas a bolgár tenger, melynek partján az utóbbi évtizedekben szinte gomba módra nőttek ki az üdülőházak, szállodák. Ezek egyikében, a burgaszi Novotel- ban is töltöttünk egy éjszakát. Az égbe nyúló szálloda tetején helyezték el a kör alakú vendéglőt, melyből kitűnő kilátás nyílik a gyorsan épülő városra és környékére, a végtelenbe vesző tengerre. Bur- gasznak 200 ezer lakosa van, a kerület lakosainak száma eléri a 380 ezret. Ez a legintenzívebben fejlődő kerület az egész országban. Egy, a kerület turistaforgalmára jellemző adat: tavaly 2 millió látogatót fogadtak, ebből 75 ezer külföldi volt. A turizmus szempontjából a legfontosabb az éppen 25 éve kiépült Napos Part. Látványosság tekintetében pedig a két múzeumváros: Szozopol és Nesszebar,,melyek, persze nemcsak múzeumként „szolgálnak“. Külön figyelmet érdemel a kerület ipara és mezőgazdasága. Burgasz az ipari halászatnak is központja. Gyártanak a kerületben vagonokat, ventillátorokat és klimatizációs berendezéseket. Ezek 70 százalékát külföldön értékesítik. A mezőgazdaság szocializálása 1945- ben kezdődött el, amikor létrehozták az első szövetkezeteket, majd 1950-ben elkezdődött a szövetkezetek egyesítése. Ma már 14 mezőgazdasági-ipari komplexumban összpontosul a termelés, mely lényegesen nagyobb lett, mint az előző évtizedekben. A gabonatermelés az utóbbi négy évtizedben az ötszörösére növekedett. Pezsgő kulturális élet is jellemzi a kerületet. Három nemzetközi kulturális rendezvény tette ismertté Burgasz nevét: az Arany Orfeusz táncdalverseny, egy folklór- és egy szobrászverseny. A városnak van színháza, operája, bábszínháza, múzeuma, szimfonikus zenekara. A kerület iskolái közül a legismertebb a burgaszi vegyipari főiskola, amely tavaly volt 25 éves. A jól felszerelt iskolában külföldi diákok is tanulnak. A város pedagógiai főiskolája más kerületek számára is képez tanítókat. Van a városban egészségügyi főiskola és idegenforgalmi vezető kádereket nevelő iskola. Meggyőzően szemlélteti a kerület fejlődését a szocialista forradalom győzelme utáni időszakban az a két létesítmény is, ahova küldöttségünk ellátogatott: a burgaszi Vaszil Kolarov Kábelgyár és az agráripari komplexum. Miután megtekintettük a kábelgyári termelést, fogad bennünket Ganko Ga- nev, az üzemi pártbizottság elnöke és Canko Ivanov, a gyár 37 éves igazgatója. Megtudjuk, hogy termékeiket, melyek korszerűség és minőség tekintetében a világ élvonalába tartoznak, bel- és külföldön egyaránt keresik. A hazai szükségletet egy-két kábelfajtától eltekintve teljes mértékben kielégítik. A termelési feladatokat rendszeresen teljesítik. A dolgozók felének középiskolai, tíz százalékának főiskolai végzettsége van. Az üzem saját szakközépiskolával rendelkezik. Sokat adnak a dolgozók szociális és kulturális igényeinek kielégítésére. Akad olyan hét, amikor mindennap van műsor az üzem klubjának színpadán. Tizenhét község határát öleli fel a burgaszi agráripari komplexum, melynek legtávolabbi területe a tengertől 24 km-re esik. A 18 hektár szántóföldet művelő nagyüzemnek 4600 dolgozója van. A szántóföld felén kalászosokat és takarmányt termesztenek. A kalászosok után a szőlészet és gyümölcsészet, majd az állattenyésztés következik a sorrendben. A termelésben döntő szerepet játszanak a komplex brigádok, melyek egész ágazatokat foglalnak magukba. A komplexum eredményeit szemlélteti a búza 1982-ban elért 5200 kg-mos hektárhozama. A tavalyi hektárhozam 100 kilogrammal kisebb volt. Napraforgóból 2400 kilogrammon felüli hozamot értek el. Korszerű a nagyüzem állattenyésztése is. öt telepen 3200 tehenet tartanak. Az egy tehénre eső évi tejhozam 4550 liter, de a legjobb eredményeket elérő telepen kilenc esztendőn át nem csökkent 6200 liter alá. A gazdaság sertésállománya 10 ezer darabból áll, birkaállománya 24 ezer darabból. Egy-egy birkától 62liter tejet és hat kilogramm gyapjút nyernek. Melléküzemági termelésük is jelentős. Az agráripari komplexum össztermelési értéke 50 millió leva. Már négyszer nyerte el a „Kiváló komplexum“ kitüntetést. Ebből háromszor az állattenyésztésben elért eredményekért. A gazdaság fiatal elnökét, Ivan Bojcse- vot megkérdeztük, mi kell a siker eléréséhez, illetve az állandó fejlődéshez. Azt válaszolta, hogy nagy anyagi bázis, jó szakértők, megfelelő természeti feltételek. Meg az, hogy mindig elő tudjanak állni valami új, eredeti ötlettel. Az ő esetükben a legújabb kezdeményezés a mandula, illetve a földimogyoró termesztése. Ezt a bátor kezdeményezést, az új keresését az egész kerületben, sőt mindenütt, ahol jártunk, tapasztalhattuk. FÜLÖP IMRE (Vége) ÜZEMI DEMOKRÁCIA MAGAS FOKON Ma az NDK dolgozóinak 97,2 százaléka - 9,1 millió ember - szakszemezeti tag. A szakszervezetek jóváhagyása és közreműködése nélkül a jelen és a jövő alapvető kérdéseiről nem születik döntés az üzemekben. A jogok és kötelességek megtartásán őrködő üzemi szakszervezeti bizottságok közreműködnek a tervek készítésében, a hatékony, gazdaságos és ésszerű termelés feltételének kialakításában. Szavuk van mindenütt, ahol a bérezésről, a munkafeltételek javításáról, szociális létesítményekről, a különféle alapok felhasználásáról, a szakmai minősítésekről, az oktatásról, a továbbképzésről vagy kitüntetésekről kell dönteni. Beszédes számok igazolják, hogy a dolgozók mennyire élnek a szakszervezetek adta lehetőségekkel. 1982-ben például az üzemi tervek megvitatásában a dolgozók 90 százaléka vett részt, összesen egymillió javaslatot tettek, amelyek jelentős részét - 40 százalékát - hasznosították a tervkészítéseknél. A javaslatok közül mintegy 300 ezer a munka- és életkörülmények javítására vonatkozott. Az együttgondolkodás, az együtt és egymásért végzett munka eredményes. Erről tanúskodnak a munkaversenyek és az újítómozgalom sikerei. Évente több milliárd márkára tehető a terven felül előállított, a munkaverseny vállalások alapján készült termékek értéke. Az újítók száma és tevékenységük haszna is évről évre növekszik. 1977-ben 1 millió 736 ezer újító nyújtotta be ötletét, s a megvalósított javaslatok 4 milliárd 119 millió márka gazdasági eredményt hoztak. 1979-ben 40 ezerrel nőtt az újítók száma és csaknem 4,5 milliárd márkára a gazdasági haszon. 1981-ben újabb 106 ezer újító csatlakozott a mozgalomhoz, az előző évihez képest további több mint 400 millió márkás gazdasági többletet hozva a népgazdaságnak. A nő- és az ifjúsági bizottságok tevékenysége is eredményes. A nők és a fiatalok érdekvédelme a szakszervezeti munka sarkalatos pontja. ÚJ SZÚ 15 1984. Vili.3. Sajátos szerepet töltenek be a szakszervezeti mozgalomban az úgynevezett konfliktus-bizottságok. Az országban működő mintegy 26 ezer bizottságban 230 ezer dolgozó tevékenykedik, ellátva - elsősorban munkajogi ügyekben - a társadalmi bíróságok feladatait. A vitás kérdések 90 százalékát ezeken a fórumokon oldják meg. Igen csekély tehát azoknak az eseteknek a száma, amelyek „hivatásos“ bíróságok elé kerülnek. (PANORAMA) HOLDKRÁTEREK A FÖLDÖN Valósággal sokkhatásként ért bennünket a felismerés, hogy a geológusok évszázadokon át vizsgálták Földünk hegyeit-völgyeit, és közben a lábuk előtt heverő „krátergyűrűk“ elkerülték a figyelmüket. A fotók tanúsága szerint mindenütt fellelhető kráterek, minden földrészen, sőt még az Atlanti-óceán fenekén is. És mindezt meteoritok okozták volna? Sok tudósnak az a nézete, hogy igen, és kidolgoztak egy elméletet, amely megmagyarázza, hogyan keletkeztek a „gyűrűk“. Amikor sok kilométer átmérőjű meteorit kerül a Föld légterébe, nem ég el, hanem a földbe csapódik, valósággal berobban. A becsapódás következtében több ezer fokos hőmérséklet és több millió atmoszférás nyomás keletkezik a földfelszínen. A meteorit bombázás „célpontja“ sajátos reaktorrá változik, a kőzetek megolvadnak és elpárolognak. Majd felrobban maga a reaktor, és a darabokra hasogatott, megolvadt kőzet szertefolyik. A becsapódási hely körül létrejön a meteoritkráter, a „gyűrű“. A becsapódási eredet elmélete vitathatatlannak tűnt. Valóban a meteoritok? Az utóbbi években a tudósok behatóan megvizsgálták a Föld gyűrűszerkezeteit, és meglepő következtetésre jutottak. Kiderült, hogy a földi kráterek nem egyetlen becsapódás következtében keletkeztek, születésük nem a pillanat műve. Több millió év alatt alakultak ki. A kanadai Serdberry és a délafrikai Wredeford kráterek például körülbelül 200 millió év alatt keletkeztek. Egy más fajta törvényszerűséget is megfigyeltek. A gyűrűk rendszerint a robbanáscsatornák körül alakultak ki, ez utóbbiak pedig úgy keletkeztek, hogy a földkérgen gázok törtek keresztül. A csatornákat kőzet- törmelék, úgynevezett brekcsia tölti meg. A brekcsiák gyakorta tartalmaznak gyémántot, ezért a geológusok különös alapossággal vizsgálják ezeket. Átmérőjük nem nagy, nemigen haladja meg az egy kilométert. De ami a legérdekesebb, hogy a robbanáscsatorna és a köréje rendeződött gyűrűs szerkezetek egykorúak. Ezek után teljesen logikus a kérdés: nem azonos folyamatok hozták-e létre őket? Ha igén, akkor a meteorit bombázás elmélete tarthatatlannak bizonyul. A „gyűrűk“ földi eredetét egy további tény is alátámasztani látszik. A gyúrűszerkezetek elhelyezése nem annyira véletlenszerű, mint hogyha űrágyúzás következtében jöttek volna létre. A gyűrűk általában ott lelhetők fel, ahol tektonikus változások mentek végbe, kéregemelkedés történt, vagy kéregtörés játszódott le. Ebből következik, hogy a gyűrű- keltő impulzus nem az űrből, hanem a föld mélyéből jött. A földi kráterekről összegyűjtött adatok vizsgálata alapján szovjet tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy a gyűrűstruktúrák többsége vulkanikus tevékenység következménye. Igaz, nem az úgynevezett lávaki- törésekröl van szó, hanem arról, amit bandaji vulkanizmusnak nevez a szakirodalom. Csaknem 100 évvel ezelőtt Japánban, Tokiótól 200 kilométerre északra, valósággal szétrobbant az ezer éve alvó Bandaj-szan vulkán. Egyik kúpja 600 méterrel lett alacsonyabb, ezzel egyidőben viszont keletkezett egy 500 méteres mély kráter. A kitörés nem járt lávaömléssel, de a kitörő gáz hatalmas pusztítást okozott a környéken. Az ilyen típusú kitörés hatalmas kőzet tömböket zúz porrá, olvaszt meg, elképzelhetetlen értékekig növeli a hőmérsékletet és a nyomást. A kőzeteken áthaladó lökőhullám nyomása a félmillió atmoszférát is elérheti. Hasonló típusú vulkanikus jelenségeket figyeltek meg a Krakatau kitörésénél 1883- ban. Egy kis, hegyekkel övezett szigeten emelkedett a vulkán, s kitörése következtében a sziget fele homokká őrlődött. A Krakatau emberfej nagyságú köveket röpített 20 kilométer távolságra. A „kidobott“ anyag egy része kitört a Föld vonzási köréből és elenyészett az űrben. A közelmúltban a tudósok behatóan megvizsgálták a Tolbacsik nevű vulkán kitörését Kamcsatkán. Megállapították, hogy a gáz a hang sebességét meghaladó gyorsasággal tört elő a vulkán mélyéből. Tehát mindennek az az oka, hogy a Föld méhéböl gáz tör elő? A számítások minden esetre azt bizonyítják, a kitörési energia elégséges, hogy szétolvassza, és elpárologtassa a kőzeteket. Egyszóval képes mindarra, amire a meteoritbecsapódás. A nagy mélységekből feltörő gáz és folyadék a hidraulikus nyomás hatását keltve, behatol a Föld kérgébe. Mi a helyzet más bolygókon? Kiderült, hogy nem csak a Földön vannak ilyen fajta gázkitörések. Vinogradov akadémikus 1972-ben írt arról, hogy a holdkéreg őrzi a korai meteorit bombázás nyomait, csak e nyomok éppen el vannak temetve. A Hold jelenlegi felszíne tipikusan vulkanikus táj. A Hold tíz-hatvan kilométer vastagságú kérgét a Hold mélyétől felemelkedett kőzetek alkotják. Amikor a Hold lehűlt, a magma csak 800-1000 kilométer mélységben tudott megmaradni, és a vastag, erős kérgen keresztül nem tudott kitömi. Ám a gázok elszivárgása folytatódik. Ezt támasztják alá a közvetlen megfigyelések is: egyes kráterekben gázszivárgás észlelhető, másokban érzékelhetően magasabb, akár 100 Celsius-fokkal is, a hőmérséklet. Némely kráter közepén mélyedések láthatók, ezek vulkanikus tölcsérek, amelyeket a gáz képezett ki. A nagy vulkánokból a gázkitörések messzire lökik a kőzetet, sokszor a Hold átmérőjének negyedével egyenlő távolságra. A csillagászok már régen felfigyeltek eme kitörések nyomaira: ezek a világos „sugarak“ a holdvulkánoktól erednek és tőlük ágaznak szét. Robbanásos vulkáni tevékenység folyik a Marson, a Merkúron és a Naprendszer más bolygóin is. A Marson, csakúgy mint a Holdon, megfigyeltek néhány kétszintes gyűrűs struktúrát, ezek egyike-másika több gyűrűt is tartalmaz. Mivel a meteoritok aligha csapódnak be mértani pontossággal ugyanarra a helyre, logikusnak látszik a feltételezés, miszerint a többgyűrűs szerkezetet ismételt gázkitörések hozták létre. A tudósok bebizonyították, hogy lehetséges vulkanikus tevékenység a Jupiter és Saturnus kis holdjain, melyek jégképződmények. A magma szerepét itt az ammóniákol- dat látja el, s végbemegy gázeltávozás is. Még egy feltételezés A gázvulkanizmus természetesen nem ad elégséges magyarázatot arra, hogy miért van annyiféle gyűrűs szerkezet. Egy részük minden valószínűség szerint meteorit becsapódás következménye, ezt az elméletet nem szabad teljes egészében elvetni. Szovjet geológusok egy csoportja a közeN múltban érdekes új elméletet dolgozott ki a gyűrűk keletkezéséről. Gyűrűk akkor is létre jöhetnek, ha a „felemelkedő" geológiai képződmény, a homorú vízcseppre emlékeztető, úgynevezett diapira megbontja a földkéreg egyensúlyát. Egy valamely réteg kiemelkedése feszültséget idéz elő a felszínhez közel, a felső rétegek a feltörés körül megrepednek. Kör alakú vagy ovális hasadások keletkeznek, s utóbb ezekre a „gyenge“ pontokra irányul a föld alatti erők hatása. Ide iramodnak a mélyben a föld alatti oldatok, ezekből keletkeznek az ásványok. A világos színű ásványok mintegy „jelzik“ a repedések rendszerét, és az űrfelvételen ezek a rendszerek gyűrűs szerkezeteknek látszanak. A Föld mélyéből felfakadó energiaimpulzus nem mindig tör a felszínre, előfordul, hogy útközben elakad. Ilyen esetben a gyűrűs képződmények bolygónk belsejében keletkeznek, és csupán geológiai anomáliákként észlelhetjük őket. Ezek az anomáliák lehetnek mágneses, gravitációs, hő- és villamos jellegűek. Felettük gyűrűs geofizikai anomáliák keletkeznek. Ezt az űrfelvételek nem észlelhetik, létezésüket azonban jelzik a geofizikai adatok térképei. Ezek szerint a Föld területén a vulkanikus tevékenység eredményeképpen keletkezett gyűrűs szerkezeteken kívül vannak olyan szerkezetek is, amelyek nem jutottak el a Föld felső rétegeibe. Ám azonos természetűek, ezeket is, azokat is a Föld szüli. (A Znanyije-Szila című folyóiratból)
