Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1984. július-december (17. évfolyam, 27-52. szám)

1984-08-03 / 31. szám

■ Egy wroclawi mérnök, Zbig­niew Krupcala, a benzintakarékos autóvezetés lengyelországi bajno­ka nemrégiben mutatott be egy saját maga által áramvonalas for­májúvá átalakított „Fiat 126p“ személygépkocsit. „Átalakítottam a karosszéria elülső részét - mondja aminek köszönhetően a menet közben fellépő erős lég­áram irányt változtatva áramlik hát­rafelé a kocsiszekrény és az alváz mentén. A gépkocsi mögött fellépő légnyomáscsökkenést egy ún, díf- fúzor - a kocsiszekrény hátsó ré­sze és az arra szerelt szárnyfelü­letek közötti nyílás - szemlegesí- ti.“ A wroclawi bajnok átalakított karosszériájú gépkocsija a teszt­vizsga során 40 kilométeres se­besség mellett nem egészen 2 li­ter benzint használt el 100 kilomé­teren. ■ Tavaly legördült a Sang­hajt autógyár szerelőszalagjáról a Volkswagen első, Kínában összeszerelt Santana modellje. A Volkswagen és a kínai autógyár között aláírt megállapodás erre az évre 500 Santana gyártását irá­nyozza elő. A kocsi egyes alkatré­szeit a Volkswagen szállítja. A ter­vek szerint 1988-ig évi 20 ezer egységre futtatják fel a Santana- autók gyártását. Az elkövetkező években az alkatrészek többségét Kína maga gyártja. Kína gyors ütemben igyekszik modernizálni személygépkocsi-gyártását és együttműködésre törekszik a ne­héz tehergépkocsik gyártásában is. • AUTÓSOK L_J MOTOROSOK ÚJ MŰSZAKI FELTÉTELEK Ez év július 1 -tői érvénybe lépett a Szövetségi Közlekedésügyi Minisztérium 41/1984 Tt. számú rendelete, s ugyanakkor hatály­talanították a közúti jármüvek forgalomba tartásának műszaki feltételeire vonatkozó 90/1975 Tt. számú rendeletet. Az új rende­let több szigorítást tartalmaz a gépjárművek gyártásával, behoza­talával, felszerelésével és tartozékaival kapcsolatban egyrészt közlekedésbiztonsági, másrészt környezetvédelmi szempontból, íme néhány példa: • méretek: a személygépkocsihoz kapcsolt pótkocsi (lakóko­csi) legnagyobb szélessége 2,30 m, legnagyobb magassága 3,00 m és legnagyobb hosszúsága 8,00 méter lehet (beleszá­mítva a vonószerkezetet is); • visszapillantó tükör: az 1986. január 1-je után gyártott vagy külfödről behozott személygépkocsikat és furgonokat a jobb oldalon is fel kell szerelni külső visszapillantó tükörrel; • gumiabroncsok: a jármű egyazon tengelyén levő kerekekre- kényszeresetek kivételével - nem szabad egyidejűleg különféle szerkezetű gumiabroncsokat felszerelni. Vegyes szerkezetű abroncsok szerelése esetében az első tengelyen diagonál- vagy vegyes szerkezetű, a hátsó tengelyen pedig radiálabroncsokat szabad használni; • fejtámaszok: a Szövetségi Közlekedésügyi Minisztérium által meghatározott naptól kezdődően a személygépkocsik első üléseit fejtámasszal kell felszerelni; • tüzelőanyag: a fogyasztói hálózatnak szállított, járművek meghajtására szolgáló tüzelőanyag: - a benzinmotor esetében 1987. január 1-től literenként nem tartalmazhat 0,40 g-nál több ólmot (ezelőtt 0,78 g volt engedélyezve); — a gázolajmotor esetében ugyanezen időponttól kezdődően literenként nem tartal­mazhat 2 g-nál több ként (ezelőtt 4 g volt engedélyezve); • zajszint: az 1985. január 1 -je után gyártott vagy importált gépkocsik külső zajszintjére vonatkozó előírások szigorúbbak- a határértékeket 1-2 dB-lel csökkentették; • világítás: az 1985. január 1-je után gyártott vagy külföldről behozott gépkocsikat a leterhelésnek megfelelően kézzel működ­tetett vagy önműködően állítható fényszóróval kell felszerelni; • figyelmeztető lámpák: az egészségügyi mentőszolgálat és a bányamentő-szolgálat járműveihez hasonlóan ezentúl a gáz­művek hibaelhárító gép- és pótkocsijait is fel kell szerelni megkü­lönböztető és figyelmeztető lámpával; • biztonsági övék: az 1986. október 1 -re után gyártott vagy importált személygépkocsikat - a Standard kivitelezésűeken kívül- önműködő (automata) biztonsági övvel kell felszerelni. Ettől az időponttól kezdődően a hátsó üléseket is el kell látni biztonsági övvel; • elakadást jelző háromszög: a közúton való kényszervára­kozás jelzésére ezentúl csak elakadást jelző háromszöget sza­bad használni - vagyis más berendezést, pl. villogó lámpát használni nem szabad. A rendelet 1. sz. melléklete a műszaki állomáson yégzett ellenőrzések jegyzékét, a 2. sz. melléklet pedig a külső zajszint értékeit tartalmazza. VOJTECH KRUÍLIAK Megjegyzés: Az új rendeletet később részletesebben is ismertetjük. A japán autóipar erőteljes fejlődésének adja tanújelét a Nissa 300 ZX sportkocsija. A gyár S 211 néven 1959-ben készítette el az első kétüléses kupéját, amelyben 1,2 literes, 4 hengeres motor volt. A 300 ZX-ben 2940 köbcentis, 125 kW (170 LE) teljesítményű erőforrás van, melyben a 6 henger V-formában helyezkedik el. A kocsi 0-ról százra 9,1 másodperc alatt gyorsul fel, s végsebesség 220 km/ó. Fogyasztása 90 km/óránként: 7,9, 120-as tempónál 9,6 és városban 15,1 liter. A 300 ZX 2+2 üléses, háromajtós kocsi. Az oldalajtók feletti üvegtető a kívánságnak megfelelően kiemelhető. Az ötsebességes váltó - kívánságra a gyár 4 sebességes auto­mata váltóval is szállítja - a hagyományos hátsó hidat hajtja meg. A kocsi hossza 453,5, szélessége 169, magassága 131 centiméter: Tömege üresen: 1400 kg.- Mi az, üldöznek, hogy így „veszed“ a kanyarokat? A karosszéria karbantartásá­ra manapság egyre több gondot kell fordítani. Egyrész megdrágultak a javítási költségek, másrészt ritkábban kerül sor a ko­csicserére. Ha eső után rénézünk az autók­ra, rögtön észrevehetjük a karban­tartási hiányt. Hogy miről? Például arról, hogy a víz a gépháztetőn a fényezésről lefolyik és nem ma­rad rajta gyöngyszemként. Ennek az az oka, hogy hiányzik a festék­rétegről az a gyantás viasz, amely a fényezés regenerálását elősegí­ti. Ennyi bevezetőként az áj&lás hiányosságáról. Különösen kocsimosás után bosszantó, hogy a lakkfelületen gyakran kis karcolások és kavics ütötte károk fedezhetők fel. A kis karcolásokat, amelyek éles tárgy­tól erednek, tanácsos azonnal ki­javítani, mielőtt a karosszériale­mez rozsdásodni kezdene. A megkarcolt helyeket (pontokat) benzinnel dörzsöljük be azért, hogy a gyanta (viasz)- és politúr­maradványokat alaposan eltávo- lítsuk. Azután, bp vízzel mossuk meg és hagyjuk megszáradni. Ez­után a megfelelő színárnyalatú fes­téket szórjuk kis mennyiségben a doboz fedelére, majd vízfesték- ecsettel a karcolás helyét pontosan húzzuk be, fessük át. A pont nagyságú kő (kavics) ütötte károk sem ártatlanok. Eze­ket is ecsettel javítsuk ki. A na­gyobb sérüléseket lakkal kell kija­vítani. Óvatosan kaparjuk le az ép (jó) lakkréteg szélét. Használjunk erre a célra nagyon éles és he­gyes kést. Amennyiben a-sérült hely már rozsdásodásnak indult, akkor előbb rozsdátlanítóval ken­jük le, amely egyúttal alapozás­nak is alkalmas. Sokan kevés időt fordítanak a krómozott részek tisztítására, noha azok ápolása is feltétlenül szükséges. A mattá vált felületet akár lakkpolitúrral is csillogóvá le­het tenni, de ha a krómozott ré­szeken a rozsdapörsenések is megjelentek, akkor már a speciális szerek sem használnak. A kocsi ápolása kapcsán töb­ben kérdezték, hogy évente hány­szor lehet a fényezést polírozni. Nos, ami azt illeti, a polírozással csínján kell bánni, mert az a fes­tékréteget vékonyítja. A gyakorlati tapasztalatok alapján évente két­szer - tavasszal és ősszell ajánla­tos pol írvízzel és csak egyszer polírpasztával átdörzsölni a ka­rosszériát. De a festéket regene­ráló pasztával akár havonta is be lehet kenni a fényezést. Eddig a kocsi látható részeinek az ápolásáról esett szó. De mi van akkor, ha az alján vagy az üreges szerkezetben szükséges a leko­pott festéket vagy az alvázvédő anyagot pótolni. Ahhoz, hogy ala­posan megvizsgáljuk a kocsi alját, azt mindenféleképpen fel kell emelni és a kerekeket leszerelni. Az is megoldás, ha kissé féloldalra billentjük a járművet. Mikor mind­ezzel végeztünk, akkor hozzálát­hatunk a festékhibák javításához. A rozsda nagyon alattomosan (KIS felv.) fészkeli be magát a legeldugottabb helyekre. Sokszor a festék alatt kezdi ki a lemezt, úgy, hogy az alig látszik. Ilyenkor* legcélszerűbb éles szerszámmal eltávolítani a festékréteget, a korrodált részt pedig rozsdamaróval bekenni, majd alvázvédő bevonattal ellátni a felületet. Nagyon sziszifuszi munka ez, de ha lelkiismeretesen csináljuk, és legalább évente egy­szer, akkor kevésbé fog a rozsda a kocsinkon elburjánozni. Az üreges részekhez körülmé­nyes a hozzáférés. Ha van bátor­ságunk az ajtókárpitok leszedésé­hez, akkor vegyük le azokat. Az ajtókon belül még a legalaposabb alvázvédelem mellett is fel lehet fedezni egy-két rozsdagócot. S ha már a kárpitokat leszedtük, na­gyon ajánlatos az ablakmozgató szerkezetek, valamint az ajtózára­kat megzsírozni. Nagyon sokan nem vesznek ennyi fáradtságot, hogy egy alapos nyári zápor után megnézzék, vajon nem ázik-e be a kocsi - alulról! Ilyen könnyen előfordulhat, még a legmárkásabb autóknál is. Elég, ha a gyárban csak egy lyukat nem tömítettek el, s a víz máris megteszi a hatását. Amíg a karosszéria felső részében keletkező vízbefolyások helyét olykor nehéz meglelni, addig az alsó részen könnyebb a dolgunk. Ennyit a mosás utáni teendők­ről, amelyek bizony nem kevés munkát adhatnak az autótulajdo­nosoknak. Mint már bevezetőnk­ben említettük: az autónk állagát óvni kell! Amit ma elmulasztunk annak kárát - sokszor nem cse­kély mértékben - a későbbiekben bánjuk. L. K. ■ Az ipari formatervezők Milá­nóban megrendezett világkong­resszusán sok újdonság között nagy feltűnést keltett a General Motors cég Aero 2000 elnevézésü kísérleti autója, melynek műszer­falába három képernyőt építettek: az egyik a visszapillantó tükröt helyettesíti, a mellette levő az adott környék autótérképét mutat­ja, a harmadik pedig egy-egy al­katrész esetleges meghibásodá­sát jelzi és vetíti a vezető elé. ■ Az Adam Opel AG az 1988- ig terjedő ötéves időszakban összesen 7,4 milliárd márkát irá­nyoz elő eddigi legnagyobb beru­házási programjának a megvaló­sítására. A konszern ezyel biztosí­tani kívánja a vállalat és a dolgo­zók jövőjét, valamint a bel- és a külföldi piacok bővüléséhez szükséges felkészültséget. Az utóbbi öt év folyamán a gyárak korszerűsítésére és a gyártmá­nyok fejlesztésére 6 milliárd már­kát költöttek. A jelentős korszerű­sítési munkáknak a dolgozókra várható kihatásai miatt most foly­nak a tárgyalások. A munkaválla­lók képviselői és a szakszerveze­tek attól tartanak, hogy az elkerül­hetetlen racionalizálás súlyos kö­vetkezményekkel jár a foglalkoz­tatott dolgozókra nézve: kisebb létszámmal mindig többet kell majd teljesíteni. Ezért ismét felve­tették olyan megállapodás létesí­tését, amely védelmet nyújt a raci­onalizálások következményei el­len, megnehezíti a felmondást, bér és fizetés terén garanciákat nyújt és kielégítő mértékű tovább- és átképző tevékenységet irányoz elő. A dolgozók jelenlegi létszáma Rüsselsheimben 34 200, Bo- chumban 18 400, Kaiserslautern- ben pedig 6500 fő. ÚJ SZÚ 16 1984. Vili.3.

Next

/
Oldalképek
Tartalom