Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1984. július-december (17. évfolyam, 27-52. szám)
1984-07-06 / 27. szám
* SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA VASÁRNAPI KIADÁS 1984. július 6. XVII. évfolyam 27. szám Ára 1 korona \ A darus, Michal Lévák tekintete folyton a lenn dolgozókon van (Gyökeres György felvételei) ▲ Tartályból kerül a beton a berendezés dobjába. Balról: Ján Bar- tovió, Mester József és id. Lapos János ► Gépkezelés közelről. „Előadja“ ifj. Lapos János ,-S ■pSSh mm m ■ ■■ mmvAif fl Bll nniBI nllRIlllll LIILH ■^iMmfM* II í II lm Hétfő, kora délelőtt. Gbely, hazai kőolajtermelésünk fellegvára szokásos hétköznapjainak egyikét éli. A Nafta vállalat gyárudvarán sem más a helyzet. A kaputól vagy ötszáz méternyire egy építkezési terület tárul elénk. Műhelycsarnok lesz itt. Jelenleg az alapozásánál tartanak, de ebből a munkából már nincs sok hátra, hiszen a földrakások közül, majdhogynem minden sorból beton cölöprácsok bukkannak elő. Február óta dolgozik ezen a helyen id. Lapos János cölöpalapozó munkabrigádja. Vállalatuknál, a bratislavai Priemstavban a legjobbak közé tartoznak. Hatan vannak: a brigádvezető, fia János, Ónody Béla, Michal Lévák, Ján Bartovic és Mester József.- Ha két nappal később jönnek, már nem találtak volna itt bennünket - magyarázza id. Lapos János. - Malackyba készülünk. Maradt még két-három alap, ma s holnap ezt már elvégezzük. A kotrógép ezalatt a cölöprácsnak készülő gödröt mélyíti. Perceken belül elkészül vele, s rövidesen helyére kerülhet a majdani vasbeton elem váza. Most már csak a betonra kell várniuk. Mint annyiszor, ezúttal is ettől függ, mikor folytathatják a munkát. Dél körül újra visszatérünk hozzájuk. Ismét betonra várás közben telnek perceik. Délelőtt egyszer már kaptak egy fuvarral, de azt időközben bedolgozták. Most egy újabb „adag“ van úton feléjük. Mig megérkezik, beszélgetünk. Az öltözőben üljük körül az asztalt. Ki falatozni kezd, ki arra vár, mikor jut majd szóhoz. Sorban bemutatkoznak. Csupán a korelnök, Ónody Béla nincs köztük, szabadságra maradt otthon. Különben együtt van a parti. Mint kiderül, egy kivételével mindegyikük már legalább öt éve dolgozik ebben a munkaközösségben. Csupán ifj. Lapos János van köztük tavalytól: A brigádvezető tervrajzokat és kimutatásokat rak elém. Együtt böngésszük az adatokat, de magam is rövidesen rájövök, hogy a legnagyobb teljesítmény mindenhol a Lapos-brigád neve mellett szerepel. Kíváncsi vagyok hát rá, mi ennek a magyarázata. Kiderül, hogy nincs különösebb titkuk, Ján Bartovic mintha mindnyájuk helyett mondaná:- Ha valamennyien dolgozunk, kell, hogy megmutatkozzék az eredménye. Sok függ az összeszokottságtól is. Ha nekifogunk a munkának, abból egytől egyig kivesszük részünket. Nincs köztünk sajátos munkamegosztás, mindenki azt csinálja, amire éppen szükség van. Csupán a darukezelö ül a kabinjában, de gyakran előfordul, hogy kilép belőle és valamelyik társának segítségére siet. Sok múlik a brigádvezetőn is. Azon, hogy miként tudja beosztani a munkát, mennyire lát előre, megelőzve ezzel sok kellemetlenséget.- Mégis, a kevésbé eredményes partik velünk szemben előnyben vannak - szól közbe a brigádvezető. - Alacsonyabb a tervük, mint a miénk, így a sikeres célba érésig már eleve többet kell dolgoznunk. De ez sem garancia arra, hogy kimeríthessük a beígért bérkeretet. Már előfordult kétszer is, hogy fejenként ötszáz koronával csökkentették mozgó bérünket. A parti hiába teljesítette a tervét, mert az egész üzemegység lemaradással végzett, s így rajtunk ugyanúgy elverték a port, mint a többieken. Aztán arról beszélnek, hogy mennyi munkaidő megy el fölöslegesen szervezéssel. Csak, azért, mert a zökkenő- mentes munkavégzéshez maguknak kell a feltételeket megteremteniük, holott az másokra tartozna. De ha ők is csak várnának, mint sok más parti, akkor nem igen jutnának előre. Az akadozó betonszállítás szinte mindennapos gondjuk. Ha van elég beton, akkor nincs megállás, májusi teljesítményük ennek ékes bizonyítéka. Máskor meg túlórázni kényszerülnek, mert lemaradásukat senki sem hozza be helyettük. így gyakran késő délután is dolgoznak, pedig akár már pihenhetnének. Egyéb kikapcsolódásra valóban nincs sok lehetőségük. Megszokták már, hogy minden építkezésen elsőnek jelennek meg, amikor a szociális ellátásról az illetékesek még csak törik a fejüket. Ilyenkor örülnek, ha van hol lemosakodniuk, megpihenniük. Napokra vagy egész hétre távol vannak a családjuktól, szabad idejükben is jóformán mindig együtt.- A legnehezebb egy jó partit összehozni - folytatja a brigádvezető. - Mert vannak ám olyanok is, akik alig töltenek itt néhány napot, s máris hátat fordítanak. Egyszerűen képtelenek beépülni közénk. Mert itt dolgozni, hajtani kell, nem lehet csak minduntalan a könnyebb munkát lesni. Csak két lehetősége van annak, aki közénk jön: vagy megszokik, vagy megszökik. Beszélgetésünk itt félbeszakad. Idegenek jönnek az öltözőbe, és másra terelődik a szó. Pedig kíváncsi lennék még arra, hogy mi viszi őket napról napra előre, mi tartja össze a partit, miként vélekednek egymásról. Válaszaik helyett munka közben láthatjuk őket, mert időközben meghozták a betont, s erre valemennyien elhagyták az öltözőt. Másodperceken belül mindenki a helyén van. És folytatják a munkát. Rövidesen már a cölöpalapozó berendezés dobjába kerül a beton. Dübörögni kez'd a gép, megremeg alattunk a föld. Laposék pedig megszokott mozdulatokkal szorgoskodnak a berendezés körül, összehangoltan dolgoznak, szinte csak jelekkel kommunikálnak egymással. Egy fiatalember jön közénk. Mint kiderül, ö a beruházó itteni képviselője. Mikor megtudja, mi járatban vagyunk, magától kezd beszélni róluk:- Páratlan ez a parti, ilyennel még nem találkoztam. Szinte élvezet nézni, amikor dolgoznak, akár órákat is eltöltenék köztük. Rögtön meg is mutatom, mire képesek. Két parti alapozta a csarnokot. Nézze csak, öt cölöpsor már kész, s ebből a Lapos-brigád egymaga négyet készített el. Hát ennyivel jobbak a másik partinál. Hétfő, kora délután. id. Lapos János odaszól a betonkeverő kocsi sofőrjének:- Még nyugodtan fordulhatsz, akár kétszer is. Ma ismét tovább dolgozunk. A gépkocsivezető visszaint kabinjából és a betonkészítő telep felé indul. Megszokta már, hogy a Lapos-parti részéről az effajta kérés sem ritka. J. MÉSZÁROS KÁROLY
