Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1984. január-június (17. évfolyam, 1-26. szám)
1984-03-23 / 12. szám
MH KNMK1AÜGYI Tömegpolitikai munka a Kassa-vidéki (Kosice-vidiek) járásban A Kassa-vidéki járásban az elmúlt időszakban dinamikusan fejlődött az ipar és a mezőgazdaság. Ehhez hozzájárult a pártszervek és szervezetek, a gazdasági szervek, a nemzeti bizottságok és társadalmi szervezetek tömegpolitikai munkája is. Az ipari termelés tavaly, 1982-höz viszonyítva 1,6 százalékkal nőtt, miközben a gépiparban és az építőanyagok gyártásában gyorsabb fejlődést értünk el. Kedvező a helyzet a tüzelőanyag, energia, fémek és más alapanyagok megtakarításában is. További pozitív fejlődést ért el a járás mezőgazdasága, ezen a téren a kelet-szlovákiai kerületben az élenjárók közé tartozunk. Teljesítettük a gabonafélék termelésének és felvásárlásának tervét. Mennyiségi és minőségi szempontból is jobb a takarmányalapunk, ami pozitívan befolyásolja ebben az évben is az állattenyésztés mutatóit. A tejfelvásárlás tervének teljesítésével megszüntettük az első két év lemaradását és jó alapot teremtettünk az egész ötéves terv teljesítéséhez. A mezőgazdasági vállalatok többsége az eddiginél felelősségteljesebben viszonyul a földalap kihasználásához és védelméhez. Az efsz-ekben és az állami gazdaságokban nő a termelés hatékonysága, amihez hozzájárul a komplex intézkedések érvényesítése, mindenekelőtt az anyagi ösztönzés és a közveten irányítás területén. Az alapszervezetek többségében a politikai szervező és irányító munkát sikerült összekapcsolni a politikai-nevelő és tömegpolitikai munkával, ahogyan azt a járási és kerületi pártkonferencia határozata is megszabta. Pozitívan értékeljük, hogy a stószi Sandrik, a druzstev- nái Prefa. a tornai (Túrna) Cementgyár, a kassai szénlerakat, az üjbódvai (Nová Bodva), a Perényi (Perín), a Csécsi (Cecejovce), a Sady pri Kosiciach-i Efsz, a Szepsi (Mol- dava nad Bodvou) és a Kassai Állami Gazdaság pártalap- szervezetében javult a gazdasági propaganda és agitáció. Ez tükröződik az állami terv eredményes teljesítésében, a tudományos-műszaki forradalom vívmányainak érvényesítésében, a termelés minőségében és hatékonyságában, úgy, ahogy azt a CSKP KB 8. ülése is kitűzte. Figyelmünk előterében az emberekkel végzett munka áll, ennek helyességét bizonyítja a munkakezdeményezés növekedése és a szocialista munkaverseny kibontakozása a járásban. Azt tervezzük, hogy 1985-ig a dolgozók 45 százalékát bevonjuk a szocialista munkabrigádok mozgalmába. Fokozott figyelmet szentelünk a haladó munkamódszerek terjesztésének, így a szaratovi módszert 78 munkakollektívában 665 dolgozó alkalmazza. (A mecen- zéfi (Medzev) Strojsmaltban, a hutníkyi Acélkonstrukciót Gyártó Üzemben, a Jászói (Jasov) Erdőgazdaságban). A stószi Sandrikban és a tornai cementgyárban az elvtársak az agitációs munkát arra irányítják, hogy az alkotó dolgozók nagyobb erőfeszítéseket tegyenek a termelés hatékonyságának növelésére az új alapanyagok és technológiák alkalmazásával, a kutatás-fejlesztés-terme- lés-felhasználás folyamat meggyorsításával, az újítási javaslatok alkalmazásával. A tömegpolitikai munka egyes hatékony formáinak alkalmazásában pozitív tapasztalatokat szereztek a hutníkyi Acélkonstrukciókat Gyártó Üzemben, ahol a legjobb műszaki dolgozók bekapcsolódnak a komplex racionalizá- ciós brigádokba, és az összes műszaki dolgozó részt vesz a szocialista munkabrigádok mozgalmában. Az egyéni és a kollektív kötelezettségvállalásokban előnyben részesítik az újítási javaslatokat, miközben nem a benyújtott javaslatok számának növelésére, hanem megvalósításukra helyezik a hangsúlyt. Elismerően kell szólnunk a Vojtech Gajdos vezette komplex racionalizációs brigádról a Sandrik üzemben, a druzstevnái Prefa Bodnár elvtárs vezette brigádjáról, valamint a Kassai Útépítő Vállalat és a Szepsi Állami Gazdaság Komplex racionalizációs brigádjairól. Mivel a tömegpolitikai munka az egyes szervezetek akcióképességének mércéje, a tagsági gyűléseken és a nyilvános pártgyüléseken megvitatják a gazdasági terv és a választási program fő feladatait és azok teljesítését. Beváltak az agitációs napok, amelyeket a nyilvános pártgyülések előkészítése keretében szerveznek. Az agitátoroknak nem csupán a meghívók kikézbesítése a feladata. Ezen a téren jó munkát végeznek a stószi Sandrik, a szepsi alapiskola, az Újbódyai Efsz, a hutníkyi Acélkonstrukciókat Gyártó Üzem, a Csehszlovák Autóközlekedési Vállalat, a Szepsi Állami Gazdaság, a szalánci (Slanec) Erdőgazdaság stb, alapszervezetei. A járási pártbizottság ideológiai osztálya rendszeresen figyelemmel kíséri az agitációs központok munkáját. A járásban 55 állandó agitációs központ dolgozik, ebből 10 az iparban, 4 a mezőgazdaságban, 3 a városokban és 38 a községekben. Valamennyi agitációs központban tanácsot alakítottak ki, amelynek a tömegszervezetek funkcionáriusai, a nemzeti bizottságok képviselői, pedagógusok, a helyi vállalatok, üzemek és efsz-ek képviselői a tagjai. A járási pártszervezeten belül javult a pártoktatás keretében az agitációs munkával megbízott funkcionáriusok elméleti felkészítése. Különböző szemináriumokat, a kerületi politikai iskola tanfolyamait látogatják. Tagjai a járási pártbizottság lektorcsoportjainak és részt vesznek a járási politikai iskola tanfolyamain. A gazdasági nevelés javításához jelentős mértékben hozzájárult a Szocialista Munkaiskola. Az elmúlt évben a propaganda, a személyes és a szemléltető agitáció mindenekelőtt a nemzetközi politika időszerű kérdéseinek, a békeharc kérdéseinek magyarázására irányult. A jelentős évfordulók alkalmából szervezett rendezvényen támogattuk a Szovjetunió, államunk és a többi szocialista ország békepolitikáját. A járásban minden hónapban megszervezzük a politikai napokat, az időszerű nemzetközi kérdések magyarázása céliából: Ilyen napokat szerveztünk a Februári Győzelem évfordulója alkalmából, továbbá a szocialista állam és az egyház kapcsolatának, a tudományos-műszaki ismeretek gyakorlati alkalmazásának, valamint más időszerű feladatoknak a magyarázására. Tapasztalataink szerint a dolgozók értékelik a felsőbb pártszervek képviselőinek részvételét pártunk és államunk politikájának megvalósításában. A tömegpolitikai munka egyik fontos formájának tartjuk a szemléltető agitációt. Megállapíthatjuk, hogy járásunkban ezen a téren javult a helyzet. Kiépítettük a szemléltető agitáció 37 központját. Ezzel a tevékenységgel kapcsolatban meg kell említenünk Szepsit, Mecenzéfet, Csécset, Somodit (Drienovec), Regeteruszkát (Ruskov) ésSvinicát, ahol az elvtársak a szemléltető agitáció révén ismertetik a választási program feladatait, azok teljesítését, az egyes vállalatok és üzemek eredményeit, a társadalmi szervezetek életét. Járásunkban 46 helyen létesítettünk a példás dolgozókat bemutató arcképcsarnokot, a fényképeket évente kétszer, Május 1-e és a NOSZF évfordulója alkalmából cseréljük. Minden üzemnek és vállalatnak saját arckép- csarnoka is van. Az iskolákban bemutatják a patronáló üzemek legjobb dolgozóit, a tanulók a gyárlátogatások, beszélgetések során megismerhetik a szocialista munkabrigádok tagjait. A fiatalok ideológiai-erkölcsi neveléséhez hozzájárul, hogy az iskolákban kiállítják a legjobb pionírok arcképeit is. A tömegpropaganda és agitáció fontos eszköze a helyi és az üzemi hangosanbeszélök. A járásban 76 rádiós szakkör működik a helyi kulturális központok, a falusi ifjúsági szervezetek és az üzemek keretében. Az időszerű tájékoztatásokon kívül egész adásokat készítenek, amelyeket rendszeresen hetente sugároznak. A járásban javult a polgári ügyek testületéinek munkája, főleg Mecenzéfen, Poprocban, Jászóban, Druzstevnában, Cánban és Bidovceban. A gyerekek 90 százaléka számára névadó ünnepségeket rendeznek és a házasságkötések 36,6 százalékát nem követi egyházi szertartás. A hagyományos rendezvényeken kívül újakat is bevezetnek; ilyen a munkásfiatalok ünnepélyes fogadása, a tényleges katonai szolgálatról visszatérő fiatalok köszöntése. A polgári ügyek testületéi az üzemekben működő aktívákkal szorosan együttműködve megemlékeznek a kollektívák és egyének jelentős jubileumairól is. Járásunkban az új hagyományok közé tartozik a pionírok és szikrák ünnepélyes fogadalomtétele Dargón és más emlékművek előtt. TAMÁS SÁNDOR, a Kassa-vidéki járási pártbizottság titkára A chrudimi Transports vállalat nemrég megkezdte az új YB 50 A típusú emelőtargonca gyártását, amellyel a vállalat fejlesztési osztályának dolgozói tavaly megnyerték a műszaki értelmiségiek kelet-csehországi kerületi versenyét. A targonca 5 tonnáig terjedő súlyt emel, gyártása során 350 kg anyagot takarítanak meg. A képen: Frantiéek Közel (előtérben) az YB 50 A emelő- targonca alvázát szereli. (Libor Hajsky felvétele - CTK) A szövetkezeti ellenőrző bizottságok tevékenységét - azt hiszem - nem mindenki tartja kívánatosnak. Különösen azok, akik nem úgy dolgoznak, hogy az esetleges ellenőrzést nyugodt lelkiismerettel fogadják. Sárai István, a he- tényi (Chotín) Egységes Földművesszövetkezet tagja bizonyára hasonló véleményen van. Tavaly augusztusban őt választották a bizottság élére, mivel az előző elnök lemondott tisztségéről. Sárai István a karvai (Kravany) mezőgazdasági iskolában kovácsnak tanult ki, majd a heté- nyi szövetkezet kovácsműhelyébe került 1969- ben, akkor lett párttag is; azután átment a traktorosbrigádba, ahol bulldozéros volt két évig - tavaly augusztusig. Amikor az ellenőrző bizottság elnökévé választották, a szövetkezet vezetősége úgy döntött, hogy ez a funkció fizetett lesz.-A többi tag a munkája mellett végzi ezt- mondja az elnök. (De úgy értesültem, hogy ez a funkció ezután nem lesz „főfoglalkozása“.)- De ha ellenőrzésre megyek valahová, szólok az illető felettesének, hogy engedje el egy-két órára.- Mit ellenőriznek az ellenőrző bizottság tagjai?- Mindent. Aratásnál a szemveszteségtől kezdve a raktározásig mindent, a munkaidő megtartását, kihasználását, hogy rendesen őrködnek-e, s azt is figyelemmel kísérjük, hogy fogyaszt-e valaki szeszes italt a munkahelyén. S ha egyszerűen nem megy dolgozni - pénzbírságot kap. Nemcsak Sárai István mondta, mások is megerősítették, hogy amióta szigorúbb az ellenőrzés, javult a munkafegyelem Az ellenőrzésekről feljegyzések készülnek, s a tapasztalatokról beszámolnak a szövetkezet vezetőségének. Augusztus óta vagy ötven esetben végeztek ellenőrzést, a kisebb - de sajnos nagyobb- visszáságokra is fény derült. Megállapítottak olyan eseteket, amikor az el nem végzett munkáért kifizették a bért. Természetesen ezt a következő fizetésnél levonták. A paprikalopás ugyancsak nem hagyható szó nélkül. S nem találták megfelelőnek a gépek téli elraktározását sem: piszkosak voltak, le sem konzerválták őket. Ellenőrzés során megállapítani, hogy valaki hanyagul - vagy ami még rosszabb - egyáltalán nem végzi a munkáját, kínos. Kínos annak, aki a jó szándéktól vezérelve - javítani kíván. De annak is kínos, aki a mulasztást elköveti. Felmerülhet a kérdés, hogy szükség van-e egyáltalán az ellenőrzésre. Sajnos, igen. Nem mindenki végzi kifogástalanul a munkáját, s bár - mint Lami Miklós mondta szerencsére nem sokan vannak, akik a szövetkezeti vagyonhoz nem hozzáadnak, hanem elvesznek belőle, ez a funkció mégis szükséges, és ezt mindenki természetesnek veszi. Lami Miklós huszonegy évig volt a szövetkezet elnöke. Belefáradt volna a vezetésbe? Kicsit, mondja. A szövetkezet nem egész kétezer hektárnyi területen gazdálkodik, sok a homokos terület, s az utóbbi három év időjárása nagyban befolyásolta a kedvezőtlen eredményeket. - Ha nálunk a technikai növények nem sikerülnek, akkor jönnek a gondok. De 80-ig nem voltak gondjai a szövetkezetnek, sőt, a termelést állandóan fokozták. Pedig hatvanháromban Lami Miklós rosszul működő szövetkezetét kapott „ajándékba“, ám egy évre rá már a jobbak közé tartozott. Paradicsomot 105 hektáron termelnek, s 370 vagon paradicsomlét adnak a konzerviparnak- igaz, hogy tavaly nem szállították az egész mennyiséget, tavalyelőtt viszont többet - 390 vagont. A tavalyi szárazság miatt a bogyók kicsinyek maradtak, s minthogy kombájn szedi a termést, a három és fél centi átmérőjű paradicsom kint maradt. S naponta 500-600 dolgozó kellene ahhoz, hogy a kombájn után fölszedjék a termést. De honnan vegyenek ennyi embert? Huszonegy év után lemondani egy funkcióról, gondolom, nagy elhatározás lehetett. Hiszen Lami Miklós még csak ötvenéves. - Én nem akarok innen elmenni - mondja itt akarok tovább dolgozni. xxx Sárai István beszólt az irodába, siet, még dolga van.- Mennyi időt tölt naponta ellenőrzéssel?- Nem tudom megmondani. Ha reggel kilépek a kapun, akárhová megyek, kötelességem körülnézni.- Mégis mennyi a munkaideje?- Nincs megszabva. Reggel hétkor is szükséges az ellenőrzés meg este tízkor is.- Nem neheztelnek emiatt a munkatársai?- Szólni még senki sem szólt, de észrevettem. hogy nincs már meg a régi szimpátia. Hálátlan feladat ez. Igaz, hálátlan, de még szükség van rá. € ÚJ SZÚ K. Cs 1983. III. 23.
