Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1984. január-június (17. évfolyam, 1-26. szám)
1984-01-20 / 3. szám
« ÚJ szú 17 1984.1.20. PElftilttM TTHIHIK ff A vízerő intenzív hasznosításának korszakában élünk, így érthető, hogy a tv- és rádióadásokból vagy a sajtóból gyakran értesülünk különböző nagyságú hidro- energetikai létesítmény építéséről. A beépítésre kerülő nemegyszer óriási turbinák látványa felkelti az ember érdeklődését a vízturbinák eredete iránt. Időben ugyan vagy két évszázaddal kell hátralépnünk, de térben nem kell messzire mennünk. A vízturbina ..atyjának" a pozsonyi születésű Segner János Andrási tartja a világ, aki az ún. Segner-kerék felfedezésével nagy mértékben hozzájárult a reaktív vízturbinák kifejlődéséhez és gyors térhódításához. Találmányával Segner a 18 század legjelentősebb fizikusai közé sorakozott be. Segner János András 1704. október 9-én született a bratislavai 280 éve született a Segner-kerék feltalálója A Segner kerék kialakulásának fázisai - az utolsó három változat Euler javaslata alapján készült Fénytannal foglalkozó egyik tudományos művében arra a megállapításra jutott, hogy a fény valójában anyagi részecskék hullámzása. Ezt a feltevését később a korszerű tudomány is megerősítette. Tudósunk két gyerekét és feleségét hagyva maga után 1777 október 5-én halt meg Halléban. A tömör életrajz áttekintése után most ismerkedjünk meg a Segner-kerék megszületésének körülményeivel. A Vydrica patak a mai Bratislava Mlynská dolina (Malomvölgy) nevű völgyén át folyva a botanikus kert mellett ömlik a Dunába. Amint már a Malomvölgy elnevezés is elárulja, a patakon egykor vízimalmok működtek, összesen kilencről számolnak be a feljegyzések. Bél Mátyás híres könyve, a Notitia Hungáriáé alapján a torkolattól számított harmadik malom a Segner család tulajdona volt. A malom alapjainak és pincéjének maradványai még ma is fellelhetők a patak mentén. Az egyetemista Segner nyári szünidőit rendszerint szülővárosában töltötte. Gyakran ellátogatott nagybácsija vízimalmához is, ahol a minden iránt érdeklődő diákot elbűvölte a vízikerék működése, olyannyira, hogy a vízerő hasznosításának gondolata egész élete során foglalkoztatta. Segner felismerte a vízerő jelentőségét, amely abban az idöA Segner-em- lékmű Bratisla- vában, Alexander Vik szobrász alkotása (Archív felvételek) Michalská utca 7-es házban. A ház falán elhelyezett tábla még ma is hirdeti, hogy ez a palota a Segner család kúriája volt. A család ősei a 16. században uralkodó reformációs nyugtalanságok idején Ausztriából települtek át Pozsonyba. Gyermekkorát szülővárosában élte le, tanulmányait itt, valamint Bécsben, Győrött és Debrecenben végezte. Édesapja orvos volt, ezért 1725- ben ó is beiratkozott a jénai egyetem orvosi karára. Már ebben az időben erős vonzalmat érzett a természettudományok iránt, ezért a fizikai előadásokat is látogatta. 1730-ban tanulmányai befejeztével Pozsonyban, majd Debrecenben volt orvos, de sokat foglalkozott kémiával és fizikával is. Az egyetem meghívásának eleget téve 1732-ben visszatért Jénába, ahol fizikát és matematikát tanított. Két évvel később Göttin- genbe költözött, ahol az ottani egyetemen adott elő fizikát, matematikát és kémiát, s ugyanakkor az egyetem orvosi fakultásának is tanára volt. Intenzíven foglalkozott asztronómiával és így az egyik városi toronyban csillagvizsgálót létesített, majd vezetett göttingeni tartózkodása végéig. Sok tudományos műve jelent meg ebben az időben. Ekkor született meg - kb. 1750-ben - legnagyobb találmánya, a Segner-kerék, melyet egy nörteni olajpréselő malomban valósított meg, ahol az sok évig kitűnően működött. Életének utolsó állomása Halle volt, ahol 1754-től az egyetem fizika- és matematika- tanáraként működött élete végéig. Számos fizika és matematika tankönyve jelent meg ebben az időben, majd „Asztronómiai előadások“ címen terjedelmes asztronómia tankönyveket adott ki 1775-ben. ben a szél és az állati erő mellett a legfontosabb erőforrása volt a manufakturális termelésnek. Lángelméje meglátta, hogy a lassan forgó vízikerék már nem tudja kielégíteni az akkori igényeket, mivel fordulatszáma alacsony volt. A kerék átmérőjének növelése már lehetetlennek bizonyult, ugyanakkor tudta, hogy a fordulatszámot növelő áttételek rengeteg energiát emésztenek fel. Egy olyan - merőben újszerű - megoldás után kezdett kutatni, amely magas fordulatszámával kiküszöböli a vízikerék megoldhatatlan hátrányait. Az ilyen irányú törekvéseit később siker koronázta, amikor 1750 táján megszületett a legnagyobb jelentőségű találmánya, a Segner- kerék, amit egy nörteni olajpréselő malomban épített meg. A találmány lényege abban rejlik, hogy a vízzel telt hengeres edény alsó részéből sugár irányban kinyúló, a végükön bedugaszolt és az oldalukon kifúrt csövekből kiámarló vízsugár tolóereje forgásba hozza az egész edényt a kiáramló víz irányával ellentétes irányban. A felfedezésre elsőként Euler jeles matematikus figyelt fel, akivel Segner személyes kapcsolatban állt. Ó javasolta az egyenes csövek végeinek meghajtását a forgás irányába, majd az edényt felosztotta egy álló tartályra és egy forgó járókerékre, ami a hatásfok jelentős megnövekedését eredményezte. Segner találmánya alapján alkotta meg Euler a vízgépek szerkesztésének még ma is érvényes alapképletét. A kiáramló vízsugár által kifejtett hatóerő felfedezése szolgált kiindulópontként K. E. Ciolkov- szkijnak is, aki a kiáramló gáz hajtóerejét felismerve alkotta meg a rakétamotorokról szóló elméletét. Tudósunknak a természettudományok terén elért eredményeit világszerte elismeréssel fogadták. Érdemei elismeréseképpen több világhírű tudományos akadémia, így a londoni, a berlini és a péter- vári tiszteletbeli tagjává választotta. Segner János András tudományos munkásságára két évszázad távlatából is csak nagy elismeréssel és tisztelettel tekinthetünk, mivel elsősorban a hidraulika terén elért zseniális felfedezése óriási lépést jelentett a tudomány és technika előrehaladásában. MIKLÓS ISTVÁN mérnök, a Szlovák Energetikai Művek dolgozója A bratislavai Szlovák Hidrometeorológiai Intézet illetékes munkahelyekkel együttműködve új technológiai rendszert fejlesztett ki a légi közlekedés meteorológiai biztosítására. A rendszer - amelyet már néhány hónapja sikerrel alkalmaznak - a műholdak által szolgáltatott adatok feldolgozásán alapszik, s a maga nemében világviszonylatban az első ilyen rendszerek közé tartozik. 1. A felvétel a meteorológiai intézet lll-as számú radarközpontjában készült, ahol a műholdról érkező adatokat dolgozzák fel. 2. A bratislavai repülőtér meteorológusai erről a képernyőről olvashatják le a időjárási adatokat. (Felvétel: ÓSTK - Peter Simonőík) Érdekességek, újdonságok BARÁZDÁS KÉPLEMEZEK A japán Matsushita mérnökeinek új találmányával megkétszerezhető a képlemezek tárolókapacitása, s kétszeresére növelhető a játékidejük. Ezt oly módon érik el, hogy az eddigi sima felszín helyett V-alakú barázdákat vágnak a képlemezbe. A barázdákat ugyanakkora távolság választja el egymástól, mint a szabványos képlemez nyompályáit, de mert a jeleket a barázdák mindkét oldalára rögzíthetik, ezzel megkétszerezhetik a tárolókapacitást. A közönséges képlemez esetében a korlátozó tényező a jeleket kiolvasó lézerfény foltjának átmérője. A jelpályáknak elegendő távolságra kell ienniök egymástól, hogy a lézersugár foltja egyszerre csak egy jelpályát érjen. Fénydetektorok fogják fel a képlemez felszínéről visszavert fényt. Az újfajta képlemez barázdáinak mélysége az alkalmazott lézerfény hullámhosszának egynegyede. Jelenleg 1,67 mikronnyi távolság választja el egymástól a képlemez jelpályáit. A barázdás képlemezen pontosan 0,9 mikronnyi lehet ez a távolság. FÉMKINCS A SZENNYVÍZBŐL Az ipari szennyvizekben levő higany-, ólom-, réz-, kadmium és más mérgező fémmaradványok 99 százalékát eltávolítják egy Bulgáriában kifejlesztett egyszerű módszerrel. A Bolgár Tudományos Akadémia központi kémiai intézetében kifejlesztett új eljárás a növóny- olajgyártásban keletkező hulladék zsírsavakat hasznosítja kivonószerként. Más kivonószerekkel összehasonlítva ezek a zsírsavak nagyon olcsók és nem károsítják a környezetet, így nincs szükség járulékos víztisztításra. A fémek ionjait ezek a zsírsavak veszik fel. A fémek kivonása után alkalmas vegyülettel regenerálhatják a zsírsavakat. Ezzel az egyszerű módszerrel folyamatossá tehetik az ipari szennyvizek tisztítását, és sóik formájában kivonhatják a fémeket a szennyvízből. JAJ A GYÉMÁNTHAMISÍTÓKNAK A csiszolt gyémántok, továbbá más drága- és féldrágakövek néhány másodperc alatt egyértelműen megkülönböztethetőek a hamisítványoktól az Angliában kifejlesztett új, hordozható műszerrel. Törésmutatójuk alapján a műszer azonnal leleplezi az egyébként igazinak látszó köveket. Az ékszernek feldolgozott, de foglalat nélküli kövei is vizsgálhatók vele 0,05 karátos súlytól kezdődően. Az érzékelőt a vizsgált kőhöz illesztve, a műszer infravörös sugarakat bocsát a kőre, majd megméri és elektronikus úton kiszámítja a kő reflexióját. Az eredmény törési indexként jelenik meg a műszer négy számjegyes folyadékkristályos kijelzőjén. A vizsgálat egyszerűsítésére a leggyakoribb drágakövek törésmutatóit a műszer előlapján is feltüntették, de teljes útmutatást lehet kapni a különböző drága- és féldrágakövek színtulajdonságaira vontakozóan is a készülékhez tartozó segédkönyvből. (d)
