Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1984. január-június (17. évfolyam, 1-26. szám)
1984-06-15 / 24. szám
ÚJ szú 21 1984. VI. 15. A szocialista országok ÉLETÉBŐL A KUBAI FILM 25 EVE A forradalom győzelme, tehát 1959 előtt Kubában nem volt filmgyártás, egyetlen nemzeti filmalkotás sem született. A mozikban csak külföldi, jórészt az Egyesült Államokban készült filmeket vetítettek. A nemzeti filmgyártás alapjait Kubában az 1959 márciusában megjelent kulturális törvény teremtette meg. Ennek három célkitűzése volt: a hazai filmgyártás megkezdése, a széles néptömegek- böl származó érdeklődők kinevelése, és a kulturális értékek megőrzése. Ebben az évben alakult meg az ICAIS (a Kubai Filmművészeti és Filmgyártó Intézet). Alapítói - egy forradalmár csoport - olyan személyek voltak, akik nemcsak a Batista elleni harcban tűntek ki, hanem a leghaladóbb művészeti eszmék hordozói is voltak. E csoport tagjai közül ketten Olaszországban végeztek filmes iskolát, a többiek pedig a gyakorlatban váltak filmművészekké. 1961 -ben kezdődött meg Kubában a filmhíradó- és a dokumen- tumfilm-gyártás. A forradalom első két évében 3-4 hosszú játékfilm készült (például A fiatal lázadó és a Cuba ’58), amelyek a forradalom egyes eseményeiről szóltak. A kubai film történetében fontos mérföldkő volt az 1967-68-as időszak. Ekkor készült a Lucia és Az elmaradottság emlékei című játékfilm, amelyek 1980-ban Spanyolországban díjat is szereztek. E két mű szinte megalapozta a kubai játékfilm további fejlődését. A hetvenes években készült a Tanító című film, amely az írástudatlanság felszámolására indított népi mozgalomnak állított emléket. Az utolsó vacsora című alkotás egy XIX. századi rabszolgafelkelésről szól, míg A maisinicui férfi egy izgalmas kémfilm, amely a kubai belügyi szerveknek az amerikai hírszerzők elleni harcát állítja a középpontba. A nyolcvanas években folytatódik a kubai film fejlődése. Ekkor készül el a Vörös por című, forradalmi témájú alkotás, valamint a Cecília, amely a XIX. századi neves kubai író, Francisco Villaverde kisregényéből készült. Az utóbbi években a dokumentumfilmgyártás is tovább fejlődött, a kubai operatőrök már jelen vannak a világ minden jelentős eseményénél. Érdekes vonása a kubai filmnek, hogy hagyományos jellegű filmvígjáték, komédia nem született a 25 év alatt. Természetesen a társadalmi szatírák, a humoros hangvételű alkotások azért megtalálhatók a kubai filmművészetben is. Ilyen film például az Egy bürokrata halála vagy A tizenkét szék. Sara Gómez, a fiatalon elhunyt kubai rendezőnő Valahogy című filmje élesen bírálja a nőkkel szemben megnyilvánuló férfigőgöt, az úgynevezett ,,machismo“-t. Egyre jobban helyet kapnak a kubai filmművészetben a mai témákat feldolgozó alkotások, mint például a Változás vagy A puskára lövöldöző madarak. A krimik, a hagyományos bűnügyi filmek viszont nem honosak a kubai filmművészetben. A 25 éves kubai filmgyártás alkotásait ma már a világ minden táján ismerik. Egész estét betöltő dokumentumfilmjeikkel már több díjat is nyertek. A játékfilmek közül például a Vörös port és a Cecíliát - a szocialista országokon kívül - bemutatták az USA- ban, Franciaországban, Olaszországban, Finnországban és Svédországban is A kubai filmművészet az animációs gyerekfilm kategóriában is előbbre kíván lépni. A kubai filmesek - koprodukciós alkotások és műszaki együttműködés formájában - bővíteni szeretnék kapcsolataikat a latin-amerikai országok filmgyáraival. Várna a Bolgár Népköztársaság legnagyobb tengeri kikötője. Az ország kivitelének és behozatalának kétharmadát bölgár kereskedelmi hajók bonyolítják le. A kép a várnai kikötő keleti medencéjéről készült. FORRÁSOK: ŐSTK, BUDAPRESS, APN, PRENSA LATINA, VNA Magyarország ipari termelése a mostani 6. ötéves tervidőszak első három esztendejében évi átlagban 2 százalékkal, a gépiparé 2,4 százalékkal növekedett. A képen: a szovjet megrendelésre készülő egyik autokláv szerelése a budapesti Ganz-Mávagban A KELETI NÉPEK MŰVÉSZETÉNEK ÚJ MÚZEUMA Dús kávéültetvények Az első kávéültetvényt 1857- ben telepítették vietnami földön. A trópusi éghajlat, a jó talajadottságok kedvező lehetőséget kínáltak a kávékultúra meghonosodásához, elterjesztéséhez. Az ültetvények felvirágoztatásának azonban útját'állta a gyarmatosítás ellen vívott harcok nehéz időszaka. Észak-Vietnam felszabadulása után 24 állami gazdaság látott hozzá a kávétermesztéshez. Kinemesítették az időjárási viszontagságokat jól tűrő, bőven termő „katura“ fajtát, amely ma gazdag termést hoz. 1982-ben 5200, 1983-ban pedig újabb 2000 hektárral növelték az ültetvények területét. A tervek szerint 1985-ben már 150 ezer hektáron termesztik a kávét. A legnagyobb ültetvények a Központi Fennsíkon és az ország középső megyéiben találhatók. A kávé a VSZK fontos exportcikke. A legtöbbet a Szovjetunió, Bulgária és az NDK vásárolja. Moszkvában jelenleg 65 múzeum működik, s ezek egyike, a Keleti Népek Művészetének Múzeuma új otthont kapott a szovjet főváros központjában. A kétemeletes főépületből, továbbá több egyemeletes és földszintes lakból álló palotasort a XIX. században építették Gillardi tervei alapján. Most az épületegyüttest restaurálták és a múzeum céljainak megfelelően átalakították. A költözködést a helyszűke tette szükségessé. A múzeum eddig mindössze 900 négyzet- méternyi kiállítási területtel rendelkezett. Ez az új helyen két és félezer négyzetméterrel bővül, s így sok, eddig a raktár- helyiségekben őrzött értékes tárgyat láthat majd a nagyközönség. A többi között kiállítják a Kínai Népköztársaságtól, a Koreai NDK-tól és más keleti országok múzeumaitól kapott gyűjteményeket. Bemutatják a külföldi magángyüjtök ajándékait is. A Keleti Népek Művészetének Múzeuma tovább mélyíti kapcsolatait Mongólia, Vietnam, az NDK, Lengyelország és Magyarország hasonló intézményeivel. így kiállításcserét terveznek NDK-beli, lengyel és magyar múzeumokkal - tavaly a modem afganisztáni művészet alkotásait mutatták be nagy sikerrel -, és az együttműködés fejlesztésére megállapodást kötöttek a bur- mai kulturális minisztériummal. Októberben, Nyikolaj Rerih születésének 110. évfordulója alkalmából, a kiemelkedő művésznek és fiának, Szvjatosz- lav Rerihnek több mint / 500 alkotását mutatják be. A kiállítási anyagot a Szovjetunió különböző múzeumaiból gyűjtötték egybe. Keresztrejtvény Rejtvényünkben Edgar DEGAS francia festő és grafikus öt müvét rejtettük el a vízszintes 1.72. valamint a függőleges 15., 23., 30. számú sorokban. VÍZSZINTES: 13. A bálok, mulatságok ideje. 14. Valamin kívül. 15. Pond. 16. Hangköz. 17. Kálium, nátrium. 19. N. T. Ö. 20. Görög betűn. 22. Ilyen hal is van. 23. Mesterkedés. 25. Folyó Közép- Ázsiában. 27. Díszhalak tartására alkalmas medence. 29. Hangtalan árva! 31. Virágtalan növény. 33. A bányamunkát irányító szakember. 34. Szeszes ital. 35. Város Irakban. 37. Ételízesítő. 38. Jó ára van. 39. Dán nyelvész 41. Moszat. 43. Juhok istállója. 45. Egységes földműves szövetkezet. 48. Ellenszegül. 50. Figyel. 51. Szénportól piszkos. 53. A történetírás múzsája az ókori görög mitológiában. 54. Kertben van! 55. Szöveg kiszedésére való gép. 57. I. T. N. 58. Apró részecskék tömege. 60. Svájci folyó. 62. Malőr azonos hangzói. 63. Város Japánban. 64. Világtáj. 65. Férfinév. 67. Bundafajta. 69. Spanyol történelmi táj. 71. A zenében nagyon erősen. FÜGGŐLEGES: 1. Ödön. 2. Alfa közepe. 3. Órahang. 4. A barátság... alatt. 5. Idegzsába (ék. h). 6. Tornaeszköz 7. Tölt. 8. Dénes, Gábor. 9. Páncélos - szlovákul. 10. Nagy Károly névjele. 11. Horgany. 12. Kanadai tartomány. 17. Kórus + Á. E. 18. Matuzsálemben van! 21. Fém. 24. íme. 26. Magyar atléta volt. 28. V. K. E. 32. Sós-tó. 34. Mancs. 36. Római súlyegység. 38. Gallyak. 40. Valamit kezelnek. 42. Láda azonos hangzói. 44. Rámás. 46. Épület tetőzete. 47.. .zug. 49. Város Japánban. 51. Gyűjt. 52. Angol zeneszerző (ék. f.). 55. Kettősbetű. 56. Hajlékony lap. 59. Fátum. 61: Térelválasztó. 65. Á. A. V. 66. Német névelő. 68. A kalcium jele. 69. Súgóban van! 70. Határozói rag. 72. Liter. A június 1-én közölt keresztrejtvény helyes megfejtése: A ragyogó jövő nevében meg kell védeni a gyermekek jogát az élethez. Könyvjutalomban részesülnek: Sóoky Imre, Béla (Belá), Szabó Györgyné, Léva (Levice), Zsóri, Judit, Kassa (Kosice), Gedeon Edit, Szentes (Plesany), Kiss Zoltán, Bratislava 4 « « % <■ 1
