Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1984. január-június (17. évfolyam, 1-26. szám)

1984-06-15 / 24. szám

SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA VASÁRNAPI KIADÁS 1984. június 15. XVII. évfolyam 24. szám Ára 1 korona niWIIKIIUIT KÉR».. Az orvostudomány napjainkban gyor­san fejlődik, egyre több betegség válik leküzdhetővé, sokasodnak a hatásos gyógyszerek, gyógymódok. Az embernek önmagáért, saját egészségéért vállalt fe­lelősségtudata azonban nem tart lépést a tudományos fejlődéssel. Életkörülmé­nyeink javulnak, de a technika, a felgyor­suló élettempó, a motorizáció és a kör­nyezet más ártalmait magunk nem, vagy csak kis mértékben ellensúlyozzuk. Pe­dig a gyógyászatban egyre inkább a megelőzés kerül előtérbe, fokozódik az egészségügyi felvilágosítás, az egészsé­ges életre nevelés jelentősége. Az orvosok nem tudják egyedül megol­dani az egészségtelen életmódból faka­dó gondokat. Mert mit teszünk, amikor a helytelen életvitelről, a pusztító szenve­délyekről, az alkoholizmus, a dohányzás ártalmairól, a mozgáshiány következmé­nyeiről, az idegtúlterhelésröl, a rossz táp­lálkozási szokásokról hallunk? Esetleg némi lelkiismeretfurdalás után, de folytat­juk az egészségtelen életmódunkat. Többségünk két szélsőség között mozog - vagy bűnös nemtörődömséget tanúsí­tunk egészségünk iránt, vagy átmeneti­leg túlzottan aggódunk, ha valamilyen kór hirtelen veszélyezteti épségünket. Pedig a betegségnek mindig oka, illetve az évek során felhalmozódott okai vannak. Leggyakrabban az egészséges életmód törvényei ellen elkövetett sorozatos hibák következménye. Sajnos, a közeledő betegség apró je­leit figyelmen kívül hagyjuk és nem gon­dolunk arra, hogy az orvos segítségünk nélkül nehezen fedezi fel a betegségeket abban a korai szakaszban, amikor még viszonylag könnyen gyógyíthatók. Hajla­mosak vagyunk az orvos tanácsait is semmibe venni. Együnk mértékleteseb­ben, sétáljunk, kerüljük a feszültséget, járjunk úszni - az ilyen és a hasonló tanácsokat kézlegyintéssel intézzük el, mondván, ezt magunk is tudjuk, és haté­kony, radikális gyógymódot várunk el az orvostól. A halálozási okok kimutatása, az orvo­si statisztikák azonban figyelmeztetőek. A szív- és érrendszeri, a keringési, a mozgásszervi megbetegedések, a ne­urózisok és még számtalan más beteg­ség szorosan összefügg a helytelen élet­móddal. Egyre több múlik az embereken, azon, hogy mennyit mozognak, fogyasz­tanak-e alkoholt, dohányoznak-e, meny­nyiben fontos számukra testi és lelki egyensúlyuk megteremtése. Ennek felis­merése nélkül nem lehet változtatni az egészségtelen életmódban gyökerező betegségek egyre növekvő arányán. És tágítva a kört, egészségünkhöz, jó közér­zetünkhöz a kiegyensúlyozott családi élet, a jó munkahelyi kollektíva is hozzá- tartozik.az, hogy megtartjuk a szocialista együttélés normáit, tiszteletben tartjuk egymást. Ma még sokszor cinikus, gúnyos meg­jegyzések hangzanak el azokról, akik hadakoznak munkatársaik dohányzása ellen, erőszakosan zsíros étellel kínálják azt, akinek könnyű, kíméletes kosztot javallt az orvos. Kevés követőjük akad a kocogóknak, természetjáróknak, nem sokan alakítják ki tudatosan helyes, egészséges életüket. Bőven van még tehát teendő az egészséges életmódért folytatott küzdelemben, a helyes szemlé­let kialakításában. Amikor az egészségről van szó, nem helytállók a kifogások, magyarázkodá­sok. Nézzük meg például étkezési szoká­sainkat. Hiába minden figyelmeztetés, táplálékunk összetétele távolról sem felel meg a követelményeknek. Főleg zsíros ételeket, kenyeret, tésztát eszünk. Igaz, az utóbbi időben kissé nőtt a tej- és tejtermékfogyasztás, zöldségből és gyü­mölcsből is több fogy, de egyúttal nő a zsír- és cukorfogyasztás, az alkoholról- és cigarettáról nem is beszélve. Fontos szerepe van az egészségtelen életmóddal összefüggő betegségek megelőzésében a szabad idő hasznos felhasználásának. Abban reményked­tünk, hogy az ötnapos munkahét beveze­tése után sokkal több ideje jut mindenki­nek a kirándulásra, kikapcsolódásra, sportra, kertészkedésre. Ez a remény csak részben vált be, sokan a passzív pihenést részesítik előnyben, az embe­rek egy része pedig aránytalanul sok munkát vállal szabad ideje rovására. Mindkét gyakorlat helytelen, kedvezőtlen hatása, következményei elöbb-utóbb megmutatkoznak, megalapozva valami­lyen betegség kifejlődését. Életünkben nem tölt be megfelelő szerepet a moz­gás. Igaz, kifogásként megemlíthető, hogy kevés a sportolási lehetőség, nincs elég sportpálya, uszoda. Ez azonban csak féligazság, mert futni a lakóház körül is lehet, az esti vagy reggeli torná­hoz ftedig a lakás is kitűnően megfelel. A rendszeres napi séta is csak elhatáro­zás, a helyes napirend kialakításának kérdése. Társadalmunk kötelességének tartja a betegek ingyenes orvosi ellátását, évről évre nagyobb összegeket fordít erre a célra. Az egészségügy egyre fontosabb szerepet tulajdonít a betegségek mege­lőzésének, ezt szolgálják a szűrővizsgá­latok, az egészségnevelés, a helyes élet­mód propagálása. Nem lehetünk csupán passzív befogadói ennek a gondosko­dásnak. Egészségesebb életvitellel, na­gyobb felelősségtudattal kell igyekez­nünk megőrizni legnagyobb kincsünket - az egészségünket. CSIZMÁR ESZTER ✓ GYÖKERES GYÖRGY FELVÉTELE

Next

/
Oldalképek
Tartalom