Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1984. január-június (17. évfolyam, 1-26. szám)
1984-06-01 / 22. szám
KÚJ szú TUDOMÁNY TECHNIKA SZÉNA, SZENAZS VAGY SZILÁZS? A szénakészítés közismert gondjai miatt (időjáráshoz kötöttség, viszonylag nagy veszteség, a gépesítési technológiák kialakulatlansága) évről évre jelentős mennyiségű lucernát és füvet silóznak üzemeinkben, egyes zöldtakarmányokat (silókukorica, silócirok, napraforgócsalamádé) pedig kizárólag csak erjesztéssel lehet tartósítani. Ugyanakkor azt is meg kell állapítani, hogy a silózás veszteségei ma még jelentősek, jóval nagyobbak annál, mint amilyennel a szálas takarmányokat ma már tartósítani lehetne. Az egyes tartósítási módokra jellemző átlagos tartósítási veszteségeket az 1. táblázat tartalmazza: Bár a silózás átlagos veszteségei kisebbek a mai szénakészítési gyakorlatban legelterjedtebb ren- denszárítás, valamint a hidegleve- gós szárítási eljárás veszteségeinél, de még a könnyen erejeszthe- tő silókukoricánál is mintegy 50-60 százalékkal nagyobb a veszteség, mint amennyivel ez a növény tartósítható lenne. Még nagyobb az eltérés a tényszámok és a lehetőségek között a fűféléknél, valamint a nehezen erjeszthető pillangós zöldtakarmányoknál. A 2. táblázat veszteségforrásonkénti részletességgel mutatja be a silózás veszteségeit az egyes növényeknél és silózási eljárásoknál. Az adatok alapján megállapítható, hogy a veszteségek egy jelentős része a silóban következik be. Ezek a veszteségek az erjesztés tudatos irányításával számottevő mértékben csökkenthetők. 1. táblázat A főbb szálastakarmánytartósítási módok várható átlagos keményítő-vesztesége Tartósítási mód Keményítőértékveszteség %-ban Szárítás renden Szénakészítés hengerbálázással 30-35 tartósítószerrel 25-30 Szellöztetéses szárítás (hideglevegös) 20-25 Forrólevegös gyorsszárítás 5-8 Könnyen erjeszthető takarmányok silózása Közepesen és nehezen erjeszthető 15-20 takarmányok silózása 15-23 2. táblázat A táplálóanyag-veszteség különböző silózási eljárásokkal Lucerna, fű, füveshere Silókukorica ,, . , „ , , . ... Enyhe előfonnyasztás . (30 % szárazanyag Vesztesegforras Szenazskeszites tartósítószerrel szenhidrattartalmu fe|ettj ké1 ef2 ké ef ké ef ké ef Szántóföldi mechanikai 5-15 8-20 3-5 5-8 3-5 5-8 3-5 2-4 Légzési 5-102-51-31-3 Erjedési 6-8 4-6 8-10 5-8 4-8 3-6 4-8 2-4 Lécsurgási5-8 6-10Denaturálódási 5-15 8-20Felületi 2-20 1-15 2-20 1-15 2-20 1-15 2-20 1-10 Utóerjedési 0-5 0-3 0-5 0-3 0-10 0-5 0-10 0-4 1 ké - keményítöérték 2 ef - emészthető nyersfehérje Az üzemekben ma általában spontán erjesztésre alapozzák a silózást. Ez elsősorban az erjeszthető szénhidrátban szegény növényeknél eredményez bizonytalan szilázsminőséget, de a köny- nyen erjeszthető takarmányok silózásakor is a veszteségek növekedéséhez vezethet. A takarmány apróra szecskázása, gondos tömörítése, majd a siló lezárása alapvetően fontos ugyan a veszteségek csökkentésében, a jó minőségű szilázs előállításában, de önmagukban nem minden esetben elegendők a kívánatos erjesztéshez. Ehhez további eljárásokra van szükség. Az erre alkalmas módszerek alapelvük szerint a következő két csoportba sorolhatók:- az erjesztési folyamatok szelektív gátlása a tartósítandó takarmányok vízaktivitásának megváltoztatása útján, vagy szelektíven ható kémiai tartósítószerek hatásával;- a tejsavas erjedés stimulálá- sa a fermentálható szénhidrátok növelésével, vagy tejsavtermelő baktériumokkal történő oltással, illetve a két eljárás kombinációjával. A tartósítandó takarmány vízaktivitásának csökkentésére a gyakorlat a fonnyasztást használja. A fonnyasztás ugyan javítja a természetes erjedóképességet, de önmagában nem tudja az erjesztés minden gondját megoldani. A fonnyasztás növeli a silózás időjáráshoz kötöttségét. A túlfony- nyasztás meleg erjedéshez vezet, az egyenlőtlen fonnyadás pedig minőségi ingadozást eredményez a silón belül. Mindezeken túl a fonnyasztás nem is alkalmazható minden zöldtakarmánynál. A szelektív hatású tartósítószereknek az a tulajdonságuk, hogy jobban gátolják a nem kívánt mik- roflóra működését, mint a tejsav- baktériumok aktivitását. Ez azt eredményezi, hogy a fermentáció a tejsavas erjedés irányába indul. Erre a célra megfelelően használhatók a kémiai anyagok (hangyasav, propionsav, akrilsav, formalin stb.). Az erjedés irányításának másik módja a tejsavas erjedés stimulá- lása, amelyre napjainkban egyre szélesebb körben az ún. biológiai tartósítószereket használják. Ezek a nevüket onnan kapták, hogy csak általában biológiai anyagokat (baktériumokat, enzimeket, vitaminokat) és egyes esetekben szénhidráttartalékot tartalmaznak (ilyenek például a magyar Sila- ferm, Monosil, Chinosil), kémiai tartósítószer csak egy-egy készítményben - azokban is csak minimális mennyiségben - található (pl. a C-formiát a Baktinokulban). A biológiai tartósítószerek fel- használásához az elméleti alapot az adja, hogy a silózandó növények felületén az esetek egy részében nem található elegendő tejsavbaktérium. A növények felületén grammonként előforduló mintegy 106-10e összcsíraszá- mon belüli 103-105 tejsavbaktérium nem mindig elegendő a gyors uralomra jutáshoz. Amennyiben az indulócsíraszámot homofer- mentatív (csaknem kizárólag tejsavat termelő) tejsavbaktériu- mokból álló starterkultúrával növeljük, az erjedés nagyobb esély- lyel fordul kedvező irányba. Mint minden silózási segédanyagnál, így a biológiai tartósítószereknél is nagyon lényeges, hogy egyenletesen kerüljenek a silózott takarmányra. Fontos az is, hogy mielőbb a silózandó takarmányra jusson a biológiai tartósítószer, hogy a növények felületén jelenlevő vadmikroflóra szaporodása ne legyen időbeli fölényben az oltással bevitt homofer- mentatív baktériumokkal szemben. Magától értetődő a silózás egyéb szabályainak (aprószecska, gondos tömörítés, gyors befejezés, a siló megfelelő lezárása) pontos megtartása, mert a biológiai és vegyi tartósítószerek nem csodaszerek, amelyek pótolni tudnák a gondatlan vagy szakszerűtlen silózásból következő károkat. A vegyi, illetve a biológiai tartósítószereknek az erjesztés tudatos irányítására való alkalmazása tehát elősegíti a tartósítás veszteségeinek csökkentését, befolyással van a szilázs minőségének javítására, s emellett növeli a silózás biztonságát. Az egyes tartósítási módok veszteségei alapján pedig a gazdaságok vezető szakemberei - ismerve a termelési területek mikroklímáját, az üzemek műszaki- anyagi feltételeit - hosszú távra is megválaszthatják a lehető leggazdaságosabb takarmánytartósítási módokat, illetve operatívan dönthetnek a megfelelő alternatív megoldás mellett, amely a lehető legkisebb veszteségekkel jár. CS. MOLNÁR LÁSZLÓ 1969 áprilisában alakult meg Hurbanovóban a Szlovákiai Amatőr Csillagászati Központ, amely szaktanácsadást nyújt kulturális és oktatóintézmények részére, asztrológiai rendezvényeket szervez, oktatási lehetőséget nyújt az amatőr csillagászok számára, illetve iskolák részére gyakorlati bemutatókat rendez. Az állami alapkutatási program keretében a nap- tevékenység megfigyelésével foglalkoznak. Az amatőr csillagászati központ múltja 1871-ig, a csillagvizsgáló létrehozásáig nyúlik vissza. Dr. Konkoly Thege Miklós hurbanovói nemes alapította, aki maga is asztrológiai tevékenységet folytatott. Hozzájárult a spektroszkópiai módszerek és műszerek tökéletesítéséhez, csillagászati térképeket készített és az égitestek megfigyelésével is foglalkozott. 1919-ben a csillagvizsgáló állami asztrofizikai obszervatóriummá lépett elő. 1. A felvételen Ladislav Őerny a 120 mm-es Kepler-napfol- tokat rögzítő távcsövet készíti elő 2. Irena Jezová mikrodenzitométerrel spektrumanalízist végez (A ŐSTK felvételei) Érdekességek, újdonságok Megmerevedett tévéképek A tévéképek villogásának megszüntetésén dolgoznak a hollandiai Philips kutatóintézet mérnökei. Nagy elektronikus tárolójuk felfoghatja egy kép valamennyi információját, és ezzel villámgyorsan közbenső képet vihet a képernyőre. Ezzel megkétszereződik a képfrekvencia, megszűnik a villogás. A videotároló kicsiny morzsa, chip, amelynek 308 kbit a kapacitása. A sorugrató eljárással 20 ezredmásodper- cen belül először a páros sorokat sugározzák ki, vagyis a kettes, a négyes, a hatos sort. Ezeket a sorokat azonnal még egyszer kisugározza a tároló. Ezután kerül sor a páratlan sorokra. A kisugárzott képet kimerítve, állóképként is szemléltethetik a képernyőn. (d) Mégis: szénből folyékony üzemanyag! A Dél-afrikai Köztársaság ásványokban, kőszénben a világ egyik leggazdagabb országa, de nincsen kőolaja. Az országnak az olajtól való függőségét szén alapú folyékony üzemanyagnak a gyártásával kívánják enyhíteni. Egy japán eljárás alapján ma már a negyedik ilyen gyár épül az országban. Ez azért is figyelemre méltó dolog, mert amikor a kőolaj ára csökkenni kezdett, mind Nyugat-Európában, mind az Egyesült Államokban erőteljesen csökkentették, sőt részben meg is szüntették az ez irányú kutatást. De a Szovjetunióban is - amelynek pedig hatalmas olajtartalékai vannak - épülnek azok a kísérleti üzemek, amelyekben a mesterséges szén alapú folyékony üzemanyag gyártását kívánják elkészíteni. (European Chemical News) Osszepréselt radioaktív hulladék A karlsruhei Atommagkutató Központban olyan sajtológépet helyeztek üzembe, amely 15001 nyomással az atomerőművek karbantartásakor adódó 11x3,5x4 m-esnél nem nagyobb radioaktív fémhulladékot térfogatának az egyhar- madára-egytizedére préseli össze. A fémhulladékot először plazmaégetőkkel, fűrészekkel és hidraulikus ollókkal durván felaprítják, tartályokba töltik, majd a sajtológépbe helyezik. Az összepréselt testeket ezután 200 literes hordókba teszik, cementtel lefedik, s elraktározzák. A térfogat csökkentése révén számottevően csökkenthetők a költségek. (Frankfurter Allgemeine Zeitung) 1984. VI. 1.
