Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1984. január-június (17. évfolyam, 1-26. szám)
1984-05-25 / 21. szám
Vasárnap 1984. május 27. A NAP kel - Kelet-Szlová- kia: 4.42, nyugszik 20.23 Közép-Szlovákia: 4.49, nyugszik 20.30 Nyugat-Szlovákia: 4.55, nyugszik 20.36 A A HOLD kel - Kelet- Szlovákia: 3.23, nyugszik 16.51 Közép-Szlovákia: 3.30, nyugszik 16.58 Nyugat-Szlovákia: 3.36, nyugszik 17.04 órakor Névnapjukon szeretettel köszöntjük HELLA és IVETA nevű kedves olvasóinkat 1884-ben született Max BROD osztrák Író, köttö (t1968). AZ ÚJ SZÓ JÖVŐ HETI VASÁRNAPI SZÁMÁNAK TARTALMÁBÓL A pCVp POLITIKÁJÁNAK IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI A MAGYAR NEMZETISÉGGEL KAPCSOLATBAN Juraj Zvara professzor írása NEMCSAK MÁSOKKAL SZEMBEN KÖVETKEZETES Kulik Gellért írása KEVESEBBET KELLENE RÓLA BESZÉLNI Kovács Edit riportja LEGDRÁGÁBB KINCSÜNK-IGAZÁN? Péterfi Szonya riportja NŐ LÉTÉRE... Deák Teréz írása ASERDÜLŐK OLVASÁSI SZOKÁSAIRÓL Szeberényi Judit írása A SZERELMES ŐRMESTER Jifí Marek novellája HELYREIGAZÍTÁS Lapunk múlt heti számában A fejlett szocializmus és az új típusú ember (3. oldal) című cikk 5. bekezdésének utolsó mondata helyesen így hangzik. Osztályellenségeink támogatják az ilyen csokevények terjesztését, mivel tudatosítják, milyen veszélyt jelent számunkra a „szocialista“ kispolgár. Kérjük olvasóink szíves elnézését. Hatszázezer korona értékű vállalást tett és teljesít sikeresen az SZNF 40. évfordulója tiszteletére a Povazská Bystrica-i Vágmenti Gépgyár konszernvállalat elektrotechnikai fejlesztési dolgozóinak CSSZBSZ szocialista brigádja. A 40 tagú kollektíva vezetője Karol Chupek mérnök, tagjai közül tizenkilencen az aranyjelveny tulajdonosai. Az év első három hónapjában 40 ezer korona értékű ésszerűsítési és 3 újítási javaslatot nyújtottak be, 600 órát dolgoztak társadalmi munkában. A felvételen Ladislav Tanuáek mérnök (balra), az elektrotechnikai fejlesztés irányítója és Ján Chovanec kutatómérnök a horizontális köszörűk vezérlőegységét ellenőrzi. (Vladimír Gabco - CSTK felvétele) A varlatogatás és a decibelek Kellemes este volt, ilyenkor egy városlakó rosszul tenné, ha a lakásban maradna, ezért mi is kihúztuk a lábunkat, s lassan kaptattunk felfelé - letűnt korok színhelyére - a bratislavai várba. A várkaput átlépve máris élveztük a hatalmas építmény és környéke különleges hangulatát; a reflektorok fényében az is jól látszott, mily gondosan nyírott a fű a várudvaron, mily szép látványt nyújtanak a kőlapok cikcakkjai a sétányokon; dicsértük, hogy Környezetbe illőek a fapadok; előre kíváncsivá tett bennünket, amikor láttuk a régészek estefelé abbahagyott munkájának nyomait: vajon milyen új titokra derül fény, milyen eddig ismeretlen részleteket tudunk majd meg az egykori várlakókról? örömmel nyugtáztuk, hogy újabb váralatti épületek felújításába kezdtek s azt is, hogy az egykori lovarda nappali bárrá és borozóvá alakítva szolgálja a szórakozni vágyók igényeit és a nézelődésben elfáradt látogatók felüdülését. Vajon hogyan? - ültünk le az egyik asztalhoz.- Megfigyelted? - kérdezte az asztaltársam, de az utána következő szavakat már nem értettem, mert működésbe hoztak egy sztereofonikus rádiót és a teraszon két hangfal ,.vette át a szót“. Az ellen- reakció sem maradt el, mindenki fölvitte a hangját, egy darabig felbolydult méhkashoz hasonlított a helyszín, de beláttuk, hogy a The Hurrikán vagy micsoda együttest nem lehet túlkiabálni. A pincérnek viszont a kemény rock megkönnyítette a kiszolgálást. A rendelésnél azt hallott meg, amitakart. Mi szódát is kértünk, de nem hozott. Miért is nehezítené szódával teli kétdecis pohárral a tálcát, amikor ez az üdítőital legfeljebb 20-30 fillérrel növeli a számlát... ? Amikor reklamáltunk, kibeszélte magát a hangos zenére, de le sem halkította és szódát sem hozott. Talán azt gondolta, a zene még olcsóbb mint a szóda, sőt ingyen van, élvezze azt a kedves vendég, akinek kifogása van ellene - mint a velünk szemben ülő három főiskolás fiúnak is volt - az távozhat. Mi mindenesetre ezt tét- ' tűk. Ám mindjárt jobb kedvre derültünk, amikor tisztes távolságba kerültünk a zenebonától. S egy koronát bontott fa alatt elhelyezett pádon ülve szebb ,,zenét“, a főváros távoli zsibongá- sát hallgattuk. S mivel a térbeli távolság, épp úgy, mint az időbeni, mindent megszépít, végül is egy kellemes májusi este emlékével lettünk gazdagabbak. IDŐSZERŰ GONDOLATOK Az energia, a fémek és más anyagok jobb értékesítése kulcsfontosságú feladat a kohászat és a gépipar számára. Az anyag- és az összköltségek csökkentésének köszönhetően növekedtek a gépipari-kohászati komplexumban a saját termelési értékek, mégpedig az elmúlt három évben gyorsabban és nagyobb hatékonysággal, mint ahogy azt a 7. ötéves terv feladatul adta. Túlteljesítették a nyereség és a termelőalapok jövedelmezőségének tervét. Megtartották a tervezett arányt a bérek és a saját termelési érték alapján kiszámított munkatermelékenység fejlődése között. A termelés növekedését a tüzelőanyagok és az energia, az ipari vasak és a színesfémek mérsékelt felhasználásával biztosították. Tavaly az árutermelésre átszámított fajlagos fogyasztás 1980-hoz viszonyítva tüzelőanyagból és energiából 9 százalékkal, ipari vasakból 11 százalékkal és színesfémekből 17 százalékkal csökkent. Ily módon fokozatosan áttérünk a hatékonyabb gazdálkodásra, noha a végeredmények az egyes vállalatok között e téren is jelentős különbségeket takarnak. Az elért megtakarításokhoz hozzájárult a dolgozók nagyobb kezdeményezése is. Ezt elősegítette a társadalmi ellenőrzés, a X. szakszervezeti kongresszus felhívásának teljesítése, valamint az állami célprogramok feladatainak teljesítése és a tökéletesített irányítási rendszer érvényesítése is. Amint az elemzések és a nemzetközi összehasonlítások bizonyítják, a gépipari-kohászati komplexum' még mindig aránytalanul anyag- és energiaigényesen dolgozik. Ezért a gazdaságosságot és az erőforrások jobb hasznosítását még nagyobb erőkifejtéssel kell elérnünk, hogy főleg a tüzelőanyag-, energia-, kőolaj- és fémmegtakarításban túlteljesítsük a XVI. pártkongresszus által kitűzött feladatokat. Különösen bírálóan kell rámutatni arra a tényre, hogy a jobb tüzelőanyag- és energia- ellátás helyenként gyengítette a felhasználások ésszerűsítésére irányuló figyelmet. Ezt bizonyítják azok az esetek is, amikor durván megsértették az áramfogyasztási kereteket és a gazdaságossági elveket. Ezekre az esetekre az állami energetikai felügyelőség derített fényt. Hangsúlyozni kell, hogy főleg az idén szigorúan kell gazdálkodni az árammal, mivel az iparban a termelés növelését gyakorlatilag az 1983-as évi szintű áramfogyasztással kell biztosítani. Ezért semmilyen ok nincs arra, hogy gondtalanul cselekedhessünk. Ismét teljes intenzitással ki kell bontakoztatni a társadalmi ellenőrzést, halaszthatatlanul aktivizálnunk kell az energetikai bizottságok és aktívák tevékenységét, biztosítani kell az összes eredményesnek bizonyult ötlet megvalósítását. (A CSKP KB 10. ülésén elhangzott beszámolóból) Ripcsu Rudolf, a CSEMA- DOK Tóketerebesi (Trebiáov) Járási Bizottságának titkára csaknem negyedszázada CSEMADOK-tag. Kulturális szövetségünk célkitűzéseivel, törekvéseivel és a mindannyiunk javára végzett mindennapi kulturális munkával - édesapja révén (aki CSEMADOK-alapí- tó tagként éveken át volt a battyáni helyi szervezet, egy évig a járási bizottság elnöke)- még gyerekfejjel megismerkedett. Mielőtt jelenlegi munkájáról és a CSEMADOK előtt álló feladatokról ejtenénk szót, ismerkedjünk meg - ha vázlatosan is - Ripcsu Rudolf eddigi pályafutásával. A Rozsnyói (Rozőava) Pedagógiai Szak- középiskolában érettségizett- tehát voltaképpen pedagógus. (Egyébiránt a kulturális munkában szükség is van pedagógiai és pszichológiai ismeretekre, csak az a kérdés, ki hogyan tudja azokat a gyakorlatban kamatoztatni.) Tanítóként egy évig működik egy kisközség, Csarnahó (Cerno- chov) egytanerós iskolájában. A katonai szolgálat letöltése után szülőfaluja, Battyán (Botany) alapiskolájának alsó tagozatán tanít három évig; közben az ifjúsági szervezetben tevékenykedik, és társadalmi munkában ellátja a hnb titkári teendőit is. 1966 augusztusájárási plénumának, s Királyhel- mecen (Král'ovsky Chlmec) 1970 februárjától látod el a CSEMADOK járási titkárának teendőit. Hogyan látod most a hetvenes évek elejét?- Meg kell mondanom, hogy meglehetősen nehéz volt a helyzetem. Nem volt a járásban egyetlen olyan magyar népművészeti együttes serrt, mely képes lett volna a járási rendezvényeken kellő színvonalú műsort adni, esetleg megfelelő szinten képviselni a járás magyar nyelvű kultúráját. Az egyik fő teendő volt tehát egy ilyen együttest vagy akár többet is (és más-más jellegűt) létrehozni.- És hogyan festett a szervezeti élet? kedhetnek egész nemzetiségi kultúránk és szellemi életünk javára. Úgy vélem, hogy erre mifelénk sajnos még napjainkban is kevesen vannak tudatában annak, hogy népi kultúránk kincseit, sok évszázados szellemi hagyományainkat: népdalainkat, néptáncainkat, a népélet mindennapjait tükröző szokáskultúránkat senki sem menti át helyettünk a ma és a jövő nemzedékeinek. Szeretném, ha a CSEMADOK- tagok (és a még nem tagok is) tudatosítanák, hogy kultúránkért, hagyományaink ápolásáért és továbbfejlesztéséért csak cselekvő módon, irodalmi színpadok, színjátszó és éneklőcsoportok, nóptáncegyütte- sek, parasztzenekarok, folklórkutató és -gyűjtő körök, művelődési klubok alakításával és a bennük való serény tevékenykedéssel tehetik a legtöbbet.- A járási titkárkodásod óta eltelt bő évtized sok szép eredményt is hozott.- Jelentős előrelépésnek tartjuk, hogy a 70-es évek első felében járásunkban megalakult a Magyar Tanítók Járási Énekkara, a Vox Humana és öt más irodalmi színpad, a Bodrogközi Táncegyüttes s jóné- hány, ma is szép>en működő folklórcsoport, amelyek az országos rendezvényeken is több ízben sikerrel szerepeltek, s nagyon kedvezően hatnak az amatőr művészeti mozgalom fejlődésére. Ezenkívül említésre méltó eredmény, hogy sikerült a szervezeti életet stabilizálni és gyarapítani a taglétszámot.- A magánéleted?- Noha keveset vagyok is a családommal, mégis igazi energiaforrás számomra, örülök a három lányomnak. A feleségem megértő, az ő segítsége nélkül alighanem rossz járási titkár lennék. Ripcsu Rudolf megérdemelten kapta tavaly ősszel az SZSZK Kulturális Minisztériumától ,,A kultúra példás dolgozója“ kitüntetést. KÖVESDI JÁNOS . CSELEKVŐÉN - KULTÚRÁNKÉRT-Az egyes községi CSE- MADOK-szervezetekben bizony sok szervezési probléma adódott, lecsappant az alapszervezetek taglétszáma, talán annak következtében, hogy az emberek ódzkodtak a CSEMA- DOK-tól, tájékozatlanok voltak a szövetség céljai, küldetése, lehetőségei, a CSEMADOK- ban végzett munka szellemierkölcsi haszna felől. Évekbe tellett, míg meggyőztük az embereket arról, hogy a CSEMA- DOK-ban szabadon tevékenybán a CSISZ terebesi járás instruktora lesz - a Bodrogkö; és az Ung-vidék községi és középiskolai ifjúsági szervezeteinek tevékenységét irányítja Minthogy a járási párt- és állami szervek elégedettek munkájával, Prágába küldik politikai iskolára, amelynek elvégzése után a Nagykaposi (Veiké Kapuáany) Ifjúsági és Pionírház igazgatói tisztségévé bízzák meg.- Már a katonai szolgála után tagja lettél a CSEMADOK