Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1984. január-június (17. évfolyam, 1-26. szám)
1984-05-18 / 20. szám
ÚJ szú 17 TUDOMÁNY TECHNIKA A ZÖLDTAKARMANTOK ESSZERU A gazdasági állatok egészségi állapotuk és gazdaságos termelésük fenntartásához nemcsak bizonyos mennyiségű, hanem bizonyos minőségű táplálóanyagot igényelnek. A táplálóanyag-fölösleg és -hiány egyaránt káros. A normázás, szabványozás fö feladata tehát az állatok legkedvezőbb (optimális) vagy legkisebb (minimális) táplálóanyag-szükségletének meghatározása. A gyakorlatban a legkedvezőbb táplálóanyag-szükségletet rendszerint a gazdasági állatok egyes fajai és haszonirányuk szerint szokták megszabni. A táplálóanyag-szükségletet a takarmány- normák, a takarmányok szabványa fejezi ki. A második világháború után a mezőgazdaság, főként az állat- tenyésztés az egész világon új irányt vett és az új törekvések hozzánk is eljutottak. Az új s nagyüzemi technológia a szocialista mezögzadasági üzemekben megoldja az állattenyésztés problémáit. Mindennek feltétele a termelés központosítása. Az állattenyésztés specializálá- sa országunk termőtalajain a legnagyobb mértékben kihasználja a természeti és gazdasági feltételeket, biztosítja a hegyvidéki és alföldi körzetek mezőgazdasági üzemeinek együttműködését, csökkenti a beruházási- és munkaköltségeket, javítja a munka- szervezést stb. A munkatermelékenység az állattenyésztési munkák régi módszerü szervezése mellett csekély, nem felel meg a mostani követelményeknek. A mezőgazdasági nagyüzemi termelés fejlesztésének fontos belterjesítő tényezője a takarmánytermelés növelését szolgáló kettős-termelés. Ennek jelentősége abban rejlik, hogy növeli a tö- megtakarmány-termelést, lehetővé teszi a tenyészidő egyetemesebb kihasználását a szerves- anyag-termelésre, de nem utolsósorban hat a talajerő fokozására. Ezért a CSKP KB 1979-ben megtartott ülésének határozata értelmében a másodnövényként termesztett takarmánynövények szántóföldi részarányát országos viszonylatban 10-12 százalékra kell növelni. Ezáltal fedezni tudnánk a tömegtakarmányszükséglet 5 százalékát és így tömegtakarmányokból tartalékkészletet teremthetnénk. Nem is olyan régen az áprilisi szentgyörgy nap volt az, amikor a nyájat, a kondát és a gulyát, a ménest kihajtották a legelőre, majd késő őszig kint tartották. Ez az eljárás, a külterjes állattenyésztési forma megfelelőnek bizonyult. A mai belterjes állattenyésztés más formákat követel. Viszonyainknak megfelelően - Dél-Szlová- kiára gondolva - az állatok nyári takarmányozását (amit valamikor a legelő oldott meg), ma a szántóföldön termelt zöldtakarmányok biztosítják. Ilyenek az őszi és tavaszi keverékek, a csalamádé, a másod növények és nem utolsósorban a herefélék. A gazdasági állatok nyári takarmányozásának alapját a jelentős mennyiségű vegetációs vizet 70-80 %) tartalmazó zöldtakarmányok képezik. A vegetációs víz számos, oldott állapotban levő szerves savat tartalmaz, melyek a takarmánynak jó ízt adnak és elősegítik a tápláló anyagok (tápanyagok) felszívódását. Valamennyi zöldtakarmány szárazanyagában- megtaláljuk az állatok számára könnyen felvehető fontos tápanyagokat. A kérődzőkre vonatkozóan a szerves anyagok kihasználási együtthatója 70-75 %-ot tesz ki. A jó őszi vagy tavaszi takarmánykeverékek - főképp a herefélék tápanyagértéke - gyakran felér az abraktakarmányok tápanyagértékével. A zöldtakarmány akkor kifogástalan, ha a színe természetes. A sárga, barna vagy fekete elszíneződés, a zöldtakarmány eső okozta kilúgozását és bomlási folyamat okozta elértéktelenedését bizonyítja. A fülledt zöldtakarmány is értékét veszti, és az állatok egészségére is ártalmas. Köny- nyen felfúvódást vagy hasmenést idéz elő. A zsenge takarmány etetésekor óvatosan kell eljárnunk, mivel jelentős mennyiségű köny- nyen erjedő cellulózt és egyes szabad cukrokat tartalmaz. Ezek erjedésekor jelentős mennyiségű gáz fejlődik. A takarmány nedvességéről és fülledtségéről tapintással meggyőződhetünk. Amilyen káros következményekkel jár az állatok hiányos fehérje-ellátása, éppoly pazarlás a többletfehérje etetése. A tejelő állat csak tejelöképességének megfelelő mennyiségű takarmányfehérjét alakít át tejfehérjévé, illetve a kifejt tej mennyiségévé. A növekvő állat is csak a növekedőképessége arányában alakítja át a takarmányfehérjét testfehérjévé. Amíg az állati szervezet a szükségtelenül felületetett zsírt, cukrot és keményítőt tartalmazó tápanyagot pl. zsír formájában lerakja a testszöveteiben (ill. elraktározza), addig fehérjét csak sekély mennyiségben képes tartalmazni. A felesleges-nitrogéntartalmú anyagok a vizelettel eltávoznak, a nitrogénmentes rész pedig keményítő, cukor stb. módjára elég, vagy zsír képződik belőle, így a fehérje, a takarmány legdrágább része ugyanúgy használódik fel, mint a lényegesen olcsóbb cukor vagy keményítő. A felesleges fehérje etetése már csak azért sem helyes, mert a fehérje szétbontása és a bomlási termékek kiküszöbölése növeli a vese és a máj munkáját. Nézzük meg, mit mutat a gyakorlat, ha a nyári időben csupán magában takarmányozzuk a lucernát, vagy esetleg 1 -2 kg takarmányszalmát adagolunk hozzá: 1 kg virágzás kezdetén kaszált FELHASZNÁLÁSA zöld lucernában 0,24 kg szárazanyag, 0,10 kg keményítőérték és 30-32 gramm emészthető fehérje található. Maradjunk a fehérjénél. Egy 600 kg tehén pl. 10 liter tejtermelés mellett naponta 800 gramm emészthető fehérjét igényel. Ebben benne van a létfenntartó és termelőszükséglet. Természetesen ne tévesszen meg senkit, hogy csak 10 litert számítunk, ez azért van, hogy kerek számmal számítsunk. Ha az állat jóllakottsági érzését fel akarom kelteni, legalább 53-55 kg zöldlucernát kell feletetnem, ez a mennyiség pedig 1540-1600 gramm emészthető fehérjét tartalmaz. Adott esetben ez 740-800 grammal több, mint amennyire az állatnak szüksége van. Ez a veszteség csupán 1 tehénre vonatkozik, viszont számos mezőgazdasági üzemben a tehenek száma több százra, sőt ezerre is tehető. Ha 100 tehénre is számítom ki a veszteséget, naponta 74-76 kg emészthető fehérje vész kárba, amelynek értéke szerény számítások között is (ha 1 kg ára 7 korona) 532 koronát tesz ki; 120 napos idény alat így 63 840 korona az elpocsékolt takarmány értéke. Ez 1000 tehénre számítva több mint 600 000 korona. Meg kell említeni azt is, hogy nem sokat változtat a dolgon, ha naponta 1 -2 kg takarmányszalmát keverünk a zöld heréhez. A helyes és célszerű takarmányozás az lenne, ha a zöldtakarmányok etetésekor - legyenek azok keverékek, lucerna stb. - minden gazdaság részére elegendő silótakarmány állna rendelkezésre. Ez azonban a jelen időszakban kevés gazdaságunkról mondható el. Hogy a fehérjével történő hazárdjátékokat megakadályozzuk, a takarmányalappal úgy kell gazdálkodnunk, hogy ne kerüljön sor a herefélék nagymértékű, zölden történő etetésére. Ha a keverékek kitartanak a nyári időszakban, a herefélék jó minőségben kazlakba kerülhetnek. Ezek után a zöldtakarmányok mellett száraz hereszéna is jut az állatoknak az év minden időszakában. A keverék helyes összeállítása minden gazdaság állattenyésztőjének saját ügye. Erre nincs előírás: rugalmas takarmányozási technikát és szakértelmet kíván. Napjainkban, a zöldtakarmány- etetés kezdetén úgy bánjunk a friss zölddel, hogy az minden esetben arányos legyen az állatok szükségleteivel. Kidekázni ugyan nem lehet a takarmányt, de célszerű etetési technikával, a helyes takarmány és táparány összeállításával lényeges többlettermelés érhető el az állattenyésztésben. MOLNÁR FERENC, a Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Mezőgazdasági Műszaki Szakközépiskola tanára Tetűriasztó burgonyanövény A termesztett burgonyanövény (Solanum tuberosum) jóval kevésbé áll ellen a különféle fertőző betegségeknek, mint a vadon termő fajta (Solanum berthaultii). Ez utóbbinak a levelein és szárán apró, ragadós nedvet kiválasztó mirigyszerű bolyhok találhatók. Eddig úgy vélték; a vadon termő növény ellenállóképessége azzal függ össze, hogy a betegségeket terjesztő levéltetvek beleragadnak ezekbe a bolyhokba. Az újabb kutatások szerint azonban a védekezés ennél bonyolultabb. Angol kutatók gázkromatográfia! és tömegspektrométerrel fölfedezték, hogy a levélszőrök úgynevezett B típusú bolyhainak csúcsán levő ragadós cseppecskék olyan illékony szénhidrogén-vegyületet bocsátanak ki, amely a levéltetveknek egyik - riadóztató - feromonja. A leveleket körülvevő levegő 20 miében mindössze ötvenbilliomod g ilyen feromont találtak. Valószínűnek látszott, hogy a vadon termő növény ezzel az anyaggal riasztja el a tetveket. Utóbb ezt a föltevést közvetlenül is igazolták. Egy fecskendőbe a vadon termő burgonyanövény leveleit helyezték, s a fecskendőből kiáradó levegőt a Myzus persicae szárnytalan levéltetvek 1 cm-en levő csoportjára fújták, mire azok szétszóródtak. Ha ellenben a fecskendő üres volt vagy a termesztett burgonyának a levelei voltak benne, annak semmi hatása sem volt a tetvekre. A vadon termő burgonyát nem nehéz keresztezni a termesztett növénnyel. Máris vannak olyan hibridek, amelyeknek a levelein szép számmal vannak B típusú bolyhok. Ha sikerülne szélesebb körben termeszteni olyan burgonyanövényt, amely ezt a fefomont termeli, leküzdhető volna a tetű okozta kár, s ami ennél is fontosabb: a növény védve volna azoktól a vírusoktól, amelyeket ez a rovarkártevő terjeszt. (Scientific American) A kassai (Koéice) Radioökológiai és Magtechnika-alkalmazási Intézet tevékenysége a humán- és állatgyógyászat radioimmunológiai diagnosztikai berendezésekkel kapcsolatos kutatás, fejlesztés és gyártás. Egyik fejlesztési eredménye az ún. RIA test-berendezés, amelynek segítségével a pajzsmirigy-, szív-, terhességvizsgálatok eredményei pontosíthatók és időtartamuk rövidíthető le. Ezidáig az intézet öt különböző berendezést fejlesztett ki, s az idén közel 4 ezer darabot gyártanak le a csehszlovák egészségügyi, állategészségügyi és kutatóközpontok számára. A jövő évtől kezdve a KGST-n belül gyártásszakosítás alapján a RIA-test Alfa B berendezést iogják gyártani, amely alkalmas a mezőgazdasági és élelmi- szeripari termékek toxikus anyag tartalmának (aflatoxinok) mérésére. A képen látható Terézia Kováőová laboráns, amint kilépő ellenőrzést végez a RIA test T—4-en. (ÖSTK-felvétel) Érdekességek, újdonságok Traktorozás - biogázzal Biogázhajtásra átalakított traktorokkal kísérleteznek Romániában. Az átalakított tíz kísérleti traktor kifogástalanul működik az olcsó üzemanyaggal. Jelenleg Románia számos megyéjében létesítenek nagyméretű biogáztelepeket. A nyolcezer köbméteres napi teljesítményű legnagyobb telep lasiban, egy sertéstelep közelében épül. A Bukarest közelében létesített mezőgazdasági biogáztelep naponta 1200 köbméter gázt fejleszt. A tervek szerint 1985-ig 3900 biogáz-berendezést létesítenek Romániában. Gázszállftás szupernyomáson A Szibéria északnyugati részén elkészült, mintegy öt kilométer hosszúságú kísérleti gázvezeték kiállja a 100-120 atmoszférás belső nyomást is, és gyakorlatilag nem keletkezhetnek benne veszélyes repedések. Az új gázvezeték teljesen új csőkonstrukciójának köszönheti nagy szilárdságát. A hagyományos acéllemez helyett az újfajta csöveket többszörös acélrétegből alakítják ki, hengerléssel. Ennek köszönheti rendkívüli repedésállóságát, mert ha repedés jelenik meg valamelyik csőrétegen, ez nem terjedhet tovább a többi rétegre is. A kísérleti csőszakasszal szerzett kedvező tapasztalatok után rövidesen megkezdik az újfajta csövek sorozatgyártását, a Volga menti Gorkij városának közelében. Még 1984-ben elkészül az első 300 kilométer hosszúságú vezeték az újfajta csövekből Szibéria nyugati részén. Ezzel egy időben nagy nyomású gázszivattyúzó berendezések kifejlesztésén is dolgoznak. Beszélő karóra 1984. V. 18. Marihuana a rákbetegeknek? A marihuana- és a hasis-szívók hatóanyaga rövidesen talán a rákbetegeknek is megkönnyíti a gyakran terhes gyógyszeres kezelést. Egy amerikai gyógyszergyár az illetékes amerikai kormányszervek engedélyét várja ,,Marinol‘‘-tablettáinak forgalomba hozására. Az új gyógyszer megakadályozhatja a rákbetegek kezelésére használt sejtmérgek okozta émelygést, hányási ingert. A gyógyszer forgalomba hozási engedélye egyre késik, mert a ,,Marinol“-tabletták THC-t - szintetikus úton előállított tetrahidrocannabinolt - tartalmaznak, ami vegyileg megfelel a marihuana aktív hatóanyagának. (d) a pontos időt. A hagyományos számlap helyét stilizált emberi arc, illetve az időgép jelképe foglalta el. Az új órát elsősorban vakoknak és gyengén látóknak szánják. Az „Alba Astrovoice“ elnevezésű új japán elektronikus karórán nincs hagyományos számlap, mutató, vagy digitális kijelzés, helyette gombnyomásra női hang közli japánul
