Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1984. január-június (17. évfolyam, 1-26. szám)
1984-05-18 / 20. szám
ÚJ szú 3 1984. V. 18. * . i - • L enin megállapítása, hogy a szocialista állam erejét a tömegek öntudata határozza meg, örökérvényű. Erről feladataink teljesítése során naponta meggyőződhetünk. Az emberek öntudata nagy alkotó erő forrása az akadályok leküzdésében, a problémák megoldásában. Az emberek többsége rendelkezik1 ilyen alkotó erővel, de vannak olyanok is, akiknek öntudata lemarad a társadalom fejlődése mögött. Az ember tudatának formálása, az ember nevelése a pártpolitika megvalósításának szerves része. Nevelő munkánk értelme - hangsúlyozta Ht/sák elvtárs a CSKP XVI. kongresszusán - a sokoldalúan fejlett személyiség kialakítása, az emberek gondolkozásának és érzelmeinek formálása szocialista eszményeink, erkölcsi normáink szellemében. Ez a feladat dialektikus egységben van társadalmunk gazdasági és szociális programjával. A fejlett szocialista társadalom építése bonyolult folyamat, amely a társadalmi fejlődés valamennyi oldalát érinti. Éppen ezért rendkívül fontos az a követelmény, hogy mindenki alkotóan viszonyuljon feladatai teljesítéséhez a termelésben, az iparban vagy mezőgazdaságban, a kutatásban vagy a szolgáltatásokban. Nem tűrhetjük meg - mondotta Bil’ak elvtárs a £SKP KB 9. ülésén - a hanyagságot, az élősködést, az ügyeskedést, az üres pragmatizmust és azt, hogy egyesek a társadalom megkárosítása árán akarnak meggazdagodni. Az emberek szemléletének formálását nemcsak az igényes gazdasági feladatok, hanem a tőkés rendszer és a szocializmus közti harc is szükségessé teszi. Ebben a harcban a burzsoázia a legkülönfélébb módszereket alkalmazza, így többek között ideológiai aknamunkát is végez. Különféle kispolgári nézeteket terjesztenek azzal a céllal, hogy a szocialista országokban felélesszék a kispolgári csökevényeket az emberek tudatában. Az embereknek a szocializmusban kialakuló új tulajdonságai megnyilvánulnak tevékenysége minden területén. A munka iránti viszonyban, a feladatok teljesítésében, a társadalom és a kollektíva iránti viszonyban, az anyagi és szellemi értékek megítélésében, a szocialista életmódban, az értékrendben, de az életcélban is. A kispolgárok cselekedeteinek és gondolkodásának is különféle megnyilvánulásai vannak. Ezek leggyakrabban a múlt csökevényeittükrözikazemberek tudatában. Osztályellenségeink támogatják az ilyen csökevények terjesztését, mivel tudatosítják, milyen veszélyt jelent számukra a „szocialista" kispolgár. H a a kispolgári nézetek az emberek, főleg a fiatalok cselekedeteiben is megnyilvánulnak, különösen veszélyessé válnak. Nem becsülhetjük le a régi társadalom csökevényeinek felújítását, már csak azért sem, mivel ezek fékezik haladásunkat. A válságos években a kispol- gáriasság a kispolgári politikával együtt aktivizálta az opportunista és revizionista erőket. A kispolgáriasság a szocializmus alapelvei és értékei megközelítésében ma is az önzés és a negativizmus forrása. Ebből ered a pénz- hajhászás, a protekcionizmus, a megvesztegetés, a korrupció, a lopás, az élösködés és más szocialistaellenes jelenség. Gyakran nem is tudatosítjuk, milyen nagy akadály a kispolgáriasság a szocializmus építésében. Gátolja a társadalmi, a kollektív és az egyéni érdekek egységének kialakítását. Táptalaja a különféle spekulációknak, a reszorjszellemnek, a rossz gazdálkodásnak, a protekcionizmusnak, annak, hogy az egyéni és csoportérdekeket a társadalmi érdek fölé helyezik. Biíak elvtárs a CSKP KB 15. ülésén kijelentette: az is a kispolgáriasság megnyilvá- nulása, hogy sok esetben még mindig formalizmust, alibiz- must, kényelemszeretetet tapasztalunk, a felelős dolgozók nem járnak el mindig elvszerúen, gyakran ügyeskednek és saját munkájuk fogyatékosságait objektív okokkal magyarázzák. Az ilyen jelenségeket semmiképpen sem tűrhetjük meg, le kell vonnunk a következtetéseket, méghozzá névre szólóan. Minden becsületes állampolgárt felháborítanak az olyan szocialistaellenes jelenségek, mint pl. a fölösleges áru termelése, a prémiumokkal kapcsolatos spekulációk. Minden ilyen törekvéssel megkárosítják a közösséget, az egész társadalmat. A gazdasági életben s a közéletben gyakran találkozhatunk a „ne szólj szám, nem fáj fejem“ kispolgári nézettel. Az individualizmus s az önzés ellentétben áll a kollektív szellemmel, a kölcsönös segítséggel, az együttműködéssel és a közös dolgokért vállalt közös felelősséggel. A kispolgár nem avatkozik az olyan dolgokba, amelyekből nem származik közvetlen haszna, hajlamos arra, hogy számos embert és intézményt foglalkoztasson annak érdekében, hogy bebizonyítsa igazát, saját érdekében agitálni, fenyegetni tud, nem riad vissza a megvesztegetéstől stb. A szocialista életmód fejlesztése során nagy figyelmet szentelünk a szocialista ember személyisége formálásának. Ehhez az alapot a szocializmus építőinek erkölcsi kódexe, ennek keretében a politikai elkötelezettség képezi. Ezzel kapcsolatban is szembeötlő a kispolgáriasság kétarcúsága. Látszólag támogatja, vagy legalább is nem ítéli el a társadalom követelményeit, a valóságban azonban farizeusként mindent meg akar kaparintani, amihez csak hozzáfér. A szocializmus létbiztonságot, munkához való jogot, szociális biztonságot adott az embereknek. A lét- biztonsággal éles ellentétben áll az, ahogyan a kispolgárok a társadalom vagyonához, a társadalmi szolgáltatásokhoz viszonyulnak. Gyakran apróságok, így pl. az üzletek előtt fölösleges várakozás keseríti meg az életünket. Nem ritkán az a benyomásunk, hogy az eladók és vásárlók szerepet cseréltek. Mi is hibásak vagyunk azonban, hogy ezeket az „apróságokat“ megtűrjük, ahelyett, hogy megfelelő formában és a megfelelő fórumon bírálnánk őket. A szocializmusban, amikor is állandóan nő a lakosság fogyasztása, nagyon veszélyes a kispolgáriasság, mivel ha nem lépünk fel ellene hatásosan, veszélyesen terjedni kezdhet. A kispolgár a társadalom gazdagságának gyarapodásában, mindenekelőtt alkalmat lát saját tulajdonának gyarapítására. Azt akarja, hogy minden lehetővel körülvegye magát, figyelmen kívül hagyva azt, hogy szüksége van-e rá, kihasználja-e. Az anyagi javak gyűjtése válik fő céljává, öntudata, büszkesége, méltósága azon alapszik, hogy milyen tárgyakat birtokol, hogyan tudja elintézni ügyeit stb. Nem titkolja kapcsolatait és lehetőségeit. Az emberek közti kapcsolatokat úgy értelmezi, mint a protekciót, korrupciót stb. Az emberek többsége becsületesen dolgozik és felelősségteljesen teljesíti feladatait. A munka és a társadalmi szükségletek iránti viszonyuk öntudatukról árulkodik, gyakran többet tesznek, mint amennyit kell. Ezek az emberek életük értelmének a társadalomért végzett tevékenységet tekintik, örülnek a jól elvégzett munkának, a társadalom érdekeit fontosabbnak tartják, mint saját kényelmüket, saját javukat. Ezért elégedettek azzal, amijük van, nem szerepel elsőrendű követeléseik között a prémium, vagy a jutalmak összegének növelése. Nagyot vétünk azzal, hogy nem különböztetjük meg mindig az emberek két csoportját. Minden munkahelyen döntő szerepet kell betöltenie annak a vezetőnek, akinek nem szabad megtűrnie, hogy a hanyagok munkáját ugyanúgy értékeljék, mint a becsületes dolgozókét. Ez természetesen megköveteli, hogy a vezető tudatosítsa felelősségét, nemcsak a termelési feladatok, hanem a nevelési feladatok teljesítéséért is. A kispolgár értékrendjében az első helyen a magántulajdon szerepel. Társadalmi munkát is csak számításból végez, hogy bizonyos kiváltságokat, elismerést vívjon ki magának. Számára idegenek a társadalom, az üzem, vagy a község érdekei. Ezért nem tudja megérteni a szocialista társadalom valós céljait. A szocialista társadalomban az ember értékét nem a javak, a kapcsolatok határozzák meg, hanem a személyiség, a képességek, az emberi kapcsolatok fejlődése. A szocializmus a társadalom anyagi és kulturális jólétének magasabb szintjét jelenti. Semmiképpen sem értelmezhetjük azonban bőségszaruként és nem tekinthetjük sikeresnek azt, aki előbb jut a javakhoz, tekintet nélkül arra, hogy milyen munkát végzett. Ezt tudatosítanunk kell ma, amikor a CSKP KB 8. és 9. ülése után minden munkahelyen elsődleges feladat a tudományos műszaki haladás érvényesítése és ezáltal a társadalom gazdagságának megsokszorozása. A kispolgári nézetek ezért csak fékezik társadalmunk fejlődését és az ellenség malmára hajtják a vizet. A szocializmus lényegéből adódik, hogy összeegyeztethetetlen a kispolgáriassággal. A kispolgáriasság ellen folytatott harc harcot jelent a szocializmus fejlesztéséért, a szocialista öntudatért, a szocialista életmódért, a személyiség sokoldalú fejlesztéséért. A szocialista építés dialektikájából az következik, hogy a szocializmus fejlesztése csak akkor lehet eredményes, ha az emberek tudatából és cselekedeteiből kiirtjuk a kispolgáriasságot. Ehhez megvan minden politikai, gazdasági és szervezési eszközünk, valamint az ellenőrzés társadalmi eszköze is, amelyet azonban nem használunk ki megfelelően. A kispolgári csökevények kiküszöböléséhez nem elegendők a szavak, ehhez konkrét tettek kellenek. Minden munkahelyen a szocialista munka és javadalmazás alapelvéből a dolgozók jogainak és szükségleteinek biztosításából, a szocialista demokráciából kell kiindulni. Az egyéni szükségletek csakis a társadalmi szempontból hasznos és becsületes munka, révén elégíthetők ki. Egyes emberek megszokták, hogy dolgaikat ismeretségeik révén intézzék. Ilyen emberekkel találkozhatunk a kereskedelemben, a szolgáltatásokban, gyermekeik iskolai elhelyezése során stb. Nincsenek tekintettel másokra, csupán saját céljukat és érdekeiket tartják szem előtt. Nem szégyenkeznek, amikor megelőzik az orvosi váróteremben az előttük érkezőket, az autóbuszmegállón várakozó sor elé állnak. Teljesen mindegy számukra mit gondolnak a többiek, csak az a fontos, hogy ők legyenek az elsők és ne kelljen várakozniuk. Protekció nélkül nem tudnak megmozdulni, ott is megkövetelik, ahol az teljesen fölösleges, sőt nevetséges, mert pl. a raktárakban bőven van a keresett árufajtából. A kispolgáriasság létét és terjedését az teszi lehetővé, hogy nem fojtjuk el csírájában és nem folytatunk ellene hatékony harcot. A közömbösség főleg a becsületes embereket aggasztja, ezért rájuk kell támaszkodni a különböző negatív jelenségek elleni küzdelemben. A nevelő- munka azonban nem elegendő. Mivel a kispolgáriasság a társadatom fogyatékosságainak a következménye, következetesen küzdenünk kell ezek kiküszöböléséért. Nyílt titok, hogy vannak olyan foglalkozások, amelyek már hagyományosan borravalóval járnak. Óiként hálapénzt adunk a szerelőknek, a pincéreknek, a fodrászoknak és másoknak is, még akkor is, ha nem teljesítették rendesen kötelességeiket. Más esetekben pedig segítjük a kőműveseket, autószerelőket és más szakembereket nem engedélyezett tevékenységük folytatásában. Mindenki maga győződhet meg arról, hogy a borravalóért jobb szolgáltatást kapott-e. A valóságban csak bebeszéljük magunknak, hogy a pincér jobban szolgált ki, vagy a gyógyfürdőben gondosabb kezelésben részesültünk. A valóságban a borravalónak nincsen semmi köze a szolgáltatások minőségéhez. A gazdasági okok mellett politikai oka is vein a kispol- gáriasságnak, főleg, ha megtűrjük a hibákat a kádermunkában és általában a szocialista demokrácia érvényesítése során. Ha az embereket nem képességeik és valós munkaeredményeik szerint értékeljük, és bízzuk meg feladatokkal, hanem a személyes kapcsolatok, a barátság alapján, nem várhatjuk el, hogy fellépjenek a negatív jelenségek ellen. A kispolgáriasság megnyilvánulásai nem születnek automatikusan, kialakulásukhoz hozzájárulnak maguk az emberek. A fiatalok neveléséért nagy felelősség hárul a szülőkre. Tőlük függ, milyen viszonyt alakítanak ki a gyermekek barátaikkal, a kollektívával, az iskolával és a társadalommal. A legrosszabb az az eset, amikor maguk a szülők sajátíttatják el gyermekeikkel a kispolgáriasság megnyilvánulásait. így tesznek, amikor mindent maguk akarnak elintézni gyermekeik helyett, amikor körülveszik őket az anyagi javakkal, kényelemmel. Előfordul, hogy az apa próbál intézkedni fia kihágásai, vagy rossz tanulmányi eredménye miatt. A kispolgáriasság elleni harc keretében határozottan fel kell lépnünk keletkezésének okai ellen. Mivel a kispolgáriasság az emberek tudatával és gondolkodásmódjával is összefügg, sok függ az ideológiai nevelömunkától. Minden munkahelyen, iskolában és lakóhelyen rá kell mutatni a kispolgáriasság megnyilvánulásaira, szembe állítva azokat a szocialista életmóddal. Olyan légkört kell teremteni, amelyben a kispolgár nem érzi jól magát, amelyben a többiek elítélik magatartását. A nyilvánosság előtt el kell ítélni és következetesen büntetni kell a megvesztegetés, a korrupció, a protekcionizmus eseteit. A kispolgáriasság elleni harc nem egyszerű. Hosszú folyamatról van szó, amelybe be kell vonnunk a becsületesen dolozó emberek többségét. . A fejlett szocialista társadalom építése igényes feladatokat állít elénk a termelő erők fejlesztésében, a termelési viszonyok tökéletesítésében. Ezeket csakis úgy teljesíthetjük, ha a dolgozókat aktívan bevonjuk ebbe a folyamatba. Ezért a párt nagy fontosságot tulajdonít a társadalom tervszerű irányításának és ennek keretében a lenini munkamódszer érvényesítésének. A szavak és a tettek egysége feltételezi a kispolgáriasság elleni küzdelem eredményességét. A társadalom irányítása során nem könnyű feladat a szavak és tettek egységének biztosítása, mivel minden esetben az adott helyzet elemzéséből, objektív értékeléséből kell kiindulni és reális feladatokat kell meghatározni. A szavak és tettek egysége a kötelességek és a társadalom iránti öntudatos viszony megnyilvánulása. A kispolgár számára elfogadhatatlan ez az elv. A _ új típusú embert mindenekelőtt a szavak és r\Z. a tettek egysége jellemzi, ami a gyakorlati tevékenységében is megnyilvánul. Az új típusú ember alapvető tulajdonsága a magasfokú politikai öntudat és a szocializmus ifánti hűség. A mindennapi életben tanúi lehetünk annak, hogy a kispolgárok a lakosságnak csupán kis csoportját képviselik, de kapcsolatuk ennek ellenére aránylag erős. Olyan légkört képesek kialakítani, amelyben megszégyenítik a becsületes embereket. Ezért minden területen bírálnunk és irtanunk kell a kispolgáriasság megnyilvánulásait. A társadalmat fel kell készíteni erre. Amint Husák elvtárs a CSKP XVI. kongresszusán leszögezte, a társadalom javára végzett tevékenység nagymértékben attól is függ, hogy az emberek hogyan értik meg problémáinkat, milyen odaadással küzdenek a szocializmus eszményeiért. Dr. VILIAM JÁNOS a Nyitrai Mezőgazdasági Főiskola tanára A Nová Lubovna-i Egységes Földművesszövetkezet gyógynövénytermesztéssel is foglalkozik. Az idén például 15 hektárnyi kamillát vetettek. A gyógynövényekből - a hlohoveci Slovakofarmával együttműködve - értékes éterolajat állítanak elő. A képen: Mária Drozdeková az új laboratóriumban (CSTK-felv)
