Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1984. január-június (17. évfolyam, 1-26. szám)
1984-04-27 / 17. szám
RÉGMÚLTRÓL VALLÓ EMLÉKEK FALUMÚZEUM ÉS NÉPSZOKÁS Mielőtt megcsodálhattam Árva völgyének vadregényes tájait, a hegyek közé ékelődött falucskák utcáin sétálgatva szemlélhettem korunk rohamos fejlődésének nyomait, alkalmam volt megtekinteni a Zuberec melletti Árvái falumúzeumot. Hozzáértő, lelkes szakemberek itt gyűjtötték össze a népi építőművészet remekeit. A gazdag községi bírók pompás lakóházai mellett szerényen húzódnak meg a szegényes zsellérházak, melyek aligha elégítették ki lakóik minimális szociális szükségleteit sem. A gazdagok házai mögött gazdasági épületek: szénapajták, magtárak, fészerek állnak, bennük a teljes mezőgazdasági felszereléssel. Az iparosok házaiban is láthatók a munkaeszközeik és használati tárgyaik. A lakóházakban megtalálhatók a népviseleti, az ünnepi és munkaruhák, a népi szokásokra utaló tárgyak, háztartási kellékek. Esztétikai szempontból a falumúzeum minden épülete kifogástalan. A népi díszítőművészet eredeti árvái motívumain nyomon követhető, hogy a közösség ízlésvilága a hagyományok alapján formálódott. Népi díszítőművészet motívumai láthatók nemcsak az épületek fafaragásain, hanem a használati tárgyak díszítésén és a bemutatott ruhákon is. Az összegyűjtött épületek és tárgyak megőrzik és megmutatják a jövő nemzedékeinek, hogy az elődök nehéz életkörülmények között is milyen művészi értékek alkotására voltak képesek. Párnica, Liesek, Bucina új lakóházai között elvétve még ma is állnak régi típusú, a falumúzeum házaira emlékeztető lakóházak, s lakóik - többnyire az új házakéi is - még ma is sok kedves népszokást őriznek.-ybÚjabb 503 ezüstpénzzel gyarapodott a Nyitrai (Nitra) Régészet- tudományi Intézet már eddig is gazdag éremállománya. A legrégibb érmék - az i. e. 3. századból származók - a kelták anyagi kultúrájáról és társadalmi életéről vallanak. A kelták sajátos technológiájával készített ezüst- és aranyérméket találtak a múltban Léva (Le- vice), Dolny Kubín és Bratislava környékén, melyek földmunkák végzése, ásatások, illetve régészeti kutatások során kerültek elő a földből. Az ország területén talált leletek bizonyítják, a kelta pénzverdék felszámolása után sokáig csak távolabbi vidékeken készült érmék voltak ismertek Szlovákia területén, mindaddig amíg 1326- ban Kremnicán megkezdték az éremkészítést. A földből gyakran római fizetőeszközök is előkerültek. Az Izsa (Iza) mellett talált római érmék a 4. századból valók, míg a 108 római aranyérmét, amely az érsekújvári (Nővé Zámky) járásban Bény (Bírta) község határában került elő az 5. század második feléből. Napjainkban divat az éremgyüj- tés és sajnos sokan hódolnak ennek a szenvedélynek. Felelőtlen megtalálók elzárják „kincsüket“ a szakemberek elöl, akik nemcsak rendszerezik és rekonstruálják ’ a leleteket, hanem azok alapján igyekeznek felderíteni letűnt korok kultúráját. A nyitrai Milan Belica mérnök családi házában nem rendezett be magánmúzeumot leletéből, amelyet csatornaásás közben talált, amikor kertje „öntözőberendezését“ akarta megépíteni. Tudott a kincset fedő nagyobb kőkockáról, hiszen a kerítés készítésekor apja is kikerülte, de időközben a szomszéd betakarta földdel. Az árkot már végig kiásta, amikor a rég elfelejtett kőre bukkant. Nem volt mit tenni, ki kellett emelni. Csákányt fogott és a negyedik sújtás után csillogó ezüstérmék hullottak lába elé. Némelyek úgy ragyogtak, mintha csak tegnap ásták volna el. Az első fölemelt pénzdarabon tisztán olvasható volt az 1530, a kibocsátás éve. A 290 grammnyi, ezüstérme egy része Mátyás király, II. Lajos és I. Ferdinánd korából származik, de a legtöbb Szapolyai János (1487-1540) uralkodása idején készült. Egyetlen cseh érmet is találtak a többi között. Az érmék kisebbik része német verdékből való, a legtöbbjük azonban a magyar verdékben Kremnicán, Budán és Visegrádon készült. Nyitra fölött sötét felhők tornyosultak, amikor vagyonkáját tulajdonosa cserépedénybe dugva a kőkocka alá rejtette. A népet egyaránt sanyargatták a földesurak és az egyház is, amely támogatta Ferdinándot is és Szapolyai Jánost is a magyar trónért vívott küzdelmében. S mindkettőt megkoronázta. A szomorú emlékű mohácsi csata után a nép még többet szenvedett és nem volt ritka eset, hogy valaki vagyonkáját elásta. Nyitrán ebből az időből származó leletre először mégis csak Belica mérnök bukkant. V. K. Harminc éve a katedrán Az ötvenes évek közepén kezdte fáradságos pedagógiai tevékenységét Georgina Sels- ká, magyarszlovák szakos tanító a Őtúrovói Magyar Tanítási Nyelvű alapiskolában. A hiva- tásszeretetet apjáról tanulta, aki szintén tanító volt. Georgina Selskának a háztartás vezetése, három lánya nevelése közben mindig jutott ideje arra is, hogy társadalmi munkát végezzen - pedig az ifjúság oktatását és nevelését sem hanyagolta el. Aktív tagja a pártszervezetnek, évtizedek óta irányítja a módszertani bizottság munkáját, tisztséget vállalt a szak- szervezetben, a Csehszlovák-Szovjet Baráti Szövetség és a CSEMADOK szervezetében. Több éve irányítja az iskola rádiós-szakkörét. Tíz éve kitüntetést kapott kiváló pedagógiai és sokrétű társadalmi tevékenységéért a járási nemzeti bizottság oktatásügyi osztályától, legutóbb pedig Bratislavában a kerületi nemzeti bizottságon átvehette Az oktatásügy példás dolgozója kitüntetést. Alica Babindaiová A Nyitrai Magasépítő Vállalat épületkonstrukciót készítő munkabrigádja országszerte több építkezésen végzi munkálatait. Dolgoztak a nyitrai (Nitra) Bagar Színház és a bank épületén, Mochovcén az atomerőmű, Léván (Levice) a rendelőintézet építésén stb. Gyepes László mester irányításával a legkeményeb téli hónapokban is 105,3 százalékra teljesítették munkatervüket. A felvételen Imrich Gemmela (balról) és Piros Rudolf munka közben. Pavol Matis felvétele Dicséretes az aktivitásuk A nagykürtösi (Vel'ky Krtís) járásban a Szocialista Ifjúsági Szövetség alapszervezeteinek képviselői értékelték a legutóbbi két esztendő munkáját. A járásban 17 ifjúsági munkakollektíva és öt ifjúsági szocialista brigád dolgozik. Örvendetes, hogy a SZISZ-tagok részt vállaltak a tudományos-műszaki fejlesztésből és a hetedik ötéves tervidőszak feladatainak teljesítéséből. Az is igen figyelemre méltó, hogy 3,5 millió korona értékű szocialista vállalásukat közel 1 millió koronával túlteljesítették. Szépen fejlődik az ifjúsági kollektívák verseny mozgalma. Ezek a közösségek a minőségi munka végzésében az élen járnak. Jan Kyzek, Köböl Róbert és Ivan Hanus bányász kollektívája, nemcsak rekordokkal és gazdaságosan végzett termelőmunkával, hanem hasznos társadalmi tevékenység végzésével váltak ismertté. A járás ipari és mezőgazdasági üzemeiben a fiatalok kollektívái és szocialista munkabrigádjai a felhasznált nyersanyagok csökkentésével összesen 618 137 koronát, újítási javaslataik révén pedig 203 502 koronát takarítottak meg. Az ifjúsági szervezetek tagjai bekapcsolódtak a környezetvédelembe is. Az Élet fája versenyben a járásból 82 SZISZ-szervezet és 5 pionírszervezet vesz részt. Legjobb eredményekkel a zsélyi (Ze- lovce) szaktanintézet, a jnb és a LlAZ-üzem fiataljai, továbbá a Dacov Lom-i, l'uborieckyi, az apátújfalusi (Opatovská Nová Vés) és a leszenyei (Lesenice) fiatalok dicsekedhetnek. A politikai-nevelő munkában, kulturális tevékenységben és sport terén is dicséretes a fiatalok aktivitása. BODZSÁR GYULA Megvédték címüket A komáromi (Komárno) Jednota fogyasztási szövetkezet számos kollektívája elnyerte a szocialista munkabrigád címet, tagjaik pedig a bronz-, az ezüst- vagy az aranyjelvényeket. Ezt minden évben meg kell védeniük. Ilyenkor minden munkabrigád aktivistája beszámol „védencei“ munkájáról, ismerteti az elmúlt időszakban elért eredményeket. Legutóbb a komáromi, egyes számú körzet hét kollektívája gyűlt össze ebből a célból. Két üzlet, három vendéglő, a komáromi cukrászmúhely és hidegkonyha dolgozói valóban nagyszerű eredményekről adhattak számot. Mindegyikük továbbra is a büszke cím tulajdonosa. A felvételen Györy Ida, a hidegkonyha aktivistája beszámol az eredményekről. Mellette Szabó László, az üzemegység vezetője. Sztrecskó Rudolf Sikeres szereplések A Kassai (Kosice) Magyar Tanítási nyelvű Gimnázium nem tartozik ugyan a nagy létszámú iskolák közé, de ennek ellenére diákjai sikeresen szerepelnek a különböző kulturális versenyeken. A Kassán lezajlott vers- és prózamondók kerületi versenyén a versmondók kategóriájában Gágyor Béda második, Gágyor Ildikó pédig harmadik lett. A hagyományos orosz nyelvű Puskin-emlékverseny városi elődöntőjében az iskolát Homolya Szilvia és Szeles László képviselte sikeresen. A szlovák nyelvű szavalóverseny Kassán lezajlott kerületi elődöntője során a zsűri tagjai örömmel állapították meg, hogy a verseny színvonala évről évre emelkedik. Az iskola diákjai közül a prózamondók kategóriájában Lénárt Zsuzsanna az első, Zsóri Judit pedig a harmadik helyen végzett. A Kazinczy Nyelvművelő Napok alkalmából megrendezett Szép magyar beszéd verseny országos döntőjében Rudas Dóra, a gimnázium végzős növendéke a harmadik lett. Mislay Edit Érdekes előadás A napokban kedves vendége volt az ipolysági (Sahy) gimnáziumnak, ahová ellátogatott dr. Rozgonyi Tamás, egyetemi tanársegéd, a szociológiai tudományok kandidátusa, az MSZMP budapesti Politikai Főiskolája szociológiai tanszékének munkatársa. A vendéget, aki a Tudományos Ismeretterjesztő Társaság előadójaként előadókörúton járt hazánkban, az iskola igazgatósága, tanári kara és diákjai nevében dr. Sági Tóth Tibor köszöntötte. Dr. Rozgonyi Tamás Ifjúság és társadalom címmel tartott előadást, melynek keretében az ún. generációs problémáról, a magyarországi és a csehszlovákiai középiskolás fiatalok közös és eltérő problémáiról beszélt igen érdekfeszítően. Dr. Rozgonyi csehszlovákiai előadókörútja során Prágában, Klátovban, Susi- cén, Nyitrán (Nitra) és Banská Bystricán is járt. Galamb Gabriella A presovi Pieta ipari szövetkezet dolgozói a Szlovák Nemzeti Felkelés 40. évfordulója tiszteletére 350 ezer korona értékű vállalást tettek. Vállalták, hogy csökkentik a termelés közben felhasznált energia mennyiségét, takarékoskodnak a nyersanyaggal, fokozzák a munka hatékonyságát, több terméket gyártanak eladásra és növelik a szövetkezet nyereségét. Továbbá újabb véradókat toboroznak és a Petrovanyi Efsz-ben háromezer órát dolgoznak társadalmi munkában. A felvételen a Piéta legjobb dolgozója, Juraj Öurica beállítja a Mekyn típusú kötőgépet. Stefan Bartkofelvétele 1984. IV. 27
