Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1984. január-június (17. évfolyam, 1-26. szám)

1984-04-13 / 15. szám

A Holici Len- és Kendergyárak nem­zeti vállalat dunaszerdahelyi (Du- najská Streda) üzemének Eduard Varga. a vállalat igazgatója a napokban adia át az igazgatói tanács és a szakszervezet vándorzászlaját. A dunaszerdahelyiek a vállalat hét üzeme közül 1983-ban a legjobb eredményeket érték el, s így a korábbi évek kiegyensúlyozott termelé­sét is figyelembe véve, valóban rászol­gáltak a megtisztelő kiemelésre. A TERMÉK VÁLTOZOTT - A NÉV MARADT A márciusi zászlóátvétel ahhoz is kap­csolódik, hogy a dunaszerdahelyi üzem most negyvenéves. A helyi kilenctagú lenfeldolgozó társaság ugyanis 1944-ben kérte és kapta meg az engedélyt az első csallóközi lenipari üzem megalapítására, s ezzel megkezdődött a rostnövények iparszerű feldolgozása.- Persze, nagyon kezdetleges módon, ahogy azt az akkori feljegyzések és leírá­sok is tanúsítják - mondta Kántor Józsel igazgató, miközben belelapozott az em- lékeket-örzö írásokba. Mindennapi irányí­tó teendői mellett ugyanis időt szakított arra is, Ipgy papírra vesse a négy évti­zed jelentősebb eseményeit. - Kezdet­ben állandó jelleggel alig harminc dolgo­zót foglalkoztatott az üzem, föidényben persze megduplázódott e létszám. A fo­kozatos fejlődés eredményeként 1970-re a termelés megháromszorozódott, s a dolgozók száma megközelítette a másfélszázat. A további összehasonlítás már lénye­gesen nehezebb, .mivel előbb 1971-ben, majd kilenc évvel később teljesen meg­változott a termékszerkezet. Olyannyira, hogy a dunaszerdahelyi gyárnak a len­hez és a kenderhez jelenleg már csak a nevével van köze.- Az első változást a sziszál-spárga gyártása jelentette, majd miután ennek export alapanyaga hatszorosan megdrá­gult, négy évvel ezelőtt megkezdtük a polypropylén alapanyagú szönyegfona- lak, a mezőgazdasági üzemek részére pedig spárga gyártását, illetve ez utóbbi­akból zsákok szövését. A választék nem nagy, a mennyiség annál inkább, hiszen az idén negyvenegy millió korona érték­ben közel egy és negyedmillió darab zsákot, hatmillió kilométer hossznyi spár­gát és kilencszáz tonna szönyegfonalat gyártunk. Ennek negyedét kapitalista pia­con értékesítjük - vázolta jelenlegi ter­mékszerkezetüket az igazgató. CSAK KIVÁLÓ MINŐSÉGBEN Az igényekhez és a feltételekhez ala­kított termékszerkezet a gyár életében nem okozott törést. A dolgozók gyorsan és magas szinten sajátították el az újsze­rű technológia ismereteit. Ezt bizonyítja, hogy valamennyi termékük az első minő­ségi osztályba tartozik, s vásárlóiktól im­már másfél évtizede egyetlen reklamáci­ót sem kaptak. A negyvenedik évfordulónak a tisztele­tére elhatározták, hogy tartani, sőt fokoz­ni fogják az elért szintet. Ez pedig nem kis szó, hiszen 1983-ban például a mó­dosított teljesítménymutatót és eladási tervüket is egyaránt közel 105 százalékra teljesítették, s még ennél is nagyobb arányban szárnyalták túl a nyereség tervét. Matejcsik Erzsébet üzemgazdász sze­rint mindennek ellenére még mindig van­nak kihasználatlan tartalékok.- Mindenekelőtt a még rugalmasabb irányítást és a gazdaságos technológiák következetesebb megtartását, s az erre való messzemenő ösztönzést tartom fon­tosnak - mondta az üzemgazdász. - A tervfeladatokat napokra szét írtuk, így azonnal tudjuk, ha valahol kiesés van, és gyorsan pótolható a hiány, illetve megold­ható az azt előidéző probléma. Példa­ként említhetem a termelésnek azt a mozzanatát, amikor a szálakat kivisz- szük a fonófejekre. A dolgozók átcsopor­tosításával már sikerült a felére csökken­teni e munkaművelet megengedett idejét, s ezzel természetesen a veszteség is kisebb. Sokat várunk az elmúlt év végén bevezetett többtételes bérrendszertől is. Ezután még következetesebben tudjuk jutalmazni a gazdaságos és minőségi munkát. Másfelől az érdem szerinti jutal­mazás a gépek jobb kihasználására és gondosabb karbantartására is ösztönöz. A DOLGOZÓK ÖSSZEFOGÁSÁVAL Az igazgató már beszélgetésünk ele­jén leszögezte hogy amit elértek az min­denki közös érdeme, a dolgozók széles körű összefogásának az eredménye. Eg­ri Ilona, a szakszervezet üzemi bizottsá­gának elnöke tényekkel egészíti ki az igazgató szavait.- Alapelvünk, hogy mindent a dolgo­zókkal közösen és egyetértésben oldunk meg A szakszervezet vezetősége nagy jelentőséget tulajdonít a termelési érte­kezleteknek, ahol kölcsönösen megvitat­juk álláspontjainkat. Még csak véletlenül sem fordulhat elő, hogy egy javaslat, kérés észrevétlen, megválaszolatlan ma­radjon. Ha pedig bevezetünk valamilyen újdonságot, például az elmúlt év végén a bérezésben, azt előbb részletesen megvitatjuk a dolgozókkal. Hangsúlyozta, hogy nagy tartalékot látnak a munkaverseny kiszélesítésében. Az elmúlt évben öt kollektíva ötvenöt tagja kezdett versenyezni a szocialista munkabrigád cím elnyeréséért, s ennek is része van abban, hogy szocialista vállalásuk értékét közel kétszeresen túl­teljesítették. Az összefüggés néhány részlete Brüc­ker Mária szavaiból kiderül. A madzag­és zsákkészítö részlegen dolgozik, 1956- tól tagja a pártnak, s annak a kilenc dolgozónak az egyike, akik az elsők kö­zött jöttek a gyárba és még jelenleg is közvetlen részesei a sikereknek.- Ugyanazt csinálom s ugyanazokkal együtt, mint korábban, de azóta, hogy versenyben vaqyunk a címért, jobban odafigyelünk egymásra, jóra és rosszra egyaránt. Engem a korábbiaknál is kele- metlenebbül érintene, ha úgy értékelné­nek, hogy nem teljesítettem a feladato­mat, vagy kivontam magam a közös munkából, s ezzel megnehezítettem a cím elnyerését. Az igazgató a pártalapszervezet gaz­daságpolitikai tevékenységét is kiemelte. Ezzel kapcsolatban mondta Alföldi Ro­zália, a pártbizottság tagja­- A taggyűléseken a termeléssel kap­csolatos dolgokat is megvitatjuk, a fel­adatokat pedig határozatba foglaljuk. Pél­daként említem Bokros László felszólalá­sát az év eleji taggyűlésen. A madzag- és zsákkészítö részlegen ö vezeti a ver­senyző kollektívát, és azt részletezte, hogy a gépek karbantartásával mennyi kiesés kerülhető el. Miloslav Duda, a kar­bantartók vezetője azonnal válaszolt az észrevételre, és a feladattal összhang­ban újra értékelik a megelőző karban­tartás hatékonyságát. EGRI FERENC A pártoktatási év második felének anyagát mind tar­talmi, mind szerkezeti szempontból a XVI. párt- kongresszus határozatainak szellemében dolgozták ki a Kassa (Kosice)-vidéki járásban is. Az anyag elsajátítása felelősségteljes magatartást követel minden kommunistá­tól. Az előadások színvonaláért a járási pártbizottság és valamennyi pártszervezet felelős. Az 1983-84-es pártoktatási év megnyitása előtt olyan halározatokat fogadtak el, amelyek hosszú távon biztosít­ják a kommunisták marxista-leninista képzésének magas színvonalát. A felkészülést a lelkiismeretes munka jelle­mezte, a járási pártbizottság mindent megtett azért, hogy aktíváját alaposan felvértezze, s megismertesse a CSKP KB határozataival. E célra felhasználták a pártelnökök és a járási pártbizottság aktivistáinak közös aktívaértekezle­tét, a propagandisták és a pártelőadók nyári szemináriu­mait, a járási pártbizottság és a politikai nevelés háza előadó csoportjai vezetőinek értekezletét. A politikai nevelés házaiba a pártbizottságok alelnökei- nek részvételével tárgyalták meg a káderfeladatokat. A résztvevőket itt sorolták be a tanulócsoportokba, kivá­lasztották az előadókat és a propagandistákat, kinevezték a SZISZ-tagok, a szakszervezeti tagok és a pedagógusok ideológiai továbbképzését irányító előadókat. Az idén két új előadócsoportot szerveztek. Az egyik a politikai gazdaságtannal, a másik az ifjúság nevelésével foglalkozik. A pártoktatási év megkezdése előtt rendezték meg az előadók és propagandisták napját, 1983. szeptember 20- án a járási ideológiai konferenciát. A járási pártbizottság határozata értelmében minden alapszervezetben 1983 októberében kezdték meg a párt­oktatást. Az első témát úgy választották meg, hogy összhangban legyen a CSKP KB 8. ülésének határozatai­val, tehát népgazdaságunk tudományos-technikai fejlődé­sének időszerű kérdéseivel foglalkoztak. Az 1983-84-es pártoktatási évben a párttagok és tagje­löltek 94,2 százaléka vesz részt a pártoktatásban. Az oktatás megkezdése óta több hónap telt el, már értékelhe­tők az eddigi tapasztalatok, és elmondhatjuk, hogy a párt­szervek, pártszervezetek, előadók és propagandisták gon­dos munkája jó eredményeket hozott: tartalmasabbak az előadások, aktívabbak a tanfolyamok hallgatói, színvona­lasabbak a viták. A PÁRTTAGJELÖLTEK ÉS FIATAL PÁRTTAGOK ISKOLÁJA A pártoktatás keretében minden pártszerv és -szervezet nagy gondot fordít a párttagjelöltek és a fiatal parttagok eszmei-politikai nevelésére. Az ö képzésük Az ifjú kommu­nisták iskolájában történik. Ebben az oktatási évben három ilyen jellegű iskolánk van, ahol az első és a második évfolyamokban folyik az oktatás. Az egyik Szepsiben (Moldava nad Bodvou), a másik Medzeven, a harmadik pedig a járási pártbizottság mellett működik. Igaz, az első előadásokon csak a jelöltek 70 százaléka vett részt - ez arra utalt, hogy az alapszerve­zetek nem gondoskodnak eléggé a fiatal párttagokról - ám azóta jelentősen javult a helyzet. Eddig számos tapasztalat jelzi, hogy nem mindenütt értelmezik helyesen a párttagje- löltségi időt. Ugyanis ez az az időszak, amikor fokozott mértékben kell gondoskodni a fiatalokról, öntudatos fegye­lemre, felelősségtudatra, a párthatározatok teljesítésére, a pártpolitika támogatására kell nevelni őket. A párttagokra és a fiatal párttagjelöltekre a legnagyobb hatást a tapasz­talt kommunisták, a gazdasági vezetők és a társadalmi szervezetek tisztségviselőinek példamutató munkája gya­korolja. Ezzel szemben azoknak a párttagoknak élete és munkája, akik nem teljesítik kötelességüket, ellentmond a kommunista magatartásnak, a fiatal kommunisták és Eredményes pártoktatás A gondos munka forrása a haladás tagjelöltek számára ezek a passzivitás forrásai. A viták során és a megbeszéléseken számos fiatalnak ez volt a véleménye. * FELTÁRNI A TARTALÉKOKAT A tanfolyamok közül a párt ipari és mezőgazdasági politikájával foglalkozó csoport a legfontosabb, a hallgatók létszáma is ebben a legnagyobb. A tananyag a CSKP XVI. kongresszusán meghatározott gazdasági és szociál­politika, a pártirányítás alapelvei, továbbá azok a felada­tok, melyeket a párt szociál- és gazdasági politikájának teljesítése során kell elvégezniük a kommunistáknak. Ezzel a problémakörrel 111 tanfolyamon foglalkozunk, mezőgazdasági szakaszon 58, az ipar szakaszán pedig 53 tanulócsoportot hoztunk létre. Az első szemináriumokon a mezőgazdaság igényes feladatait elemeztük. A párt eszmei-nevelő és politikai­szervező munkája hozzájárul céljaink eléréséhez, az igé­nyes munkamódszerek bevezetéséhez és a tudományos­technikai haladás biztosításához a gyakorlatban. Ilyen szempontból több szervezet végez értékes munkát, mert az elméleti ismereteket a munkakollektívákban a feladatok megoldásánál használják fel (például: a Strojsmalt, a druzstevnái PREFA, a bárcai (Barca) Agrotechnika, a Slaneci Állami Gazdaság és más üzemek). Persze, számos alapszervezetben vannak még tartalé­kok, mind az előadások tartalmát, mind a hallgatók részvé­telét illetően. A Kerületi Mezőgazdasági Igazgatóságon a hallgatók 69 százaléka látogatja az előadásokat. Szepsi­ben a Járási Építőipari Vállalatban 76 százalékos a látoga­tottság. Alig valamivel jobb a helyzet a Nizná Mysla-i Efsz- ben, ahol a tanfolyamot a párttagok 80 százaléka látogatja. Ezekben az alapszervezetekben a pártbizottságoknak le kell vonniuk a következtetést és megfelelő intézkedéseket kell foganatosítaniuk. ELŐADÁSSOROZATOK A pártoktatás új rendszerét a CSKP KB 1982. március 30-i határozatának értelmében dolgoztuk ki a lakóterületi, valamint a mezőgazdasági termelőmunkát nem irányító, kis létszámú pártalapszervezetek számára is. Számuk a múlt évben 63 volt, az idén 99, a párttagok 20,3 százaléka az ilyen jellegű alapszervezetekben dolgozik. Ezekben a pártszervezetekben tartalmi szempontból is más a pártoktatás anyaga. A tanfolyamokon a párt ideoló­giai munkája színvonalának javításával, a békeharc kérdé­seivel, a fejlett szocialista társadalom építésének időszerű kérdéseivel, a szocialista gazdasági integráció és a szo­cialista társadalom megszilárdításának jelentőségével, az új nemzedék nevelési feladataival és a párt felelősségével foglalkoznak. Az előadások témáit a járási pártbizottság előadó dol­gozzák ki. Minden témát járási módszertani szemináriumon vitatunk meg, az oktatási tervet még szeptemberben megkapták a pártszervezetek. Járásunkban olyan tanfolyamokat is szerveztünk, ame­lyeken a CSKP történetét és politikáját, a kommunista nevelés, a fejlett szocialista társadalom építésének elmé­letét és gyakorlatát tanulmányozzák a hallgatók. A szemináriumokat 1983 októberében kezdtük, s eddig négy témát elemeztek hallgatóink. A témakörök elemzése csak alapos egyéni tanulás után végezhető el. Az előadók­nak is és a hallgatóknak is nagy segítséget jelentenek a pártoktatással kapcsolatos televíziós közvetítések és a sajtóban közölt elemzések. Nagy hagyományai vannak járásunkban a Marxista-le­ninista Esti Egyetemnek. A három évfolyamnak 228 hall­gatója van. * A pártbizottságok a továbbiakban is figyelemmel kísérik az előadók és hallgatók munkáját, a pártoktatás hatékony­ságát, kiküszöbölik a formális megoldásokat és megköve­telik a magas színvonalú, következetes munkát. TAMÁS SÁNDOR, a Kassa-vidéki járási pártbizottság titkára • Kántor József, az üzem igazgatója átveszi a vándorzászlót a vállalat igazgatójá­tól (A szerző felvétele) SEMMIT SEM BÍZNAK A VÉLETLENRE Jutalmuk: a vállalat legjobb üzeme cím

Next

/
Oldalképek
Tartalom