Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1984. január-június (17. évfolyam, 1-26. szám)
1984-04-06 / 14. szám
A ÚJ szú 17 1984. IV. 6. TUDOMÁNY TECHNIKA Eredmények, célok az erdőhasználati munkák gépesítésében Az erdőhasználati munkák, melyek magukba foglalják a fakitermelést, a gallyazást és kérgezést, továbbá a közelítést, kiszállítást, szállítást, rakodást és a feldolgozást, az erdőgazdaságnak igen fontos munkaterületét képezik. A fakitermelés, a kiszállítás és a feldolgozás gépesítése az SZSZK-ban jelenleg teljesen megoldott, míg a közelítés és rakodás esetében mintegy 90 százalékos. A vázolt adatok alapján megállapítható, hogy hazánk az erdöhasz- nálati munkák gépesítésében jó európai színvonalat mondhat a magáénak. Az erdőhasználati technológiák fejlesztésében a jövőben annak az alapelvnek kell érvényesülnie, hogy az eredeti állományokban csupán a fák döntését végzik. A fa további feldolgozását az átvevő raktáron, illetve annak közelében kell összpontosítani. Amennyiben a műszaki, főként pedig a szállítási lehetőségek megengedik, el kell érni, hogy a fákat egészen az erdei rakodókig teljes hosszúságban szállítsák ki az erdei állományokból. Itt végzendő el a fák gallyazása, valamint a gallyak ipari, illetve energetikai célokra történő aprítása. Innen a fatörzseket a szállítás kívánalmainak megfelelő hosszúságban tovább kell szállítani az átvevő raktárra, ahol a megfelelő választékolás összpontosul. Terveink szerint lénye-- gesen egyszerűsödik a jövőben a fák mérése is. A cellulóz-, valamint a rostfa esetében át kell térni a súly szerinti mérésre, amit lehetőleg az átvevő raktárán kell elvégezni. Ugyanakkor a térfogat szerinti mérést automata gépek végzik majd el. A távlati fejlesztés további fontos célkitűzése a munkaerőigényesség lényeges csökkentése, valamint a munkatermelékenység további növelése. Ugyanakkor szükségesnek mutatkozik az üzemanyag-igényesség csökkentése is. A hegyvidéki erdőkben növelni kell a kötélpályán történő közelítés volumenét és a gépi technológia alkalmazását. A gépesítés szerves részét kell képeznie a jövőben a számítástechnika alkalmazásának, valamint a szolgáltató és javítótevékenység további tökéletesítésének és összpontosításának. Ismételten szükségesnek tartjuk hangsúlyozni, hogy az erdöhasz- nálati munkák gépesítésének fokozása során tekintettel kell lenni a minimális energiafelhasználás kívánalmaira. Figyelembe véve az erdőhasználati munkák gépesítésének jelenlegi fokát, valamint a gépek hazai gyártóinak termelési kapacitását, feltételezhető, hogy az évad végén a fakitermelésnek mintegy 90 százalékát motorfűrésszel, 10 százalékát pedig a legkorszerűbb Nedvesedő falak védelme A talajban levő porózus anyagú épületfalak kellő védelem nélkül a nedvességet felszívják. Az átnedvesedés magassága - különböző körülményektől függően - elérheti az 1,5 métert is. A falak nedvesedése szerkezetkárosodást, gombásodást, a hőszigetelés romlását, elszíneződését és egyéb esztétikai károkat okoz. Különösen veszélyes a talajnedvesség sótartalma, mert az építőanyagokat vegyileg károsítja, a felületen pedig kicsapódik. A védelem nélküli átnedvesedett falak utólagos vízszigetelésére és kiszárítására Belgiumban a következő módszert alkalmazzák. Vízszintes falszigetelést kétféle technológiával készítenek. Kézi vagy gépi módszerrel szakaszosan kibontják a falat (téglasort) és vízszigetelő réteget építenek be. A másik megoldásban (ún. Mas- sari-technika) két fázisban furatokat készítenek, amelyeket nem zsugorodó műgyantahabarccsal töltenek ki. Javíthat az átnedvesedett falak állapotán, ha 35-40 cemtiméte- renként ferde furatokban perforált kerámia, műanyag vagy fém szellőző csöveket helyeznek el. A furatok mélysége a falvastagság kétharmada, ferdeségi szöge kb. 10°. A vízszivárgás megállítható az úgynevezett elektrokinetikus eljárással is. Ennek fizikai alapja a nedves fal és a talaj közötti feszültségkülönbözet. Ha a falba és a talajba elektromos vezető kerül, akkor a feszültségkülönbség kiegyenlítődik, így a vízszivárgás leáll, illetve a víz visszaszivárog. Az elhelyezett vezetékeket földelni kell. Az elektronikus rendszer kiépítése úgy történik, hogy vízszintes horonyba (pl. habarcshézag) fektetett fémszalagokkal furatokban elhelyezett elektromos szondákat kötnek össze. A vezetési vonal követi a talaj és a fal kontúrjait. Kiegészítheti a rendszert a földelés és egy esetleges független áramforrás. Ha a vezetők rézből, a földelés horganyzott acélból készül, a keletkező feszültség a vizet a talaj felé „nyomja“. Ennek során a földelés korrodálódik, tehát időnként cserélni kell. A rendszer hatékonysága egy max. 2 V-os áramforrás beiktatásával növelhető. Az alapfalak nedvesedése pó- rustömítő szerekkel is megoldható. Epoxigyanta, szilikátos, bitumenes vagy akrilamid anyagok folyékony állapotban a falazatba injektálhatok. Ezt követően a védőanyag a pórusokba diffundál és egy vízzáró réteg alakul ki. A szilikon, szilikonét vagy valamilyen szerves anyaggal kialakított vízzáró réteggel is megállítható a fal további nedvesedése. Az utóbbi két módszer hatékonyságának feltétele a falba juttatott rendszer egyenletes és összefüggő szétáramlása, ezért repedezett vagy üreges falakban nem alkalmazhatók. T * Érdekességek, újdonságok A FEKETE LYUK ENERGIAGYÁRTÁSA Egy távoli spirálköd közép- . pontjában csillogó fénypont milliónyi Napnál fényesebben sugároz - eddig a csillagászok nem tudtak magyarázatot adni e kozmikus jelzőfény eredetére. Nyugat-európai csillagászok csoportja most úgy véli, hogy sikerült megoldania a rejtélyt: az NGC 4151 katalógusszámú Seyfert-galaxis középpontjában egy fekete lyuk, gigantikus gravitációs csapda óriási mágnes módjára csillagközi port, gázfelhőket és csillagokat vont magához. Mielőtt a spirálisan örvénylő anyagot beszippantaná magába a fekete lyuk, gyorsan forgó, lapos korong alakul ki belőle, amely a roppant nyomáson felizzik és gigantikus sugármennyiséget sugároz ki. A nyugat-európai tudósok . egy kutatómühold észleléseire alapozzák teóriájukat. A sugárzás színkép- elemzése első ízben adott felvilágosítást egy spirálköd magjának fizikai folyamatairól. Ezek szerint az NGC fényes magja olyan kozmikus boszorkánykonyha, amelyben százmilliónyi Nap rendkívüli mértékben összesajtolódott tömege bugyborékol. ÉVEZREDES CSIPKERÓZSIKAÁLOM Szovjet tudósoknak sikerült új életre kelteniök 12 ezer éves mikroorganizmusokat. A gombaspórákat az antarktiszi Vosztok kutatóállomáson kiemelt jégmagban fedezték fel. Különleges eljárással 400 méteres mélységből teljesen steril körülmények között emelték ki a jégmintát. Táptalajra helyezve kicsíráztak a mikroszkóposán kicsiny csírák. A biológusok hat különböző fajta penicillingombát találtak közöttük. A kutatók szerint a kísérlet óriási jelentőségű az anabiózis, a hosszú időtartamú téli álom gépi berendezésekkel (például Harvesterekkel) végzi az erdőgazdaság. Ugyanakkor a közelítésnek 5 százalékát kézierövel, 5 százalékát kötélpályán, 10 százalékát igaerővel, 15 százalékát univerzális traktorokkal, míg 65 százalékát speciális erdei traktorokkal tervezik teljesíteni. Az erdőhasználati munkák teljesítésében nagy jelentőséggel bírnak az erdei kiszállító utak, melyek az egész esztendő folyamán a fa elszállítására szolgálnak. Ezek sűrűsége tekintetében Szlovákia lemarad mind a fejlett külföldi államok, mind pedig a CSSZK mögött. A tárgyilagosság kedvéért azonban meg kell említenünk, hogy tekintettel az SZSZK terep- és talajviszonyaira, nem is lehet elérni azt a szintet, amellyel a fejlett államok e tekintetben rendelkeznek. Ugyanakkor azonban nem szabad lebecsülnünk ezek fontosságát sem. Kiszállító erdei útjaink műszaki színvonalukat illetően a legfejlettebb országokkal is kiállják a versenyt. E tekintetben igen jelentős fejlemény, hogy az utóbbi öt esztendőben új, progresszív útépítési módszerek és technológiák alkalmazását sikerült bevezetni. Jelentős eredménynek számít az útépítésnél a különböző geotextíliák alkalmazása, melyeknek kedvező tulajdonságai igen jól hasznosíthatók főként a kisebb teherbírású talajokon. Az erdei utak építésénél lényeges haladást jelent a nagyteljesítményű, nehéz dózerek használata. A korszerű technológiák alkalmazása mellett a jövőben mintegy 10 ezer kilométer hosszúságú erdei út építését tervezzük megvalósítani. Ebből 2000-ig nem kevesebb, mint 4000 kilométer megépítésére kerül sor. A teljesség kedvéért szükségesnek tartjuk megemlíteni, hogy az új kötélpályák és közelítő traktorok alkalmazásának köszönhetően az erdei utakkal szemben támasztott igények lényegesen csökkentek. Befejezésül szükségesnek tartjuk megjegyezni, hogy a gépesítési feladatok teljesítése az erdőhasználatban is feltételezi az erdőgazdasági dolgozók szakmaszeretetét, valamint lelkiismeretes és önfeláldozó munkáját, aminek az említett dolgozók már számos esetben tanújelét adták. KOHÁN ISTVÁN SZÍVHÍREK A jelentés, hogy már csak házi kezelésre szorul az a beteg, akin január 31-én a prágai Klinikai és Kísérleti Gyógyászati Intézetben végrehajtották az első csehszlovákiai, szívátültetést, már nem számít frissnek. A távirati iroda hetekkel ezelőtt „verte dobra“ a nagy eseményt, a világ már rég tudomásul vette a prágai orvosok sikerét. A páciens kiváló egészségi állapotnak örvend. De mit tudunk a csehszlovák szívsebészetről? Kik és mikor nyúltak először testünk motorjához? Száz évvel ezelőtt még azt is elképzelhetetlennek tartották, hogy a szivet műteni lehet. Szívátültetésre meg egyáltalán nem gondoltak az orvosok. Hogyan is gondolhattak volna, amikor az orvostudomány és az orvosi műszergyártás jóval fejletlenebb volt, mint akár ötven évvel ezelőtt. A csehszlovák szívsebészet első sikerei Bedrna akadémikus nevéhez fűződnek, aki nem sokkal a világháború befejezése után a Hradec Králové-i Sebészeti Klinikán először hajtott végre műtétet a zárt szíven. S bár a korszerű feltételek még akkor sem voltak megteremtve, a siker így is világra szóló volt, hiszen alig két év telt el azóta, hogy Amerikában hasonló bravúr született. Bedrna professzor után Procházka professzor wette át a Hradec Králové-i klinika szívsebészeti csoportjának irányítását, de akkor már a prágai és a brnói klinikán is végeztek szívműtéteket. Az ötvenes évek végén és a hatvanas évek elején újabb sikerről adtak számot a hazai sebészek: nyitott szíven hajtottak végre műtéteket. Az 1984. január 31-i szívátültetés pedig már azt is jelzi, hogy a prágai szívsebészeti klinikán világviszonylatban is nagyszerű eredmények születnek. Hazánkban évente mintegy 2000 gyermek születik szívbetegséggel, s ezek egyharmadát azonnal műteni kell. A hetvenes évek elején még Nagy-Britanniában műtötték a csehszlovák újszülötteket; egy szívműtét ára 200-250 ezer devizakoronába került. Ma már ezen a téren is más a helyzet. Prágában, a motoli gyermekszívsebészeti központban 1977-től, a megalapítás évétől, 1300 újszülöttet és csecsemőt műtötték meg. Ahogy arról dr. Milan Samánek, a motoli szívsebészet docense egy nemrég tartott prágai sajtóértekezleten beszámolt: hazánkban már a születés első órájában pontos diagnózist állítanak ki az újszülött szívműködéséről, mivel a szívbetegséggel született gyermekek 42 százalékát életük első hetében, 13 százalékát pedig egyéves korig meg kell műteni. A gyógykezelés természetesen nem a műtéttel ér véget. Orvosaink az operáció után is szem előtt tartják a gyermek egészségi állapotát, s a kerületi klinikákon rendszeresen figyelemmel kísérik fejlődésüket. Az így nyert adatok aztán újabb sikerekhez vezetnek a többi beteg esetében. A motoli kardiocentrum 1977-től, tehát alig hét év alatt világhírre tett szert, így a fiatal páciensek között szovjetunióbeli, magyarországi, bulgáriai, jugoszláviai, kubai, Szíriái és jemeni gyerekek is vannak. Visszatérve a felnőtt szívbetegségekre: magyar orvosok megállapítása szerint legalább négyszer annyiba kerül egy szívbeteg „vegetálása“, gyógyszerekkel való ellátása, mint maga a szívműtét. Márpedig az sem olcsó! Gondoljunk csak bele: ha egy szivbillentyűcsere az utókezeléssel együtt 50-60 ezer koronát tesz ki, mennyibe jöhet egy még bonyolultabb szívműtét? De félre az ezrekkel! örüljünk inkább a csehszlovák orvostudomány, a prágai szívsebészek sikereinek, akik önfeláldozó munkájukkal évente több száz beteget állítanak talpra. -szabókutatásához. A Vosztok kutatóállomáson most megpróbálják átfúrni a teljes antarktiszi jégpáncélt. Az egyik fúrás már elérte a kétezer méteres mélységet. Az ebből a mélységből kiemelt jégbe zárt légbuborékok és mikroorganizmusok kereken 50 ezer évesek. MONGÓLIA KINCSEI A Mongol Népköztársaság területének módszeres geológiai átkutatását 1966-ban kezdte meg egy szovjet tudományos expedíció. Azóta a két ország szakemberei mintegy 600 lelőhelyet fedeztek fel, közöttük fluorit-, réz-, molibdén- és vasérckészleteket, továbbá gazdag szénlelőhelyeket. Az utóbbi évben jelentős színesés nemesfém érckészletek nyomára is jutottak. A múlt évben 2,4 milliárd éves kőzetekre bukkant egy expedíció. Ezeknek a kőzetmintáknak a vizsgálata új fényt vet a terület fejlődésének történetére. Számos szakember értékes ásványok jelenlétére következtet a nagyon ősi kőzetek feltárásából. Szovjet és mongol geológusok 1985-re összeállítják a Mongol Népköztársaság természeti kincseinek térképét. ENERGIATAKARÉKOS REDŐNYÖK A nyugatnémet Fraunhofer Intézetben olyan áttetsző redőnyöket fejlesztettek ki, amelyek jelentősen csökkenthetik az épületek energiaveszteségét az ablakokon keresztül. A téli redőny visszaveri a helyiségek belsejében létrehozott hőt, de átereszti a kívülről érkező hosszú hullámú és infravörös fényt. A nyári redőny visszaveri a kívülről érkező hosszúhullámú fényt és megakadályozza az üvegházhatás kialakulását. Az újfajta redőnyöket még ebben az évben kereskedelmi forgalomba hozzák. Lesz önműködő változatuk is - kicsiny villanymotor gondoskodik a felhúzásukról vagy az alábocsá- tásukról. (d) Hárman a prágai Klinikai és Kísérleti Gyógyászati Intézetből: Vladimír Koéandrle, az intézet igazgatója (középen) és két kollégája - Juraj Fábián és Pavel Firt az orvostudományok doktorai, akik először hajtottak végre hazánkban szívátültetést (ÖTK-felvétel)
