Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1984. január-június (17. évfolyam, 1-26. szám)
1984-04-06 / 14. szám
ÉPÍTIK HAZAT Merészség volt elvállalnia egy fiatal nőnek a somorjai (Samorín) gyermekotthon igazgatását, vagy a pedagógusi hivatás iránti mély szeretet, a nevelés erejébe vetett hit késztette rá - ennyi év után ki tudná megmondani. Horvath Klára Szarván (Rohovce) tanított, amikor erre felkérték. Gondolkodási időt kért, és- nyolc évvel ezelőtt - elfogadta az ajánlatot. Tudta, hogy mit vállal, hiszen párttagként sem a könnyebb megoldást kereste soha. Harminc gyereknek otthont kell biztosítania, akik szociális árvák - vagyis vannak szüleik, de mégsincsenek. Harminc gyerek sorsa harminc család tragédiája. Alkoholista, züllött apáké-anyáké, akik sorra hozzák a világra gyerekeiket- de nem akarnak, vagy nem képesek róluk gondoskodni. Veszélyeztetett emberkék kerülnek a gyermekotthonokba- s minél előbb sikerül kiszabadulniok a torz szülői otthon bűvköréből, annál több az esélyük, hogy testileg-lelkileg egészséges emberré váljanak. Szigorú fegyelemre gondolnak még ma is sokan a gyermekotthon szó hallatán. Pedig a somorjai - és nemcsak a somorjai - otthon mindent megad lakóinak, ami testi-lelki gyarapodásukat szolgálja. Nem magas kőfallal körülvett épületben laknak, hanem egyemeletes családi házban, kis konyhakert s virágoskert is van, meg udvar. Igaz, nem nagy annyi gyermeknek, kiváltképpen nyáron, aszün- időben, amikor a kisebbek mindig kint vannak. Nincs zárt kapu - szabadon járnak ki-be a gyerekek, a nagyobbak egyedül mennek az iskolába, s apró- cseprő ügyeiket maguk intézik. Irénke nénit és Marika nénit mindegyik gyerek szereti, mert „jókat főznek“. De a kosztosok válogatósak: a levesben csak a gyúrt tésztát kedvelik, a boltit nem, szívesebben esznek tésztafélét, mint húst, és a legeslegjobban a zsiros kenyeret szeretik - hagymával. Van, aki nem eszi meg a zsemlegombócot, a rizstelfúj- tat, császármorzsát...- Anyukád mit szokott főzni?- Lecsót, sült krumplit, pirított kenyeret, galuskát, meg levest, zacskóból. Déltájban már jönnek a gyerekek az iskolából. Először a konyhába nyitnak be: mi lesz az ebéd. Aztán rohannak átöltözni, kezet mosni. A két ügyeletes segít mosogatni, s egy gyereket sem kell figyelmeztetni, hogy a piszkos edényt eltakarítsa maga után. Segítenek a bevásárlásnál is, készségesen járnak reggel tejért, s főzéssel is próbálkoznak Tizennégy éves fiút faggatok:- Tudsz főzni?- Tudok. Krumplit, teát, pirított kenyeret.- Hát mosni tudsz-e?- Tudok. Meg zoknit stoppolni is.- Ki tanított meg rá?- A nevelő nénik. Harminc gyerekre - három nevelőnő, három segédnevelőnö, meg az igazgatónő, Horváth Klára. Mintha egyenként ötgyerekes családról gondoskodnának. Csakhogy az ő felelősségük - éppen azért, mert mások gyerekeit vigyázzák - nagyobb. Karácsonykor a nevelönők és a szakácsnők nem a családjukkal vannak, hanem bent az otthonban: hiszen a harminc gyérekből alig egy-kettő megy haza. Csak a jó magaviseletü szülőknek engedélyezik néha, hogy hazavigyék a gyereket, de az igazság az, hogy a legtöbb szülőt nem izgatja, mi van a gyerekével, nem is fizet érte. Igazságtalanok volnánk, ha elhallgatnánk, hogy az otthonba ideiglenesen is elhelyeznek gyerekeket, olyanokat, akiknek a szülője például hosszabb ideig tartó kórházi kezelésre szorul, vagy nincs lakása stb. De ez az elenyésző kisebbség. Somorján hároméves koruktól tizennyolc éves korukig élnek a gyerekek. Az idén már pályaválasztási gondjaik is vannak.- Mi leszel?- Kőműves, mint a legidősebb bátyám. Építek házat.- Hány testvéred van?- Hat az anyámtól, három az apámtól.- Hány éves az anyukád?- Negyvennyolc.- És az apád?- Ő meghalt. De csak később írták meg.- Szoktál hazajárni?- Szoktam. A nyáron két hónapig voltam otthon.- Mit csináltál?- Szórakoztam.- Hogyan?- Hát... fürödni jártunk.- Hogyan laktok?- Van két ágyunk, meg dívány. Néha egyedül alszom. Kutunk is van.- Hogyan szeretnél lakni? Úgy mint otthon vagy mint az otthonban?- Úgy valahogy. Mint itt.- Ha volna ezer koronád, mit vennél rajta?- Ha sok pénzem lenne, házat vennék.- És ezer koronáért?- Magnetofont.- Számodra hol az otthon?- Az anyámnál... Hazamenni... Furcsa, de kevés gyerek vágyódik haza. Volt rá példa, hogy egy másodikos kisfiú a szüleitől visszaszökött. Ha csak szikrányi remény is van rá, hogy a szülők törődnek a gyerekekkel, visszakapják. Ez a kisfiú Bratislavában felkapaszkodott a buszra, Somorján leszállt, de nem tudott tájékozódni. A rendőrök találták meg este, s jelezték az otthonnak, hogy megvan a fiúcska, de közben, a szülők is keresték - ugyancsak a gyermekotthonban. Egy hatodikos fiú hetente utazik - a nagymamához.- Hol jobb? Itt vagy a nagymamánál?- A nagymamánál.- Miért?- Mert ott azt csinálok, amit akarok. Apám is el szokott jönni a nagymamához. Tegnap is voltunk cukrászdában.- Kit szeretsz a világon a legjobban?- A nagymamámat. Aztán a bátyámat, aztán az apámat.- És az anyukádat?- Nem szeretem.- Miért?- Mert nem látogat meg.- Mikor láttad utoljára?- Két éve, a bíróságon.- Beszélgettetek?- Igen.- Miről?- Kérdezte, hogy hogy vagyok.- Mit feleltél?- Hogy jól.- Megcsókoltad?- Nem. Nem akartam.- Hány éves az anyukád?- Huszonnyolc?- Hol dolgozik?- Sehol. Valami nyolc gyereke van.- Ha az anyukád azt mondaná, hogy magához vesz, mit tennél?- Elszöknék. A hároméves fiúcska minden nőben az anyját látja, aki megsimogatja. S a legszerencsésebb megoldás az is volna, ha ö is, testvére is szülőket kapna. Hiszen anyjuk otthagyta őket, s már az apjuk sem törődik velük. Ha a vér szerinti szülök fél évig nem érdeklődnek a gyerek után - elvesztik jogukat - s a gyerek örökbe adható>A nagymama - még - ragaszkodik hozzájuk. De meddig? Megvan mindenük, szeretetet Ts kapnak - idegen emberektől, akik - a saját családjuk, hogy úgy mondjam: rovására - velük töltik a hétvégét, hiszen szombatvasárnap is főzni és felügyelni kell rájuk. A igazgatónőnek sincs megszabott munkaideje. Reggel jön, este megy haza. Van velük gond, éppen elég, mondja. Ahol ennyi gyerek van, nem lehet előre eltervezni, hogy ma ezt csinálom... a legváratlanabb pillanatban közbejön valami. Ritkán ül az irodájában, általában a délelőtt a bevásárlás ideje. Délben meg hazajönnek az iskolások, s végig kell hallgatni, amit huszonöt gyerek mesél. Mindig van program: az egyik öt koronát kér bábszínházra, a másik elveszítette a papucsát, a harmadiknak tornafelszerelés kell, a negyedik másnap síelni megy, össze kell csomagolni a holmiját... (Tavaly külföldi szakemberek jártak a somorjai gyermekotthonban. Azt mondták, itt sokkal közvetlenebb a viszony a nevelő és gyerekek között, mint náluk...) KOPASZ CSILLA A bratislavai Tesla vállalat, amely elsősorban rádiókészülékeket gyárt, tavaly hét új inno- vált terméket hozott a piacra, het- venmillió korona értékben. A legérdekesebb újdonságok közé tartozik a Philips céggel kooperálva készült videomagnó, az ún. minitorony (tuner, erősítő és kazettás magnetofon). Az idén hat terméket innovál- nak, javítják formai kivitelezésüket és minőségüket. Az első félévben kezdik a Rondo kis rádiókészülék gyártását, amelynek elődjéhez a Finále- hez képest jobbak a tulajdonságai. A képen: Alojz Le- tovanec a Duetto asztali rádiókészüléken dolgozik. (Vlastimil Andor felvétele - ÖSTK) A Lévai (Levice) Járási Politikai Nevelés Háza sokrétű tevékenységet fejt ki. Egyik legfontosabb feladata a tagjelöltek és a fiatal párttagok eszmeipolitikai nevelése. E célból a múlt évben több bentlakásos tanfolyamot szerveztünk, külön az újonnan felvett és külön az ifjú kommunisták kétéves tanulmányi körét elvégző, mintegy 160 tagjelölt számára Ez év januárjában a tlmacei Energetikai Gépgyár alapszervezeteinek 50 tagjelöltjét készítettük fel politikai feladatuk teljesítésére. Eszmei-nevelőmunkánk fő célja a fiatal hallgatók politikai ismeretének és tudásának bővítése, hogy képesek legyenek a párt eszméjének, politikájának népszerűsítésére és maradéktalan megvalósítására. Érezzék, hogy párttagnak lenni nagy megtiszteltetés. A tanfolyamok magas színvonalúak. Főleg a járás vezető politikai tisztségviselőivel rendszeresített kötetlen eszmecserék, beszélgetések nyújtanak sokat a hallgatóknak munkájukhoz. Ez arra ösztönzött bennünket, hogy különös gonddal készítsük elő a politikai nevelés kabinetjei új előadóinak és a pártalapszervezetek propagandistáinak tanfolyamát is. Már a bevezető előadásban hangsúlyoztuk: az előadó és a propagandista mindenekelőtt pártmunkás, feladata a pártoktatáshoz a legjobb feltételek megteremtése. A párt politikájának szellemében fejlesztenie kell az alkotó vitaszellemet, az új gondolatok iránti fogékonyságot, a világnézeti és elméleti igényességet. Hiszen a meggyőzésnek az a célja, hogy bizonyos nézeteket. Célunk az ifjú kommunisták nevelése elképzeléseket megváltoztasson vagy helyükbe újakat alakítson ki. Tanfolyamainkon ugyancsak foglalkoztunk az alapszervezetek propagandistáinak felkészítésével. A kilenc egynapos tanfolyamon összesen 571-en hallgatták meg az előadásokat. Ez azt is bizonyítja, hogy a politikai tájékoztatás iránt járásunkban az utóbbi években megnövekedett az érdeklődés. Gyakran felvetődő kérdés: van-e olyan különleges módszer, amely a meggyőzés folyamatában maradéktalanul eredményes lehet, ha alkalmazzák. Úgy véljük, ilyen módszer nincs, de nem is szükséges, meghatározott séma szerint nem lehet foglalkozni az emberekkel. A lényeg mindig az, hogy mennyire naprakészek, igazak, helyesek azok a közlések, érvek, vélemények, amelyekről tájékoztatni, meggyőzni akarjuk környezetünket. A közlő, illetve az informátor helyes magatartása, felkészültsége, politikai elkötelezettsége mindenkor meghatározó, enélkül nem lehet eredményes a munkája. Nem lebecsülendő az a segítség sem, amelyet a járási politikai nevelés háza nyújt az alapszervezetek új elnökeinek, az ellenőrző- és revíziós bizottságok tagjainak a képzéséhez. Ezeken a tanfolyamokon rendszerint a hivatásos pártmunkások, a járási előadótestület tagjai foglalkoznak a pártépítés és a konkrét pártmunka gyakorlati kérdéseivel! A járási tapasztalatok alapján rámutatnak, hogy sok még a kiaknázatlan lehetőség az alapszervezetek munkájának fejlesztésében, a határozatok végrehajtásának javításában. A pártbizottságok munkája meghatározza a pártszervezet egész tevékenységét. Az elmúlt években a pártbizottságok munkamódszere sokat fejlődött, a döntések előtt kikérik az albizottságok és a pártcsoportok tagjainak véleményét. Járásunkban a politikai oktatás színvonalának emelését nagyban segíti, hogy a tanfolyamokon az előadók, propagandisták bíráló igényességgel értékelik tevékenységüket és kölcsönösen kicserélik hasznosítható tapasztalataikat. Ez egyrészt megmutatkozott a magasabb szintű oktatási formák keretében is. Ezzel azt a tartalmi célkitűzést akarjuk elérni, hogy a hallgatók ne ugyanazt tanulják évről évre, mert ez csökkenti az érdeklődést, a figyelmet és nem utolsósorban a tanulási kedvet. MINÁR JÓZSEF, a politikai nevelés házának munkatársa ÚJ SZÚ 1984. IV. 6.
