Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1984. január-június (17. évfolyam, 1-26. szám)
1984-03-30 / 13. szám
TUDOMÁNYI TECHNIKA A hetvenes évek nagy energia- válsága az ipar legkülönbözőbb területein dolgozó szakembereket késztette cselekvésre az energiahiány problémáinak megoldásában. Az energiatakarékosság jegyében újra átértékelésre kerültek a technológiai folyamatok. Ez alól a mezőgazdaság sem mentesült, mivel a termelő ágazatok közül az egyik legenergiaigé- nyesebb. Éppen ezért a mezőgazdasági szakemberek sorra átvizsgálják a technológiai folyamatokat, és keresik az ésszerű energiatakarékosság lehetőségeit. Egyik ilyen lehetőség a kukoricatermelés ésszerűsítése. Köztudott, hogy a kukoricatermelés fokozásának egyik lehetősége az intenzív fajták termesztése és a kukoricater- mesztési-zóna határának a kiterjesztése. A mi éghajlati viszonyaink között azonban bizonyos hátrányokkal is szembe kell nézni e tekintetben, mert az előbb említett ok miatt a kukorica természetes beérése a leggyakrabban nem következik be, s emiatt a kukoricát szárítani kell. Nem ritka az olyan eset, amikor a kukoricát 30-35 százalékos nedvességtartalommal kell szárítani, azonban ritka, amikor egyáltalán nem kell szárítani. Viszont a szárítási folyamat energiaigényessége és az azzal járó többletköltségek (megemelkedett olajárak) miatt meghatározó lehet más ágazatok gazdaságosságára is. Ez akkor válik világossá, ha elemezzük a szárítási költségeket. A számítások szerint ahhoz, hogy 1 tonna 20 százalék nedvességtartalmú kukoricát 13 százalékra lehessen leszárítani, 11,3 kg tüzelőolaj szükséges, 25 százaléknál 21,2 kg, 30 százaléknál 31,5 kg és 35 százalék nedvesség esetében 43,9 kg fűtőolaj- felhasználás jelentkezik. -Ez azt jelenti, hogy a tonnánként 1924 koronáért felvásárolt kukorica bevételéből elesik az összeg 3,9, 7,3, 10,8, ill. 15,1 százaléka, ami a magas nedvességtartalomnál jelentős összeget tesz ki a termelőüzemek viszonylatában. Emellett az sem lebecsülendő, hogy ha a különböző nedvességű (20%, 25%, 35%) kukorica évi össztermésének - 706 000 tonna - szárítása elmarad, akkor népgazdasági haszonként, 80 000, 150 000, 220 000, illetve 310 000 tonna tüzelőolaj megtakarítását eredményezi. A szárítási költségek megtakarítása érdekében egy új kukorica- betakarí*ási- és tartósítási technológiát dolgoztak ki az Egyesült Államokban. Ezt fokozatosan kipróbálták a nyugat-európai országokban és Magyarországon, de újabban a csehszlovák mezőgazdasági szakemberek is fontolgatják a technológia elterjesztését. Mi is ez a technológia? Ez az ún. Corn-Cob-Mix, vagy röviden CCM kukoricabetakaritási mód, ami magyarul szem-csutka-keve- rék-et (szcsk) jelent. Ennél az egész kukoricacső betakarításra kerül, mégpedig az érés ideje alatt úgy, hogy a zúzalék nedvesség- tartalma 35-55 százalék között mozog, majd ebből az anyagból Kukoricacső-szilázst készítenek a lehető leggyorsabb ütemben. A CCM módszer során a csutka 50-70 százaléka kerül a keverékbe, ilyenképpen a kukoricacső- szilázs 5-7 százalék nyersrosttartalmú, szemben a szemes kukoricával (3,5%). Ez nagy előnyt jelent a CCM számára, mivel die- tetikailag első osztályú táplálékként hasznosítható, pl. a hízósertés-nevelésnél, mert a termelők így olcsón jutnak a magasabb nyersrosttartalomhoz, ezenfelül növekszik az egységnyi földterületről betakarítható tápanyagok és szárazanyag mennyisége. Az etetési kísérletek bebizonyították, hogy megfelelő táplálékul szolgál a hízósertések, hízóbikák és brojler csirkék számára, anélkül, hogy a napi tömeggyarapodás csökkenne. A hízósertések takarmánykeveréke 70 százalékot, míg a malacoké 40 százalékot tartalmazhat a kukoricacsö-szilázsból, azonban etetéskor át kell térni a nedves etetésre. A baromfitápokban szintén megvan a helye a CCM-nek, így a nevelótáp 30 százalékát, a befejezötáp 40 százalékát alkothatja, de hogy a napi bekeverés ne okozzon gondot, ajánlatos granulálva készíteni. Ez azért is előnyös, mert így 2-4 hétiq tárolható és etethető bomlás veszélye nélkül. A CCM betakarítást a leggyakrabban a szemes kukorica betakarítására alkalmas, kissé átalakított arató-cséplőgépekkel végzik. Területteljesítményük azáltal növekszik, hogy a kukoricát szükségképpen nem morzsolja le, és a magot a csutkától nem kell elválasztani. Az így kapott anyagot pedig a technológiai vonaltól függően a betárolás előtt össze is darálhatják, s majd csak utána silózzák. A nedves kukorica tárolása megvalósítható úgy vertikális, mint horizontális silókban. A falközi siA fa komplex feldolgozására alkalmas, a maga nemében a legnagyobb és legkorszerűbb részleg épül a Ceské Budéjovice-i Dél-csehországi Állami Erdőgazdaság protivini üzemében. Az évenként 100 OCX) köbméter teljesítményű szállító-feldolgozó központot három olyan gépsorral szerelik fel, amelyek az összes ÚJ SZÚ fafajta feldolgozására alkalmasak. Nemrég kezdte meg itt próba- üzemelését egy magas műszaki színvonalú, automatizált mérő és osztályozó berendezéssel ellátott manipulációs gépsor, amelyet négy programú mikroszámítógép irányit. A felvételen a fűrésztelep látható. (Felvétel: CTK - Jaroslav Sybek) lóknál azonban fontos a betárolt anyag megfelelő tömörítése és homokkal fedett fóliával való légmentes szigetelése, hogy az erjesztés a lehető legkisebb veszteséggel járjon. A nedves kukorica tartósítása kétféle módon valósítható meg: spontán vagy vadejje- déssel (heterofermentáció). Az irányított erjesztéskor (homofer- mentáció) biológiai eredetű stimu- látorok révén az erjedés a tejsavas erjedés irányába indul meg, miközben a más erjedést létrehozó baktériumok aktivitása gátolt. Ilyen esetben az erjesztés szénhidrát-veszteségei is kisebbek (2-3%), mint a heterofermentá- ciónál, ez azonban nem helyettesítheti a technológiai fegyelmetlen- ségből adódó hibákat. összegezésül tehát megállapítható, hogy a kukoricatermesztés racionalizálása CCM technológiával több szempontból is előnyös. Agrotechnikai szempontból kiterjeszthető a kukoricatermesztési- zóna határa, megvalósítható a későbbi érésű, nagy termőképességű hibridek termesztése és a kukoricatermesztés jobb szervezése; a gépesítésnél növekszik a betakarító gépek területteljesítménye, s ezáltal kihasználtságuk; az állattenyésztés szemszögéből pedig növelhető az egységnyi területről betakarítható tápanyaghozam és az olcsó nyersrost, és nem utolsósorban nagymértékű energiamegtakarítással is jár. CS. MOLNÁR LÁSZLÓ A prágai Állami Gépfelépítési Kutatóintézet három mérnöke - Bohumil Pokorny, Vojtéch Hlavaőka és Lubomír Hénik - az ipari kemencék hőmozgásával foglalkozik. A höelosztás kérdésének megoldása az ipari kemencék esetében nagyon fontos, mivel ezek a technológiai berendezések a legnagyobb energiafogyasztók közé tartoznak. Lényegében arról van szó, hogy az adott termelési folyamatot, például az acélnak mintegy 1200 Celzius fokra történő felhevítését a lehető legkevesebb energia felhasználásával lehessen megvalósítani, miközben a minőségi szempontok is elsődleges szerepet játszanak. Hogy ez megoldható legyen, pontosítani kell a bonyolult fizikai folyamatok és e berendezésekben való kölcsönhatásuk megismerését, matematikailag ki kell fejezni e folyamatokat és meg kell határozni azokat a programokat, amelyek lehetővé teszik a kemence optimális felépítéséi úgy szerkezeti, mint üzemeltetési szempontból. E feladatot a kemencék gyártójával, a Plzeni Skoda konszernvállalat klatovyi üzemével közösen oldják meg. A legújabb tudományos ismeretek gyakorlati alkalmazásának példája lehet az óránkénti 150 tonna teljesítőképességű hevítőkemence építése; az ésszerű megoldásoknak köszönhetően évenként mintegy 7 millió korona értékű tüzelőanyag megtakarítását teszi lehetővé a hagyományoshoz képest, és további, körülbelül 6 millió korona értékkel csökken az anyag rossz kezeléséből származó veszteség. Amennyiben tőkés piacokról importálnánk hasonló berendezéseket, több mint 30 millió devizakoronát fordítanánk erre a célra. A felvételen Bohumil Pokorny (balról), Vojtech Hlavacka és Lubomir Hénik - mindhárom Klement Gottwald Állami Díjas tudományos dolgozó - a kísérleti kemencét tölti fel. (Felvétel: CTK - Jan Vrabec) Érdekességek, újdonságok MEGÁLLJ A PAPÍRPUSZTULÁSNAK A trópusi éghajlaton ritkán bírnak ki a könyvek 50 évnél hosz- szabb időt, az újságpapír esetleg néhány hónap alatt széthullik, elpusztul. Nem a gombák tesznek ilyen végzetes kárt a papírban, hanem a sav. A legtöbb papír víztaszító kikészítése ugyanis savas jellegű. A trópusokon ezek a savak kipréselödnek a papírból a nedves-párás levegőben, és a papír valósággal felolvad a meleg, savas fürdőben. Még súlyosabbá teszi a gondot az ipari körzetek levegőjének savtartalma. A manchesteri egyetem kutatói remélik, hogy megálljt parancsolhatnak a trópusi papirpusztulásnak. 50 év papírpusztulását utánozhatják néhány óra alatt különleges berendezésükben, amellyel tulajdonképpen különböző készítményeik hatásosságát ellenőrzik. A végső megoldás az lenne, ha a savas kikészítést lúgossal cserélhetnék fel, ez nem okozna bomlást, rothadást, másrészt közömbösítené a légköri savakat is. Már van lúgos papírkészítési eljárás, csak egyelőre nagyon drága. Pedig a lúgos eljárás az ötszörösére- tízszeresére növelheti a papír élettartamát. (d) OLAJKINCS- HOMOKBÓL, PALÁBÓL A Föld olajhomok és olajpala készletei legalább 12-szer annyi kőolajat tárolnak magukban, mint a jelenleg már feltárt kőolajlelőhelyek. És ami még fontosabb - állítja Viktor Gavrilov szovjet professzor nemrégiben megjelent tanulmánya -, ezek a készletek nem mélyen a felszín vagy a óceán alatt helyezkednek el, hanem legtöbbjük külszíni fejtésre alkalmas. A világ olajhomok-készletének 90 százaléka a Szovjetunióban, Kanadában és Venezuelában található. Jelenleg még csak nagyon kis mennyiségben vonnak ki belőle olajat és más vegyi anyagokat. Jelenleg 70-120 dollárba kerül egy tonna kőolaj kivonása az olajhomokból, de a további kutatások talán csökkenthetik a költségeket. Körülbelül ugyanennyibe kerül kőolajat kivonni az olajpalából is, de az olajpalából sok más terméket is készíthetnek: például építőanyagot a hulladékból. Egyelőre a legnagyobb gond az olajpalafeldolgozás hulladékának elhe- helyezése. Felhasználása építőanyagként csökkentené az olajpalából kivont olaj árát. (d) BIRKANYÍRÓ ROBOT A nyugat-ausztráliai egyetem kutatói elkészítették a világ első birkanyíró robotberendezését. Eddig már 200-nál több birkát nyírtak meg vele, és alig tucatszor vágott be a birkák bőrébe. A robot követi a küzdő birka testének körvonalait és folyamatosan hozzáigazítja a vágószerkezetet a börfelülethez. Előreláthatóan még további kétéves kutatásra van szükség a birkanyíró robot könnyebb, gyorsabb kereskedelmi változatának a létrehozásához. Azt várják tőle, hogy évtizedünk végére már jelentősen csökkenti majd a kézi birkanyírás költségeit, ami jelenleg 300 millió ausztrál dollárt tesz ki évente. (d) SZIKRAGÁTLÓ BETONADALÉK A Szovjetunió központi építés- tudományi kutatóintézetében kifejlesztett adalékanyagokkal megelőzhető a szikraképződés, ha a megkötött betonfelületre fémtárgy zuhan, vagy a beton és a fém surlódik. Az újfajta betonkeverékből a különleges követelményeket támasztó épületek padlózata, födéméi, alapozása alakítható ki, például a gázkompresszorállomások padlózata. A különleges betonkeverék kötőanyagot tartalmaz, és ásványi adalékanyagként márvány-, valamint azbeszttörmeléket adnak hozzá, (d) ELEKTRONIKUS KÖZÉPFÜL Újfajta elektronikus hallásjavító készüléket fejlesztettek ki Japánban. Az immár a klinikai gyakorlatban is kipróbált protézist közvetlenül a középfülbe ültetik be. Olyan betegek használatára szánják, akiken eddig a legnagyobb teljesítményű külső hallásjavító készülékekkel sem lehetett segíteni. Az új mesterséges szerv átmérője kisebb egy centiméternél. Szövetbarát külső burkolata teszi lehetővé, hogy hosszabb ideig megmaradhasson a szervezetben. (d) A C-VITAMIN VESZÉLYEI Azok, akik meghűlés, nátha ellen C-vitamint szednek nagy adagokban, a vashiányos vérszegénység veszélyének teszik ki magukat, kivált, ha táplálkozásukban kevés réz nyomelemet fogyasztanak - állítják az amerikai Oregon állam egyetemének kutatói. Egy kísérlet-sorozatban 13 önként vállalkozónak 500 milli- grammnyi C-vitamint (aszkorbín- savat) adtak mindhárom napi főétkezés során - körülbelül a 25- szörösét a naponta ajánlott C- vitamin adagnak. Amint a kísérlet előrehaladt, az önként vállalkozók vérében a rézszint jelentős csökkenését észlelték, pontosabban annak a réztartalmú fehérjének a mennyisége csökkent, amely az új vörös vértestek létrehozásához szükséges vas előteremtéséhez kell. A tízhetes kísérletsorozat végén ennek a fehérjének a tevékenysége 26 százalékkal csökkent az önként vállalkozók szervezetében, a vér rézszintje pedig kereken tíz százalékkal lett kevesebb. Mindebből a kutatók arra következtetnek, hogy a nagy adag C-vitamin szedése vashiányos vérszegénység kifejlődéséhez vezethet, még abban az esetben is, ha a táplálékban nem változik a vas mennyisége. (d) 1984.111.30. Energiatakarékosság a mezőgazdaságban
