Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1984. január-június (17. évfolyam, 1-26. szám)
1984-01-13 / 2. szám
- Az emberek szociális és kulturális körülményeinek javítása az egyik legfontosabb feladat - mondja Öllé Imre, a szövetkezet elnöke a kedvező termelési teltételeket, gondoskodni kell az emberről is, hiszen végső fokon ő dönti el, hogyan alakul a termelés. Jó munkát fjedig csakis egészséges, elméletileg is jól felkészült, kiegyensúlyozott dolgozó végezhet. Ezért a vezetőség szinte minden ülésén napirendre tűzi a jobb szociális és kulturális feltételek megteremtését. Érezzék a tagok, hogy otthon vannak, a szövetkezetben megtalálhatják számításukat. Igaz, már kialakult a törzsgárda az állattenyésztésben. De meddig bírja a nem éppen könnyű ' munkát? Milyen módon lehet feltölteni sorait munkaszerető fiatalokkal? Ezek a kérdések állandóan napirenden szerepelnek, és megválaszolásra várnak. Az új technológiához az állományt már hozzászoktatták. A tehenek jól bírják már a rostokat is, bizonyítja a magas szintű Jobb szociális és kulturális feltételeket teremtenek a Azoké is, akik ebben a téglalap alakú szobában görnyednek, hiszen közülük sokan a gyakorlatban irányítják, szervezik a munkát - és azoké is, akik csak ritkán jönnek be ide, hiszen munkahelyük másutt van. Ezek élnek, dolgoznak a számok mögött. Verejtékük nyomán könyvelhetik be az irodában a százezres, a milliós tételeket. Ezekről esett szó a lucskos, borús, december végi napon. Fiatalok, középkorúak és idősebb tagok vallottak a szövetkezet sikereiről. A dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járás viszonylatában a közepesnél jobban gazdálkodnak, hallottam a fiatal, agilis Szalay József mérnöktől, az Ekecsi (Okoő) Efsz állattenyésztési ágazatának vezetőjétől. A számoszlopok láttán felderült az arca, hiszen a tervezett 42 millió 121 ezer korona helyett 44 millió korona a termelés értéke. A tervezett 1 millió 131 ezer komával szemben 5 millió 420 ezer korona tiszta nyereséget könyvelhetnek be. A másik oldalon viszont csökkent a termelési költség. Termelékenység, hozam, az eladási tervek teljesítése, mindmind az ívekre kerül. Az is, hogy tehenenként átlagosan 4150 liter tejet fejnek. Meg az is, hogy az eladott tej 90 százaléka I. osztályú volt. A gazdaságos termelésről is tanúskodnak az adatok. Lakatos Vince ágazati gazdász már kimutatta, hogy 1 liter tej termeléséhez csak 28 dekagramm abrakot használtak fel. Gyors ütemben fokozódott a munkatermelékenység. Egy fejő munkájának értéke megközelíti a félmillió koronát. Évekkel ezelőtt még 1 &-20 tehenet gondozott és fejt egy dolgozó. 1983-ban már 40-et, és azzal számolnak, hogy az új évben 55-öt. Nem csoda, hogy a tejtermelés egyre kifizetődőbb. Levonva a gondozási, fejési és egyéb költségeket, literenként 80 fillér a tiszta nyereség. A számok azt mutatják, hogy kevesebb dolgozóval többet termelnek. Ehhez azonban Öllé Imre, a szövetkezet elnöke hozzáfűzi, hogy nem elég megteremteni termelékenység. De az emberek még mindig elég sokat dolgoznak, elfáradnak, és kevés idejük jut a gond nélküli pihenésre. Olyan kikapcsolódásra, hogy kedvvel, még nagyobb aktivitással kezdjenek mindennap a munkához. Ezért már döntés született a rövid, a hosszú műszakok és az utána következő szabadnapok bevezetéséről. Ami azt jelenti, hogy a gondozóknak és a fejőknek minden harmadik napja szabad lenne, de keresetük nem csökkenne. Az élet azonban újabb problémákat vet fel. A fejők nem szívesen bízzák másokra teheneiket. Attól tartanak, más nem eteti meg azokat jól, és a fejést is csak felületesen végzi el. Persze, a többség már megérti, miről van szó, és örül a szabad időnek. Végh Ede, akinek az apja is fejő volt, az új munkaszervezés híve. Feleségével együtt 78 tehenet gondoznak és fejnek. Volt olyan időszak, amikor tehenenként napi 18 liter tejhozamot értek el. Ők aránylag könnyen átállnak a műszakokra. Egyikük mindig ott lesz, és ellenőrzi,- Az állattenyésztésben adottak a feltételek a munkatermelékenység fokozására és a termelés növelésére - állí tja Szalay József mérnök, az állattenyésztési ágazat vezetője (A szerző felvételei) M egszokott téli kép. Az asztalon iratcsomók halmozódnak. Szaporán kattognak az író- és számológépek. Egy-egy végeredmény után a szám- vetők bejegyzéseket tesznek az ágazati nagykönyvbe. Számlapok, kimutatások sokasodnak, amelyek mögött emberek munkája rejlik. hogyan bánnak az állatokkal. Akadnak viszont olyanok is, akik nem párban dolgoznak az istállókban. Amint Lukovics László, a 28 tagú szocialista munkabrigád vezetője fejtegeti, ezek részére is lesz megoldás, mert az utóbbi években a brigád nevelő munkájának hatására az állattenyésztésben kialakult a közös felelősség. Az idősebb fejők segítik a fiatalokat, akik pedig szívesen sajátítják el a tapasztaltabb dolgozók munkamódszereit. Egymást segítve, egymást bírálva dolgoznak. Ez a garancia, hogy a műszakok bevezetése után sem csökken majd a tejtermelés. Egy szövetkezet, egy család, közös felelősség. Ez jellemzi ezt az egyre jobban összeforró közösséget. Élén olyan vezetőség végez színvonalas munkát, amely egyrészt állandóan a termelési folyamatok korszerűsítésére törekszik, másrészt mindent megtesz azért, hogy a tagok mindig új erőt gyújthessenek, és nagyobb teljesítményt nyújthassanak.- Apám is fejó volt, tapasztalatait felhasználva én vettem át a helyét. Szeretem az állatokat, meg a munkámat is megbecsülik, ezért szívesen dolgozok- mondja Végh Ede Ezt a célt szolgálja majd az épülő szociális-kulturális központ is, melyben elsősorban egészségügyi helyiségek kapnak helyet. A tagok az egynapos kezelés alatt úszhatnak, szaunázhatnak. A megelőző gyógykezelés közben juthat idejük szórakozásra, művelődésre is. Amint az elnök mondotta, nagyon fontosnak tartják a központ üzembe helyezését. Ettől remélik, hogy a fiatalok is kedvet kapnak majd az állatgondozáshoz, a fejéshez. Nem sajnálják az erre fordított pénzt, és van miből e célra költeni. Erről Varga Eleonóra főkönyvelő beszélt. A még nem végleges adatok szerint a hektáronkénti bruttó termelés értéke 25 361 korona, az árutermelésé 24 760 korona lesz. A tiszta nyereség 1 hektárra számítva 4444 korona, szövetkezeti méretben pedig 16 millió korona. Van miből építeni, beruházni, és bőven jut a tagok jutalmazására is. Tovább kattognak a számológépek, adatok, nevek kerülnek az ívekre. A legjobb fejőké: László Géza, Varga Benjámin, Monozlay Alajos, Tóth László, Végh Ede, Végh Éva, és Lukovics János. A legjobb műszakiak közül talán Végh Viktort említhetnénk. Mind olyan emberek, akik nem sajnálják a fáradságot, és akkor is dolgoznak, amikor mások pihennek. Igaz, a többiekkel együtt megbecsült emberek. Idén már nyolcszor kaptak kü- lönjutalmat. Egy-egy fejő évi megérdemelt jutalma a havi fizetésen kívül 3800-4200 korona. Érvényesül tehát a szövetkezetben, aki húz, az többet kapjon, mint az, aki lazít vagy felületesen végzi munkáját. Úgy mondják itt, ez az egyik vonzó erő, amely itt tartja az embereket. A számoszlopok pedig arról beszélnek, hogy ez az ágazat a jövőben még nagyobb sikereket érhet el. A kollektíva újabb 800 szarvasmarhát gondozhat. A mennyiségi növekedés - arányosan a munkatermelékenység fokozódásával- egyre jobban ível felfelé. BÁLLÁ JÓZSEF utóbbi egy-két évben a komáromi (Komárno) járás mezőgazdasági vállalataiban az újításoknak és a találmányoknak köszönhetően is hatékonyabbá, rugalmasabbá vált a termelés, javult a munka minősége, az emlitettek elősegitették a takarékossági intézkedések megvalósítását és a dolgozók alkotó kezdeményezésének kibontakoztatását. Az újító- és feltaláló mozgalom a 6. ötéves tervidőszak végén nem volt kielégítő a járásban, nem érték el a kitűzött célokat, a várt eredményeket. Ezért a járási mezőgazdasági igazgatóság és a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének járási bizottsága a 7. ötéves tervidőszakra az illetékes üzemekkel együttműködve kidolgozta az újító- és feltalálómozgalom tervszerű fejlesztésének programját. Az elmúlt időszakhoz viszonyítva a mező- gazdaságban a találmányok kétszeres növekedését tapasztalják. 1983-ban több mint száz újítási javaslatot nyújtottak be, és ennek közel kétharmadát elfogadták. Számos találmány született az üzemanyag-fogyasztás csökkentésére, a takarékos energiagazdálkodásra, a takarmányok ésszerűbb hasznosítására és több újítási javaslatot fogadtak el a hektárhozamok növelésével, a betakarítási Támogatják az újítókat veszteségek csökkentésével kapcsolatban is. Az utóbbi időszakban szép eredményeket érnek el a gyulamajori (Öulov Dvor) újítók, akik egy személygépkocsi motorjából készítettek kistraktort, amely bevált a fóliasátrak alatti zöldségtermesztésben. A vágfüzesi (Vrbové) szövetkezet gépszerelői speciális adaptert szerkesztettek a bab betakarításához. A Bajcsi Állami Gazdaságból Hajtman Ernő kollektíváját illeti dicséret, tagjai a kukoricaszár betakarításának korszerűsítésével 221 ezer koronát takarítottak meg. Csalló- közaranyoson (Zlatná na Ostrove) a Csernek József vezette munkacsoport a gázolajfütést korszerűsítette, módszerének köszönhetően több mint 100 ezer korona értékű üzemanyag takarítható meg. A naszvadi (Nes- vady) zöldségkertészetben Prusz János mérnök ötlete volt eredményes. Javaslatai alapján osztályozó gépet szerkesztettek. Az újítások eredményességéért dicséret illeti az ógyallai (Hurbanovo) és gútai (Kolárovo) szövetkezet, valamint a Komáromi Állami Gazdaság gépjavítóit, akik tavaly is több újítással járultak hozzá a termelés fejlesztéséhez. A sikeres újítómozgalom nem utolsósorban annak is köszönhető, hogy a járási mezőgazdasági igazgatóság szakemberei minden lehetséges módon támogatják az ésszerű ötletek gyakorlati megvalósítását. KRASCSENICS GÉZA Nehéz, de jó évet zártak A földművesszövetkezeti irodákban ezekben a napokban élénk az élet, az elmúlt év gazdasági eredményeit összegezik. Gondos gazdához illő alapossággal teszik mérlegre az elvégzett munkát, vonják le a szükséges tapasztalatokat, hiszen az elért sikerek és eredmények mellett bizonyára mindenütt akad egy sor szervezési hiányosság, s egyéb probléma, amely fölött nem árt elgondolkodni. E gondolatokkal látogattunk el a Somorjai (Samorin) Szőlőfeldolgozó Kombinátba, ahova a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járás 18 szőlőt termesztő gazdaságából kerül a termés. Jozef Kubu- lák üzemvezető készségesen válaszolt kérdéseinkre.- Hogy milyen esztendőt hagytunk magunk mögött? - ismétli meg kérdésem, s azonnal meg is válaszolja. - Rendkívül nehezet, de jót, hiszen a sok napfény és meleg kedvezően hatott a szőlő fejlődésére és érési folyamatára, ezért a termelők már szeptember elején megkezdhették a szőlő szüretelését. S mivel gazdag volt a termés, az 1148 hektár termőre fordult szőlőterületről a korábban kidolgozott, 850 vagonra szóló fel- vásárlási tervet a termelőkkel újból egyeztetni kellett, és a pontosítás után 1026 vagon szőlő felvásárlásában állapodtunk meg. A valóságban pedig 1111,5 vagonra valót vásároltunk, illetve dolgoztunk fel, melyből 8 millió 434 038 liter lett a tiszta must, s így a feldolgozó üzem jelentősen túlteljesítette módosított tervét is. Hasonlóan kedvező a kép, ha a szőlő fajlagos folyadéktartalmát vizsgáljuk, ugyanis egy kilogramm szőlőből a tervezett 7,48 deciliter must helyett 7,58 deciliter mustot sikerült kipréselni. Ami pedig a szőlő cukortartalmát és minőségét illeti, vendéglátóm elmondotta, hogy a kedvező időjárásnak és nem utolsósorban a termelők szakszerű növényvédelmi munkájának köszönhetően a betakarított termés egészséges volt, a szőlőfürtöknek gazdag zamat- és illatanyaga, valamint magas cukortartalma volt. Hogy a szőlő érési - cukrosodási - folyamatára a szép, napos őszi idő kedvezően hatott, bizonyítja például, hogy míg a szeptemberben szüretelt szőlőfajtáknál az átlagos cukorszázalék 17,78 körül mozgott, addig az októberben szüretelt és felvásárolt szőlő esetében már elérte az átlagos 20,35 százalékot.- A kombinát tevékenységéről is hallhatnánk néhány szót?- A kéthónapos kampány idejére a 18 állandó dolgozó mellé még 17 idénymunkást is felvettünk, s Így a ,,felerősített“ kollektíva éjt nappallá téve igyekezett a rekord- mennyiségű szőlő felvásárlását és feldolgozását folyamatossá tenni. A bő termés némi tárolási nehézségeket is okozott, ezért is kellett a járásban és azon kívül, Bratisla- vában is tárolási lehetőség után nézni. A szőlő feldolgozására a csehszlovák szabványnak megfelelő szigorú technológiai előírások megtartásával került sor. Zdeno Rydl mérnök, pincemester elmondotta, hogy bár a feldolgozó gépek már régen elcsendesedtek, most nagy gonddal és körültekintéssel folyik a kombinát pincéjében a különböző szőlőfajtákból készülő új borok kezelése, hogy a récsei üzemben történő palackozás után a lehető legjobb minőségű bor kerüljön a somorjai kombinátból a fogyasztók asztalára. MÉRI ISTVÁN
