Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1984. január-június (17. évfolyam, 1-26. szám)
1984-03-16 / 11. szám
X ÚJ szú 17 1984. III. 16. TUDOMÁNYI TECHNIKA A termelési folyamatok automatizálásával és robotizálásával párhuzamosan növekszik a konstrukciós munkahelyek jelentősége. A műszaki alkotók hiánya nagy mértékben gátolja a társadalmi munkatermelékenység növelését, így nagy súlyt helyezünk arra, hogy a termelést előkészítő munkahelyeken a korábbinál több, jól képzett mérnök és technikus dolgozzék. Munkájuk eredménye azonban nemcsak a létszám függvénye, hanem az egyéni teljesítményé is. Más szóval: sok függ attól, hogy a fejlesztési mérnök egy hét, egy hónap, egy év alatt hány gondolatot képes rajzban konkretizálni, rögzíteni. Tudjuk, hogy a legzseniálisabb megoldásnak is csak akkor van értelme, csak úgy érvényesíthető a termelésben, ha műszaki dokumentáció készül róla. Egy felmérés során kiderült, hogy a hagyományos módszerrel dolgozó konstruktőr idejének akár 90 százalékát is nem alkotó jellegű mechanikus munkával tölti, és csak a munkaidő 10 százaléka marad meg alkotásra. E téren úgyszólván semmi sem változott a múlt század óta. A számjegyvezérlésű számítógépek, az integrált termelési rendszerek, a robotok, „lehagyták" az alkotó műszakiakat. Vajon nem lehetne behozni ezt a lemaradást? Ezt a kérdést tették fel néhány majd ezt tovább tökéletesítették, az idén pedig a sorozatgyártás is megkezdődött. A korszerű eszköz előállítására a Prága-Cekovice-i Ipari Automatizációs Művek vállalkozott. A műszaki dokumentáció átbe a rendszerbe. Nem öncélú miniatürizálásról van szó: a rendszer számára nem kell külön helyiségeket létrehozni, bármelyik tervezőirodái szobában elfér. A miniatürizálással párhuzamosan az alkatrészek száma is jelentősen csökkent, így működése megbízhatóbb lett. A korábbinál kevesebb áramot fogyaszt a tervezőautomata, így mind a beszerzési, mind az üzemeltetési költségek csökkentek. A második innováció: nem váratott sokáig magára. Az eredeti verzió szerint a rendszer monolitikus volt, a korszerűsített változat, modulrendszerű lesz, amelyből minden felhasználó szükségleteinek megfelelően választhat ki eleműszaki tervezés A rajzasztal egyik részlete esztendeje Prágában a Matematikai Gépek Kutatóintézetében, amikor hozzáláttak az interaktív grafikai rendszerek fejlesztéséhez. A fő cél: az alkotó műszakiak tehermentesítése a rutinmunkától, az adatkereséstöl, a szabványtanulmányozástól, hogy így minden erejüket új gondolatok valóra váltására fordíthassák. Az első átfogó rendszert, az IGS-4 500 mintájú berendezést a legutóbbi két brnói gépipari vásáron is bemutatták, majd a közelmúltban a prágai elektronizálási és automatizálási kiállításon vitték a szakmai nyilvánosság elé. Előbb a mintapéldányt gyártották le, adásával azonban nem ért véaet a kutatóintézet és a gyártók együttműködése. Ellenkezőleg, a közös munka egy további, talán még a korábbinál is fontosabb szakasza vette kezdetét. A gyártás első pillanatától kezdve megkezdődött a termék folyamatos in- noválása. Az első innováció: a rendszer agya az irányító számítógép. Ez eleinte több acéllemez-szekrényből állt. Alkatrészeit azonban miniatürizálták, így a készülék egy nagyobb asztalfióknyira „zsugorodott". Szándékosan hasonlítjuk a gépnek e részét asztalfiókhoz, mert ehhez hasonlóan építették meket. Áz innovációnak ez a lépése sem elhanyagolható. A monolitikus rendszer ugyanis számos felhasználó számára túlságosan nagy teljesítményű és feleslegesen drága volt, másoknak, igényesebbeknek pedig esetleg nem volt eléggé teljesítöképes. A modulrendszer bevezetésének köszönhetően a gyártási költségek növelése nélkül lényegesen növelhető a választék, amelyből mindenki a neki megfelelő berendezést veszi igénybe. A harmadik innováció: a lehető legnagyobb mértékben egyszerűsítették a rendszer mechanikai szerkezetét. Lényegében véve a beruházási elektronikában az ilyen változás is jelentős. A gyártásban az egyszerűsítés következtében csökken a kevéssé produktív és drága kézi munka aránya. A hibalehetőség is csökken, és ez a számítógépek gyártása során rendkívül fontos, hiszen a hiba kiküszöbölése költségigényes. A szerkezeti módosításnak köszönhetően az eredeti változathoz viszonyítva csaknem felére csökkenthették a termék árát. Az interaktív grafikai rendszer neve most IGS-2: Az innovációs folyamat eredményeként lényegesen megváltozott a készülék formája. Műszaki paramétereit két év alatt annyira feljavították, hogy a rendszer ma már összehasonlítható a nagy világcégek hasonló kategóriáiba tartozó gyártmányai.Érdekességek, újdonságok LÜKTETŐ FÖLD Bolygónk minden 12 órában pulzál, lüktet - ezt a váratlan és eddig megmagyarázhatatlan jelenséget figyelték meg a római egyetem kutatói. Tulajdonképpen a már Einstein által megjósolt, de valójában mindmáig nem észlelt gravitációs hullámok nyomába eredtek, és szakaszos változásokat észleltek két tonnás alumínium hengerük elektronjainak rezgésében. Két műszert állítottak fel, az egyiket Frascatiban, a másikat a CERN genfi laboratóriumban, de a várt kis jelek helyett azt észlelték, hogy „antennájuk" naponta két alkalommal egy elektronvoltos impulzusokat bocsát ki, százszor nagyobbat, mint a gravitációs hullámoknak kellene az elmélet szerint. Először valamilyen berendezéshibára gyanakodtak, de mindmáig semmi ilyet sem találtak. Az impulzusokat immár egy éve észlelik mindkét laboratóriumban. Mi több: az impulzusok pontosan minden 12. csillagászati órában jelentkeznek, és ez a pontosság kizárja, hogy valamilyen közönséges föld hatása okozná őket. Az olasz kutatók most más laboratóriumokat is felkérnek az észlelésre, maguk pedig Rómában új antennát építenek, előreláthatóan azonban még évekbe telik, amíg a rejtélyes lüktetést leleplezhetik. Lehetséges, hogy a lüktetés magából a Földből származik, de valószínűbb, hogy Földön kívüli eredetű. Talán a földkéreg árapálymoz- gása okozza, ez hasonlít a tengerek árapálymozgásaira, csak jóval kisebb. A 12 csillagászati órás jelentkezés a Hold és a Nap árapálykeltő erőinek kölcsönhatásával függhet össze. (d) ELLENPROGESZTERON A progeszteron nevű hormon előkészíti a méh nyálkahártyáját a megtermékenyített petesejt befogadására, s részt vesz a terhesség rendes menetének fenntartásában. Mintegy tíz évvel ezelőtt fedezték föl azokat az érzékelőket, amelyek a progesz- teront megkötik. Ezek szerkezetét ismerve, francia kutatók mintegy tízévi munkával kidolgoztak egy „ellenprogeszte- ron“-t, egy olyan szteroid jellegű molekulát, amely szintén megkötődik a progeszteron érzékelőin - ám ezáltal megakadályozza, hogy a progeszteron kötődjön hozzájuk. Vagyis olyan „kulcs“, amely ugyan beleillik a „kulcslyukba“, de vele a „zár“ nem nyílik ki. Emiatt a terhesség - annak nagyon korai szakaszában - minden külön beavatkozás nélkül megszakadt. Ekként az „ellenprogesz- teron“ a „következő reggel“, esetleg a menstruáció elmaradását követően beveendő terhességmegszakítóként szolgálhat. A francia kutatók mindenesetre hangsúlyozzák: szerük legalább három-öt év múlva hozható forgalomba, föltéve, hogy minden további próba kedvező eredménnyel zárul. (La Recherche) LÉZERSUGARAS ÜVEGVÁGÓ A Szovjetunióban már sorozatban gyártják a Kvant-20 elnevezésű, lézerrel működő üvegvágó berendezést. Vele hökezelt, legföljebb 3 mm vastagságú síküvegek vághatok. A gép nagyon pontosan működik - erre különösen az elektronikai iparban van szükség a vágási felület hibátlanul egyenletes, és nem keletkezik szennyeződés. (Nauka i Zsizny) Karel Dostálek a rajzasztal elektronikai részének működését ellenőrzi val. Talán az a legfontosabb, hogy új kereskedelmi „tulajdonságok" révén lényegesen javul a készülék versenyképessége. Ebben az esetben azonban a szokásostól eltérően kell értelmeznünk a kereskedelmi „tulajdonságokat“. Nemcsak az eladhatóságról és a haszonról van szó, hanem sokkal többről. Az alacsony üzemeltetési költség, a nagy választék és a lehető legalacsonyabb ár - ez az a három alapfeltétel, amelynek teljesítése lehetővé teszi vállalataink többsége számára az interaktív grafikai rendszerek tervezőirodákba történő bevezetését. Persze, az elektronikai eszközök gyártói ebben az esetben sem feledkezhetnek meg arról, hogy az új termék népszerűsítésére, eltogadtatásara nagy súlyt kell helyezni. Vessünk egy pillantást egy más, érdekes szempontból is a konstruktőrök munkatermelékenységének problémájára. Azzal, hogy az elektronikai ipar a korszerű termékkel lehetővé teszi a konstruktőrök számára a munkatermelékenység növelését és a munka minőségének javítását, egyúttal a létrehozott termékek színvonalát is kedvezően befolyásolja. Az alkotó műszakinak nem kell hosszadalmasan foglalkoznia a rutinmunkával, így tökéletesebb tervrajzokat adhat át, hatékonyabban dolgozhat. Tehát mind a többi ágazat, mind az elektronikai ipar fejlesztését jótékonyan ösztönzi az ilyen termék MILAN ADÁMEK Jaroslav Bukovnicky mérnök, az interaktív grafikai rendszer egyik létrehozója munka közben (A szerző felvételei) Kőszén- és kőolaj képző radioaktivitás? A legújabb geokémiai vizsgálatok szerint a kőolaj és a földgáz növényi és állati eredetű szerves anyagokból képződő kerogé- nekböl’ keletkezik, közepes hőmérsékleten (50-150 Celzius fokon) és közepes, illetőleg nagy (30-150 MPa = 300-1500 bar) nyomáson. A folyamat szempontjából nagyon fontos az „időtényező": a „gyors" köolajképzödés időtartama 5-10 millió év. a „lassúé" 100 vagy még több millió év is lehet. Az előbbi nagyobb nyomáson és hőmérsékleten, az utóbbi viszonylag kis nyomáson és hőmérsékleten megy végbe. Ami a kőszenet illeti: mocsári eredetű növényi anyagokból keletkezik, szintén a hőmérséklet és a nyomás, valamint az idő függvényében végbemenő szenesedési folyamat során. Moszkvai kutatók most arra a következtetésre jutottak, hogy a szénhidrogének és a szenek képződésének folyamatában a radioaktivitásnak legalább akkora szerepe lehet, mint a magas hőmérsékletnek. Elképzelésüket több megfigyeléssel támasztják alá. Ilyen például az, hogy ionizáló sugárzások hatására növényi anyagokban a szenesedés, zsírsavakban a szénhidrogén-képződés felé mutató folyamatok mennek végbe. Vagy: a virágtalan szárazföldi növényekben az urán feldúsul, s a kőszénben található radioaktív (úrántartalmú) zárványok körül erősebben szeneseden övezet alakul ki (például barnaszénben antracitszemcse), s ennek sugara megfelel az alfa-részecskék úthosszának. Azt is megfigyelték, hogy az atomreaktorok szerves hűtőfolyadékában szénszemcsék keletkeznek. Bár ezek a jelenségek és a szerzőktől felsorolt többi érv igazolni látszanak az új elképzelést, a tudósok föltevésük végleges megerősítésére további megfigyeléseket és kísérleteket tartanak szükségesnek. (A moszkvai Elméleti és Kísérleti Fizikai Intézet közleményéből) * Kerogén = Az üledékes kőzetekben található olyan szerves anyag, amely - a benne levő bitumen kivételével - oldószerekben nem oldódik. •t
