Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1984. január-június (17. évfolyam, 1-26. szám)
1984-03-16 / 11. szám
* » ft JAN VLADISLAV Hogyan fizettek adót a gothamiek A gothamiek nemcsak bölcs polgárok voltak, hanem hűséges alattvalók is, és becsületesen fizették az adót királyuknak. Egyszer azonban megfeledkeztek a fizetésről, és amikor észbe kaptak, már majdnem késő volt: az adót két napon belül meg kellett fizetniük, és a királyhoz egy jó hétig tartott az út.-Most mit tegyünk? - kérdezték egymástól gondterhes arccal. Egyikük sem tudta, mihez kezdjenek. Ám váratlanul megszólalt az egyik különösen bölcs atyafi, aki községi tanácsos volt:- Barátaim, tanácsolnék én nektek valamit. Éppen ma fogtam a mezőn egy tapsifülest. Igaz, szerettem volna, ha holnap megsütik ebédre, de örömmel feláldozom a közös ügy érdekében. Ugyan ki bir gyorsabban futni a nyúlnál? Senki! Elküldjük az adót általa! ■ - Kitűnő - örvendeztek az atyafiak, s mindjárt meg is egyeztek:- A nyakába kötünk egy tasakot a pénzzel meg egy levélkével, és a nyílegyenes országúton elindítjuk Londonba. Odaér még ma. Ebben maradtak. A tanácsos elhozta a nyulat, a polgármester a pénzt, a jegyző pedig a levelet. A pénzt és a levelet betették egy tasakba, a tasakot a nyúl nyakába kötötték, és a nyulat kivitték a város végére a London felé vezető országúira.- Ide figyelj, tapsifüles, ezen az úton fuss egyenesen az orrod után! El nem tévedhetsz - rága a fülébe a polgármester, s ezzel elengedte. A nyúl úgy ugrott ki a kezéből, mintha puskából lőtték volna ki, és árkon- bokron át nekiiramodott a mezőnek.- Hát hová szaladsz? - kiáltozták az atyafiak. - Nem megmondtuk neked, hogy egyenesen az orrod után szaladj az országúton.- Hagyjátok csak! - nyugtatgatta a gothamieket a polgármester. - Tudja a tapsifüles, mit csinál! Van annak magához való esze, talán több mint nekünk. Jól teszi, hogy nem az országúton fut. Ctt széttéphetnék a kutyák! Kövesdi János fordítása A sarki róka titka Vajon miért nem fázik a sarki róka Jakutföld kegyetlen hidegében, s miért fagyoskodik az ember ugyanitt, ha csak műszőrmébe burkolózik, rókabunda helyett? Erre a kérdésre is keresik a választ a többi között az emlősállatok szőrzetét vizsgáló biológusok, akik azt kutatják, hogyan változik a szőr szerkezete az állat fajtájától, életterétől függően. A szörtakaró alapvető funkciója a hőszigetelés. A szaruanyagnak - ebből áll döntő többségben a szőr is - azonban meglehetősen nagy a hővezető képessége. Hogyan tartja mégis a meleget? Nos, a különböző kémiai és fizikai kísérletek erre is fényt derítettek. A tudósok elektronmikroszkópos vizsgálatnak vetették alá a kékróka szőrzetét. Az így készült felvételekből kiderült, hogy a sarki róka szőrszálának bőr feletti része a szár - három rétegből áll. Ezek: a külső hámréteg, a belső mag és köztük a kéreg, amelynek nincsenek belső üregei, hanem tömör, egymáshoz tapadó sejtekből áll. A magot viszont laza sejtek töltik ki. Az egyes sejtek belsejében is, de a sejtek között is üregek találhatók. Ezek segítik a szőrt a meleg megtartásában - hiszen a levegő jó hőszigetelő anyag. A kísérletek, vizsgálódások távolabbi célja, hogy a kutatók az állati szőrnek a tulajdonságait hordozó műszőrméket állítsanak elő. Ma már ugyanis nincs elegendő mennyiségű természetes szőrme sehol a világon, a műszőrmék viszont sok tekintetben elmaradnák a valóditól. A természetes szőrmékkel kapcsolatos kutatások a jövőben segítséget nyújthatnak a vegyészeknek új, jó minőségű műszőrmék kifejlesztéséhez. (APN) Ki ne hallotta vplna kutyatulajdonosoktól azt a kijelentést, hogy „az én kutyám okosabb, mint némely ember“. Mi is az igazság? Egy német pszichológus 5-11 éves gyerekek számára kifejlesztett intelligenciavizsgálatot kutyákon próbált ki. A teszt nonverbális, tehát szóbeli ismereteket nem igényel. Különböző színű és formájú geometriai idomok fölismerésén és sorrendbe rakásán alapszik. A pszichológus különböző fajtájú, 3 és 8 év közötti (tehát felnőtt) állatokat vizsgált meg, szám szerint tizennégyet. A kísérletben való részvétel egyetlen kritériuma az volt, hogy az állat értse a „keresd!“ parancsot. Az eredmény meglepő, ámbátor némely kutyatulajdonos számára esetleg kiábrándító, jóllehet erre semmi ok. EszeBARAK LÁSZLÓ KÁR Csaba csóka, öccsét ebédre a rétre hívta, spenót-, sóska-, articsókafőzelékre. Ebéd után összeültek, elcsevegtek, vitatkoztak, összevesztek, kibéküllek vacsoráig. Csaba csóka estebédre spenót, sóska, articsóka híján, felszolgált egy-két fogás károgást. Hogyha attól jóllaknak, talán máig mulatnak. Dehát éhen maradtak, azóta is koplalnak s egyfolytában kárognak. SZAMARAS A szamárnak nagy a füle. neve mégsem fülemüle. Mert ha fülemüle volna, az egekben kóborolna. Mivel tehát a szamár egyáltalán nem madár, földön járva trillázik, önfeledten iázik. Vajon az eddigi ismeretek alapján nyomon tudjuk-e követni az emlősök fejlődésének útját? Mondhatjuk, igen. Csak akkor vissza kell térnünk a kövületekhez. Egyes triász kori őshüllők fogazata arról tanúskodik, hogy ezek az élőlények már közelálltak az emlősökhöz, mivel a zápfogaik többgyökerüek voltak, s már fellelhető náluk a fogváltás (tejfogak, állandó fogazat). Ám a fogazat magában még nem elég bizonyíték. Többet mond az emlősökre jellemző hallószervek kialakulása, a hallócsontocskák megjelenése. Mintegy 20-30 millió év kellett ahhoz, hogy ez a folyamat végbemenjen. Valaki mondhatná, álljunk meg egy pillanatra. Ha a fogazat annyira fontos rendszertani bélyeg, mi a véleményünk azokról az emlősökről, amelyeknél ez hiányzik? Valóban, ma is élnek a Földön emlősállatok, amelyek lényegesen eltérnek a többitől. Például a kacsacsőrű emlős és a hangyászsün. Furcsa szájszervükön kívül tojásrakók, akár a hüllők vagy a madarak, míg a többi emlősfaj elevenszülő. Az említett két csodabogár eltér a megszokottól, s ennek ellenére mégis emlősnek tekinthetők. Miért? Mert kicsinyeiket tejjel táplálják. Nagyon régen, vagy 150 millió éve, leszakadtak az őshüllők törzsfájáról. Mai formájuk alig különbözik az elődökétől. * E két különös állatfajtól eltekintve, az emlősöket két nagy csoportra osztjuk: erszényesekre és méhlepényesekre. Erszényesek például a kenguruk, méhlepényes a kutya, egér, szarvasmarha stb. Közös őseik valamikor a kréta korszak közepén éltek. A paleontológusok (óséletkutatók) szerint az emlősszerű őshüllőkön, persze csak a legfejlettebbeken, megjelent a szőrzet és fokozatosan melegvérúekké váltak. A fogváltással egyidó- ben kialakultak a tejmirigyeik is. De miért tekinthető fejlettebb élőlénynek a méhlepényes állat, mint az erszényes? Elsősorban azért, mert az anyaállat testében fejlődő magzat az oxigént és a táplálékot az anya testéhez kapcsolódó méhlepényből, szaknyelven, placentából kapja, a köldökzsinóron keresztül. Ezáltal a magzat hosszabb ideig fejlődhet biztonságban. A földtörténeti újkor az emlősök kialakulásának és szer- teágazásának kora. Azt is állítja az őslénytan, hogy az emlősök fejlődése nem egyetlen vonalon indult meg, hanem egymással párhuzamosan több fejlődési ág haladt ugyanabba az irányba. A mai emlősöket 3 alosztályba és 20 rendbe soroljuk. Az állatoknak ez az osztálya eléggé formagazdag. A Földnek csaknem minden életterét meghódították. Előfordulnak a föld felszínén például a ragadozók, patások. Talajban él a vakondok. A vízi életmódhoz alkalmazkodtak a fókák, delfinek, és repülni tudnak a denevérek. Sivatagban él a teve, az örök jég és hó birodalmában a jegesmedve. Hasonló példákat ti is tudnátok mondani. Azt is tudjátok, hogy az emlősök közül kerültek ki legfontosabb háziállataink, melyek nemcsak élelmezési szempontból voltak fontosak, hanem évezredek óta az ember segítőtársai is. CSICSAY ALAJOS rint egy kutya intelligenciahányadosa (IQ) 4-5 éves gyerekekre vonatkoztatva 74 százalék (ez náluk a felső határ), más szavakkal: egy átlagosan értelmes kutya egy ilyen korú gyerekcsoport száz tagjából négyen túltesz intelligencia dolgában. Ha a kutyát átlagos intelligenciájú (tehát 100 százalékos intelligencia-kvócien- sű) felnőttel hasonlítanánk össze, az állat IQ-ja valószínűleg 49 lenne. Ez az összehasonlítás persze sántít, mivel egy 49 százalékos ember gyakorlatilag életképtelen lenne, az ilyen IQ-val rendelkező kutya viszont teljesen megfelel a követelményeknek, megfelelő módon alkalmazkodik a külvilághoz. A legokosabb kutyának egyébként a vizsgálat során egy „korcs“ bizonyult: intelligenciahányadosával minden második 4—5 esztendős embergyereket „lepipált“. A második helyre egy német juhászkutya, az utolsóra - messze lemaradva társaitól - egy tacskó került. Természetesen a pszichológus is sietett kijelenteni: ez korántsem jelenti azt, hogy egy keverékkutya értelmesebb a tacskónál, hiszen a vizsgált állatok száma meglehetősen csekély volt általánosabb következtetés levonásához, s előfordulhat, hogy csupán véletlenről van szó. Ráadásul a kísérlet a vizuális felfogóképességen alapult, az pedig az embernél egyértelműen meghaladja a kutyáét. Ha például a szaglási érzékelés képessége lett volna a vizsgálat tárgya, az eredmény is más lett volna, hiszen a kutya 500 ezer szagot tud megkülönböztetni egymástól, az ember pedig legföljebb kétezret. No és még valamit: igaz ugyan, hogy az ember intelligenciája is 80-85 százalékban öröklött tényezőktől függ, ez azonban neveléssel, tanulással jelentősen növelhető. Eme lehetőség szeretett háziállatunknak nem adatott meg, ő csaknem százszázalékosan kénytelen beérni azzal az értelemadaggal, -amelyet elődeitől örökölt. (MSZ) PRÓBÁLD LASSACSKÁN FÖLFEDEZNI VALÓDI EGYÉNISÉGEDET. NEM KÖNNYŰ DOLOG! SOK EMBER KÉSŐRE TALÁLJA CSAK MEG. SOKAN SOHA. FORDÍTS IDŐT RÁ, NEM SÜRGŐS. SOKÁIG KELL TAPOGATÓZNI, MÍG MEGTUDJA AZ EMBER, KI IS Ő. DE HA MEGTALÁLOD TENMAGADAT, VESD EL GYORSAN A KÖLCSÖNVETT RUHÁT. Martin du Gard DANIEL HEVIER Melyik fülem cseng?- Melyik fülem cseng? - kérdezte Trallalási úrafelesé- gétöl.- A jobb? Vagy a bal? - találgatta Trallalásiné.- Pszt! - emelte föl a kezét Trallalási úr, hallgatózni kezdett, majd igy folytatta: - Micsoda furcsa csengés! Még sohasem csengett így a fülem. Trallalási úr azonban nem tudta azt, amit mi tudunk: Az történt ugyanis, hogy Csip-Csip, a szúnyog szállt arrafelé, s épp az órástól hozta haza az ébresztőóráját. De olyan türelmetlen volt, hogy tüstént ki is akarta próbálni, működik-e, ám épp abba a pillanatban, amikor felhúzta, az ébresztőóra kicsússzam a kezéből és egyenesen Trallalási úr fülébe pottyant. Ott aztán egy teljes percen át csörgött, majd mindörökre elhallglatott.- Már nem is cseng a fülem - mondta ekkor Trallalási úr és belemerült az újságolvasásba. És Csip-Csip, a szúnyog, vajon mit tett? Mivel új ébresztőórára pénze nem volt, éppen ezért mind a mai napig bolyong a világban és keresi az ébresztőóráját. Időnként ráül valakinek a bőrére, belecsíp és megkérdi:- Csip, csip, csip, nincs nálad az ébresztőórám? Tóth László fordítása GONDOLKODOM, TEHÁT... SZÓREJTVÉNY Helyettesítsd be ugyanazt a hárombetűs, önálló magyar szót a vonal- kák helyére, hogy mindenütt értelmes szót kapj. így is, úgy is Milyen számokat írnál a középső négy üres mezőbe, hogy vízszintesen is, függőlegesen is minden oszlopban a számjegyek ősz- szege 25 legyen? MEGFEJTÉS A március 2-i számunkban közölt feladatok megfejtése: bennfentes; bent esett le. Nyertesek: Sárkány Melinda, Hidaskürt (Mostová); Horváth Erika, Szelöce (Seiice); Csémy Angelika, Erdőhátkarcsa (Lesné Kracany). I 'T ÚJ SZÚ 18 1984. III. 16. I*
