Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1984. január-június (17. évfolyam, 1-26. szám)

1984-03-16 / 11. szám

X > n MIKOR HATÉKONY A FÉKEZÉS? Közismert megállapítás, hogy a fék a gépkocsi legfontosabb biztonsági berendezése. A különféle veszélyhelyzetek kivédése pedig általában attól függ, milyen hatékonyan fékez a vezető. Ilyen veszélyhelyzetbe kerülhet például lakott területen belül (gyalogos léphet az úttestre), de nyílt úton is (előzés esetén a szembejövő jármű távolságának, sebességének helytelen felmérésekor, az elöl haladó gépkocsi hirtelen fékezésekor stb.) Hasonló helyzetekben a gépkocsivezetők különféleképpen reagálnak: teljes erővel nyomják a fékpedált, mások érzékelik a kerekek blokkolásának határát s ennek megfelelő fékpedáleröt fejtenek ki, és vannak, akik szaka­szosan fékeznek. (A kísérletek szerint a szakaszos fékezés csak akkor hatékony, ha a kerekek gördülnek és a gépkocsi kormányoz­ható.) A legtöbb gépkocsivezető az első csoportba tartozik, veszély- helyzetben teljes erővel fékez, amit a kerekek blokkolásának, a gép­kocsi megcsúszásának veszélyessége miatt viszont kerülni kell. A különféle fékezési módok hatékonyságát e célra épített műa­nyagpályán próbálták ki. A nedves útfelület szinte a jégpályával azonos feltételeket biztosított. A kísérleteket fékrásegítö nélkül, vászonbetétes radiálabroncsokkal, 60 km/h sebességgel végezték, s a következő eredmény született: • erős fékezéskor a kerekek leblokkoltak, a gépkocsi 47 métert tett meg, a fékezés utolsó szakaszában nem tartotta eredeti haladási irányát és kicsúszott; • a szakaszos fékezés ideje alatt megtett út 44 méter volt, tehát három méterrel (7 százalékkal) rövidebb, mint az előző esetben, a fékezés folyamán - kisebb korrekciókkal - a gépkocsi megtartotta eredeti haladási irányát, és más kívánt irányban is kormányozható volt; • a legrövidebb fékutat - 36 métert - a kerekek blokkoláshatárán, érzékelő fékezéssel érték el, a lassítás során a kerekek nem blokkoltak le, s az erős fékezéssel szemben a megtett út tizenegy méterrel, vagyis közel egynegyedével rövidült meg, ugyanakkor a kocsi éppúgy kormányozható volt, mint a szakaszos fékezéskor. Az ilyen fékezéshez azonban kifinomult fékpedál-érzékelésre, illetőleg több gyakorlatra van szükség. Akinek nincs megfelelő tapasztalata a fékpedálerő kifejtésében, veszélyhelyzet esetén aligha veszi elejét a kerekek blokkolásának, a kocsi kicsúszásának, megpördülésének. Persze, a csúszásveszélytől tartó vezető óvatos fékezése sem vezet veszélyhelyzetben a kívánt eredményhez, mert a fékút ez esetben lényegesen megnövekszik. összegezve az elmondottakat: az átlagos gépkocsivezető szá­mára a szakaszos fékezés alkalmazása az ajánlatos, amíg nem tesz szert tapasztalatokra, amíg nem „érzi lábában“ a fékpedálra gyako­rolt erő megfelelő hatékonyságát. K. I. A fékút hossza 60 km/h sebesség esetén útfelület szakaszos erős fékezéskor érzékelő nedves 18 m 17 m 15 m aszfalt száraz 17 m 14 m 13 m aszfalt Ujj Zil-sorozat Az évtized vége előtt országúira kerül a szovjet gyártmányú teher­autók új generációja, amelyekbe dízelmotorokat építenek be - írja a Trud. Vlagyimir Koskin, az új Zil-4331 tervezője szerint 1988-ban indul meg a kocsik tömeges gyár­tása. Szerinte a dízelmotorok beé­pítése mintegy 30 százalékos üzemanyag-megtakarítással jár. A Szovjetunióban jelenleg csak traktorokba építenek ilyen motoro­kat. Az üzemanyagtakarékossá­gon kívül az új Zil-sorozatnak nagy előnye, hogy a vezetőfülke lényegesen kényelmesebb a ré­gebbinél. Míg a teherautók veze­tőfülkéit eddig spártai egyszerű­ség jellemezte, az új típusnál már érvényesül a személyautóknál ta­pasztalható kényelem. A közép­ázsiai sivatagokban való közleke­désre szánt kocsikat légkondicio­nálással látják el, míg az északi sarkkörön túl járókat különleges fűtőberendezéssel készítik. A BMW gyár konstruktőrei nem tétlenkedtek a múlt eszten­dőben. Sok újdonsággal lepték meg a márka kedvelőit. Az Ml típus a frankfurti autókiállítás egyik szenzációja volt (a bal oldali kocsi). Motorja 6 hengeres, 3453 köbcentis és 210 kW (286 LE) teljesítményű. Újdonság még, hogy hengerenként négy szelepe van. De ugyanezt az erőforrást kapta meg a cég M635CSI típusjelű sportkupéja is. A 265 kilométeres végse­bességhez kell ez az erő. A BMW az utóbbi időben a legké­nyelmesebben elérhető és áttekinthető szerelvényfallal készíti kocsijait. Ez vonatkozik az M635CSI típusra is. Az Ml-é pedig könnyen összetéveszthető -kis túlzással -egy pilótafülével is. Nemcsak ä kerékpárral van baj... Magam is hosszú évtizedek óta vezetek autót, de tél vége felé, tavasz közeledtével, amikor las­san megjelennek a kerékpárosok az utakon, szűk utcákon, mindig valami nyugtalanság föl el, ame­lyet bizonyos bosszúság is kísér. Természetesen a kerékpár na­gyon egészséges közlekedési eszköz, ma igyekeznek is népsze­rűsíteni. Nem is a régi jó ,.bicikli­vel" van baj, hanem a kerékpáro­sok többségével. Sajnos ezek nagy része egyáltalán nem ismeri a közlekedési szabályokat, s azok megtartására nem is törekszik. Akik tisztelik is ezeket a szabályo­kat, azoknál is előfordul, hogy ve­zetés közben beszélgetnek útitár­sukkal, figyelmetlenül vezetnek, elfelejtik jelezni a jobbra vagy bal­ra fordulásukat stb. A gépkocsivezetők rémei azok a kerékpárosok, akik mit sem tö­rődve a forgalommal, cikáznak a gépkocsik között jobbról, balról, sokszor igazán csak centiméte­rekre az autótól. További veszélyt jelentenek a ki nem világított ke­rékpárok. Külföldön nagyon sok helyen egyszerű lapból álló jogosítvány­nyal kell rendelkezniük a forgal­masabb helyeken közlekedő ke­rékpárosoknak, s ezt a jogosít­ványt csak bizonyos tanfolyam el­végzése után kaphatják meg. Azt hiszem, ez sokban javítaná a ke­rékpárosok okozta baleseti sta­tisztika szomorú adatait. „P“ hírek! ■ Személygépkocsikhoz hasz­nálható üzemanyag-fogyasztás­mérők gyártását kezdte meg a csemői November 7., valamint a Sasad Tsz által alapított Elektro- fon Gazdasági Társaság. A Digi- con nevű fogyasztásmérő utastér­ben levő elektronikus kijelzőjéről leolvasható: az abban a pillanat­ban adott sebességgel továbbha­ladó autó egy óra alatt hány liter benzint használ el. Segítségével megválasztható az a gyorsaság, amely mellett még gazdaságos az üzemanyag-fogyasztás, ily módon tehát a kis műszer megtanít a gaz­daságos vezetésre. A Digicon egy másik változatánál a 100 kilomé­terre vetített benzin mennyisége is leolvasható. Személygépkocsikon kívül traktorokhoz és hajókhoz is készít - hasonló elven működő - fogyasztásmérőket a társaság. Ezekből jövőre a Szovjetunióba is szállítanak. ■ A Renault-művek - az ameri­kai Bendix-céggel közösen - első­sorban rokkantak számára, embe­ri hangra „engedelmeskedő“ au­tót készített. Mikrofonnal össze­kapcsolt komputer veszi át a gép­kocsivezető parancsait, elindítja az autót, működteti a villogókat, a szélvédő törlőjét és még 36 más funkciót végez el. A volán mögött ülőnek csak a kormányzással, a gázszabályozással és a féke­zéssel kell törődnie. ■ A nagy amerikai autógyárak japán robotok segítségével sze­retnék versenyképessé tenni gyártmányaikat a japán gépko­csikkal szemben A General Mo­tors és a Ford próbaképpen a Ya- sakuwa Eletric és a Nah-Fuzsi- koshi cégektől rendelt ilyen gépe­ket, s a gyárak öt hagesztőrobotot már le is szállítottak. A téli felszerelésből nem hiányozhat a használt pokróc, a homok­kal töltött zacskó, a lapát és a vontatókötél. Amikor a meghajtott kerekek pörögni kezdenek, aiátesszük a pokrócot. Hasonló szolgálatot tesz a homok vagy a salak. Ha hegyvidékre készü­lünk, felszerelésünket hólánccal bővítjük. A kisebb hófúvásokon gyorsan hajtunk át - alacsonyabb sebességi fokozatban -, hogy ne rekedjünk meg. Ha a havas úttesten mély nyomok vannak, mondjunk le az előzésről, mert nagy veszélyt rejteget. Csalóka az olvadó hó is, mert alatta jég lehet. Az ilyen úttesten lassan, finom, érzékeny kormányzással közlekedünk. Ilyenkor legalkalmasabb a szakaszos fékezés, vagyis a fékpedált rövid , megszakításokkal benyomjuk és visszaengedjük, s a motorféket is kihasználjuk. A kormánykereket lazán fogjuk s a legkedvezőbb ülésmódot választjuk. így jobb a vezető- és a jármű közti kapcsolat, észleljük a legkisebb csúszást is, s idejében ki tudjuk védeni. Hegyvidéken való vezetéskor megfelelő lendületre van szük­ség. Megállás esetén célszerűbb, ha járművünkkel visszaeresz­kedünk, s az elindulást újra kezdjük. Emelkedőn nem mindig sikerül elindulni. Lejtmenetben alacsonyabb sebességi fokozatba kapcsolunk, hogy ne kelljen a lábféket használni. Szembetalálkozáskor - keskeny úttesten - a lejtőn lefelé haladó jármű áll meg. Sík úton viszont az a jármű, amely számára könnyebb az elindulás. Hegymenetben olyan követési távolságot I tartunk, hogy ha az előttünk haladó jármű elakad, el tudjunk indulni újra. Nagyon meredek hegymenetben inkább kivárjuk, amíg az előttünk haladó jármű átjut a dombtetőn. Várakozás esetén gondosan megválasztjuk a jármű parkoló­helyét. Nem parkolunk le olyan helyen, ahol hótorlaszok képződ­hetnek, vagy olyan épületek eresze alatt, amelyek tetejéről hócsu- szamlás fenyeget. Célszerű a járművel lejtmenetben parkolni. Szükség esetén ez elősegítheti az elindulást vagy a jármű kiszabadítását. Ilyenkor ne használjunk kéziféket (a fékbetétek felfagyhatnak a fékdobra); kapcsoljunk inkább sebességfoko­zatba, s a kerekeket támasszuk ki ékkel. • A csúszós úttest miatt minden hirtelen vágrehajtott műve­let veszélyt rejteget. A kormányzás kisebb erőkifejtést igé­nyel, a kerekek elfordulásának mértékét nem lehet érzékelni. Nagy segítséget jelent ilyenkor a hólánc is, főként a hegyi utakon VEZETÉS JEGES ÚTTESTEN Az ilyen úttesten legnehezebb a vezetés. A járművezetőnek finoman és óvatosan kell kezelnie a gáz-, fék- és tengelykap­csoló-pedált, hogy a kerekek ne blokkoljanak, illetőleg ne pörög­jenek. A kormánykereket lazán fogjuk, óvatosan - kiss sebesség­gel - vezetünk. Ha a tengelykapcsoló-, gáz- és fékpedált, illetőleg a kormány­kereket nem kezeljük óvatosan - kocsink megcsúszhat. Az első kerekek csúszása kiegyenlíthető, ha felengedjük a gázpedált, s a kerekeket a csúszás irányába fordítjuk, hogy gördüljenek. A kerekeket ezt követően ismét menetirányba ál­lítjuk. A hátsó kerekek csúszását a tengelykapcsoló-pedál hirtelen benyomásával egyenlítjük ki; ha érezzük, hogy a kerekek már nem csúsznak, hanem gurulnak, a tengelykapcsoló-pedált foko­zatosan felengedjük. A fékezéskor keletkező csúszást a fékpedál felengedésével szüntethetjük meg. Ha a kerekek újból gördülni kezdenek, megis­mételhetjük a finom, szakaszos fékezést. (Folytatjuk) * ÚJ SZÚ 16 1984. III. 16. * ; }!\

Next

/
Oldalképek
Tartalom