Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1984. január-június (17. évfolyam, 1-26. szám)
1984-03-09 / 10. szám
ÚJ szú 17 ' 1984. III. 9. TUDOMÁNY TECHNIKA E lőször 1980-ban rendezték meg párhuzamosan a WELDING hegesztéstechnikai, a ROBOT robottechnikai és a MONTEX szereléstechnikai kiállítást Brnó- ban, s mivel az első kettőt kétévenként, a harmadikat pedig négyévenként rendezik, így az idén újból együtt szerepelt mindhárom kiállítás a vásárterület B csarnokában. A negyedik párhuzamos rendezvény, az AUTOP- ROGRESS járműtechnikai kiállítás ezúttal az A pavilon felújított csarnokaiban kapott helyet. E szakosított kiállítások jelentősége a népgazdaság intenzifikálá- sával, főleg a tudományos-műszaki haladás sokoldalú gyakorlati érvényesítésével kapcsolatban állandóan növekszik. Leginkább A VUNAR Szerszámfejlesztési Kutatóintézet PR 16 P robot által kiszolgált programozható esztergatokmánnyal szerepelt a kiállí-. táson WELDING - ROBOT - MONTEX ugyanis éppen a hegesztés-, a robot- és a szereléstechnikára koncentrálódnak a munkatermelékenység és a hatékonyság növelésének, a minőség javításának, az anyag- és energiatakarékos gyártási eljárások bevezetésének, valamint a világpiaci versenyképesség fokozásának alapvető feladata gazdaságunk vezető ipari ágazatában, a gépiparban. Ezzel kapcsolatban megemlíthetjük, hogy Csehszlovákiában több mint 60 ezer hegesztőszakmunkás dolgozik, s az utóbbi 10 év alatt több mint 50 százalékkal növekedett a hegesztési munkák terjedelme. Ä robottechnikának főleg az egészségre ártalmas környezetben végzett, valamint az egyhangú és fizikailag megterhelő munka végrehajtásában van jelentősége, de a munkatermelékenység fokozását célzó alkalmazási lehetőségei gyakorlatilag korlátlanok a népgazdaság valamennyi ágazatában. A szerelési technológia a gépipari termelés legtöbb dolgozót foglalkoztató területét képezi, ezért itt az automatizálásnak döntő szerepe van a termelési folyamatok, elsősorban a munkaerőgazdálkodás ésszerűsítésében. Habár a Welding, Robot és Montex szakosított kiállításokat különálló rendezvényekként szervezik, ugyanakkor az is nyilvánvaló, hogy ez a három szakterület az automatizálás révén szorosan összefügg, szinte együvé tartozik. A határok elmosódása különösen szembetűnt az idei kiállításokon. További jellegzetességük, hogy a kereskedelmi kapcsolatok, a KGST-országok esetében pedig főleg a további kooperációs és gyártásszakosítási lehetőségek keresése mellett egyre jobban előtérbe kerül az adott szakterületek tudományos-műszaki fejlesztésében elért eredmények felmérése és tanulmányozása. Ezek a kiállítások így a kutatók, a konstruktőrök, a gyártás- és műveletterve- zök, a technológusok számára az ismeret- és tapasztalatszervezés nélkülözhetetlen forrásaivá válnak. De nemcsak a közvetlenül érintett szakembereket vonzzák ezek a kiállítások, hanem a műszaki haladás iránt érdeklődő dolgozók, az újítók és a feltalálók, az ésszerűsítő brigádtagok széles köreit is stb. Az idei kiállítások emellett nem az egyes robotok, berendezések egyszerű bemutatására, hanem az alkalmazási lehetőségek ismertetésére összpontosították a figyelmet. A látogatók így konkrét munkafeladatok elvégzése, hegesztés, szerszámgépek és műanyagipari fröccsöntő gépek kiszolgálása, valamint anyagmozgatás közben figyelhették meg az egyes robotok, manipulátorok működését, amelyek típusai az alkalmazási területek bővülésével összhangban állandóan gyarapodnak. Természetesen nem lehetett elhozni a kiállításra több munkagépből álló, robotok által kiszolgált gyártóegységeket, de ezek modelljei is meggyőzően szemléltették a robottechnika alkalmazásának nagy gazdasági és társadalmi jelentőségét. A szakemberek érdeklődését különösen felkeltették a kiállításon bemutatott robottechnikai újdonságok, a különböző részegységek, vezérlőberendezések, kinetikus elemek. A VUNAR Szerszámfejlesztési Kutatóintézet például egy programozható esztergatokmányt mutatott be, amely lehetővé teszi az automatikus esztergák robottal történő kiszolgálását. Az S 250 NCA tokmányból, PR 16 P robotból, elektronikus vezérlőegységből és hidraulikus befogórendszerből álló egységgel megoldódott az esztergálási munkaműveletek teljes automatizálása. Eddig ugyanis a munkadarabok adagolását, a befogórendszerbe való erősítését és beállítását a kis sorozatú gyártásnál csak kézzel lehetett elvégezni. Csupán a nagy sorozatú gyártáshoz fejlesztettek ki különböző adagolóberendezéseket. A VUNAR és a Nehézgépipari Müvek UTAR Műszaki és Ésszerűsítési Intézetének dolgozói ezzei a megoldással egy jelentős akadályt hárítottak el a forgácsoló anyagmegmunkálás komplex automatizálásának útjából. A műszaki fejlesztésben érdekelt vállalatok hasznos együttműködését példázza a presovi VU- KOV Fémipari Kutatóintézetben kifejlesztett és gyártott RP 32 E robottal működő automatizált ívhegesztési munkahely, amelyet az Elitex Kdyné konszernvállalatban a BD 200-as orsó nélküli fonógép alvázának és oldalainak automatikus hegesztésére helyezték üzembe. A robot által kezelt UNI MÍG 400 S félautomata hegesztőberendezést a Kovoplast Nitra vállalat szállította, a munkadarab forgatását végző ROM 500-as manipulátort - amely 500 kg-ig terjedő munkadarabok helyzetváltoztatását tudja elvégezni - a vezérlőegységgel és a munkavédelmi tartozékokkal együtt az Elitex Kdyné vállalatban fejlesztették ki. Az egész munkahelyhez két RMS 63 H jelzésű kézi manipulátor is tartozik, amelyek a BAZ Bratislava vállalatban készültek. A robot felváltva két fekvésben dolgozik, amíg az egyikben hegeszt, azalatt a 45 °-os szögben eltérő másik műveleti helyen a kézi manipulátor segítségével cserélik a munkadaA munkadarabok palettizálási rendszere a robotizált esztergá- lyozó munkahelyek fontos tartozékát képezi. A kiállításon bemutatott rendszert a Kassai (Kosice) Műszaki Főiskolán fejlesztették ki a Marini Nehézgépipari Művek számára. (A szerző felvételei) rabot. Ez a megoldás alapvető mértékben növeli a termelékenységet és a robotizált munkahely gazdaságosságát. A kiállítás látogatói elégedetten vehették tudomásul a műszaki főiskolák aktív hozzájárulását a robottechnika elméleti és gyakorlati fejlesztéséhez. A prágai, brnói, bratislavai és kassai (Kosice) műszaki főiskolák gazdag kollekcióval, a kutatóintézetek és a gépipari vállalatok egyenrangú és nélkülözhetetlen partnereiként, szerepeltek a kiállításon. A bemutatott újdonságok között különösen nagy érdeklődést váltott ki a Kassai Műszaki Főiskolán kifejesztett automatizált esztergályozó rendszer, melynek főegységeihez, az SPL 25 MC számjegyvezérlésü esztergához, a PR 32 E robothoz, valamint az SM 50/40 számítógéphez a főiskolán fejlesztettek ki minden kiegészítő kelléket és berendezést, beleértve a befogórendszert, valamint a munkadarabok palettizálási rendszerét. A 10 szerszámgépből és 3 ipari robotból álló automatikus esztergályozó rendszert 1985-ben helyezik üzembe a Martini Nehézgépipari Müvekben. MAKRAI MIKLÓS A PR 32 E robottal működő automatizált ívhegesztési munkahelyet az Elitex Kdyné vállalatban helyezték üzembe KISBOLYGÓ VAGY ÜSTÖKÖS? Az IRAS mesterséges hold felvételein - ez az eget infravörös fényben vizsgálta - leicesteri csillagászok 1983. október 11-én egy olyan kisbolygót fedeztek föl, amely a Nap és a Merkúr közötti távolság felére, 20,7 millió km-re közelíti meg Napunkat. Ez azt jelenti, hogy szinte súrolja a Napot, hiszen a kisbolygók zöme a Mars és a Jupiter pályája között, tehát a Naptól 300-700 millió km-re mozog, s csak néhányuk kerül a Mars-pályán belülre. Ez utóbbiak közé tartoznak a mintegy ötven tagot számláló Apollo- csoport tagjai, köztük a Nap megközelítésében az eddigi csúcstartó Icarus. Az újonnan fölfedezett, 1983 TB névvel illetett kisbolygó szintén ennek a csoportnak a tagja, s az Icarust a Nap megközelítésében 5 millió km-rel még túl is szárnyalja. Ami az 1983 TB-t ezenkívül is érdekessé teszi, az az, hogy a pályája megegyezik a Geminidák nevű meteorrajéval. Ennek tagjai minden év december 12-e és 15-e között nemritkán óránként 60 meteornyomot is keltő „hullócsillagesőt" okoznak. A meteoráramokról úgy tudják, hogy azokat egy-egy üstökösről leszakadó porszemcsék alkotják. Az üstökösök ugyanis - mai tudásunk szerint - különféle illő anyagok (víz, ammónia, metán), jegével összecementált porszemcséknek a halmazai. Amikor valamely üstökös elhalad a Nap "közelében a jég megolvad, elpárolog, és szabadon hagyja e porszemcséket. A szublimáló, epárolgó jéganyag alkotja az élő üstökösök magja körüli aktív gázburkot, s ennek leszakadó része a csóva. A porszemcsék pedig kisebb módosítással a szétesés után is mindaddig folytatják útjukat az eredeti üstököspályáján, amíg valamibe - például a Föld légkörébe - bele nem ütköznek. A Geminidák kivételével eddig minden nagy meteoráramnak ismerték a „szülő“ üstökösét. Most - lévén, hogy az 1983 TB pályája megegyezik a Geminidák pályájával - azt kell hinnünk, hogy ez az objektum nem is kisbolygó, hanem egy nagyon elgázosodott üstökös, amely így fölöttébb hasonlóvá vált a kisbolygókhoz. Már régen élt a gyanú, hogy az Apollo-kisbolygók tulajdonképp holt üstökösök. Az új fölfedezés alátámasztani látszik ezt a vélekedést. Ily módon az 1983 TB az üstökösök és a kisbolygók közötti átmeneti objektum: a „hiányzó láncszem“. Ezek után az is érthető, hogy miért nagyobb a Geminidák, meteorjainak a sűrűsége (1,06 g/cm3), mint más meteorrajoké (0,8 g/cm3). Ha ugyanis ez a „szülő“ üstökös a többinél jobban megközelíti a Napot, egy-egy megközelítéskor több illő anyagot veszít amazoknál, s ezért leszakadó darabkái egy jobban elgázosodott test lassú feldarabolódásának termékei, ellentétben más meteorrajok vattaszerű, pihés üstökösporával. (New Scientist) A rezgésektől védett, gumi rezgéselnyelön nyugvó vasúti síneket fektetnek Moszkva új metróvonalain. Az új módszert a szovjet vasúti kutatóintézetben fejlesztették ki. A sínágy betonkeretből áll, amelyben különleges gumipárnák szigetelik el a síneket az alagút talajától és falaitól - a sínek valósággal úsznak ezen a „párnán. Más rezgéscsökkentő eszközökkel is kísérleteznek a szovjet vasúti kutató- intézetben. Jó eredményt értek el például a sínek és a talpfák alá illesztett gumibetétekkel is. Az így „párnázott“ pályaszakaszokon egyharmaddal csökkentek a rezgések. Sótürő növények gén-délibábja A világtengerek roppant vízkészlete eddig haszon nélkül volt a mezőgazdaság számára: a gabona, burgonya, rizs csak édesvízben tenyészik, növekszik. A tengervíz és-gyakran a sivatagok talajvize is jóval több oldott ásványi sót tartalmaz, mint amennyit haszonnövényeink elviselhetnének. A géntechnológia felcsillantja a lehetőséget, hogy azt a genetikai információt, amely bizonyos sótűrő növények fennmaradását biztosítja, talán sikerül majd átvinni más növényekre is. A kaliforniai egyetem kutatói sós vízben élő baktériumokkal kísérleteznek. A mikroorganizmusokban olyan rendszer van, amely megvédi őket az ozmotikus stressztől, a sók sejtpusztító hatásától. Mindeddig nem tudják még, hogy miként működik ez a rendszer. Annyi azonban bizonyos, hogy két aminosavnak, a prolinnak és a betainnak fontos szerepe van benne. A kaliforniai kutatók a szalmonella baktérium egyik mutánsáról megállapították, hogy rendkívül sok prolint termel és nyilvánvalóan ezért nagyon sós környezetben is életben marad. Bonyolult munkával „kihalászták“ azt a'géntöre- déket, amely a prolin szintéziséért felelős, majd ezt becsempészték egy sokkal kevésbé sótürő baktériumba, a Klebsiella pneumo- niá-ba is. A kísérlet sikerült: a Klebsiella átvette az idegen öröklődő információt, az eredetinél többször több prolint kezdett termelni és sótúrövé vált. A kísérletek következő szakaszában most megpróbálják majd a szalmonella antistresszgénjét növényi sejtekbe is átültetni. Ha sikerülne, nagy győzelem lenne a tudománynak: csővezetékeken a sivatagokba juttatva a tengerek vizét, nagy kiterjedésű oázisokat létesíthetnének - vége lenne a világ éhségének. Hogyan született a Föld vasmagja? Hagyományos elméletünk szerint valamikor régen, a Föld históriájának korai szakaszában olvadt vascseppek süllyedtek alá bolygónk középpontjába - így alakult ki a Föld vasban dús magja. A sussexi egyetem csillagász-professzora, Bili McCrea legújabban megkérdőjelezi ezt az elképzelést és más mechanizmust ajánl a földmag kialakulásának magyarázatára. Miként ros- kadhatott össze az elegendő csillagközi anyagot, főként hidrogént és héliumot tartalmazó felhő bolygó nagyságú testté? McCrea szerint ennek az ösfel- hőnek legalább akkora sugarúnak kellett lennie, mint a Föld-Nap távolság egyötöde, hogy összeroskadhasson saját gravitációjának hatására. Ha azonban nagyobb (száz mikronnyi) szemcsék jöttek létre ebben a felhőben, ezek nagyon gyorsan, alig tízezer év alatt összegyűlhettek a központban. Hogyan kapcsolódhattak össze ezek a szemcsék nagy tömbökké, rögökké? McCrea szerint a Nap tere mágnesezte ezeket a szemcséket, így egymáshoz vonzódtak. A már kialakult nagyobb tömb azután magához vonzotta a kisebb szemcséket, gyorsan kialakult a megfelelő tömeg. Csillagászati értelemben nagyon rövid idő alatt kialakulhatott a vasnikkel szemcsékből a masszív központi mag a proto-planetáris felhőben, elegendő gravitációs erejével magához vonzva a kőzetszemcséket a Föld köpenyének kialakításához. Ugyanez a modell magyarázatot adhat a Vénusz kialakulására is. Ha pedig a Nap vasban dús magjára vonatkozó elképzelések is igazolódnak, ez magyarázatot adhat más csillagok kialakulására is. (d) ÉRDEKESSÉGEK, ÚJDONSÁGOK Párnázott metrósínek
