Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1984. január-június (17. évfolyam, 1-26. szám)
1984-03-09 / 10. szám
Vasárnap 1984. március 11. A NAP kel - Kelet-Szlová- kia: 5.57, nyugszik 17.35 Közép-Szlovákia: 6.04, nyugszik 17.42 Nyugat-Szlovákia: 6.10, nyugszik 17.48 órakor A HOLD kel - Kelet-Szlo- vákia: 10.08, nyugszik 1.56 Közép-Szlovákia: 10.15, nyugszik 2.03 Nyugat-Szlovákia: 10.21, nyugszik 2.09 órakor Névnapjukon szeretettel köszöntjük SZILÁRD ÉS ANGÉLA nevű kedves olvasóinkat 1544-ben született Torquato TASSO olasz költő (t1595) • 1924-ben született Jaro- slav LUKAVSKY festő és grafikus. érdemes művész. AZ ÚJ SZÓ JÖVŐ HETI VASÁRNAPI SZÁMÁNAK TARTALMÁBÓL EGYÉN ÉS TÁRSADALOM G. Glezermannak, a filozófiai tudományok doktorának írása SIKEREIK HÁTTERE Egri Ferenc riportja VAN KIÚT A BŰVÖS KÖRBŐL? Keszeli Béla riportja ...NEKIK A MUNKA JELENTI A FÉNYT... Péterfi Szonya írása AZ OK 3 KFF JELENTKEZIK Németh János riportja NEMCSAK A TISZTASÁGRA ÜGYELNEK Gály Iván Írása ERŐS A SZÜLŐFÖLD VONZÁSA Kopasz Csilla riportja A „LECKE“ Fülöp Imre novellája A novákyi erőmű dolgozói a Szlovák Nemzeti Felkelés 40. évfordulója tiszteletére csaknem 19 millió korona értékű kötelezettséget fogadtak el. Megígérték, hogy 50 ezer megawattóra energiát termelnek terven felül, s a berendezések hatékonyabb üzemeltetésével 15 ezer gigajoule hőenergiát takarítanak meg. A feltaláló és az újítómozgalom fejlesztésével további 1 millió korona megtakarítást érnek el. A képen: Micha! Suhal lakatos a 110 megawattos blokk hűtőszivattyúján végez szerelőmunkát. (Peter Simoncík felvétele - CSTK) A nitrai Kovoplast SZISZ-szervezetének tagjai hulladékokból szélmeghajtású vízszivattyút szerkesztettek a kiskertészek számára. A berendezés 5 méter/másodperc szélsebesség esetén percenként 10 liter vizet 3 méter mélységből 2 méter magasságba emel. A berendezést fékkel szerelték fel nagy szélsebesség esetére. A három szerző, Jozef Komáromy, Milan Duris és Frantisek Janes, a szivattyút sikerrel mutatta be a nitrai Zenit kiállításon. Az egyik képen a szivattyú, a másik képen Jozef Komáromy (felül) és Milan Duris a szivattyú működését ellenőrzik. (Amand Absolon felvételei - ŐSTK) IDŐSZERŰ GONDOLATOK A szovjet emberek nem a fegyverek felhalmozását akarják, hanem azt, hogy mindkét fél csökkentse fegyverzetét, de kötelesek vagyunk gondoskodni hazánk, országunk barátai és szövetségesei megfelelő biztonságáról. Ezt meg is tesszük. S tudja meg mindenki, hogy a háborús kalandok kedvelői nem lephetnek meg bennünket, egyetlen potenciális agresszor sem reménykedhet abban, hogy elkerüli a megsemmisítő válaszcsapást. Ugyanakkor azonban éppen a helyzet bonyolultsága késztet arra, hogy megkétszerezzük, megháromszorozzuk a béke és a nemzetközi együttműködés politikája megvalósításáért kifejtett erőfeszítéseinket... A nukeláris fegyverekkel rendelkező nagyhatalmak politikájának korunkban különleges jelentősége van. Az emberiség létérdekei, az állami vezetők felelőssége a mostani és az eljövendő nemzedékek előtt megkövetelik, hogy ezen nagyhatalmak kapcsolataikat meghatározott normáknak rendeljék alá. Elképzelésünk szerint ezeknek a normáknak körülbelül a következőknek kell lenniük:- A külpolitika legfontosabb céljának a nukleáris háború elkerülését kell tekinteni. Nem lehet megengedni a nukleáris konfliktussal fenyegető helyzetek kialakulását. Ilyen veszélyhelyzet létrejötte esetén pedig sürgős konzultációkat kell tartani a nukleáris világégés megakadályozására.- El kell utasítani a nukleáris háború minden változatának - legyen az korlátozott vagy globális - propagálását.- Kötelezettséget kell vállalni a nukleáris fegyver elsőkénti bevetéséről való lemondásra.- Semmilyen esetben sem lehet nukleáris fegyvert bevetni az ilyen fegyverekkel nem rendelkező ország ellen, az olyan országok ellen, ahol nukleáris fegyver nincs. Tiszteletben kell tartani a már megteremtett atomfegyvermentes övezetek státuszát és ösztönözni kell az újabb nukleáris fegyverektől mentes övezetek létrehozását a világ különböző részein.- Meg kell akadályozni a nukleáris fegyverek bármilyen formában történő terjesztését: nem szabad ilyen fegyvert - vagy annak ellenőrzését - átadni senkinek, akárki is legyen az, nem szabad nukleáris fegyvert elhelyezni olyan országok területén, ahol ilyen fegyver nincs, nem szabad kiterjeszteni a nukleáris fegyverkezési hajszát újabb területekre - ideértve a világűrt is.- Lépésröl-lépésre, az egyenlő biztonság elvének alapján kell elérni a nukleáris fegyverzetek csökkentését, egészen addig, míg minden egyes fajtájuk meg nem szűnik. A Szovjetunió ezeket az elveket állította politikája középpontjába. Készek vagyunk bármikor megegyezni a többi nukleáris hatalommal az ilyen normák közös elismeréséről és kötelező jelleggel felruházni őket. Úgy gondolom, ez nemcsak az érintett országok alapvető érdekeinek, hanem a Föld összes népe érdekének megfelelne. (Konsztantyin Csernyenko elvtárs választási beszédéből) • V alahányszor gazdag terméstől viruló földek mellett visz az utam, megművelőikre is gondolok. Azokra a tíz- és tízezrekre, akik lankadatlan szorgalommal termelik meg élelmünket. Gazdasági vezetőkre, felelős beosztású szakmunkásokra és kétkezi mezőgazdasági dolgozókra egyaránt. Közülük való vérbeli mező- gazdasági szakembert és fáradhatatlan pártmunkást ismertem meg a 44 éves Fekete Zoltán személyében, a Munka Érdemrenddel kitüntetett gab- cíkovói Csehszlovák-Szovjet Barátság Állami Gazdaság üzemi pártalapszervezetének elnökében, egyszersmind a gazdaság helyettes igazgatójában. Helybeli születésű, tősgyökeres földművesszármazék. Édesapja erdőgazdasági munkás volt, s hasonlóképp egész kiterjedt rokonsága is jórészt mezei munkával kereste a kenyerét. Bár elődei nyomdokait követte, az ő életkörülményeit és pályafutását azonban már lényegében a szocialista társadalmi haladás alakította. Az alapiskola befejeztével érdeklődésének megfelelő szakképzettséget akart szerezni. Ezért végezte el előbb a kertészeti szakmunkásképzőt Vágsellyén (Sara), utána Tomasikovóban a mezőgazdasági mesteriskolát, végül pedig Nagymegyeren (Őalovo) a mezőgazdasági technikumot. Főiskolai képesítést már nem szerezhetett, mivel a mezőgazdaság rohamos fejlődése, főleg helyi igényei középiskolai képesítésének, szakmai tudásának gyakorlati hasznosítására szólították. Már tanulmányaival egyidejűleg szülőfaluja földművesszövetkezetében előbb segédkertész, 1965-től a szövetkezet és a Várkonyi (Vrakún) ÁG összevonásával létesített Csehszlovák-szovjet Barátság Állami Gazdaságban pedig több munkakörben és tisztségben dolgozott - pénzügyi könyvelőként, üzemgazdászként, majd gazdaságvezetőként, 1978-tól a műszaki fejlesztési és szervezési osztály vezetőjeként, újabban pedig Kováts Gyula igazgató helyettese. A politikai és közéleti tevékenysége már kora ifjúságában kezdődött. Előbb mint a SZISZ tagja különböző tisztségeket töltött be, 1958-tól pedig a párt tagjaként ugyancsak különböző funkciókban rendkívül aktív és szerteágazó tevékenységet fejtett s fejt ki ma is. Az állami gazdaságban két időszakban alapszervezeti elnök, később az üzemi pártbizottság tagja volt, 1978-ban pedig elnökévé választották. E tisztségében mindmáig értékes tevékenységet fejt . ki, csakúgy mint a dunaszerdahelyi (Dun. Streda) járási pártbizottság plénumában. Politikai, társadalmi elkötelezettségét és közéleti aktivitását tanúsítja még külön is, hogy az említettek mellett tagja a helyi párt- szervezet vezetőségének, az ÁG-ban működő CSSZBSZ- szervezet alelnöke, a helyi sportegylet és a helyi vadászszövetség elnöke, de tagja a járási vadászszövetségnek is. Munkássága, mindennapi elfoglaltsága megközelíti az emberi teljesítőképesség maximumát. Mégis kedvvel végzi bokros teendőit, amelyek egyszerre gazdaságiak, politikaiak és közéletiek. Beszélgetésünkből különösen megragadt emlékezetemben egy kijelentése:- Nekünk, kommunistáknak mindenben követendő példá- vál ’kéil elöl járnunk. S mindamellett szerényeknek kell lennünk. Ez pedig nem kis feladat és erkölcsi felelősség egy közel 42U0 hektáros mezőgazdasági nagyüzem élén. Az irodája falán a kitüntetéseivel járó oklevelek egész sora is erről látszik tanúskodni. Pillantásomat elkapva szinte elfogódottan szól:- Bizonyára kiérdemeltem, mégis nagy megtiszteltetésnek tekintem. Különösen a Kiváló Munkáért állami kitüntetést. A legnagyobb örömömet azonban a tavalyi kimagasló gazdasági eredményeink okozták. Tudja, jó érzés, hogy senki előtt nem kell lesütnöm a szememet... Mert hát engem itt, helyben és a járásban is sokan ismernek... Tőle távoztamkor óhatatlanul is egykori tanárom, Dr. Sas Andor buzdító sorai visszhangoztak bennem: A növények is csendben nőnek és teremnek gyümölcsöt". MIKUS SÁNDOR MINT A NÖVÉNYEK... OJ szó 2 1984. III. 9
