Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1984. január-június (17. évfolyam, 1-26. szám)
1984-02-24 / 8. szám
SZÁMVETÉS A NAGYLÉGI FÖLDMŰVESSZÖVETKEZETBEN Minden idők legjobb gazdasági éve volt - hangzott el a nagylégi (Lehnice) Csehszlovák-NDK Barátság Élsz zárszámadó közgyűlésen. Andrássy Sándor mérnök, a szövetkezet elnöke beszámolójában még hozzáfűzte, hogy a volt három szövetkezet egyesülése után sem esett vissza a termelés. Ellenkezőleg, a nagyobb gazdasági egységben évről évre jobban kibontakozott a nagyüzemi termelés. Olyan»módszereket alkalmaznak, amelyekről pár évvel ezelőtt álmodni sem mertek. Rendszergazdaként más gazdaságokban is irányítják a lencse, az intenzív füvek termesztését, és hasznos tanácsokat nyújtanak az öntözéshez. Ma már tehát a gazdaság sok szakaszon a jövőbe mutat. Minek köszönhető mindez, és miért ért el nagy termést a szövetkezet az 1983-as aszályos évben is az eléggé homokos, szomjas talajon? A zárszámadó közgyűlés igyekezett ezekre a kérdésekre választ adni. A szövetkezet elnöke nagyon találóan fogalmazta meg az eredmények nyitját. „Egy üzem sikerét és sikertelenségét a káderek döntik el“. Mégpedig elméletileg képzett és gyakorlati tapasztalatokat szerzett káderek - tartják a közös gazdaságban, és nem sajnálják a kiadásokat a káderek képzésére. A szövetkezetben 24 főiskolai és 51 középiskolai végzettségű szakember irányítja és szervezi a termelést. A legfontosabb szakaszokon 230 szakmunkás dolgozik. Többségük jóval többet tesz a kötelezőnél és kockázatot vállal az új módszerek alkalmazásáért. Nem elégszik meg a mások által kitaposott úttal. Egyik kiemelkedő egyéniség Veszprémi Imre mérnök, a növénytermesztési ágazat vezetője. Sokan úgy vélik, túlhajEredményekben gazdag évet zártunk - mondja beszámolójában Andrássy Sándor mérnök, a szövetkezet elnöke szolja magát az irányításban és szervezésben, illetve az új módszerek alkalmazásában. Amikor erről beszélgetünk vele, hangsúlyozza, hogy az agronómus mindig kockáztat. Többet termelni viszont enélkül nem lehet. Aki megáll, az lemarad. Tavaly országszerte nagy érdeklődést váltott ki, hogy az őszi árpa után korai burgonyát termeltek, amit jó áron értékesítettek. Idén őszi árpa és őszi repce után 160 hektáron termelnek szuperkorai kukoricát, 30 hektáron burgonyát és 50 hektáron szóját. Kisebb területen a „kettős termelésben“ ígéretes kísérleteket folytatnak. Az így termelt fehérjedús takarmányt lesilózzák. A fehérjeprogram egyébként is egyre nagyobb teret kap a termelésben. A legelőkről is több fehérjedús füvet nyernek, mint pár évvel ezelőtt. Termelési sikereikre felfigyeltek a felsőbb szervek is, ezért a Nyugat-szlovákiai Kerületi Mezőgazdasági Igazgatóság megbízásából az érsekújvári (Nővé Zámky), a lévai (Levice) és Brati- slava-vidéki járásban 6 ezer hektár fű termesztése fölött vállalták a rendszerKreisa József (balról), Mészáros Gyula, Thaly Lajos és Reicher István is örömmel hallgatja a jó eredményekről szóló beszámolót (Egri Péter felvételei) gazda szerepét. Ugyancsak rendszer- gazdaként hasznos tanácsokkal látják el a lencsetermesztóket is. A szövetkezetben tavaly 300 hektáron 1,5 tonna átlagos hektárhozamot értek el. Megmutatták, hogy kellő felkészültséggel ez a „kényes“ növény is jó hozamokat adhat. A Lenka, Okula és a Trebisovská lencsefajta jól bírja az itteni talajviszonyokat, gzért ezeket a fajtákat részesítik előnyben. A bő termés a korszerű öntözés függvénye. Szinte hihetetlenül hangzik, hogy a csapadékszegény évben közel hat tonna volt a gabona hektárhozama. Ez is a jó vízgazdálkodás, a talaj nedvesség- tartalma megőrzésének, illetve szüntelen pótlásának az eredménye. A korszerű öntözőberendezésekkel hektáronként átlagosan 404 milliméter vizet juttattak a földbe. Nem szomjaztak tehát a növények, volt elég zöldtakarmány az állatok számára. A sikereken felbuzdulva az idén a bevált Fregatt és a PZ-90-es, valamint 75-ös öntözőberendezések mellett új automatikus Velkom típusú öntözőrendszert próbálnak ki, amely lényegesen felülmúlja a régi berendezések teljesítményét. A korszerűsítés tehát tovább folyik. A jó gazdasági év után Kovács László üzemgazdász végezte el a számvetést. A tervezett bevétel 500 ezer, a tiszta nyereség 518 ezer koronával volt több. Az egy dolgozóra jutó munkatermelékenység értéke 183 ezer korona. Hektáronként átlagosan 29 ezer korona értékű a mezőgazdasági termelés, ami nagyon magas szintet jelent. Bár a szövetkezetben elég jelentősek a beruházások, a termelés rentabilitása mégis 17 százalékos. Ilyen kedvezően alakultak tehát a pénzügyi mutatók ebben a szövetkezetben. A közgyűlés elvégezve az értékelést és a számvetést, kitűzte az idei évre szóló nagyon igényes, de egyben több bevételt, nyereséget előirányzó gazdálkodási programot. Pontosan meghatározta, miből mennyit, mennyiért kell termelni. A szerves trágya pótlásától kezdve a termelési rendszerekig részletesen kitér a határozat a feladatokra. A növény- termesztésben a hozamok növelése és a minél több tömegtakarmány termelése kerül előtérbe. Az állattenyésztésben pontosan meghatározták a termékek eladásának ütemtervét. Többek között célul tűzték ki, hogy tehenenként átlagosan 4260 liter tejet fejnek. Arra is kitértek, hogy egy kilogramm hús és egy liter tej előállítására mennyi abrakot használnak fel. A fogyasztás megfelel a legszigorúbb és a legmegfelelőbb normáknak. Olyan határozat ez, amelyért minden tag erejét meghatványozva küzd, mert látja, a fel- emelkedés útjához vezet. BÁLLÁ JÓZSEF A Nővé Mesto nad Váhom-i Állami Gazdaság - noha kedvező feltételek között működik - nem tartozik a járás legkiválóbb mezőgazdasági vállalatai közé. Több efsz a korábbi években sokkal jobb eredményeket ért el nála a hektárhozamokat és az állatállomány termelékenységét illetően. Úgy tűnik, 1983-ban a gazdaság dolgozói belátták a helyzet tarthatatlanságát, színvonalasabbá tették munkájukat, és bebizonyították szakmai rátermettségüket. És az eredmény: sok év után először 102,6 százalékra sikerült teljesíteniük a bruttó mezőgazdasági termelési mutatót. A vállalat 6116 hektár mezőgazdasági területen gazdálkodik, ebből 3415 hektár a szántó. A központi irányítás 4 gazdaság közvetítésével történik, a földek 6 város, illetve község határában vannak. Nem könnyű ilyen viszonyok között az irányítás. Karol Durdík mérnök, az állami gazdaság igazgatójának termelési helyettese erről így vélekedik:- Igaz, többnyire jó feltételek között dolgozunk, a Mo- ravské Lieskové-i és a Nová BoSáca-i gazdasági központok problémái azonban erősen bonyolítják a helyzetet. A rétek és legelők zöme e községek határában van, így a termelés gyakorlatilag hegyi legelőkön, réteken folyik. Gabonán, szántóföldi takarmányon és cukorrépán kívül főleg réti szénát termelünk és legelőkön gazdálkodunk. Bonyolulttá teszi a gazdálkodást, hogy a parcellák távol vannak a központtól. Ilyen körülmények között nem köny- nyű feladat a következetes ellenőrzés. Csak az állattenyésztésnek köszönhető - ebben az ágazatban 107,58 százalékra teljesítettük a feladatokat - hogy a bruttó mezőgazdasági termelés terve oly jól alakult. A már említett tényezők és a tavalyi nagy szárazság miatt a növénytermesztési tervet csak 95,54 százalékra teljesítettük. Tudjuk, hol vannak még kiaknázatlan tartalékok, tudjuk, hogy az agrotechnikai határidők következetesebb betartásával jobb eredményeket érhetnénk el. Viszont büszkék vagyunk arra, hogy a cukorrépa- és gabonatermesztésben a járás legjobbjai közé tartozunk. Tavaly 1905 hektáron termeltünk gabonát, és 5,25 tonna átlagos hektárhozamot értünk el, így a termelési tervet 338 tonnával túlteljesítettük. Cukorrépát minden évben 350 hektáron termelünk, 1983-ban 36,1 tonna volt a hektárhozam, összesen 40 tonnát termeltünk terven felül. Hektáronként 5,8 tonna cukrot adtunk az országnak. Mindez a gondos növényápolásnak, a progresszív agrotechnika alkalmazásának köszönhető. Annál inkább elszomorít bennünket. hogy a komló-, az olajrepce és a silókukorica-termesztésben nem voltunk éppen eredményesek. Hogy miként lehetne a termelés színvonalát általánosan emelni, arról Vladimír Gaéparik mérnök, az igazgató gazdasági helyettese mondott véleményt:- A globális eredmények'elérésében az állattenyésztés játszotta a főszerepet. Azonban még itt is vannak tartalékok. A tejeladási tervet ugyan 102 százalékra teljesítettük, a tehenenkénti átlagos tejhozam azonban csak 3402 liter Csatlakoztak a felhíváshoz volt. A tejtermelési részleg dolgozói példát vehetnének a sertésgondozóktól, akik a tervezett 587 tonna helyett 700 tonna húst állítottak elő. Törődtek a takarmányozással, így a darabonkénti és naponkénti átlagos súlygyarapodás 0,53 kg volt, 0,03 kg-mal több a tervezettnél. Közben nem használtak fel az előirányzottnál több szemes takarmányt.- A vállalat az ötéves tervidőszak első esztendeiben nem teljesítette feladatait, hiszen 1981 -ben csak 93, 1982- ben pedig 96,7 százalékra tettek eleget termelési kötelezettségeiknek. Ennek ellenére számolnak vele, hogy teljesítik az ötéves tervet?- 1981 -ben - ha az objektív tényezőket vesszük figyelembe - a növénytermesztési feladatokat nem teljesítettük, mert rendkívül rossz volt az időjárás. A következő évben kevés volt a takarmány, így nem tudtunk eleget tenni a hústermelési kötelezettségünknek. Persze, tisztában vagyunk vele, hogy a lemaradást nemcsak az időjárás okozta, mint ahogy tavaly sem csak az időjárás miatt gyűjtöttünk be számos terményből kevesebbet. A szubjektív tényezők szerepe is jelentős volt. Ne szaporítsuk a szót, hanem mondjuk ki a legfontosabbat, az elkövetkező évben minden tőlünk telhetőt megteszünk annak érdekében, hogy pótolni tudjuk az 1981-ben és 1982-ben keletkezett kiesést. A szándékok végrehajtásában meghatározó szerepe lesz az anyagi érdekeltségnek. Ha figyelembe vesz- szük, hogy a 7. ötéves tervidőszak első három évének feladatait 97,33 százalékra teljesítettük, akkor azt látjuk, hogy a kiesés pótlása nem lehetetlen. Ezt mondotta Durdík mérnök a lemaradás pótlásáról, az 1984-es feladatokról pedig a következőket közölte:-Az 1983-ban elért színvonalhoz viszonyítva az idén 4 százalékkal kell növelnünk a bruttó mezőgazdasági termelést. Ez - igényes feladat, hiszen ez az állami gazdaság egy év alatt még soha sem hozott létre 85 544 000 korona értéket. A növekedés a tavalyi tervhez viszonyítva 6,7 százalékos. Ez önmagáért beszél. Elsősorban a növénytermesztésre összpontosítunk, különösen a gabona- és cukorrépatermesztésre. Fokozottan együttműködünk a Nyitrai Mezőgazdasági Főiskolával és a Buőanyi Iparinövény Termesztési Kutatóintézettel. A tömegtakarmány- és a komlótermesztés fellendítése a kiemelt feladatok közé tartozik. Komlót 23 hektáron termelünk, nem éppen jó eredménnyel. Jobb munkaszervezésre, a dolgozók stabilizálására, az agrotechnika tökéletesítésére van szükség. A rétek és legelők ápolására is több gondot kívánnak fordítani. Az idén 4 300 000 liter tejet kell értékesíteniük, 80 000 literrel többet mint 1983-ban. Húsból 1382 tonnát ír elő a terv, 50 tonnával többet az 1983-ban elért mennyiségnél. Több tényezővel is összefügg, hogy kiemelt feladatnak tekintik a rétek és legelők hozamának növelését. / Elsősorban arról van szó, hogy - a szántóföldi takarmánytermesztéstől eltérően - itt még nagyok a termelésnövelési lehetőségek. A jó széna - alapvető takarmány a szarvas- marha számára. Nagy súlyt helyeznek arra, hogy az egész ötéves terv teljesítésében helytálljanak. Csatlakoztak Szlovákia 22 élenjáró mezőgazdasági vállalatának felhívásához, és ennek az a lényege, hogy vállalták: hiánytalanul teljesítik az öt évre szóló feladatokat. A kollektívák és az egyének a végrehajtás érdekében szocialista vállalásokat tettek, amelyek megvalósításához már hozzá is fogtak az összes munkahelyen. JOZEF SLUKA
