Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1984. január-június (17. évfolyam, 1-26. szám)
1984-01-06 / 1. szám
□ a csendes szálloda kényelmes karossszékében és arról beszél, amit a legjobban szeret: a filmjeiről és a lengyel filmművészetről.- Mindig minden filmem a köröttem zajló világ eseményeinek ihletésére született. És minden filmem arról a problémáról szólt, mely a forgatás idején éppen érdekelt. Ezért nincs művészi hitvallásom. Tudom, hogy ma másképp gondolkozom, mint tegnap, és tudom azt is, hogy holnap már másképpen gondolkozom majd, mint ma. Hiszek abban, hogy minden filmem szembesülés, bizonyos konfrontáció egy-egy történelmi pillanattal. Alapvetően optimista vagyok, ezért mindig nagy együttérzéssel, derűlátással közelítettem a problémákhoz. Napjainkban a filmalkotók - s általában az alkotók - számára egyetlen tabu van: nem szabad közömbösnek maradniuk. Széles gesztusokkal, óriási belső hévvel, majdnem kiabálva beszél. Jerzy Ka- walerowicz A fáraó, a Mater Johanna, A vendégfogadó világhírű rendezője szenvedélyes ember. Minden pillanatban tennie kell valamit. Lehetőleg hasznosat.- A lengyel filmművészet történetének talán a legnehezebb időszakát élte át az elmúlt három évben. Országunk politikai, társadalmi válsága polarizálta az értelmiséget, sokat csorbított egyes filmrendezők világképén, látásmódján is. És bár az elmúlt három évben születtek olyan filmek is, melyekkel ma már egyértelműen vitatkoznunk kell, alapjaiban sikerült egészségesen átmentenünk legjobb erőinket az újrakezdés, az újrainduló lengyel filmművészet számára. A gazdasági helyzet romlása (egy film előállítása ma legalább háromszor annyiba kerül, mint két esztendővel ezelőtt) pedig rákény- szerítette alkotóinkat a kereskedelmi sikerekkel párosuló filmek készítésére. És hogy ezek is magas színvonalú filmek voltak, azt olyan alkotások bizonyítják, mint Agnieszka Holland Vidéki színészek, vagy az ifjú Machulski Vabankcimű alkotása és jó néhány más mű. Ezek az igényesen elkészített, igen sikeres filmek azonban nem szoríthatják ki az intellektuális kutatásokat rögzítő, problémafeltáró - ha úgy tetszik - müvészfilmeket. Ahhoz pedig, hogy tartani tudjuk filmjeink művészi színvonalát, mindenféle filmgyártási lehetőség, forma tapasztalatait összegeznünk kell. Filmgyártásunk fő tendenciája tehát továbbra is a nagy intellektuális töltésű művészfilmek létrehozása lesz. mérések összeütközése: követni Napóleont, vagy leszámolni vele, s magára hagyni őt. A kitűnő írás felkeltette érdeklődésem, forgatókönyvet írok belőle, s valószínűleg francia koprodukcióban kívánok belőle filmet forgatni, Európa foglya címmel. Ha minden rendben megy, az idén forgatni kezdhetek. Egyébként ez a film is filozofikus, a látszólagos kamara-dráma széles dimenzi- ójú és jelentős gondolati tartalmú. Kawalerowicz úgy véli, e filozofikus müvek számára most nagyon kedvezőek a körülmények Lengyelországban. Az alkotókat izgatja a lehetőség, a közönség pedig szívesen fogadja az ilyen műveket. És ez a filmtípus jól beilleszthető a mai, egyelőre meglehetősen heterogén arculatú nemzetközi filmprodukcióba. Hogy miért heterogén most a nemzetközi filmvilág, arról Kawalerowicznak igen eredeti „film-genézise“ van, melyet Így összegez: A LÁTHATÁRON: NAPÓLEON Négyszemközt Jerzy Kawalerowiczcsal De ennek a filmtípusnak is igen attraktívnak, vonzónak, látványosnak és szórakoztatónak kell lennie. Ugyanakkor szellemi síkon jelentőssé kell válnia. Úgy tűnik, hogy mostanában egyfajta filozofikus filmforma van kialakulóban nálunk. Pillanatnyi szünetet tart, összegezi gondolatait.- Nemrégiben kezembe került egy tehetséges fiatal irodalmár első könyve, mely Napóleon életének utolsó száz napját eleveníti meg. Szerzője, Dankowski, két ellentétpárra építi regényét. Az első ellentét: Napóleon, a császár, a „Szent Ilona szigeti rab“ és az öt fogva tartó angol kormányzó láthatatlan párbaja akörül, hogy kinek az akarata érvényesül, hat a szigeten. A másik ellentét: a száműzetés elején még egységes napóleoni kíséret belső viszálya, az érdekek, felis- Először volt a film, a vásári jelenség mely lassan szalonképessé, majd műalkotássá küzdötte fel magát. Azután - gyakorlatilag a hangos film megszületése idején - a nagy cégek kultusza dívott. Amikor a Metro a nagy revüfilme- ket, az Universal a nagy komédiákat, a Fox a látványos történelmi filmeket jelentette és így tovább. A cégek kultuszából alakult ki a sztárok kultusza, amikor a nézők nem a gyártóért, hanem a szereplőkért nézték meg a filmeket. A második világháború után alakultak ki a filmiskolák (neorealizmus Itáliában; új hullám Franciarszágban és így tovább), amikor a filmstílusok filmirányzatok vonzották a nézőket. Ezt követte a rendezők kultusza, amikor a filmalkotó lett a sztár. Aztán ez a kor is elmúlt, és nem jött helyette semmi, csak egy-egy nagy fellobbanás, egy-egy kirobbanó siker. Ez neveket hozott, dobott felszínre (ki ismerte Bob Fosset, mint rendezőt a Kabaré előtt? - és így tovább), akik vagy ismételni tudták kirobbanó sikerüket, mint Lucas, Spielberg és mások, vagy eltűntek jelentéktelen alkotások mögött. E ki-kirobbanó siker mögött - ha eltérő értékkel is - de mindig egy-egy jó, vagy fontos gondolat húzódott. Ez talán arra utal, hogy most a gondolati tartalmak vonzásának korszaka, esetleg kultusza kezdődik el. Ebből viszont - a gondolati jelleg lényegét ismerve - újból valamiféle iskola születhet. Ezért hiszem, hogy a lengyel film helyes úton jár, amikor most (egyébként belső ihletésre), elindult az attraktív - de filozofikus - müvek alkotásának vonalán ... Bár mély meggőzödéssel mondja ezt, azért még önmagával is vitatkozik, töpreng, képzeletében újra meg újra ellenőrzi érveit. Azután azt mondja:- Újjászületés csak tisztuló és tiszta fejjel képzelhető el. A felmérés, helyzettisztázás, értékelés, összefoglalás nagy szellemi, gondolati és filozófiai munkát követel. Számomra és a lengyel filmművészet számára ma akkor sincs más út, mint ez, ezen kell végighaladnunk. Alkotó lehetőségeink jók, alkotó tehetségeink, ígéretes fiataljaink bőven vannak - ezért bízom a sikerben. Bízom a tiszta fejekben FENYVES GYÖRGY Hanyatt-homlok A főszerepben: Tarján Györgyi Olykor mindannyian menekülünk valami elöl. Egy rossz jóslat vagy egy furcsa megérzés néha ugyanúgy kedvünket szegi, mint egy hátborzongató hír vagy egy pokoli melléfogás. Révész György új játékfilmjének hőse (Kern András játssza) egy lidérces álomtól próbál szabadulni. Hanyatt-homlok menekül éjszakai kalandjai elöl. Álmában ugyanis gyilkossággal vádolják. A harminckét esztendős fiatalember mindent megtesz ártatlansága bebizonyításáért, már majdnem sikerül is neki, amikor az utolsó pillanatban minden ellene fordul. A nyomozók nem hisznek neki, a bírák a fejüket csóválják. Hősünk a szorongások kalodájában szenved. A Vámos Miklós kisregénye alapján készült film tulajdonképpen krimi is, komédia is. Krimi, mert van benne nyomozás, üldözés, letartóztatás; komédia, mert a hőst nem a rendőrségen, hanem a vágóhídon vallatják és bár a bírósági tárgyalás megfelel a perrendtartásnak, a bírák színpadon ülnek, a tanúk és a kíváncsiskodók pedig a nézőtéren foglalnak helyet. Álom és valóság sajátos keveréke ez a könnyed hangvételű alkotás, amelynek női főszerepét Tarján Györgybe bízta a rendező.- Engem még most is Juraj Herz filmje, A szarka kísért álmomban - mondja Tarján Györgyi. - Több mint egy évvel a prágai forgatás után még mindig ez a munka éltet. Minden porcikámat átjárja az öröm, ha rá gondolok. Amellett, hogy azóta könnyebben dolgozom és sokkal több gesztus, variáció között válogatok, úgy érzem, a teherbírásom is megváltozott. A Herz- film óta szorgalmasabb és igényesebb vagyok, többet várok el a forgatókönyvírótól, a rendezőtől, de még a díszlettervezőtől is. Kamatoztatni szeretném mindazt, ami Prágában ragadt rám. Lehet, hogy elfogult vagyok A szarkával kapcsolatban, mert ilyen nagyszerű csapatmunkában még sosem volt részem, de tavaly óta én tényleg nem tudok mást mondani, csak azt, hogy ennél jobb filmet sosem csináltam és Juraj Herz után a világ végére is elmennék, ha ott forgatna.- A Hanyatt-homlokban hogy érezte magát?- A forgatás hangulata nem volt rossz, de valahogy mégis úgy éreztem, hogy nagyon messziről csöppentem bele a filmbe. Talán az volt a baj, hogy túlzott elvárásokkal fogtam hozzá, hogy azt hittem, most majd megmutathatom, mit tanultam a csehektől. Hiányérzetem van, mivel nem sok lehetőségem volt erre. Egy valami azonban igen-igen boldogított. Az, hogy Major Tamás partnere voltam. Emlékszem, 1974-ben, amikor még dzsessz- tanszakos voltam a Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskolában, zenekarunk, amelyben ütőhangszeres voltam, részt vett egy vizsgaelöadáson a színművészeti főiskolán. Amikór vége lett a balladának és kigyúlt a fény a színpadon, Major felállt a helyéről és ennyit mondott: az egész darab szörnyű volt, csak az az egy kislány fantasztikus, ott hátul. Erre megfordultam, hadd lássam én is, ki az a lány, kit dícsér Major Tamás. Nem akartam hinni a fülemnek, hogy az elismerő szavak nekem szóltak. Aztán odajött hozzám és azt mondta, jelentkezzek a főiskolára. Hát így lettem végül is a partnere.- És akárcsak kilenc évvel ezelőtt, most is ,.zenészként“ állt előtte. Hiszen Nóra állandóan csellót hordoz magával a filmben.- Nóra egy csetlő-botló, ügyetlen nő, amolyan kedves kis Ciliké. Felrobban a kezében a kávéfőző, elégeti a törlőruhát, hasra esik - akárhova is megy, csak a bajt viszi magával.- Mintha csak a Ki beszél itt szerelemről Citrom Flóráját emlegetné.- Flóra önálló ember, aki a gyűléseibe, az örökös szenvedéseibe akar belehalni, Nóra a tehetetlenségtől szenved. És mert más dolga sincs, minthogy egyik lakásból a másikba kövesse a férjét, nem nagyon találtam a helyemet a filmben. Hiába: olyan feladatra, mint amilyet Herztöl kaptam, úgy látszik, sokat kell várni. SZABÓ G. LÁSZLÓ • Kern Andrással a Hanyatt-homlokban (Hegyi Gábor felvétele) Dublőrök Szovjet film az űrhajósok életéről A kijevi Dovzsenko filmstúdióban- mely Európa legnagyobb ilyen intézménye - nemrég egy űrállomást, két űrhajót, egy leszállóegységet helyeztek el, valamint egy repülésirányító központot is felépítettek. Mindez „kellék“; Alekszandr Szurin rendező forgatócsoportjával ugyanis filmet készít a világűrről és az űrhajósokról. Az új film szakértője: Valerij Kubászov űrhajós.- Már jó néhány tudományos-fantasztikus filmet készítettek a világűrről- mondta -, de igazi űrrepülésről a csillagok közé és egy ilyen expedíció tagjairól még egyetlenegy film sem született. A Dublőrök lesz az első olyan alkotás, amely felesleges pátosz és hamis romantika nélkül próbálja ábrázolni az űrhajósok valódi életét, mégpedig a lehető legpontosabban. Ez a film azokat az embereket mutatja be, akik évek hosszú során át a szovjet űhajósok családjának tagjai voltak, akik elbúcsúztatták a kozmoszba induló társaikat - jómaguk pedig tartalékban maradtak. Ezeknek az önfeláldozó embereknek az érzéseit, azt a hitüket, hogy egyszer majd az ő órájuk is elkövetkezik, két népszerű szovjet színész, Juozasz Bud- raitisz és Vitalij Szolomon jeleníti meg. A film egyúttal emléket állít Jurij Gagarin, Vlagyimir Komarov, Pavel Belja- jev, Georgij Dobrovolszkij, Vtagyiszlav Volkov és Viktor Pacajev szovjet és Virgil Grissom, Edward White és Roger Geof- fey amerikai űrhajósoknak - az űrhajózás hősi halottainak.- Az ő hőstetteik meghamisítása méltatlan volna - jelentette ki Alekszandr Szurin rendező. Hiszen ők egyengették a világegyetem felé vezető utat, és a kozmosz felfedezésért végzett munkájukkal tanúságot tettek arról, hogy a világűrnek a béke és az emberi haladás ügyét kell szolgálnia. (APN) ÚJ SZÚ 14 1984.1.6.
