Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1984. január-június (17. évfolyam, 1-26. szám)
1984-01-06 / 1. szám
* H ajóval érkeztem a dán fővárosba és első dolgom volt, hogy szállás után nézzek. Hazánk koppenhágai nagykövetségén meg is kaptam egy panzió címét. A híres Tuborg sörgyár szomszédságában levő panzió tulafdo- nosa azonnal értésemre adta, hogy van ugyan egy szabad szobája, de az ár borsos, és ne is próbáljak meg alkudozni, úgysem enged belőle egyetlen koronát sem. Nem is alkudoztam, bár kijelentésén már akkor is elcsodálkoztam. Igazi értelmét-tartalmát csak később értettem meg, amikor alkalmi ismerőseim elmagyarázták, miért is hangzott el a kikötés. De ne vágjunk azonnal a dolgok közepébe. CSÖKKENŐ ÉLETSZÍNVONAL Dánia hozzánk közel fekszik, ám ismereteink alapján mégis meglehetősen távoli, ismeretlen országnak tűnik. Legtöbbet talán a híres, jól működő dán mezőgazdaságról, szövetkezetekről tudunk. És talán azt is kevesen tudják, hogy Dánia az olajtermelő országok és Svájc után a világ „harmadik“ leggazdagabb állama. De ugyancsak vezető helyen szerepel az adósok listáján is. Az ország adóssága meghaladja az egymilliárd dán koronát - ez egyenlő Dánia egy évi teljes exportjával. Ugye, furcsa ellentmondás: a gazdag adós ország! Ezt a tényt egyre gyakrabban hangoztatják maguk a büszke dánok is, akiknek ma ezzel a meglehetögett - kölcsönök felvételére is szükség volt. Amíg viszonylag jól mentek a dolgok, amíg a hetvenes évek végén, nyolcvanas évek elején nem következett be a gazdasági pangás, nem emelkedtek robbanásszerűen az olajárak, s ezzel egyenes arányban a mezőgazdasági önköltségek, addig a kölcsönök visszafizetése nem is okozott göndör az országnak. Ám Dánia sem képletesen, sem a valóságban nem sziget, így nem védett a környező világ gondjaitól sem. A recesszió, a gazdasági pangás, visszaesés is éreztette és érezteti hatását. Kezdetben minderre a dán kormány úgy próbált reagálni, hogy növelte a kölcsönök mennyiségét, egyre nagyobb hite- feket vett fel. Mindezzel el akarta nek, ha figyelembe vesszük, hogy a hazánknál háromszor kisebb országot ötmillió százezer ember lakja. Ma már tudják maguk a dánok is, hogy egykönnyen képtelenség kilábalni ebből a hullámvölgyből, csak az életszínvonal jelentős csökkentése árán sikerül visszaszorítani a további eladósodást, esetleg az adósság csökkentését. Tudják azt is, hogy elhibázott lépés volt éveken keresztül mesterségesen - eladósodás árán! - fenntartani és növelni az életszínvonalat, mert ennek most duplán isszák meg a levét. Ugyanis a kormány csak úgy képes valamiképpen úrrá lenni a helyzeten, ha a fizetéseket nem igazítják az inflációhoz. Tehát befagyasztják a béreket, sen fonák helyzettel nap mint nap szembe kell nézniük. Dánia ipara, mezőgazdasága a hatvanas, hetvenes években óriási fellendülést mutatott. Sokáig úgy tűnt, a felfelé ívelés, a jómód állandóan folkozható, túlszárnyal mindent. Nem volt infláció, szinte nem létezett munkanélküliség, az ipar, a mezőgazdaság állandó termelésnövekedést mutatott ki. Elenyésző volt a kábítószer- és alkoholfogyasztás, a lakáskérdést és szociális problémákat is megoldottnak lehetett tekinteni. Persze, mint mindennek, így a gazdagságnak, a jólétnek is ára van. Ahhoz ugyanis, hogy Dánia erre a mesésnek tetsző szintre feltornássza magát, időnként - a gazdasági mérleg egyensúlyban tartása vékerülni az életszínvonal csökkenését, a gazdasági hanyatlást, az ipari, a mezőgazdasági termelés visszaesését. Ám - mint ismeretes - a válság nem hetekig, hónapokig tartott, hanem évekig. És tart ma is. Dánia adósságai pedig egyre növekednek. Az országban közel felére csökkentek a beruházások, ami az eddig ismeretlen munkanélküliséget hozta magával. 1981 -ben a foglalkoztatottak közül 180 ezren, 1982- ben 246 ezren, 1983 végén pedig már több mint 340 ezren voltak munka nélkül. Az előrejelzések szerint a dán munkanélküliek száma 1984 tavaszára, nyár elejére eléri a négyszázezret. Ez a szám akkor tűnik csak igazán jelentőspontosabban évente mindössze egyszer emelik azokat. Az árak viszont szinte napról napra kúsznak felfelé. Tavaly az infláció meghaladta a 14 százalékot. Ez pedig a bérből és fizetésből élő ember életvitelét, életszínvonalát nagy mértékben megváltoztatja. Kevesebb jut új termék vásárlására, utazásra, egyéb fogyasztási cikkekre. Ezzel egyenes arányban tehát csökken a vásárlás, kevesebb termékre, kevesebb munkaerőre van szükség, tehát a munkanélküliség tovább növekszik. Kevesebb lesz a beruházás is. A mezőgazdasági szövetkezeteknek, vállalatoknak kevesebb jut új gépekre, műtrágyára, tehát csökken a termelés. A válalkozók kevesebbet építkeznek, növekszik tehát a lakásprobléma. Mindezzel együtt pedig nő a kábítószer- és alkoholfogyasztás. KÁBÍTÓSZER ÉS ALKOHOL Dánia, a fogyasztói társadalom éveken keresztül egyik mintapéldája, komoly, megrázó válságot él át. Ezért az sem véletlen, hogy épp ebben az országban nagyon sok a mindenből kiábrándult ember, hogy mindennapi gondjaikból nagyon sokan keresnek kiutat az alkoholban, kábítószerben. Amíg 1970-ban az egy főre jutó alkohol- fogyasztás - az ország statisztikai hivatalának közlése szerint - „még csak“ 6,7 liter volt, addig 1982-ben már 10,2 liter alkoholt fogyasztottak a dánok. A súlyos gazdasági gondok következménye az is, hogy épp Koppenhágában létezik és virágzik a Christia- nai nevű hatalmas kommuna is. A város központjában, az egykori kaszárnyában olyanok - elsősorban fiatalok - telepszenek le, akik kiábrándulva a fogyasztói társadalomból, elvetik a tőkés világ minden eddigi értékrendjét, lázadnak a pénz, a tőke hatalma-uralma ellen, s próbálnak egy pénzmentes minitársadalmat létrehozni. Ahogy ők mondják: „olyat, ahol emberhez méltóan lehet élni, ahol nem aszerint ítélik meg az embert, milyen háza, kocsija, villája van és milyen hivatalban, munkahelyen dolgozik". Több ezren élnek ebben a táborban, nagyon sok értelmiségi is: orvos, mérnök, pedagógus, közgazdász... A korábban oly erősnek tetsző dán modellt az összeomlás veszélye fenyegeti. A közember - mindennapjainak rosszabbra fordulása folytán - természetszerűleg nemtetszéssel veszi ezt tudomásul. A kormány ugyanis a különféle intézkedései mellett azzal is próbálja javítani a helyzetét, csökkenteni az eladósodást, hogy megnyirbálja a szociális kiadásokat, kevesebb támogatásban részesíti a mezőgazdaságot is. Az intézkedésekre a szakszervezetek is válaszolnak: gyakoriak a korábban ismeretlen sztrájkok, utcai felvonulások, tüntetések a kormány po- litikáka ellen. Az emberek nem véletlenül követelik, hogy a gondokkal terhelt ország ne fűzze szorosabbra kapcsolatait a NATO-val, hiszen ez újabb többletkiadásokhoz vezet. A JÓLÉT A MÚLTÉ És most már rátérhetünk a bevezetőben említett panziótulajdonos fenntartásainak tágabb értelmezésére. Nos, alkalmi ismerőseim elmesélték, hogy míg korábban természetszerűleg lehetett alkudni egy-egy piaci árussal, háztulajdonossal, panzióssal, addig ez mára megváltozott. Igyekeznek minden fillért megtartani, takarékoskodni, sőt, a lefelé történő alkudozás helyett inkább állandóan fölfelé srófolni az árakat.- A pazarlás, a gondtalan jólét a múlté - tették hozzá ismerőseim, majd így folytatták: - Bár Dánia még ma sem nevezhető szegény országnak, a súlyos gondokhoz itt nem voltunk szokva. Sőt, el sem hittük, hogy ilyen is létezik, most pedig a saját bőrünkön kell tapasztalnunk. Jobb napokat pedig a jövő sem ígér. Ezért aztán - nem úgy mint korábban - időben kell észhez kapni. Mert ma még van munkám, de az már egy cseppet sem biztos, hogy lesz-e holnap, holnapután is. S aki a munka- nélküliek listájára kerül, annak befellegzett. Hamar lemorzsolódik a szakmájában, később már nehezen tud állást találni, mert lemaradt a többiek tudásszintje mögött. Szóval, ezzel is szembe kell nézni, s fel kell készülni a még rosszabb napokra. ZOLCZER JÁNOS (A szerző felvételei Koppenhágában készültek) ÚJ SZÚ 15 Kozmikus földrajztudomány A kozmikus földrajztudománnyal foglalkozó tudósok egyik alapvető feladata a földfelszínt megörökítő űrfelvételek elemzése és értékelése, továbbá ennek a hosszadalmas folyamatnak az automatizálása. Ehhez ismerniük kell a földi alakzatok színképjellemzőit és e jellemzők változásait a külső tényezők hatására. Ezért alaposan tanulmányozzák a gondosan kiválasztott, úgynevezett „tesztterületek“ tulajdonságait különböző légköri viszonyok, levegő- és talajnedvesség mellett változó év- és napszakokban. így lehetővé válik a földi alakzatok színképmintáit őrző adatbank létrehozása. A Szovjetunióban ezeknek a méréseknek a központja a Természeti Erőforrások Kozmikus Kutatóintézete - Bakuban működik, az Azerbajdzsán Tudományos Akadémia szervezeteként. Nem véletlen, hogy Azerbajdzsánban létesítették a tudományos központot. A köztársaság természeti és éghajlati viszonyai ugyanis nagyon változatosak. Van itt erdő, hegyvidék, tenger, továbbá szubtrópusi és szélsőségesen szárazföldi klíma. Ezek a kutatási szempontokból ideális körülmények lehetővé teszik a természeti és éghajlati viszonyok kölcsönhatásának vizsgálatát is. A bakui intézet egy sor ellenőrzési és mérési célú földterülettel, több tucat korszerűen felszerelt laboratóriummal, valamint tervezőirodával és kísérleti üzemmel rendelkezik. Az intézmény munkatársai gyakran fogadnak külföldi tudósokat, akik az INTERKOZMOSZ program keretében érkeznek tapasztalatcserére és részt vesznek a közös kutatásokban Az együttműködés egyik eredménye egy olyan repülőgépre szerelhető, többcsatornás rendszer, amely videoinformációt szolgáltat a természeti erőforrásokról. Azerbajdzsáni tudósok dolgozták ki annak a mérési rendszernek a kísérleti példányát, amelyet később sikerrel próbáltak ki a szocialista országok mérőterületein a Szaljut-6 űrállomáson dolgozó nemzetközi legénységek A Szaljut-6 fedélzetéről több mint 10 ezer zonális és mintegy 5 ezer nagy látószögü felvételt kaptak a kutatók a szárazföldekről, az óceánok felszínéről és a légkörről, továbbá több mint 100 ezer színképet elemezhettek ki a földfelszín és a légkör különböző területeiről. A megfigyelés és a kutatás a Föld felszínének csaknem a felét felölelte. A munka nagyságát a következő adattal lehet érzékeltetni: egy ötperces űrfelvétel kétéves repülőgépen végzett munkának felel meg, s ugyanezen a feladaton egy geológuscsoport 80 évig dolgozna A kozmikus földrajztudomány eredményeit ma a Szovjetunió mintegy 600 tudományos központja hasznosítja. Az űr- fényképezés gazdasági haszna a mező- gazdaságban eddig 50 millió rubel megtakarítást eredményezett A geológiában a kozmoszból kapott információk felhasználása évi 40 millió, a topográfiai térképészetben 30 millió, a kőolaj- és gázvezeték építésében pedig több mint 100 millió rubel megtakarítást jelent. Napjainkban a természeti erőforrások tanulmányozására szolgáló rendszert hoznak létre a Meteor-Priroda szputnyi- kok alapján. A kiépített rendszer révén állandóan és folyamatosan ellenőrizhetik a jövőben a természeti környezetet és a gazdasági tevékenység hatásait A bakui- központ munkatársai részt vesznek a környezet kutatásában is. Az intézet kutatási eredményeit felhasználva a szakemberek nagyarányú munkát végeztek az Azerbajdzsán SZSZK talaj-, növényzeti és mezőgazdasági erőforrásainak vizsgálatában. Programot dolgoztak ki a Kaszpi-tenger mentén húzódó több mint 400 ezer hektárnyi terület talajának művelésbe vonására. De nemcsak Azerbajdzsánban hasznosítják a bakui intézet eredményeit. Dolgoznak örmény- ország, Grúzia éghajlati térképének, geológiai, talaj- és vízkészleteket tartalmazó atlaszának összeállításán is. (APN) 1984.1.6.
