Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1984. január-június (17. évfolyam, 1-26. szám)

1984-01-06 / 1. szám

V ÚJ szú ED f984.1.6. Orosz nyelvoktatás - új program szerint írta: Marta Vlacihová, az SZSZK oktatási miniszterének helyettese P ártunk 1976. évi oktatáspolitikai ha­tározata az orosz nyelv tanítását a kommunista nevelés egyik leghatéko­nyabb eszközének tartja, ezért e kérdést kiemelt feladatként kezelik iskoláink. E határozat szellemében kidolgozott új oktatási dokumentumok feladatul adják: alapiskoláinkban az orosz nyelvet olyan színvonalon kell tanítani, hogy a tanulók szóban és írásban egyaránt képesek le­gyenek megértetni magukat a legfonto­sabb kérdésekben, a gimnáziumok tanu­lói viszont olyan nyelvismeretre tegyenek szert, hogy az egyetemeken és főiskolá­kon orosz nyelven is hallgathassanak előadásokat vagy szakkönyveket tanul­mányozhassanak. Ennek megfelelően a két oktatási minisztérium számos intéz­kedést hozott az orosz nyelvoktatás haté­konyságának fokozására. Legfőbb cé­lunk, hogy valamennyi iskolatípusban és -fokon bevezessük az orosz nyelvtanítá­sának új programját. Szinte gyökeres változás történt az orosz nyelv tanításában az említett okta­táspolitikai határozat megvalósítása után. Társadalmunk jelenlegi és távlati szük­ségleteit figyelembe véve ez a dokumen­tum hangsúlyozza az orosz nyelv jelentő­ségét, hiszen általa a tanulók megismer­hetik a Szovjetunió népeinek életét, gyor­sabban elsajátíthatják a fejlett szovjet tudomány, technika és kultúra eredmé­nyeit, s szót érthetnek a szocialista kö­zösség többi népével és nemzetével. Az új oktatási rendszer továbbfejlesztéséről szóló dokumentum bevezetése, azaz 1976 óta új felfogásban tanítjuk ezt a tantárgyat is. Hosszan tartó és alapos előkészületek után láttunk hozzá ország­szerte az orosz nyelv egységes program­jának valóra váltásához. M elyek az új program alapillérei? Az új felfogás értelmében az orosz nyelvet elsősorban kommunikatív esz­köznek tekintjük, a hangsúly tehát a nyelv aktív elsajátításán van, ezért úgy kell tanítanunk, hogy általa fejlesszük a tanu­lók megismerési készségét, erkölcsi és akarati tulajdonságaikat, esztétikai érzé­küket, formáljuk eszmei-politikai nézetei­ket és szocialista meggyőződésüket. Az orosz nyelv tanításának három célja van: kommunikatív, ismeretterjesztő és neve­tési. Mindhárom célnak természetesen egységesen és egyidejűleg teszünk ele­get. Olyan aktív nyelvi készségeket kell kialakítanunk, melyek lehetővé teszik a tanulók számára, hogy a különféle szó- és írásbeli kommunikációs szituációban képesek legyenek az orosz nyelv kielé­gítő gyakorlati alkalmazására. Az orosz nyelv tanítását komplex módon értelmez­zük, az összes nyelvi készség fejleszté­sével, melyben a szóbeli megnyilvánu­lásra és olvasásra helyezzük a súlyt. Nem hanyagoljuk el persze az írás elsa­játítását sem, ennek mértékét azonban az iskola típusától tesszük függővé. Az orosz nyelvtanításban a fő követelmény, hogy ne a nyelvről tanítsunk, hanem a nyelvet tanítsuk. Ha a sokoldalúság követelményéből indulunk ki, akkor a ta­nulóknak úgy kell elsajátítaniuk az orosz nyelvet, hogy közben általános műveltsé­güket, ismereteiket is gyarapítsák a Szovjetunió népeinek életéről, történe­téről, kultúrájáról. Az orosz nyelvtanítás során lehetőség nyílik a Szovjetunió né­pei iránti tisztelet, a proletár internaciona­lizmus szellemének megfelelő nevelés céljainak megvalósítására. Az alapiskola a nyelvi készségek gya­korlati elsajátításának alapjait teremti meg, úgy, hogy a tanulók képesek legye­nek orosz nyelvtudásukat bármely közép­iskolában tökéletesíteni. A középiskola a nyelvi jártasságokat továbbfejleszti, az iskola típusától függően a tananyagot szakmai nyelvvel, fordítással és orosz le- élezéssel bővíti. Az orosz nyelv kom- r likatív funkciójának hangsúlyozása , . i jelentheti a nyelvi jártasságok kiala­kításának elhanyagolását. Helyes nyelvi készség nem fejlődhet ki a lexikális, fone­tikai, nyelvtani és helyesírási készségek elsajátítása nélkül. A gimnáziumban a tananyagnak szer­ves része az irodalmi olvasás, a szakkö­zépiskolákban és szakmunkásképző in­tézetekben pedig az irodalmi-kulturális rész. Az irodalmi szemelvények, a zené­vel, a képzőművészettel kapcsolatos szövegek fejlesztik a tanulók szókincsét, beszédkészségét, s egyidejűleg nevelési célt is tartalmaznak. Ezek a szövegek bővítik a tanulók ismereteit, fejlesztik ízlé­süket és esztétikai érzéküket, ösztönzik érdeklődésüket az orosz és szovjet iro­dalom, a szovjet filmek és drámai művek iránt. Az orosz nyelvtanítás programja a kor­szerű idegen nyelvi oktatás didaktikai elvein alapszik, vagyis az aktív kommuni­káción, figyelembe véve az anyanyelvi sajátosságokat is. Az oktatás a tudatos gyakorlásra szorítkozik, melynek során ügyelünk a munka módszereire és for­máira, a korszerű didaktikai eszközök megválasztására; az oktatási folyamat irányításában olyan módszereket alkal­mazunk, melyek ösztönzik a tanulók nyelvi aktivitását, fejlesztik önállóságu­kat. Fontos, hogy a tanulók megtanulják kezelni a szótárakat, a társalgási kézi­könyveket, az újságokat, a szakszövege­ket, tehát az összes információforrást. Közismert, hogy az orosz nyelvet je­lenleg az alapiskola valamennyi osztá­lyában és az összes szakmunkásképző­ben új tantervek alapján tanítjuk A kísér­leti oktatás befejezése után, 1984. szep­tember 1-én az új program bevezetését megkezdjük a gimnáziumok és a szakkö­zépiskolák első évfolyamaiban is. Milyen eredményeket mutathatunk fel az új irányelvek szerinti oktatásban és milyenek a tapasztalataink? A tanulók előmenetele, tudásszintjé­nek felmérése, a különféle versenyek sikerei azt igazolják, hogy az orosz nyelv új koncepció szerinti tanítása kedvező eredményeket hozott. Az egyik legfonto­sabb, s politikailag és pedagógiailag leg­értékesebb eredmény, hogy a tanulók döntő többsége szívesen tanulja az orosz nyelvet, gátlások nélkül igyekszik beszél­ni oroszul, még ha hibásan is, hogy önállóan olvassák az Ogonyok és a Druzsba folyóiratokat, tömegesen be­kapcsolódnak az orosz nyelvi vetélke­dőkbe, a középiskolák tanulói pedig a szovjet szakfolyóiratok rendszeres ol­vasóivá válnak. Ezt jelentős fordulatnak és céljaink elérésében Ígéretes kezdet­nek tekintjük. Az alapiskolában a legjobb eredményeket az ötödik osztályban érjük el, ahol már négy éve új tantervek alapján tanítunk. A tanulók didaktikai tesztek se­gítségével történt tudásszint-felmérése ismereteik jó és emelkedő színvonaláról tanúskodik A 6. osztályosok nagyon jó eredményeket érnek el szóbeli megnyil­vánulásaikban, viszonylag gyöngébbek azonban írásbeli munkáik és a hangos olvasás eredményei. Míg a mostani hato­dikosok orosz nyelvi beszéde sokkal jobb, mint például korábban a nyolcadi­kosoké és kilencedikeseké, addig helyes­írásuk nagyjából egyforma. N agy haladást és pozitív eredmé­nyeket értünk el a szakmunkás- képző intézetekben, ahol az 1976/77-es tanévtől tanítunk új tantervek szerint. Ezek az eredmények annál értékeseb­bek, hogy az orosz nyelvet itt új tantárgy­ként vezettük be, tehát meg kellett terem­tenünk a tanulás személyi és tárgyi felté­teleit is. A felmérések azt mutatják, hogy a pedagógusok többsége fel tudta kelteni a szakmunkástanulók érdeklődését az orosz nyelvtanulás iránt. Az új tantervek szerint tanítás eredményeként emelke­dett a tanulók tudásszintje, az olvasott szöveget megértik és ismereteiket alkal­mazni is tudják. A felmérések során azonban arra is fény derült, hogy megle­hetősen nagyok a különbségek az egyes szakmunkásképző iskolák tanulóinak is­mereteiben, sőt az iskolákon és az egyes osztályokon belül is. Gyönge eredmé­nyeket mutatnak fel az építő-, a bánya- és a kohóipari, helyenként a mezőgazda- sági szakmunkásképzőkben. A legjobb eredményeket azok az intézetek érik el, ahol az orosz nyelv érettségi tantárgy. Az orosz nyelv új tantervek szerinti kísérleti tanítása során elért eredmények a gimnáziumokban arról tanúskodnak, hogy itt is javult a tanulók viszonya az orosz nyelvhez. Aktívabbak lettek a taní­tási órákon, hiszen az új tananyag és pedagógiai módszerek jobban megfelel­nek érdeklődésüknek és szükségleteik­nek. Ez pedig kedvezően hat az eredmé­nyekre. Erről tanúskodnak az írásbeli felmérések és az érettségi vizsgák ered­ményei. A diákok megértik az ismeretlen orosz szöveg lényegét, az olvasottakat el tudják mondani, nyelvi megnyilvánulása­ik jó színvonalon vannak, bár nem hibát­lanok. Szükséges azonban nagyobb teret hagyni a tanulók írásbeli készsége fej­lesztésére, az elsajátított ismeretek rög­zítésére és a tantárgyközi kapcsolatok megszilárdítására. A szakközépiskolák eredményei átla­gosak. Kedvezőtlenül befolyásolja az elért színvonalat a tananyag terjedelme. Ebben az iskolatípusban a diákoknak meg kell tanulniuk a szakmai nyelvet is, mely igényes. Egészében véve jó ered­ményeket érnek el az élet felvetette kér­dések nyelvi megfogalmazásában, sok tanuló azonban a szakszövegek megér­tésében, a szótárhasználatban nem éri el a kívánt színvonalat. Ezért mind a szak­munkásképző intézetekben, mind a szak- középiskolákban nagyobb figyelmet kell szentelni a szakszöveggel való munká­nak. Ezt figyelembe kell venni a tanköny­vek szerkesztésekor is. A szakmunkás­képző intézetek tantervét és tananyagát úgy kell módosítani, hogy az megfeleljen a tanítási időnek, az adott szakmának és a tanulók gyakorlati szükségleteinek. A magyar, a lengyel és az ukrán taní­tási nyelvű alap- és középiskolákban az orosz nyelv új tantervét ugyanakkor ve­zették be, mint a cseh és a szlovák tanítási nyelvű iskolákban. Ezekben az iskolákban azonban külön tantervek és tankönyvek alapján tanítjuk az orosz nyelvet, mivel itt alacsonyabb az orosz nyelv heti óraszáma. Ezért a tanulókkal szemben támasztott követelmények is mások. Míg a lengyel, különösen pedig az ukrán iskolákban jó eredményeket érnek el, addig a magyar iskolákban bizonyos nehézségek mutatkoznak, mi­vel ezekben az orosz nyelv további ide­gen nyelvként szerepel, így a tanulóknak problémáik vannak az írással és a kiej­téssel. Tudatában vagyunk ennek, s to­vábbra is szorgalmazzuk megoldásukat. A tanulók orosz nyelvi tudásukról év­ről évre különféle versenyeken ad­hatnak számot; ilyen például a Puskin- emlékverseny, az orosz nyelvi tantárgy­olimpiák, a barátság melódiái néven ismert zenei vetélkedő. A legtehetségesebbek külföldön képviselnek bennünket; például 1981-ben a IV. nemzetközi orosz nyelvi olimpián Moszkvában a részt vevő 20 csehszlovák versenyzőből 14-en arany, hatan pedig ezüstérmet szereztek s ezál­tal Csehszlovákia a 39 részt vevő ország között előkelő helyre került. Az eredmé­nyek elérésében nagy érdemük van a pe­dagógusoknak is, akik nemegyszer a szabad idejüket is feláldozva foglalkoz­nak a tanulókkal. Nagyra értékeljük azok­nak a pedagógusoknak a munkáját is, akik szovjetbarát klubokat vagy orosz nyelvi szakköröket vezetnek, s megszer­vezik a tanulók orosz nyelvű levelezéseit. Az elmondottakból is kiderül, hogy az új tantervek szerinti orosz nyelvtanítás­ban iskoláinkban sikeres és helyes irány­ban haladunk. Az új úton azonban még csak az első lépéseket tettük meg, hely­telen lenne tehát, ha sikereinket túlbe­csülnénk, vagy önelégültségbe esnénk, netán hibáinkat lepleznénk. Eredménye­ink elemzése során fogyatékosságaink is felszínre kerültek. A jövőben ezért úgy kell kiválasztanunk a tananyagot, hogy jobban megfeleljen az egyes témakörök­nek és nyelvi szituációknak, az alapisko­lák tanterveiben nagyobb figyelmet kell szentelni a tantárgyközi kapcsolatoknak; baj, hogy a gimnáziumi tantervekben el­különül a nyelvi és az irodalmi rész, a szakközépiskolák és a szakmunkás­képző intézetek tanterveiben pedig az irodalmi és a szakmai rész; a középisko­lák tanterveiben következetesebben kell érvényesíteni a folytonosságot, hogy a középiskolai tananyag az alapiskola tantervére épüljön. Fontos, hogy mérsé­keljük a tanulók túlterhelését, ami miatt iskoláinkat a közvélemény jogosan bírál­ja. Valamennyi iskolatípusban és -fokon csökkenteni kell a tananyag terjedelmét a gyakorlatok számát, rövidíteni az olvas­mányokat. Az oktató-nevelő munka haté­konyságának fokozása érdekében cél­szerűbben kell alkalmazni a tanítási se­gédeszközöket. Persze, a legjobb tanterv, tankönyv, módszertani sedégkönyv és didaktikai segédeszköz sem sokat ér, ha a pedagó­gusok nem számolnák fel a fogyatékos­ságokat. Előfordul, hogy az orosz nyelv­szakosok tudása hézagos, beszédük, írásuk hibás, a tanítási órákon elavult módszereket alkalmaznak, egyesek nem ismerik az új pedagógiai dokumentumo­kat. Pedig az új tantervek szerinti tanítás­ban csak az érhet el sikereket, aki ismeri is ezeket, szakmailag-eszmeileg és mód­szertanilag felkészült, nyelvtudása jó és állandóan továbbképezi magát. A peda­gógus a tanítási órákon a jövőben már nem magyaráz vagy előad, hanem az oktatómunka irányítója, szervezője. Az orosz nyelvtanítás hatékonyságá­nak fokozásában nagy szerepe van a pe­dagógusok felkészítésének illetve tovább­képzésüknek. A tanárjelöltek felkészí­tésében elsősorban az orosz nyelv gya­korlati alkalmazására kell helyezni a súlyt. Fontos, hogy a hallgatók megis­merjék az orosz nyelvtanítás korszerű irányzatait, elsajátítsák az új didaktikai módszereket és alkalmazásukat. T udatosítjuk, hogy az orosz nyelvta­nítás céljainak teljesítésével jelen­tős társadalmi feladatnak teszünk eleget. Megvalósításához feltételeink megvan­nak; párt- és állami szerveink törekvése­inket teljes mértékben támogatják, s pe­dagógusaink szakmai felkészültsége is megfelelő. Az igényes feladatoknak azonban csak állandó önképzéssel, a fel­merülő módszertani kérdések aktív és tevékeny megoldásával tehetünk eleget. (ŐSTK-felvétel)

Next

/
Oldalképek
Tartalom