Új Szó, 1984. december (37. évfolyam, 286-307. szám)

1984-12-14 / 296. szám, péntek

Vita az SZLKP Központi Bizottságának ülésén LADISLAV SKLENÁR elvtársnak, az SZLKP KB tagjának, * a Považská Bystrica-i Görgöscsapágy-gyárak konszernvállalat vezérigazgatójának felszólalása Az 1984-es terv kidolgozásakor az 1983-ban elért gyors fejlődés tényéből, a megoldott műszaki fejlesztési feladatok nyújtotta lehetőségekből, a konszernen és a vállalaton belüli önelszámolás tökéletesí­tésének alapelveiből és a munkahelyi kez­deményezés új formái - elsősorban a bri­gádrendszerű munkaszervezés és javadal­mazás - adottságaiból indultunk ki. Meg­különböztetett figyelmet fordítottunk a CSKP KB 10. ülése határozataiból követ­kező teendők konkretizálására. A gazda­sági és a társadalmi szervezetek a párt- szei mezetek vezetésével lebontották a fel­adatok teljesítésére és túlteljesítésére irá­nyuló komplex intézkedéseket. Az év első 11 hónapjában elért eredmények azt mu­tatják, hogy helyes irányban haladunk, és hogy a feladatok teljesíthetők. A termelési­gazdasági egység túlteljesíti a tervmutató­kat, pedig célfeladatként vállaltuk, hogy a saját termelési értéket az eredeti tervhez viszonyítva 39 millió koronával, a saját termelési érték alapján kiszámított munka­termelékenységet pedig 1,3 százalékkal növeljük. Az exportfeladatok teljesítését a korábbi éveknél egyenletesebbé tettük; a kiviteli tervet mind mennyiségi szempont­ból, mind a hatékonyság szempontjából teljesítjük és túlteljesítjük. Az 1985-ös tervet megvitattuk a vállala­tok vezetésével, a nyitott kérdések megol­dására közös intézkedéseket foganatosí­tottunk. A terv révén továbbra is biztosítjuk a termelési-gazdasági egység dinamikus fejlődését. Az eredetinél nagyobb feladato­kat vállaltunk, így túlteljesítjük a 7. ötéves terv irányszámait. A többlet a saját terme­lési értéket illetően 473 millió korona, a munkatermelékenység növelésében pe­dig - a saját termelési értékből kiindulva - 14,5 százalék. Ez azt jelenti, hogy a lét­szám minimális növelése mellett 1984-hez viszonyítva 10,4 százalékos lesz a munka­termelékenység növekedése. 1980-hoz vi­szonyítva 4,6-szeresére növekszik a ma­gas műszaki-gazdasági színvonalú termé­kek mennyisége. 1980-ban az első minő­ségi osztályba sorolt termékek részaránya (az értékelt termékek teljes mennyiségé­hez viszonyítva) 18 százalék volt. Úgy tervezzük, hogy 1985-ben 80 százalékos lesz ez a részarány. Az 1985-ös terv kidol­gozása előtt a termelési-gazdasági egység összes tevékenységét elemeztük, hogy így további tartalékokat tárjunk fel, s rövid távra szóló intézkedésekkel biztosítsuk az 1985-ös terv végrehajtását, illetve hogy távlati intézkedéseinkkel gondoskodjunk a termelési-gazdasági egység 1990-ig ter­jedő hatékony fejlesztéséről. A legfonto­sabb feladatok egyikének tekintjük az ex­port hatékonyságának javítását. Az utóbbi években e téren romlott a helyzet. Az intézkedéseket a külkereskedelmi vállala­tokkal együttműködve fogalmaztuk meg, mivel az export hatékonysága ugyanúgy függ termékeink minőségétől és műszaki színvonalától, illetve tökéletes szerviztevé­kenységünktől, mint a színvonalas és telje­sítőképes kereskedelmi munkától Az egész ötéves tervidőszakban a minő­ség javítására összpontosítottuk a figyel­met. Különösen törődtünk a csapágyak minőségével, hiszen ezek teszik ki expor­tunk 85 százalékát. A gyártmányfejlesztés­ben is számos feladatot teljesítünk, jelen­leg pedig megkülönböztetett figyelmet for­dítunk a minőségjavítást elősegítő műsza­ki-szervezési intézkedések végrehajtásá­ra. Előkészületeket teszünk a gyártmányok megbízhatósága vizsgálatának rendszere­sítésére. Egyelőre még gondot okoz a he­lyes metodika kiválasztása. A CSKP KB 10. ülése utáni időszakban törődünk vele, hogy intenzívebbé váljék a termelés. Programot dolgoztunk ki, amelynek végrehajtásával megállítjuk az állóeszközhatékonyság csökkenésének fo­lyamatát, majd fokozatosan növeljük az állóeszközök hatékonyságát, erőteljesen növeljük a munkatermelékenységet, illetve a magas használati értékű, kiváló minősé­gű termékek mennyiségét. Az intézkedé­sek főleg az automatizálásra, a termelési folyamatok elektronizálására, progresszív és eddig nem alkalmazott technológiák bevezetésére terjednek ki. Olyan technoló­giákat vezetünk be, amelyek előnyeiről már meggyőződtünk. A csapágyak fejlesztése terén már jelentős tért hódított az automati­zált műszaki tervezés, amit fokozatosan követ a termelés műszaki előkészítésé­nek automatizálása. A cél: legkésőbb a 8. ötéves tervidőszak közepéig teljesen auto­matizálttá tenni a termelés műszaki előké­szítését. A műszaki megoldások gyorsításának programja a termelési-gazdasági egység gazdálkodásának javítására irányul. Az utóbbi években elértük, hogy az innováció vált az állami végrehajtási terv teljesítésé­nek fő tényezőjévé. A tudományos-műsza- ki fejlesztés meggyorsítására tett intézke­dések hatására a 31 legfontosabb feladat megoldásának és végrehajtásának átlagos időtartama 3-24 hónappal csökkent. A tu- dományos-műszaki fejlesztéssel kapcsola­tos legfontosabb feladatokra összpontosít­juk a kapacitást, hogy a megoldás soha se tartson tovább 3 évnél. Ez év októberében határidő előtt teljesítettük azt a feladatot, amelynek értelmében 250 000 km élettar­tamú kúpcsapágyakat gyártunk a teher­gépkocsik bizonyos aggregátorai számára. Lerövidítettük a csapágyacél minőségvizs­gálatának időtartamát. Vákuumban gázta- lanított anyagról van szó, amelyet fokoza­tosan bevezetünk az egész termelésben, az ilyen acélból gyártott csapágyak dinami­kus igénybe vétele 20 százalékkal növel­hető a régebbi gyártmányokhoz viszonyít­va. Az innovált termékeket régi áron tudjuk piacra dobni. Befejezés előtt áll az új típusú gömbköszörú prototípusának fejlesztése. E szerszámgéppel munkáljuk majd meg a görgőstestek gömbalakú részét. A kö­szörűgép sorozatgyártása és alkalmazása jelentősen hozzájárul a csapágyak minő­ségénekjavításához, különösen a kúpcsap­ágyak tökéletesítéséhez. Kysucké Nové Mesto-i gyárunkban robotokat alkalma­zunk, létre hoztuk az első automatizált termelési rendszert, amelyet a termelési folyamat jövőbeni komplex automatizálása modelljének tekintünk. Számos progresz- szív gépipari eljárást dolgoztunk ki a csa- págygyártásban. Az új rendszerű csapá­gyak pl. az Š 781-es gépkocsiban, a kö­zépnagyságú tehergépkocsikban, a textil­ipari gépekben és más gyártmányokban hasznosíthatók. A 8. ötéves tervidőszakra számos inno­vációt készítettünk elő. Ezek mind lénye­gesen hozzájárulnak a munkatermelé­kenység növeléséhez, a műszaki színvo­nal emeléséhez és a minőség javításához. Tanulmányoztuk a műszaki fejlesztés ter­vezése egyszerűbbé tételét, a fejlesztés és a termelés szervesebb összekapcsolásá­nak lehetőségeit. Főleg arra fordítottunk figyelmet, hogy az innovációs tervek olyan gazdasági kategóriákat tartalmazzanak, amelyek bázist jelentenek az egész terv kidolgozásához. Állandóan szem előtt tart­juk a tudományos-műszaki fejlesztés meg­gyorsításának követelményét. Számunkra e téren komoly segítséget nyújtott a CSKP KB 8. ülésének határozata. Meggyőződé­sünk, hogy a műszaki fejlesztés során nincs szükség semmiféle üres adminisztrá­cióra, és az új, 240 oldalas műszaki-fej- lesztés módszertan, mely 90 nyomtatványt és táblázatot tartalmaz, segít meggyorsíta­ni ezt a folyamatot. ZOLTÁN PRÉK0P elvtársnak, az SZLKP KB póttagjának, a Szlovák Magnezitművek vállalati igazgatójának felszólalása A CSKP XVI. kongresszusának határo­zatai megszabták a csehszlovák kohóipar hatékony intenzifikálásának feladatát és ezeket a feladatokat nyomatékos hang­súllyal elemezte a CSKP KB 8. és 10. ülése. Erre az intenzifikálásra közvetlenül hat a hazai magnezit nyersanyagból gyár­tott hóálló termékek minősége is. Az SZSZK geológiai magnezitkészletei éssze­rű és intenzív hasznosításának koncepció­jával Bratislavában 1983. március 22-én foglalkoztak az SZLKP Központi Bizottsá­gának szemináriumán. Ez a szeminárium megerősítette, hogy a CSSZSZK geológiai magnezitkészletei és az ezekre épülő magnezitgyártmányok termelése a cseh­szlovák kohóipar, a gépipari kohászat szerkezeti átépítésének, a cementgyártás­ban pedig az energia-megtakarításnak népgazdasági szempontból jelentős bázi­sa. Ezért kötelességünk a hazai ipar köve­telményeinek megfelelni az igényelt építő­anyagok és gyártmányok egész választé­kával. Kötelességünk ezt a hazai nyers­anyagforrást felhasználni olyan paraméte­reket elérő építőanyagok gyártására, ame­lyekkel nemcsak megtartanánk az export jelenlegi volumenjét, hanem kivitelüket ki­terjesztenénk az acéltermelés fejlesztése szempontjából perspektív új területekre is, végül pedig a KGST-országok közös igye­kezetével, műszaki, esetleg pénzügyi ko­operációjával kielégítenénk partnereink kö­vetelményeit is. Kiváló minőségű hőálló anyagokat csak vasat és káros anyagokat nem tartalmazó klinkerból gyárthatunk. A tudományos-mű- szaki fejlesztés keretében megoldást nyert és felhasználásra kész a legmagasabb paramétereket elérő klinker és építőanyag gyártási technológiája. Termelési alkalma­zásának előfeltétele azonban az, hogy ele­gendő mennyiségű, vastartalom nélküli magnéziumoxiddal rendelkezzünk. Hačavában, az SZLKP KB említett sze­mináriumának következtetései és javasla­tai alapján az 1985-1989-es években fel akarjuk építeni a vastartalom nélküli kün­kért gyártó üzemet. Ez kulcsfontosságú építkezés, amely alapvető hatással lesz hazánk magnezittermelésének struktúrájá­ra. Az évi 26 ezer tonna szintjét elérő termeléssel teljes mértékben fedezni fog­juk a hazai fogyasztók szükségleteit és lehetővé válik az export növelése is. Lovi- nobaňában speciális kerámiaüzemet épí­tünk, amelyben a künkért átalakítják építő­anyaggá. Jelenleg a pártszervek támogatásának köszönhetően létrejöttek annak feltételei, hogy az építkezés 1985 áprilisában elin­duljon. Azzal számolunk, hogy a pártszer­vek és a felettes gazdasági szervek haté­kony segítségével és az építésben részt vevő szervezetek megértésével meg­tartjuk az építkezés befejezésének 1989. januárjára tervezett határidejét. További szakaszban a vállalatfejlesztés terén fontos lépés lesz integrálódásunk a KGST-tagállamaival, hogy lubeníki és lovinobaňai üzemeinkben a jelenlegi szint­hez képest (évente 226 ezer tonna) a dup­lájára növeljük a magnezit felhasználásá­val gyártott építőanyagok termelési szint­jét, beleértve az olvasztott magnezit bázi­sán készülő csúcstermékeinket. Az integrációval kapcsolatos koncepciót a vezérigazgatósággal karöltve dolgoztuk ki, azt októberben megtárgyalta a miniszter kollégiuma, 1984. november 28-án pedig elnökének, Rohlíček elvtársnak vezetésé­vel a nemzetközi gazdasági és tudomá- nyos-műszaki együttműködés tanácsa. Havannában október végén a Kölcsö­nös Gazdasági Segítség Tanácsának 39. ülésszakán Štrougal elvtárs, a szövetségi kormány elnöke is kiemelte magnezitünk kompenzációs alapon való további felhasz­nálásának jelentőségét. Ennek az integrációnak összköltsége 2,2 milliárd korona. A közös beruházás előkészítésére és megvalósítására a 8. öt­éves tervidőszakban, illetve a 9. ötéves tervidőszak első felében kerül sor. Termé­szetesen teljes mértékben alkalmazni fog­juk a automatizálást robotok és manipulá­torok felhasználásával a termelést és a technológiai folyamatot irányító rend­szert. A Szlovák Magnezitművek fejtési, dúsító és feldolgozó tevékenységének azonban a jelentős népgazdaság hozam mellett na­gyon kedvezőtlen hatása is van a környe­zeti viszonyokra. Jelšava, Lubeník és Kas­sa (Košice) térségében összpontosul a magnezitfejtés több mint 90 százaléka és ez a terület volt a leginkább sújtott ökológi­ai viszonylatban. Ezért nemzeti vállala­tunknál ugyanolyan figyelmet fordítunk az élet- és a munkakörnyezet kérdéseire, mint a termelési feladatok teljesítése. Az említett üzemekben az 1970-1980- as években összesen tíz beruházás való­sult meg 140 millió korona költséggel a le­vegő védelmére, illetve mintegy 40 millió korona költséggel hét beruházás a szenny­víz tisztítására. A 7. ötéves tervidőszakban 55 millió korona költséggel nagyon fontos ökológiai portalanító létesítmény épül a kassai üzemben. Ezt a portalanító berendezést 1985-ben adják át rendeltetésének. Ennek köszönhetően Kassa városában köbméte­renként az 50 milligramm szintje alá csök­ken a levegő portartalma. Jelšava térségé­ben ebben az esztendőben befejezünk egy döntő fontosságú ökológiai építkezést. Száztíz millió korona költséggel portalaní- tottuk az összes hőaggregátort, három for­gó kemencét és négy aknakemencét. Ezál­tal a levegő portartalma köbméterenként az 50 milligramm szintje alá süllyedt. Meg kell mondanunk, hogy a felfogott port nyersanyagként felhasználjuk 99,5 száza­lékban magnéziumot tartalmazó tiszta klin­ker gyártására. Ehhez hasonló berendezés már működik a lubéníki üzemben. Szólhat­nék még a jövő években megvalósuló további ökológiai beruházásokról is. Az elkerülhetetlen terüleligényléssel egyidejűleg nem csekély eszközöket terve­zünk a földalap újramüvelésére. ökológiai viszonylatban a legjelentősebb építkezés lesz 563 millió korona költséggel a Kassa- bočiari magnezitbánya és dúsító felépí­tése. A fejlesztési feladatok intenzív teljesíté­se mellett arra törekszünk, hogy sikeresen megvalósítsuk a végrehajtási terv meg­emelt feladatait. Ezt a tervet a CSKP KB 10. ülésével és az SZLKP KB ülésével össze­függésben tüzetesen megtárgyaltuk az 1984 június végén megtartott múszaki- gazdasági konferencián. A CSKP KB 10. ülése határozataival kapcsolatban, jóváha­gyott pontosított szocialista kötelezettség­vállalásunkban, amellyel válaszoltunk a Nemzeti Front Központi Bizottságának és a CSSZSZK kormányának a csehszlovák nép nemzeti felszabadító harca tetözése és hazánk szovjet hadsereg általi felszaba­dítása 40. évfordulója alkalmából kiadott felhívására, arra köteleztük magunkat, hogy 10 millió korona értékben növeljük módosított saját termelési értékünket és nyereségünket. Közben 0,5 százalékkal csökkentjük az anyagköltséget és a mó­dosított saját termelési érték alapján 1,2 százalékkal fokozzuk a munkatermelé­kenységet, ami abszolút számmal kifejez­ve egy dolgozóra 1123 koronát jelent. Nemzeti vállalatunk sikeresen eleget tesz ezeknek a megemelt feladatainak. Az utóbbi időben azonban komoly problémá­ink vannak a vasúti vagonok beállítását illetően, s ez fékezi exportfeladataink telje­sítését. Reméljük, hogy ez a probléma nemsokára megoldást nyer, s így létrejön­nek az export globális teljesítésének előfel­tételei. Exportfeladataink ebben az eszten­dőben az árutermelési volumennek 51,4 százalékát teszik ki. A Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 67. évfordulója tisztele­tére határidő előtt leszállítottuk a Szovjet­uniónak a tervezett 30 ezer tonna olajos rotafritet, s magától értetődően azzal is számolunk, hogy eleget teszünk a Szovjet­unióba irányuló exportunk megemelt tervé­nek is. A Szovjetunió különben szocialista exportunkban már 22,4 százalékkal része­sedik. Kedvező eredményeink elsősorban a kommunisták által vezetett dolgozók kez­deményezésének köszönhetőek. Ez a kez­deményezés minden szakaszon döntő fon­tosságú tettekben nyilvánul meg. Nagyra- becsüljük azokat a munkakollektívákat, amelyek fokozott kezdeményezéssel rea­gálnak a népgazdaság szükségleteire és követelményeire, magas teljesítményeket érnek el és egyesek közülük már teljesítet­ték a 7. ötéves terv feladatait. Mindez szavatossága annak, hogy kollektívánk jól felkészült az 1985. évi feladatokra is, hogy azokat a lehető legnagyobb mértékben túlteljesítse. NAGY KÁZMÉR elvtársnak, az SZLKP KB póttagjának, az SZSZK munka- és szociálisügyi miniszterének felszólalása A társadalmi munkatermelékenység nö­velésében a jövő évre kitűzött feladatokat nem könnyűeknek, de reálisaknak tartjuk. Szlovákia gazdaságának mai lehetőségei­ből indulnak ki. A saját termelési érték növekedésének 85 százalékát a munkater­melékenység növelésével fedezzük. Ho­gyan teljesíthetjük a tervnek ezeket az igényes céljait? Az eddigi fejlődés folyamán általában pozitív hatást gyakorolt a műszaki fejlődés, de hozzájárulása nem felelt meg mindig a ráfordításoknak. A hatékonyság elemzé­sei azt mutatják, hogy a figyelem mindenek­előtt az alapanyag és energiaigényesség csökkentésére összpontosul, kevésbé azonban a munka részarányának csökken­tésére, a teljesítménynormák objektivizálá- sa útján. Jelentős tartalékaink vannak az állóesz­közök hatékony kihasználásában. Arányta­lanságok mutatkoznak a munka műszaki ellátottsága és az állóeszközök hatékony­sága, illetve a munkatermelékenység kö­zött, ami összefügg az állóeszközök ala­csony kihasználtságával. A gépek és berendezések kihasználtsá­gát szemlélteti közvetve' a munkások mű­szakszáma, amely az iparban az 1982. évi 1,419-ről 1983-ban 1,418-ra csökkent. A műszakszám a gépesített munkahelye­ken is csökkent. Ezek az adatok azt bizo­nyítják, milyen jelentős tartalékaink van­nak. Az álló eszközök jobb kihasználása jelentős gazdasági eredményekhez vezet­het, az iparfejlesztés beruházási igényei­nek csökkentésében és a munkaerő haté­konyabb kihasználása szempontjából. A gyakorlatban nagyobb jelentőséget kell tulajdonítani a munkatermelékenység növekedése nem beruházás jellegű ténye­zőinek. Mindenekelőtt a munkaidő kihasz­nálásáról van szó. Nagyok a műszakon belüli időveszteségek, sok időt veszítünk azért, mert várni kell az alapanyagokra, a javításokra, az energiára, az utasításokra stb. Az elemzések azt mutatják, hogy reáli­san kihasználható tartalékról van szó egy műszakon belül legalább 30 percről, ami évi 130 órát, vagyis 16 munkanapot jelent. Szlovákiában munkaerőre átszámítva ez hozzávetőleg 65 ezer dolgozót jelent. A társadalmi munkatermelékenység nö­velése további útjainak keresése során különösen fontos a dolgozók helyes anyagi ösztönzése. Ennek a célnak a megvalósí­tásához járul hozzá a bérrendszer gazda­sági hatékonysága növelésének programja is. A legfontosabb termelési ágazatok szer­(Folytatás az 5. oldalon) ÚJ S2d 4 1984. XII. 14.

Next

/
Oldalképek
Tartalom