Új Szó, 1984. december (37. évfolyam, 286-307. szám)

1984-12-14 / 296. szám, péntek

Wojciech Jaruzelski Prágában A cél: a 7. ötéves terv eredményes teljesítése (Folytatás az 1. oldalról) állóalapok jobb kihasználásában, a munkatermelékenység növeke­désében és a gazdálkodó egysé­gek veszteségének csökkentésé­ben. A bizottságok véleménye szerint a költségvetésben kitűzött feladatok és célok összhangban állnak társadalmunk szükségletei­vel, ezért a törvényjavaslat elfoga­dását javasolták. Alexander Bekényi azfparügyi tárca igényes feladataival foglal­kozott felszólalásában. Hangsú­lyozta, rugalmasan változásokat kell végrehajtani a termelés struk­túrájában, és a termelési progra­mokat úgy kell meghatározni, hogy a hazai szükségleteket és a kiviteli igényeket mennyiségi és minőségi szempontból is kielé­gítsük. Ľudmila Hefková rámuta­tott, hogy a mezőgazdaság és az élelmiszeripar előtt rendkívül igé­nyes célok állnak. Nem akarjuk azonban minden áron fokozni a termelést, elsősorban a termelé­si folyamat tényezőinek hatékony­ságát kell növelnünk, s ezáltal csökkenteni a termelési költsége­ket - mondotta. A nemzeti bizott­ságok tevékenységét elemezte Michal Roháč. Rámutatott; min­den feltétel adott ahhoz, hogy a nemzeti bizottságok tovább ja­vítsák gazdasági tevékenységü­ket. Ennek érdekében azonban az eddiginél hatékonyabb szervező, nevelő és ellenőrző tevékenysé­get kell kifejteniük. Dalibor Labo­recky arról számolt be, hogy a Szlovák Megújhodás Pártjának tagjai hogyan járulnak hozzá a XVI. kongresszuson kitűzött program megvalósításához. A kereskedelem helyzetével és feladataival kapcsolatban Milada Kováčová megemlítette, hogy jö­vőre a kereskedelem árualapja 4,7 százalékkal lesz nagyobb, mint az idén. Gondot okoz azonban, hogy 4,6 milliárd korona értékű áru szerződésileg még nincs lekötve. Ezt a kedvezőtlen helyzetet a nem megfelelő választék és termelési struktúra okozza. Ján Haško fel­szólalásában utalt arra, hogy a szociálpolitika megvalósítására és az egészségügyre előirányzott költségvetési kiadásokat nagyon gazdaságosan kell felhasználni. Úgy vélte, hogy a nemzeti bizott­ságoknak pénzügyi terveik kidol­gozásakor jobban kellene felmér­niük az egészségügyi létesítmé­nyek tényleges szükségleteit. Földes Vince megelégedéssel szólt az építőipar idei kedvezőbb eredményeiről, majd választóke­rülete, a komáromi (Komárno) já­rás két súlyos gondjáról beszélt. Rámutatott, hogy az egészség- ügyi létesítmények hálózata nem felel meg a követelményeknek. Helyhiány miatt nem létesíthetnek több fontos szakrendelőt. A bete­gek kénytelenek kivizsgálásokra a szomszédos járásokba utazni. Felhívta az illetékesek figyelmét a járásban a lakásépítéssel kap­csolatban felmerülő gondokra is. A vitában utolsóként felszólaló Jo­zef Širotňák a műemlékvédelem időszerű kérdéseit elemezte. Ezután határozathozatal követ­kezett. A képviselők egyhangúlag elfogadták az előterjesztett javas­latot, s ezzel az SZSZK 1985. évi költségvetése törvényerőre emel­kedett. Ezt követően František Mišeje pénzügyminiszter előterjesztette a jegyzőségi és bírósági illetékek­ről szóló törvények javaslatait. Rá­mutatott, hogy az eddigi törvények módosítását az elfogadásuk óta eltelt aránylag hosszú idő tette szükségessé. A jegyzőségi illeté­kek eddigi rendszere ellentétbe került a társadalom mai fejlettségi fokával. Tekintettel a magántulaj­don funkciójára, kihasználásának módjára, az eddig érvényes illeté­kek indokolatlanul magasaknak bizonyultak. Az új törvény ezért csökkenti a jegyzői illetékek politi­kai és gazdasági szempontból is magas összegét. A bírósági illetékek összegét az új törvény úgy módosítja, hogy az fokozott nevelő hatást gyakorol­jon, az alaptalan, elhamarkodott perek száma pedig csökkenjen. Kamii Brodziansky az SZNT bizottságai nevében a törvényja­vaslatok elfogadását javasolta. Az SZNT a két törvényjavaslatot egy­hangúlag jóváhagyta. Az ülés első napi tanácskozása az esti órákban ért véget. Az SZNT ma a kereskedelmi minisz­ter beszámolójával és az ahhoz kapcsolódó hozzászólásokkal folytatja munkáját.- r­František Mišeje elvtárs beszéde A Szlovák Szooialista Köztársa­ság kormánya a Szlovák Nemzeti Tanács elé terjeszti az 1985. évi állami költségvetés tervezetét. Szlovákia pénzügyi és költségve­tési gazdálkodásának javaslatát a 7. ötéves tervidőszak utolsó évére vonatkozóan közvetlenül a CSKP KB 12. és az SZLKP KB legutóbbi ülését követően vitatjuk meg. A gazdasági és szociális téren kitűzött feladatok alapvető jelentőségűek a 7. ötéves tervnek, valamint a CSKP XVI. és az SZLKP legutóbbi kongresszusa határozatainak sikeres megvalósí- "tása s a 8. ötéves terv előkészíté­séhez szükséges kiindulópontnak a megteremtése szempontjából. A gazdasági potenciál fejlődése meghatározó feltétele a pártpoliti­ka programcéljai elérésének az életszínvonal megtartása és javí­tása terén. Egyúttal a jelenlegi bonyolult nemzetközi helyzetben ezzel hozzájárulunk a szocialista országok azon közös erőfeszíté­seihez, amelyek a szocializmus erős gazdasági alapjának megte­remtésére, s ezzel együtt a világ­béke megőrzésére irányulnak. Gazdasági eredményeinket el­sősorban az anyag- és az energia- igényesség csökkentésével érjük el. Visszatükröződik ebben a ter­melés intenzifikációs tényezőinek jobb érvényesülése is. Arra szá­mítunk, hogy a tervhez képest másfél milliárd koronával nagyobb lesz a nyereség, vagyis egyne­gyedével nő. Az említett kedvező eredményeken kívül az idén is vannak fogyatékosságok, mégpe­dig nemcsak a terv és a költségve­tés feladatainak teljesítésében, hanem - és elsősorban - abban, hogy még nem értünk el lényeges fordulatot a gazdaság hatékony­ságában és teljesítőképességé­ben. Ezenkívül ebben az évben a külkereskedelem hatékonyságá­ban sem következett be lényeges fordulat. Az említett problémák a saját pénzügyi tartalékok elégte­len képzésében nyilvánulnak meg. E helyzet lényeges javítását tűzte ki célul a CSKP KB és az SZLKP KB nemrég tartott ülése. Az irányí­tó- és a szervezőmunka haté­konyságának növelésén kívül nagy erőfeszítéseket kell tennünk az intenzifikálás meggyorsítására, elsősorban a tudományos és a műszaki eredmények jobb fel- használására és a külkereskedel­mi kapcsolatokban való hatéko­nyabb érvényesítése útján. Az állami költségvetés előter­jesztett tervezete a gazdaság min­den tartalékának hatékony kihasz­nálására törekszik. Elsősorban a saját erőforrásokat kell mozgósí­tani, amelyek több mint tíz száza­lékkal növekednek. A nyereségek 16 százalékos növekedését ter­vezzük. A nemzeti bizottságok költségvetési bevételei és kiadá­sai a jövő évben megközelítik a 35 milliárd koronát, ami több mint egyharmada a költségvetési ki­adások teljes összegének. Az állami költségvetésnek és a nemzeti bizottságok költségve­tési kiadásainak a legnagyobb ré­szét - 55 százalékát - a társadal­mi fogyasztásra fordított nem be­ruházási kiadások képezik. Ez megteremti a feltételeket a pártpo­litika fő céljának eléréséhez, ah­hoz, hogy sokoldalúan gondos­kodjunk a lakosság létfeltételeinek javításáról. A jövő évben több mint 13 milli­árd koronás nyereségképzést irá­nyoztunk elő. Ehhez csaknem 90 százalékban az önköltségek csök­kenésének kell hozzájárulnia. Ez megköveteli, hogy a költségek vi­szonylag 0,8 százalékkal, az anyagi költségek pedig 1,1 száza­lékkal csökkenjenek. Keressük a hatékonyabb mód­jait annak, hogy megnöveljük a termelők és az exportőrök ér­deklődését termékeik hatéko­nyabb értékesítése iránt. Intézke­déseket dolgozunk ki arra, hogy a belső gazdálkodásból származó nyereség közvetlenül függjön a külkereskedelmi eredményektől. Egyre nagyobb mértékben fogjuk értékelni a szervezetek tevékeny­ségét úgy, hogy termékeik színvo­nalát összehasonlítjuk a világszín­vonallal. A munkatermelékenység állandó növelése, valamint az anyag- és más tartalékok jobb hasznosítása megköveteli a tudo­mány és a technika intenzívebb bevonását a gazdasági folyama­tokba. Ezért céltudatos munkával megteremtjük a feltételeket ered­ményeik gyors gyakorlati alkalma­zásához. 1985-ben a tudomány és a technika fejlesztésének fi­nanszírozására 2,9 milliárd korona nem beruházási eszközt fordítunk, 6,2 százalékkal többet, mint az idén. Január elsejével lép hatályba a tudomány és a technika fejlesz­tésével kapcsolatos nem beruhá­zási kiadások finanszírozásáról szóló új rendelet. Növelni kell a gazdasági szervezetek erőforrá­sainak hozzájárulását ehhez a fo­lyamathoz, hogy növekedjen ér­dekeltségük a feladatok megoldá­sában. A jövő évben is nagy figyelmet fordítunk a beruházásokra. A pénz­ügyi és a költségvetési politika egyik alapvető célja annak elő­mozdítása, hogy a beruházási fo­lyamat kihatással legyen a gyártá­si programokra és hozzájáruljon a tudományos-műszaki ismeretek gyors gyakorlati alkalmazásához. 1985-ben a gazaasági szférában 22 milliárd koronát fordítunk beru­házásokra, további 9 milliárd koro­nát pedig a költségvetési és a do- ~ tált szervezetek beruházásaira. A végrehajtott ármódosításokkal összhangban január elsejétől csökken a nem beruházási dotáci­ók terjedelme. A fennmaradó 14,6 milliárd korona zöme a mezőgaz­daságot és a közélelmezést érinti. A lakosság pénzbevételei a jö­vő évben 4,3 százalékkal, ezen belül a bérből származó bevételek három százalékkal emelkednek. A jövő évben még következete­sebben akarjuk megvalósítani a CSKP KB 6. és az SZLKP KB azt követő ülésén a szolgáltatások fejlesztésével kapcsolatban kitű­zött feladatokat. Ehhez megte­remtettük a kellő tárgyi és gazda­sági feltételeket. A nemzeti bizott­ságoknak pótolhatatlan szerepük van a szolgáltató szervezetek irá­nyításában, hatékonyabban kell előmozdítaniuk a szolgáltatások szerkezetének, terjedelmének és minőségének javulását. 1985-ben a társadalmi fogyasz­tásra fordított nem beruházási ki­adások 51,8 milliárd koronával nö­vekednek. A szociális ellátás fel­adatai csaknem 28 milliárd koronás ráfordítást követelnek meg, ami az idei évhez képest 7,7 százalékos növekedést jelent. Az egészség­ügy fejlesztésére csaknem 8 milli­árd koronát fordítunk, ami mutatja, mekkora figyelmet fordít az állam az egészségügyre. Továbbra is nagy mértékben finanszírozza ál­lamunk a lakásépítést és -gazdál­kodást. Jövőre további 37 ezer új lakást adnak át, és csaknem 34 ezer lakás építését kezdik meg. Az 1985. évi feladatok igénye­sek. Teljesítésükkel valóra váltjuk a CSKP XVI. és az SZLKP leg­utóbbi kongresszusán a gazdasá­gi és a szociális fejlesztéssel kap­csolatban elfogadott határozato­kat. A kormány nevében a Szlovák Nemzeti Tanácsnak jóváhagyásra ajánlom az 1985. évi állami költ­ségvetésről szóló törvény javas­latát. (Folytatás az 1. oldalról) Benő, Josef Havlín és Jindrich Poledník, a CSKP KB titkárai, Zdenék Horení és Marie Kabrhe- lová, a CSKP KB Titkárságának tagjai, Jaroslav Hajn, a CSKP KERB elnöke és más személyiségek. Ott volt továbbá Andrzej Jedynak, Lengyelország csehszlovákiai nagykövete. Wojciech Jaruzelski tegnap ko­ra este befejezte baráti munkalá­togatását Csehszlovákiában és hazautazott. * Búcsúztatásán a Ruzynéi repü­lőtéren megjelent Gustáv Husák, Ľubomír Štrougal, Vasil Biľak, Jan Fojtik, Mikuláš Beňo, Josef Havlín, Jindrich Poledník, Zdenék Horení, Marie Kabrhelová, és más szemé­lyiségek, köztük Andrzej Jedynak nagykövet. Csehszlovák-lengyel közös közlemény (Folytatás az 1. oldalról) miniszterelnök jelenlétében áttekin­tette a csehszlovák-lengyel gazda­sági és tudományos-műszaki együttmúködés továbbfejlesztésé­nek kérdéseit. Gustáv Husák a CSKP-nek, vala­mint Csehszlovákia kormányának és népének teljes támogatásáról biztosította a Lengyel Egyesült Mun­káspárt vezetőségét s a Lengyel Népköztársaság kormányát és összes haladó erőit a szocialista újjászületés feladatainak teljesíté­sében. A két ország vezetői megelége­déssel nyugtázták, hogy a CSKP és a LEMP, valamint Csehszlovákia és Lengyelország testvéri kapcsolatai, amelyek a marxizmus-leninizmus és a szocialista internacionalizmus elvein alapulnak, sikeresen fejlőd­nek, összhangban azokkal a határo­zatokkal, amelyeket a csehszlovák párt- és állami küldöttség múlt évi lengyelországi látogatása idején fo­gadtak el. Hangsúlyozták, hogy a kétoldalú kapcsolatok elmélyítése megfelel Csehszlovákia és Lengyel- ország népe érdekeinek, s hozzájá­rul a szocialista közösség országai egységének és összeforrottságának megszilárdításához. A két vezető sikraszállt a CSKP és a LEMP, a két ország törvényhozó és kormányszervei, a Csehszlovák Nemzeti Front és a lengyel Nemzeti Megújulás Hazafias Mozgalma, a két ország szakszervezetei és más tár­sadalmi szervezetei közti kapcsola­tok további kiszélesítése mellett. Gustáv Husák és Wojciech Jaru­zelski pozitívan értékelte a két or­szág gazdasági és tudományos-mű­szaki együttműködésének eredmé­nyeit. Hangsúlyozták, hogy mindkét fél érdeke e kapcsolatok további sokoldalú elmélyítése és megszilár­dítása hosszú távon. Kiemelték, az együttműködés magasabb formai - elsősorban a szakosítás és a koo­peráció - hatékonyabb alkalmazá­sának fontosságát, valamint a meg­levő termelőkapacitások kihaszná­lását a két ország szükségleteinek kielégítése érdekében. Pozitívan ér­tékelték a termelési együttműködés bővülését a kohó-, a gép-, az elekt­rotechnika és a vegyipar s a közleke­dés területén és más ágazatokban. Különösen fontosnak tartják az együttműködés intenzifikálását az elektronika, a mikroelektronika és a robotizálás terén. Nagyra értékel­ték az árucsere-forgalom 1984. évi növekedését, főként a gyártás-sza­kosítási és a kooperációegyezmé­nyek alapján lebonyolított szállítá­sok részarányának fokozódását. Ez kedvező feltételeket teremt a köl­csönös kereskedelem további fel­lendüléséhez a következő években, örömmel nyugtázták, hogy sikere­sen folytatódik az 1986-1990. évi ötéves népgazdaság-fejlesztési ter­vek egyeztetése és a hosszú távú gazdasági és tudományos-műszaki együttműködési program kidolgozá­sa, valamint a kiemelt tudományos és műszaki feladatok közös megol­dásának kitűzése a kétezerig'terjedö időszakra. Mindkét fél foglalkozni fog a két ország érdekeit érintő öko­lógiai kérdések tanulmányozásával. Mindkét ország rendkívüli jelentő­séget tulajdonít a szocialista álla­mok KGST keretében folyó együtt­működése megszilárdításának, és a KGST gazdasági csúcstalálkozó­ján elfogadott határozatok követke­zetes végrehajtására törekszik. Gustáv Husák és Wojciech Jaru­zelski a többi területen való együtt­működést is áttekintette, és rámuta­tott továbbfejlesztésének lehetősé­geire. Megállapította, hogy Cseh­szlovákia és Lengyelország nemze­tei internacionalista kapcsolatainak megszilárdítása és a szocializmus építéséről folytatott tapasztalatcse­re terén fontos szerepük van a terü­letek, a városok, az üzemek és az intézmények közvetlen baráti kap­csolatainak, és sikraszállt e kapcso­latok javításáért. Nagyra értékelte a népi Lengyelország megalakulása, a Szlovák Nemzeti Felkelés és a duklai hadművelet 40. évfordulója ünnepségeinek sikeres lezajlását, s tájékoztatta egymást a német fa­sizmus felett aratott győzelem 40. évfordulója ünnepségeinek előké­születeiről. A jelenlegi nemzetközi helyzet megvitatása során Gustáv Husák és Wojciech Jaruzelski hangsúlyozta, hogy mindkét állam a Szovjetunió­val és a szocialista közösség többi országával szilárd szövetségben folytatja a harcot a béke megőrzésé­ért és az atomháború veszélyének elhárításáért. Rámutattak arra, hogy az Egye­sült Államoknak és NATO-szövetsé- geseinek a katonai-hadászati fölény megszerzésére irányuló militarista irányvonala, a közepes hatótávolsá­gú rakéták folytatódó nyugat-euró­pai telepítése, a lázas fegyverkezés fokozása és a világűrre való kiter­jesztésére tett kísérlet következté­ben a nemzetközi helyzet továbbra is bonyolult és veszélyes. A jelenkor legfontosabb feladatá­nak a nukleáris konfrontáció veszé­lyének elhárítását minősítették, és hangsúlyozták, hogy a fegyverke­zés, elsősorban az atomfegyverke­zés korlátozásának útját azok a je­lentős békekezdeményezések mu­tatják, amelyeket a Varsói Szerző­dés Politikai Tanácskozó Testületé­nek 1983 januári prágai ülése, az 1983 júniusi moszkvai közös nyilat­kozat, a KGST-tagországok 1984 jú­niusában tartott gazdasági csúcsta­lálkozója tett, s amelyeket a Szovjet­unió és a szocialista országok to­vábbi javaslatai jelentenek. A két ország vezetői rámutattak arra, hogy az enyhülés és a sokolda­lú nemzetközi együttműködés politi­kája már sokszor bebizonyította életképességét és hasznosságát. Ehhez komoly és őszinte tárgyalá­sok útján kell visszatérni. Örömmel fogadták a Szovjetuniónak és az Egyesült Államoknak azt a megálla­podását, hogy tárgyalásokat tarta­nak az atom- és az űrfegyverekkel kapcsolatos kérdések egész komp­lexumáról. A két ország vezetői elítélték a re­vansista erők növekvő aktivitását és a revansizmus megerősödését az NSZK-ban, ami negatívan hat az eu­rópai politikai légkörre. Hangsúlyoz­ták, hogy a jaltai és a potsdami egyezményben és más nemzetközi jogi dokumentumokban rögzített bé­kés kapcsolatok alapjainak aláásá­sára tett kísérletek, valamint a foko­zódó militarizálás szöges ellentét­ben állnak az enyhülés és a nemzet­közi egyetértés politikájával. Mindkét vezető nyomatékosan elutasította az Egyesült Államok és egyes más NATO-tagországok diszkriminációs intézkedéseken ala­puló politikáját, a Lengyelország és más szocialista országok belügyei­be való beavatkozásra tett erősödő kísérleteket. Gustáv Husák és Wojciech Jaru­zelski támogatásáról biztosította az ázsiai, az afrikai és a latin-amerikai népek igazságos harcát független­ségük, szabadságuk és a haladás megszilárdításáért, az imperializ­mus és a fajüldözés ellen, a meglevő feszültségi gócok megszünteté­séért. Gustáv Husák és Wojciech Jaru­zelski baráti munkatanácskozása szívélyes, elvtársi légkörben, az egység és a teljes kölcsönös megér­tés szellemében zajlott le. Hozzájá­rult a CSKP és a LEMP, Csehszlová­kia és Lengyelország, valamint a két nép testvéri együttműködésének el­mélyítéséhez. Wojciech Jaruzelski, a LEMP Köz­ponti Bizottságának első titkára, a Lengyel Népköztársaság minisz­tertanácsának elnöke Gustáv Husá- kot, a CSKP KB főtitkárát, a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság el­nökét és Ľubomír Štrougal szövet­ségi miniszterelnököt baráti látoga­tásra hívta meg Lengyelországba. A meghívást köszönettel elfogadták. ÚJ SZÉ 2 1984. XII. 14.

Next

/
Oldalképek
Tartalom