Új Szó, 1984. november (37. évfolyam, 259-284. szám)

1984-11-26 / 280. szám, hétfő

Történelmi események ( II I ' Bl ' ■ dASy kromkaja 1944. november 26. - december 2. • november 26 - a 4. ukrán front csapatai felszabadítot­ták Michalovcét és Humen- nét. Michalovce lett a felsza­badított terület ideiglenes politikai központja. A város­ban megalakult a helyi, járá­si és területi pártbizottság, itt jelent meg Košice felszaba­dításáig a Pravda, a párt sajtószerve- Munkácson megtartották Kárpát-Ukrajna nemzeti bi­zottságainak első kongresz- szusát, amelyen 663 küldött vett részt. Nyilatkozatot fo­gadtak el Kárpát-Ukrajná szovjet Ukrajnához való csatlakozásáról és megvá­lasztották a nemzeti taná­csot, mint az ország legfel­sőbb államhatalmi szervét. (A csehszlovák és szovjet kormány megállapodását a Kárpáton túli területeknek a Szovjetunióhoz való csa­tolásáról hivatalosan 1945. 6. 29-én írták alá) • november 27 - a 4. ukrán front csapatai több mint hat­van szlovákiai községet szabadítottak fel • november 28 - a 2. ukrán front csapatai Nyíregyháza mellett átlépték a Tiszát- a csehszlovák és szovjet "tjyységek felszabadították Stropkovot és Svidníket • november 29 - a harmadik ukrán front csapatai felsza­badították Pécset- Albánia nemzeti felszaba­dító hadserege befejezte az ország felszabadítását- az amerikai légierő elő­ször bombázta éjjel Tokiót • november 30 - a 4. ukrán front csapatai, amelyek elér­ték az Ondava folyó keleti partját, ideiglenesen véde­lembe vonultak- a második ukrán front csa­patai felszabadították Egert- de Gaule tábornok és Bi- dault külügyminiszter tárgya­lásokra Moszkvába érkezett • december 1 - a 4. ukrán front csapatai átlépték az Ondavát, felszabadították Trebišovot és több kelet­szlovákiai községet- a 3. ukrán front csapatai a Balaton és a Duna közti területről támadást indítottak észak-nyugati irányba • december 2 - a 3. ukrán front csapatai felszabadítot­ták Szekszárdot, Bonyhádot és Dombóvári- a 4. ukrán front csapatai felszabadították Sečovcét és más kelet-szlovákiai köz­ségeket -tm­A Csehszlovák Államvasutak Veselí nad Lužnicí-i mozdonycsarnokának dolgozói külön csoportot alakítottak hengerfejek felújítására. Eltértek eredeti szándékuktól, hogy a fejeket nikkel-vas elektróddal hegesztik, ésúj anyagot kezdtek alkalmazni: így a hegesztett rész tulajdonságai azono­sak a hengerfej anyagáéival. A képen balról: Karéi Mráz művezető, Karéi Hybš, Jan Doležal, Zdenék Nouza és František Jiráček műhelyvezető javítási problémákról tanácskozik (Jaroslav Sýbek felvétele - ČTK) 40 éve szabad Bodrogköz központja Jubileumi számvetés Az évszázadok óta romjaiban pihenő helmeci Csonkavár mellől messzire, napos időben a cseh­szlovák-szovjet országhatáron túlra, Csop és Uzsgorod városokig is ellátni. A várrom tövéből jól látható az az út, melyen 1944 novemberében, a felszabadító szovjet egységek egyre közelebb kerültek Királyhelmec (Kráľovský Chlmec) városához, kiűzték on­nan az ellenséget s átadták a ha­talmat a nép képviselőinek. Innen jól belátni a vidéket és kitűnően érzékelni lehet, mennyire megváltozott a kép az elmúlt négy évtized alatt. Bal kéz felől a ha­zánk egyik legjelentősebb energiatem]elő.Í4özpcM^áva^fe]To-r xföVTíföni (Vojany) Hőerőmű ké­- Szülővárosom jubileuma al­kalmából megkülönböztetett tisz­telettel és hálával gondolunk a szovjet nép fiaira, akik 40 évvel ezelőtt felszabadították országun­kat, városunkat, akik önzetlenül segítettek a háború borzalmainak feledtetésében, az új, szocialista társadalmunk építésében - kezdte a beszélgetést Pándy Péter. - Vá­rosunk fejlődésének kézzelfogha­tó eredményei is azt bizonyítják, hogy folyamatosan beérik a dolgo­zó nép boldogabb, gazdagabb életének megteremtéséért négy évtizeddel ezelőtt megkezdett, s azóta a pártunk vezetésével folytatott céltudatos építőmunka gyümölcse. Városunkban is sike­rül tervszerűen megvalósítanunk a Nemzeti Front választási prog­ramjában célul tűzött feladatokat. Ha az ember körülnéz a város­ban, valóban észreveheti a felsza­badulás óta eltelt időszakban vég­bement kedvező változásokat. Széles aszfaltozott utak váltották fel a bővülő, gyorsuló forgalomnak nem megfelelő keskeny utakat. A régi, korszerűtlen házak helyén új lakónegyedek épülnek. A ko­rábbinál sokkal több a foglalkozta­tott nők száma. A lakosság zöme a közeli átrakóállomáson, az 1949-ben létesített gép- és traktorállomáson, az 1951 óta mű­ködő, közelmúltban korszerűsített tejfeldolgozó üzemben, a kenyér­gyárban, a járási ipari vállalatnál, a szolgáltatásokban, a Jednota fo­gyasztási szövetkezet 32 üzleté­ben, az 1976-ban átadott korszerű áruházban, a kórházban, a bútor­gyárban, a Krompachy-i Villamos­Van miről beszámolniuk A városi nemzeti bizottság közelmúltban átadott új székháza (Molnár János felvételei) sági Művek konszern vállalat hel­meci üzemében dolgozik. A lebontott viskók helyén, az egyik új lakótömb mellett új gyógy­szertár üzemel. Az új lakónegye­dekben vásárlóközpontokat létesí­tenek. Felépült a Terebesi Járási Építőipari Vállalat helmeci üzemé­nek új irodaháza, átadták rendel­tetésének - az SZNF 40. évfordu­lója tiszteletére, jóval határidő előtt - a városi nemzeti bizottság Z- akcióban felépített impozáns új székházát és megnyílt az OTEX új ruhaüzlete is. A beavatatlan szemlélő is lát­hatja mindezt a városban, viszont azt már kevésbé tudja, mennyi munka, igyekezet, szervezés van a felsorolt eredmények mögött. Erről hallgassuk meg Királyhel­mec fiatal városvezetőjének véle­ményét.- Minden településnek, város­nak és községnek megvannak a sajátos problémái, gondjai is. Nincs ez másképpen Királyhelmec esetében sem. A csaknem hét­ezer lelket számláló városunkban különösen 1970 óta nagyarányú a fejlődés, ami természetszerűen növeli a gondokat is. Sok gonddal jár például a lakáskérdés rendezé­se. Az elmúlt években nem sike­rült megvalósítanunk az állami la­kások építésének tervét. Jelenleg több mint kétszázötven lakás­igényló vár állami lakásra. A szö­vetkezeti lakásépítés terén jelen­tősebb előrelépést értünk el. Jelen­leg a legnagyobb problémát a csa­tornahálózat, illetve az északi vá­rosrész csatornarendszerének megoldása okozza. Igaz, a fel­sőbb szervek döntése értelmében 27 millió korona ráfordítással épül a víztisztító állomás, de sajnos nem készül el határidőre. Annak ellenére sem, hogy városunk poli­tikai és állami szervei rendszere­sen figyelemmel kísérik az építke­zés menetét, s behatóan foglal­koznak a kérdéssel. Hasonló problémák mutatkoznak a gimná­zium építésénél is, ahol kedvező változásokat várunk, mert ebben az ügyben a kerületi és járási állami szervek vezetői személye­sen segítenek nekünk abban, hogy az építkezés 1985 szeptem­ber elsejére befejeződhessen.- Milyen építkezések vannak még folyamatban, illetve mi szere­pel a városfejlesztési tervben?- Az említetteken kívül befeje­zés előtt áll az új energetikai üzem szerelőcsarnokának és száz la­kásnak az építése, megkezdjük a posta új épületének, továbbá egy napközi otthon, a szolgáltató­ház és a gázvezeték építését. A televízióadás jobb vételét bizto­sítja majd egy erősítő állomás, megkezdjük egy 650 lakásegy­ségből álló lakótelep építését. Sor kerül a Lenin utca felújítására. Be­fejezzük a művészeti népiskola ta­tarozását, szanáljuk a túzoltószer- tárt, új klubot nyitunk a nyugdíja­sok részére stb. Meggyőződé­sünk, hogy városunk a jövőben is tervszerűen tovább fejlődik. KULIK GELLÉRT A Kassa (Ko- šice)-vidéki já­rásból huszon­három küldött vesz részt az egységes föld­művesszövetke­zetek X. orszá- __ go s kongresszu- PRÁGA 19S4 sán. Vannak kö­zöttük elnökök - így a kenyheci (Hraničná pri Hornáde) Tóth Imre, a csécsi (Cečejovce) Csáji István, az újbódvai (Nová Bodva) Köteles János, a perényi (Perín-Chym) Kendy Ferenc, a čaňai Juraj Bo- koč, a Sady pri Košiciach-i Franti­šek Eged, a kráľovcei Garay Lász­ló és mások -, alelnökök - például Tóth Ernő, a Buzitai (Buzica) Efsz- ből, fejőnők - a ruskovi Mária Kaduková továbbá agronómu- sok, traktorosok, bérelszámolók, s vannak fiatalok, valamint időseb­bek, szlovák és magyar nemzeti­ségűek. Ahány név, annyi elismert szakember és szinte annyi jól gaz­dálkodó egységes földmüvesszö- vetkezet. Tóth Imre 1950-től meg­szakítás nélkül áll a legjobbak me­zőnyében levő Hernád menti efsz élén. Csáji István, František Eged és Köteles János Munka Érdem­renddel kitüntetett mezőgazdá­szok, s üzemeik szintén szép eredményeket érnek el. A perényi, valamint a čaňai üzemek növény- termesztésben és állattenyésztés­ben egyaránt kiválóak. Mária Ka­duková évek óta példás állatgon­dozó. így sorolhatnánk a többit is. A fiataloknál az érdemek helyett elsősorban a tenniakarásukat, az igyekezetüket emelhetnénk ki. E kis csoport az említett jelen­tős tanácskozáson tizennyolc egy­séges földművesszövetkezetet és több mint nyolcezer mezőgazda- sági dolgozót képvisel, s termé­szetesen egy járást. Azt a járást, amelyik a mezőgazdasági terme­lésben számos üzemhez hason­lóan Kelet-Szlovákiában az élen­járók közé tartozik, s ahol harmincöt évvel ezelőtt a kenyhe­ci, a szinai (Seňa), a csécsi, a ko- máróci (Komarovce), a perényi, a jánoki (Janik), valamint a somodi (Drienovec) kis- és középparasz­tok voltak a szocialista mezőgaz­daság üttörői. A gazdasági eredmények azt igazolják, hogy a Hernád mentén, a szepsi síkságon, valamint a. Torysa és az Olšava völgyében jó úton halad a mezőgazdaság, s hogy a Kassa-vidéki járás nem­csak a termőföld terjedelmének tekintetében második a kerület já­rásainak sorrendjében, hanem több esetben a termelésben is. Sőt, néhány termelési, illetve gaz­daságossági mutatóban listaveze­tő! Itt van például a bruttó termelés értéke. Ebben már évek óta a kas­saiaké az első hely. Évi teljesítmé­nyük értéke az utóbbi időben 1,1-1,2 milliárd korona körül mo­zog. Nem állnak rosszul a járás egységes földművesszövetkezetei az egy hektár mezőgazdasági te­rületre eső termelésben sem. Megelőzik a michalovceieket és ményei figyelmeztetnek a környék ipari fejlettségére. Ellenkező irányból kirajzolódik a csernői (Čierna nad Tisou) átrakóállomás körvonala, amely immár 38 esz­tendeje igen fontos népgazdasági Pándy Péter szerepet tölt be a csehszlovák és szovjet nép baráti, kölcsönösen előnyös, sokrétű együttműködé­sében. A környező községek is „kitá­gultak“, a mezsgyékkel sűrűn tar­kított mezők helyén hatalmas par­cellák jelzik a szocialista mező- gazdaság jelenlétét. Bodrogköz gazdag munkás- mozgalmi múltú központjának, Ki­rályhelmec városának arculata is megváltozott. Most, felszabadulásának 40. évfordulója alkalmából jubileumi számvetést készítettünk a város- fejlesztés eredményeiről Pándy Péterrel, a Királyhelmeci Városi Nemzeti Bizottság fiatal elnökével. a tőketerebesieket is. Tavalyi átla­guk 13 344 korona volt - alig 600 koronával gyengébb a szlovákiai átlagnál. Hogy ebben a mutatóban a járás kerületi első, az elsősorban a Csécsi Efsz-nek (tavalyi átlaga 19 411 korona), a Čaňai Efsz-nek (19 021 korona), a Perényi Efsz- nek (17 309 korona), az Újbódvai Efsz-nek (17 016 korona), és a Kenyheci Efsz-nek (14 432 ko­rona) az érdeme, ám ugyanakkor részben azoké is, amelyek a múlt­ban gyengébb teljesítményt nyúj­tottak, de közben feljavultak. Kö­zülük például tavaly a Novačanyi Efsz-nek közel 100 százalékkal, a Nižný Klatov-i Efsz-nek 70 szá­zalékkal, a Kecerovcei Efsz-nek 46 százalékkal, a Ruskovi Efsz- nek 37 százalékkal volt nagyobb az egy hektárra eső termelése, mint 1979-ben. Jó a Kassa-vidéki járás a tejter­melésben is. Egyedüli járás Kelet- Szlovákiában, ahol az egy tehénre eső évi fejési átlag már néhány esztendeje 3 ezer literen felüli. Tavaly közel 3200 liter volt - a leg­magasabb a kerületben. Szemes kukoricából- és a ga­bonából mostanában szintén a Kassa-vidéki járás áll az élen. 1980-ban 112 700 tonnát termelt (a michalovcei járás 88 ezer ton­nát, a tőketerebesi 93 ezret), egy évvel később 122 500 tonnát ter­melt, 1982-ben 140 ezer tonnát, tavaly pedig 139 600 tonnát (Mi­chalovce 111 ezer tonnát, Tőkete- rebes 130 ezret). Az idei aratás­ban a hektárhozamot tekintve a tőketerebesi járás mögött a má­sodik helyen végzett. Átlagos hek­tárhozama 4,28 tonna volt. Felte­hetően a szemes kukorica termé­se sem lesz rossz. Hogy az utóbbi néhány évtized­ben a járás mezőgazdasága na­gyot lépett előre, s hogy ilyen tekintetben most is lendületben van, az elsősorban a földalap jobb kihasználásának, az anyagi-mű- szaki feltételek óriási fejlődésének és a szaktudás jobb kihasználásá­nak köszönhető. Persze, ugyan­akkor további számos tényező is hozzájárult a gazdálkodás színvo­nalának emeléséhez. Ezek közé tartozik a kis gazdaságok egyesü­lése. 1960-ban a járásban 104 egységes földművesszövetkezet létezett, ma viszont csak 17 van. Az összevonással 621 hektárról 3439 hektárra növekedett az egy üzemre eső földterület. Aránylag folyamatos a termelés fiatalítása, ia műszaki fejlesztés s a munkakö- |rülmények javítása is. Ma minden üzemnek van üzemi konyhája, (háromnak saját egészségügyi in­tézete, az elmúlt öt esztendőben 11 efsz nyitott üzemi óvodát, s az efsz-ek jelentősen segítik a falu­fejlesztést, bekapcsolódnak a vá­lasztási program teljesítésébe is. Az utóbbi három évben 98 üzemi lakást építettek saját dolgozóiknak és 251 dolgozójuknak segítettek a családi ház építésében. Tehát a Kassa-vidéki járás kül­dötteinek van miről beszámolniuk ezen a tanácskozáson. GAZDAG JÓZSEF

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom