Új Szó, 1984. november (37. évfolyam, 259-284. szám)
1984-11-26 / 280. szám, hétfő
H A Moszkvai Iparművészeti Főiskolára minden évben 250 hallgatót vesznek fel. De a pályázók száma tizszer akkora. A felvételi vizsga azonban szigorú - itt nemcsak általános műveltség, '-“-^Qvjetunióban kötelező középiskolaszrmj^aJí^egte^fr-raTTw^— retanyag szükséges.Hianem a jövendő hallgatónak tehetségesnek is kell lennie. Ez az iskola jövőre 160 éves lesz. Alapitója: Szergej Sztroga- nov, az ismert orosz közéleti személyiség volt. Ebből az iskolából több mint másfél évszázad óta olyan mesterek kerülnek az iparmikroszkópokat, vagy bútorokat gyártanak.- De ki juthat be erre a főiskolára? Mondjuk például, én elvégeztem a középiskolát, tűrhetően rajzolok, és önöknél szeretnék tanulni. Felvesznek?- „Tűrhetően“ rajzol? Először legalább tiz otthoni rajzát kell megmutatnia. A bizottság pedig eldönti, hogy van-e értelme annak az ön számára, hogy letegye a felvételi vizsgákat. De ilyesmi is előfordul nálunk: a bizottság rajzból vagy festészetből felvételi vizsgára bocsát egy érettségizett fiatalt, az illető modellt kap, és rajzolni meg festeni kezd. Azután érdeklődik, hogyan dolgoznak mások? És végül önként eláll a vizsgától, mivel rájön, hogy felvételi igénye teljesen alaptalan. Hiszen :ánk főként rendkívül képzett fiataloin<erDTnpW^-Az_i'ii haHgatók felerésze művészeti középísT végzett. De közülük még azok sem jutnak be hozzánk mind, akik kitűnő eredménnyel végezték el a középiskolát. Nekünk garancia kell arra, hogy ha az illető öt évig tanul a nappali tagozaton vagy hat évig az esti tagozaton, akkor kivásan telik el az ön számára. Az oktatók (mellesleg szólva, 80 százalékuk: a mi végzett növendékünk) az ön „személyes“ tanárai lesznek. Mire gondolok itt? A szovjet főiskolán, ugyebár, átlagosan tizenegy hallgatóra jut egy tanár. Nálunk pedig minden 10-11 főnyi csoportnak két oktatója van. Úgyhogy az ön tehetségét úgy csiszolják nálunk, akár a gyémántot.- És ösztöndíjat kapok majd?- Természetesen. Ha pedig úgy tanul, hogy nem lesznek hármasai - akkor felemelt összegű ösztöndíjban részesül. Abban az esetben pedig, ha különleges tehetségről tesz tanúságot - „személyi“ ösztöndíjat garantálunk. Például, Ko- nyenkov- vagy Vucsetics-ösztön- díjat - ezt híres szovjet szobrászokról nevezték el. Azonkívül az is lehetséges, hogy keresethez jusson. Egyes vállalatok, kolho- zoK7~~-3T®vhozQk__szerződéseket kötnek főiskolánkkal v3Tarnityen munka elvégzésére, például egy klubhelyiség belsejének művészi megtervezésére. Ezt a hallgatók végzik, a mesterek irányításával. Ez pótlólagos kereset és jó gyakorlat számukra. A nálunk folyó Csak tehetségeseknek Ahol a szovjet formatervezők és iparművészek tanulnak ba, akik jól ismerik a szépség titkait. Jelenleg pedig olyan kiváló képzettségű, hivatásos szakemberek, akik a monumentális-díszítő festészet és a szobrászat, a kerámia és az üvegtechnika, az ipari grafika és a csomagolás, a művészi fém- és fatárgyak készítése terén tevékenykednek, ipari berendezések, közlekedési eszközök és kultúrcikkek formatervezői, enteriőr-bútor- és bútorszövet-tervezők. A főiskolát elvégző szakemberek vállalatoknál, tervezőirodákban, tervező- és iparművészeti vállalatoknál dolgoznak, a Szovjetunió valamennyi köztársaságában.- Elegendő hallgatót képeznek ki önök az ország igényeinek kielégítésére? - ezt a kérdést teszem fel Anatolij Sevcsenkónak, a főiskola rektorhelyettesének.- Nem - feleli a rektorhelyettes. - Még mindig nem tudjuk kielégíteni a sok szakma, sót akár csak a formatervezés terén mutatkozó óriási igényeket. Hiszen manapság mindenütt szükség van formatervezőkre: ott, ahol dömpereket és órákat, ahol szerszámgépeket és töltőtollakat, és ahol elektronló szakember lesz belőle. Igazi művész. ( Igaz ugyan, olyan tagozat is van nálunk, ahol a tanulmányi idő csupán két év. Itt iparművész-mestereket képzünk. Aki ezt elvégzi, az vésnök, ötvös, műbútorasztalos, bútor- vagy freskó-restauráló mester lesz.- A restaurátor manapság, amennyire én tudom, a leginkább „hiánycikknek“ számító szakma?- így igaz. Éppen ezért kezdtük meg nemrég a felsőfokú végzettségű festmény-restaurátorok képzését. Ma nagy szükség van az olyan, legmagasabb kategóriájú hivatásos szakemberekre, akik alapos tudományos képzettséggel rendelkeznek. A kémia, a röntgentechnika és a művészettörténet területén egyaránt. Ehhez hozzá kell tenni még a régi mesterek titkainak ismeretét és az alapos gyakorlatot is.- Szemléltető példa kedvéért megint saját személyemhez fordulok. Tegyük fel, én mégis az önök hallgatója lettem...- Ha csak nem rendkívül lusta, akkor garantáljuk: az ötéves tanulmányi idő érdekesen és hasznoA HATÉVES ZENESZERZŐ Phenjanban, a KNDK fővárosában rendszeresen megrendezik a gyermekek művészeti seregszemléjét. A zenei kategóriában az idén a phenjani I. számú óvoda iskolaelókészitős növendéke; a hatéves Kuk In Hűi lett az első. Elsöprő sikert aratott. A zsűriben helyet foglaló szakértők, elismert muzsikusok és komponisták szerint a kislány rendkívüli zenei tehetség/ Kuk In Hűi a beszéddel együtt tanult meg énekelni. Muzikalitása és kiváló emlékezőtehetsége révén szinte azonnal elsajátította a hallott dallamokat. A lányka négyévesen került óvodába. Kim Szum II, az óvónője - felismerve képességeit - játékos módon igyekezett továbbfejleszteni zenei érzékét. Az apróság abszolút hallása, technikai ügyessége lehetővé tette a gyors fejlődést. Két év alatt a kislány annyit haladt, hogy ma már akár zenei középiskolásként is megállná a helyét. A csodagyerek jól játszik zongorán, tangóharmonikán és szájharmonikán. Ami legalább ilyen érdekes, zeneszerzőként is ígéretes tehetséget árult el. Az utóbbi időben több gyerekdalt komponált. Amikor megkérdezik Hu In Hu- intól: mi szeretne lenni, habozás nélkül válaszolja: zeneszerző vagy karmester. B Friss szemléletmód A BOLGÁR DOKUMENTUMFILMEKRŐL A dokumentumfilmgyártás a hatvanas években bontakozott ki Bulgáriában. Az úttörők számos eljárással kísérleteztek, s igen ötletes, újszerű filmeket forgattak. Nevena Tocseva az akkoriban világszerte divatos módszerrel, a rejtett kamerával dolgozott, Julij Sztojanov pedig archív anyagokba öntött életet. Eduard Zahariev és Nikola Kovacsev külföldön is nevet szerzett érdekes dokumentumfilmjeivel. A hetvenes években a prágai, lódzi, budapesti főiskolán végzett fiatalok jelentkeztek friss szemléletmóddal, s mint a bolgár új hullám képviselői, forradalmasították a filmgyártást. 1979-ben a Szófiai Színművészeti Főiskolán is megalapították a filmtanszakot, s azóta egyre növekszik a tehetséges, hazai képzésű filmszakemberek száma. Jelenleg öt állami filmstúdió fogla- koztatja a főiskola diplomásait. Valamennyi stúdióban készítenek dokumentumfilmeket, de a fő gyártó a Vreme. Itt évente 50 alkotást forgatnak, s ezek nagyobb része dokumentumfilm. Többnyire ebben a stúdióban készítik diplomamunkájukat a jövendő filmesek. Az új dokumentumfilmesek közül kiemelkedik Georgi Balabanov, Rajna Tomova, Peter Popsz- latev és Pancso Cankov. Műveik- kal az oberhauseni és a krakkói dokumentumfilm-szemlén nyertek értékes díjakat. b tanítás sajátságos vonzóereje egyébként az, hogy sok tantárgy oktatása közvetlen gyakorlati eredménnyel jár. Az idén például a diplomamunkáknak majdnem 70 százalékát ajánlottuk kivitelezésre, A hallgatók számára kötelező az, hogy részt vegyenek a művészeti szemléken. Nálunk minden félévben valamennyi hallgató plakátokat rajzol. És minden alkalommal kiállítást rendezünk. A legjobb műveket nemzetközi versenyekre küldjük. Érmeket és okleveleket kapunk. A Plakát Kiadó gyakran nagy példányszámban jelenteti meg hallgatóink munkáit.- Volt növendékeik a plakátkészítésen kívül még milyen területeken tesznek tanúságot tehetségükről?-Emlékezzen csak az 1980. évi moszkvai olimpiára. A képzőművészettel összefüggő, legfontosabb kivitelezési munkálatok nagy részét a mi hallgatóink és végzett növendékeink végezték. Nézzük akár a moszkvai olimpiai játékok jelvényét: ezt Vjacseszlav Spak, a mi tanítványunk tervezte. A Luzsnyiki stadionban fellobbanó olimpiai láng számára a serleg formájú speciális edény - Arkagyij Arszenyjev, a mi volt növendékünk terve alapján készült. Az olimpiai falu részére tervezett firenzei mozaik-pannóért Vlagyimir Zamkov, a „mi“ művészünk megkapta a Szovjetunió Állami-diját. Hát az olimpiai falu bútorai! Hiszen nemzetközi pályázatot hirdettek, s ebben olyan híres mesterek is részt vettek, mint a finnek, s a bútorok mégis a mi terveink alapján készültek. Úgyhogy főiskolánk tekintélye igen nagy. Gyakran előfordul, hogy egyes érettségizett fiatalok kétszer, háromszor, sőt ötször is megpróbálnak bekerülni hozzánk. Mi csak „Sztroganov- ká“-n akarunk tanulni!- Külföldi hallgatók is vannak önöknél?-Igen. Minden évben 10-20 fiatalt veszünk fel más országokból. Jelenleg valamennyi évfolyamon mintegy 50 külföldi tanul. Főként lengyelek, magyarok, bolgárok és svédek. NYIKOLAJ NYEJCS (APN) Egy színház - három műfaj BESZÉLGETÉS BOR JÓZSEFFEL, A GYŐRI KISFALUDY SZÍNHÁZ IGAZGATÓJÁVAL Több mint egy évtizede barátság fűzi egymáshoz a komáromi (Komárno) Magyar Területi Színházat és a győri Kisfaludy Színházat. Ezt a tényt figyelembevéve beszélgettünk Bor Józseffel, a győri színház igazgatójával, aki hivatalos látogatása során részt vett a MATESZ Thália Színpadának legutóbbi bemutatóján, amelyet Illés István, a Kisfaludy Színház főrendezője rendezett.- Köztudott, hogy a magyarországi színházi struktúrában a győri színházat a nagyobbak között tartják számon. Milyen a belső tagolódása, hiszen egymás mellett dolgozik a prózai, a zenei társulat és a balett?- Mint említette is, három tagozat képezi színházunk társi'latát, ezen belül a balett részleges önállósággal dolgozik. A balett évente két bemutatót és negyven előadást tart Győrött, ezenkívül huszon- et-harrmnc alkalommal vendégszerepei külföldön vagy Magyar- ország más helyein. A zenés tagozat valójában három zenés műfaj - az opera, az operett és a musical - művelője, így mindháromban évente egy-egy bemutatót tart. Természetesen ehhez szorosan kapcsolódik a prózai együttes, hiszen több színészünk zenés darabokban is játszik. A prózai társulat sem csupán egyetlen helyszínen szerepel, ami egyben azt is jelenti, hogy ezen belül három szemlélet, színházi eszmény egyeztetésén fáradozunk. A színházunk székhelyeként ismert modern épületben három-négy bemutatót tart a prózai társulat, amelyben elsősorban pozitív értelemben vett népszínházi produkciók létrehozására törekszünk. Ezenkívül évadonként három kamaraszínházi és két-három stúdiószínházi bemutatót is tartunk a város más helyszínein. A balettet leszámítva összesen 310-320 előadást.- Milyen a közönségük rétegződése, tagolódása?- Közönségünk leginkább a balett és a zenés tagozat előadásai iránt érdeklődik. A balett nincs bérletezve, s az operett előadásokra egyetlen bérletünk van. A stúdiószínházunkat kivéve minden előadásunk bérletes, elsősorban egyéni bérlőink vannak, mivel nem tartjuk jónak, hogy az üzemek, a szövetkezetek megvásárolják a jegyeket, s a nézőtér mégis üresen marad. Egy produkcióra átlagosan huszonhat bérletes előadást tudunk eladni, amiben már számontartjuk a soproni és a mosonmagyaróvári előadásainkat is. Színházunkba sokan járnak Dél-Szlovákiából is, elsősorban a balett és az operett vonzza innen a nézőket. Minden második előadásunkra érkezik egy-egy autóbusz, s örvendetes tény, hogy már prózai előadásaink iránt is érdeklődnek.- Az idei évadban nemcsak nézőjük, de rendezőjük is volt Szlovákiából. ..- Igen, Alekszandr Gelman szovjet író Magasfeszültség című színművét stúdiószínházunkban Gágyor Péter rendezte. Ó a Slov- koncert művészeti ügynökség közvetítésével került a kecskeméti Katona József Színházba, ahonnan vendégrendezésre hívtuk. A kritikák, a szakmai visszhang alapján döntöttünk így, és a sikeres bemutatkozás után elmondhatjuk, hogy munkáját nagy szakmai érdeklődés kísérte, a próbák hangulata is kitűnő volt. A munka- módszere olyan, amit mi magunk is szeretnénk általánossá tenni színházunkban. Eszmeileg és gondolatilag érdekeltté tett színészekkel dolgozott. Ez jellemzi rendkívülien szimpatikus rendezési módszerét, amellyel minden mondatot körbejár: gondolatilag, lélektanilag elemez. A színészek az előadás nagyrészében élik a darabot, amely a teljés gondolati azonosulás következménye. Gágyor Péter Gelman-rendezése míves, tiszta munka, s beleillik abba az elképzelésbe, amit mi vallunk a színházról. Vagyis: az író gondolatainak magját megőrizve, ettől idegen elemeket kizárva lett igazában rendezői színházzá ez az előadás. Sokszor és sokan összetévesztik a rendezői színházat a rátett, a belemagyarázott gondolatokkal, ami szerintünk nem rendezői színház. Gágyor a szöveget bontotta elemeire, s értelmezte azt szuverén módon. A társulat befogadta, munkamódszerét elismerik és bizonyára ő is megszerette a győri színházat, s a két dolog együtt talán hosszabb távú közös munkálkodást is eredményezhet.- Az eddigiekből is kitűnt, hogy eléggé sokrétű igényeket próbálnak kielégíteni, s ugyanakkor a közönség nevelését, a színház társulatának művészi megújulását is fontosnak tartják. Milyen műsor- politika járul mindezekhez a törekvéseikhez?- Mindenekelőtt azt kell tudomásul vennünk, kinek játszunk. A rétegezettség egyben több irányból érkező színházi igényeket is jelent. Legelőször is, a fiatalabb korosztályok számára játszanunk kell a klasszikusokat. Nem muzeális előadásokra gondolunk, hanem korszerű, mai gondolatokat is közvetítő rendezésben bemutatott produkciókra. További célunk, hogy a huszadik századi és a mai magyar drámairodalom darabjait rendszeresen játsszuk. Ebben segítségünkre van Szakonyi Károly, színházunk irodalmi tanácsadója. Az utóbbi tizenöt-húsz év másutt bemutatott magyar drámaterméséből azokat szeretnénk újra elővenni, amelyek igaz értéket képviselnek és repertoár-darabjai le- heznek bármelyik színháznak. Ugyanakkor ősbemutatókra is készülünk, legközelebb Jókai Anna Feladat című regényéből írt játékot mutatjuk be.- Végül szeretném, ha a győri színház világszínházi horizontjáról és a korszerűség fogalmának győri értelmezéséről is szólna.- Városunkban mindenekelőtt a gyökerekből kell hogy sarjadjon valamifajta korszerű színházkultúra. Engedtessék meg, hogy a balettról most ne szóljak, hiszen ott a korszerűség eleve vitathatatlan. Szerintem nem járható út az, amelyen járva a világban feltünedező színházi kísérleteket, neoavant- garde törekvéseket másolják. Természetesen nem mondunk le a közönség ízlésének szüntelen fejlesztéséről, amit több éves, folyamatos művészi alkotómunkával lehet elérni. A korszerűséget tehát nem az utánzásban, az erőltetett eredetieskedésben szeretnénk érvényesíteni. Elsősorban a színház közvetítette gondolatnak kell ezt képviselnie, a maga adekvát, ugyanakkor vitathatatlanul korszerű eszközeivel. DUSZA ISTVÁN A régészek eldorádója Fél évszázaddal ezelőtt kezdték el Vukovar közelében a vucedoli ásatásokat, de a régészek érdeklődése a mai napig sem lanyhult. Vucedol még mindig a régészek eldorádója. Az egykori kutatók egyértelműen bebizonyították, hogy a Duna mentén ősrégi települések maradványait rejti magában a föld mélye. A 600 négyzet- méternyi, háromszög alakú Gra- dac települést például 1938-ban tárták föl. A legújabb ásatásokat dr. Nives Majnaric-Pandzic irányítja, aki mur^katársaival 800 négyzetméteres területen dolgozik. A feltárt kerámialeletek típusai és díszítései alapján megállapította, hogy a vucedoli településeket három szakaszban újították föl. Az időszámításunk előtti 2200-ban már éltek itt emberek. Ezt eddig nem is sejtették a tudósok. Időközben sikerült megállapítani a vucedoli és előde, a kostolaci kultúra közötti összefüggéseket. Eddig mintegy 1000 kerámiamaradványt hoztak felszínre, s már a település körvonalai is kirajzolódnak. Nemrégiben kínai tudósok jártak az ásatásokon, s megjegyezték, hogy az itteni kerámiaedények formája és díszítései hasonlóságot mutatnak az azonos időszakból származó kínai leletekkel. Az ásatások előkészítését a vu- kocari városi múzeum munkatársai végezték. Az 1990-ig tervezett kutatások minden valószínűség szerint választ adnak arra a kérdésre, hogy miért ezen a vidéken bontakozott ki Közép- és Délkelet- Európa népeinek korai kultúrája. (T) ÚJ SZŐ 4 1984. XI. 26.
