Új Szó, 1984. november (37. évfolyam, 259-284. szám)

1984-11-13 / 269. szám, kedd

ÚJ szú 7 1984. XI. 13. A lázas fegyverkezés és az atom veszély ellen (Folytatás az 1. oldalról) Husák köztársasági elnök szemé­lyes üdvözletét. Az államfő és vá­lasztott szerveink nagy figyelem­mel és jóakarattal kísérik figye­lemmel egész munkájukat és kongresszusuk jelenlegi tanács­kozását - mondotta. Harmadik kongresszusuk az a felelős hely, ahol értékelik hoz­zájárulásukat a világbéke építésé­hez és megszilárdításához, olyan tanácskozás, amelyen a múltban végzett és a jövőben végzendő munkájukkal foglalkoznak. Kongresszusuk légköre vitatha­tatlanul ösztönzően hat jövő béke- erőfeszítéseikre. Csehszlovákia népe nemzeti félszabadító harca betetőzése és Csehszlovákia di­cső szovjet hadsereg általi felsza­badítása 40. évfordulójának szinte az előestéjén jöttek össze. 1945 májusában véget ért az emberiség történetének legvére­sebb háborúja. Hat évig tartott, és eseményeinek forgatagába csak­nem 40 országot és Földünk la­kosságának zömét belerántotta. Kirobbanásáért, a emberek tíz­millióinak haláláért és szenvedé­séért a felelősség a nemzetközi imperializmusra és világuralmi vá­gyára hárul. A szovjet nép és a szovjet hadsereg viselte a má­sodik világháború legnagyobb ter­hét. Az egész világ csodálattal, tisztelettel és reménykedéssel te­kintett a szovjet emberek áldoza­tokkal teli és győztes harcára. És mindmáig a világ haladó és be­csületes emberei rendkívül nagyra értékelik a szovjet emberek hő­siességét és önfeláldozását, s há­lával emlékeznek rá. Joggal'vagyunk büszkék arra, hogy a világ többi szabadságsze­rető népével együtt a cseh és a szlovák nemzet is szembefordult a fasizmussal, s így hozzájárult vereségéhez. Nemzeteink és nemzetiségeink legjobb fiai és lá­nyai becsülettel küzdöttek a má­sodik világháború frontjain, a parti­zándandárokban, az illegális szer­vezetekben, elpusztultak a kon­centrációs táborokban és a náci börtönökben. Nemrég emlékez­tünk meg arról a 40 évről, amely a széles néptömegeknek a Szlo­vák Nemzeti Felkelésben való fe­lejthetetlen fegyveres fellépése óta eltelt. Ugyancsak visszaemlé­keztünk a duklai hadműveletre, amelyben nemzeteink szabadsá­ga nevében a szovjet és a cseh­szlovák katonák tízezrei áldozták életüket. Sohasem feledjük az összes társadalmi réteghez és csoporthoz tartozó emberek száz­ezreit, a valódi hazafiakat, akiket vallásukra és világnézetükre való tekintet nélkül egybekapcsolt a szabadság iránti vágy, és akik nem haboztak életüket áldozni eb­ben a harcban. Csehszlovákia né­pe tisztelettel emlékezik a papok és a vallásos társulatok azon tag­jainak, köztük a római katolikus papoknak önfeláldozására, akik vérüket ontották ebben a becsüle­tes harcban. Hogyan becsüli meg népünk a nehezen kivívott szabadságot, az antifasiszta ellenállás számta­lan áldozatának örökségét, vala­mint azt az ösztönző és vezető szerepet, amelyet a fasizmus elle­ni harcban a CSKP betöltött, bizo­nyítja az új, szociális szempontból igazságos szocialista társadalom építésének egész negyven éves időszaka hazánkban. A CSKP Központi Bizottsága, a Csehszlo­vák Nemzeti Front Központi Bi­zottsága és a szövetségi kormány által Csehszlovákia népe nemzeti felszabadító harca betetőzésének és hazánk szovjet hadsereg általi felszabadításának 40. évfordulója alkalmából kiadott felhívás egye­bek között leszögezi: Büszkén ál­lapíthatjuk meg, hogy a felszaba­dulás óta eltelt 40 évben mélyre­ható forradalmi változásokat haj­tottunk végre. Ezek valóra váltják azon harcosok egész nemzedéke­inek régi vágyait, akik a társada­lom igazságos elrendezésére tö­rekedtek Sajnos azonban a jelenlegi nemzetközi helyzet rendkívül sú­lyos és bonyolult. A nemzetközi imperializmus legreakciósabb és legmilitánsabb körei az Amerikai Egyesült Államok hadiipari komp­lexumával az élen - amely befo­lyása alá vonta az amerikai kor­mányzatot - tovább folytatják rendkívül veszélyes és kockáza­tos politikájukat. Arra törekszenek, hogy katonai-hadászati fölényre tegyenek szert, és ebből a pozíci­óból kényszerítsék akaratukat a világra. Ez a politika a szocialis­ta országok ellen, a világ összes haladó és békeszeretó erői ellen irányul. Ez az egész könyörtelen és létfontosságú nemzetközi küzde­lem nyilvánvalóan visszatükröző­dik a nemzetközi társadalmi reali­tás oly bonyolult, érzékeny és je­lentős területén, mint az egyházi és a vallási élet. Egyrészt az imperializmus re­akciós körei hatalmi törekvései politikai, illetve ideológiai eszköze­ként igyekeznek visszaélni az egyházzal és a vallásokkal a szo­cializmus elleni harcban, s rész­ben ez sikerült is. Az Egyesült Államok egyes körei éppen az egyházakat és általában a feleke­zeteket választották ki a szocialis­ta országok olyan erőiként, ame­lyek előmozdítanák a szocializ­mus felbomlását. Igyekeznek ha­zug képet előidézni a szocialista országokban a vallással és az egyházakkal szembeni ellensé­geskedésről és üldözésről, s így a hívők tömegeit szembeállítani a társadalommal. Mindegyikük jól tudja, hogy ezek a támadások szöges ellentétben állnak a való­sággal. Másrészt, világméretekben számos egyház és vallási kör bé­ke melletti nagyszabású elkötele­zettségével találkozhatunk. A nemzetközi imperializmus erőit nagyon aggasztja számos egyház és pap békeelkötelezett­sége, és ezt a legkülönfélébb módszerekkel és nyomással igye­keznek gyengíteni és megzavarni. Természetesen nem közömbös számunkra, melyik oldalán állnak a világméretű küzdelemnek a csehszlovákiai egyházak. Ezért nagyra értékeljük azt, hogy a pa­pok és a hívők döntő többsége a társadalmi haladás és a béke oldalán áll. Értékes az is, hogy a béke és a békés együttélés iránti vágy egyházaink és vallási társulataink számára nem üres frázis, hanem a hívők körében végzett minden­napi munka egyik meghatározó elve. Erről tanúskodik a béke-vi- lágtalálkozó támogatására alakult egyházi és vallási bizottság tevé­kenysége és főként munkájának számos eredménye. Szervezetük ebben a bizottságban is bebizo­nyította, hogy pótolhatatlan külde­tést teljesít. így valósultak és való­sulnak meg mindazon hazafias papok eszméi és hagyományai, akik már több mint 35 éve bonyo­lult egyházi feltételek között meg­Legfontosabb feladatunk a béke megőrzése és a fejlett szocialista társadalom további építése értették, hogy olyan társadalom­ban élnek, amelyben a nép az úr, s amelyben a nép javára és jólété­ért kell dolgozni. Az itthon és külföldön végzett békemunka, elsősorban a keresz­tény békemozgalmak aktivitása önöket, a katolikus papokat tömö­rítő Pacem in terris szervezet tag­jait is nagy megelégedéssel tölti el. Saját egyházuk egyes köreinek támadásai és meg nem értése, a külföldi egyházi emigráció sérté­sei és támadásai ellenére idejé­ben felismerték hazájuk létérdeke­it a nemzetközi helyzetben és munkájuk sajátosságait a szocia­lista állam feltételei között. Ugyancsak elégedettséget és eddigi munkájuk megbecsülését jelenti a római katolikus egyház legfőbb csehországi és szlovákiai püspökségei képviselőinek állás- foglalása. A püspökök és a kápta­lani helynökök bölcsen fölmérték e munka jelentőségét és hasznos­ságát, s hozzájárultak folytatá­sához. Kudarcba fulladt minden olyan kísérlet, hogy megrágalmazzák a Pacem in terrist, s becsületes és érdemes munkáját. Mindenki, aki akar látni, látja: mindennapos papi munkájuk kifejezi, hogyan lehet egybekapcsolni a papi hivatást a béke- és a társadalmi elkötele­zettséggel, s a papság elveinek megvalósítását célzó humánus szereppel. Csak azt tisztelhetik és ismerhetik el az emberek, aki va­lóban szolgál és segít, aki ismeri és megérti a szükségleteket, a nép örömeit és fájdalmait, s aki kész emberi felelősséget vállalni. Elkötelezett jjapi tevékenysé­gükkel így nemcsak megtalálták ezt, hanem konkrét munkájukkal realizálják is az egyház helyét tár­sadalmunkban. Országaink sike­rei csak a becsületes és áldozat­kész munkán alapulnak, amelyhez a hívők és az ateisták egyaránt hozzájárulnak. És ugyancsak egy­formán részesednek a szocializ­mus vívmányaiból. Valódi érde­künk a hivő emberekkel való jó viszony kiépítése, valamint az ál­lam által elismert egyházakhoz és vallási társulatokhoz fűződő kap­csolatok fejlesztése. Ezen érdek gyakorlati megnyilvánulása az al­kotmányban rögzített lelkiismereti szabadság, valamint minden egy­ház és vallási társulat egyenlősé­ge. Ugyancsak az egész történel­mi folyamatból logikusan adódik, hogy az állam megérti a különbö­ző egyházak és vallási társulatok, valamint a papok és a hivók szük­ségleteit. Ennek bizonyítéka a papság anyagi támogatása, va­lamint az egyházak és a vallási társulatok minden jogos szükség­letének fokozatos kielégítése. A kölcsönös kapcsolatok szolid szintet értek el, s adottakká váltak az új feltételek elmélyítésükhöz. Tudatában vagyunk azonban an­nak és nem becsüljük le azt, hogy voltak és vannak kívülről jövő kí­sérletek, egyházpolitikai viszonya­ink megbontására. Itt elsősorban a személyeik, az egyesületük elleni támadásokra gondolok, amelyek rágalmazó kampányok formájá­ban arról akarják meggyőzni a vi­lágot, hogy a katolikus egyház megszüntetésének hordozói Csehszlovákiában, vagy pedig kétségbe vonják hűségüket és odaadásukat a római katolikus egyház iránt. E kampányok céljai nagyon ‘ átlátszóak, s azok, akik irányítják őket, nem is akarják túl­ságosan palástolni ezeket a célo­kat. Ezek a támadások egészében véve megfelelnek a világ legreak­ciósabb erői törekvéseinek. Egyik céljuk az, hogy lehetet­lenné tegyék államunk és a Vati­kán párbeszédét, örülünk annak, hogy a papok döntő többségét ezek a mesterkedések nem vezet­ték félre. Különösen a fiatalabb papnemzedéknek kellene tudato­sítania ezen út komolyságát és érdemes voltát. Azok, akik szem­behelyezkednek szervezetük te­vékenységével, vagy gyalázzák szervezetüket, vegyék tudomásul, hogy ezzel csak a katolikus egy­ház érdekeinek árthatnak. A múlt­ban fontos tanácskozásokra került sor államunk és a Vatikán között. Pozitív eredményeiket jól ismerik. És hogy ezután a tárgyalások megrekedtek, az nem Csehszlo­vákia hibája. A cseh kormány és a szocialista állam minden illetékes szerve ne­vében biztosítom önöket arról, hogy továbbra is teljes mértékben készek vagyunk sokoldalúan tá­mogatni nemes munkájukat, aho­gyan ezt a következő időszakra szóló programunkban megfogal­mazzák. Bohuslav Chňoupek elvtárs expozéja a Szövetségi Gyűlés kamaráinak 14. együttes ülésén (Folytatás az 1. oldalról) lásfoglalásokra ösztönzik. A hábo­rúellenes aktivitásba a legkülönfé ­lébb politikai meggyőződésű em­berek nagy száma kapcsolódik be. A vita ezután további felszólalá­sokkal folytatódott. Ezt követően zárszavában Bohuslav Chňoupek külügyminiszter köszönetét mon­dott külpolitikánk egyértelmű tá­mogatásáért, és azért a figyele­mért, amelyet erre a Szövetségi Gyűlés és képviselői fordítanak. Biztosította a Szövetségi Gyűlést arról, hogy a csehszlovák külügyi szolgálat dolgozói továbbra is® minden erejükkel a CSKP XVI. kongresszusa külpolitikai irányvo­nala megvalósításán fáradoznak. A két kamara ezután egyhangúlag határozatot fogadott el. A Népi Kamarának és a Nem­zetek Kamarájának 14. együttes ülése ma folytatja munkáját. (Folytatás a 3. oldalról) ország népének törvényes képvi­selői foglalják el. Kim Ir Szén elvtárs nemrég tett csehszlovákiai látogatása jelentős ösztönzés a Koreai Népi Demok- raitkus Köztársasággal folytatott együttműködésünk sokoldalú fej­lesztéséhez. Támogatjuk a koreai népnek az ország békés egyesite- sére irányuló erőfeszítéseit, azt a követelését, hogy az amerikai csapatokat feltétel nélkük vonják ki a félsziget déli részéről. Figyelmet fordítunk a Kínai Népköztársasággal fenntartott kapcsolatainkra. Az elmúlt évek­ben fokozatosan bővültek állam­közi kapcsolataink. Külügyminisz­teri szinten tárgyalásokra került sor. A két ország közti kereskede­lem másfélszeresére növekedett. Felújítottuk és bővítettük az érint­kezést a kultúra és a társadalmi szervezetek területén. Arra törek­szünk, hogy kapcsolataink a két ország népének érdekében fejlőd­jenek, s hogy hozzájáruljanak a szocializmus és a haladás pozí­cióinak megszilárdulásához. A kí­nai fél pozitív viszonya a kapcso­latok normalizálására irányuló szovjet javaslatokhoz hasznára válna nemcsak a két országnak, hanem az egész nemzetközi hely­zetnek. Az Albán Népi Szocialista Köz­társaságot illetően továbbra is a kapcsolatok bővítésére, viszo­nyunk normalizálására fogunk tö­rekedni. Bohuslav Chňoupek a továb­biakban hangsúlyozta, hogy kül­politikánk fontos összetevője a gyarmati elnyomás alól felsza­badult, politikai és gazdasági füg­getlenségüket erősítő ázsiai, afri­kai és latin-amerikai országokkal fenntartott kapcsolatok ápolása. Ezen országok között növekszik azok száma, amelyek a szocialista fejlődés útját választották. Ezzel összefüggésben konkrétan szólt a Jemeni Népi Demokratikus Köz­társasággal, az Afgán Demokrati­kus Köztársasággal, Nicaraguá­val, a Szocialista Etiópiával, az Angolai Népi Köztársasággal, a Mozambiki Népi Köztársaság­gal, továbbá a Kongói Népi Köz­társasággal, Benin Népi Köztár­sasággal, Guinea-Bissau Köztár­sasággal, a Madagaszkári De­mokratikus Köztársasággal, a Tanzániai Egyesült Köztársa­sággal és Zimbabwe Köztársa­sággal fenntartott kapcsolata­inkról. Az arab államokkal szemben folytatott politikánkban következe­tesen abból indulunk ki, hogy aktí­van támogatjuk igazságos ügyü­ket, az agresszióval, az imperializ­mus és a cionizmus elleni harcuk során akcióegységük megszilárdí­tására irányuló valamennyi lépé­süket. E politikailag és gazdasági­lag jelentős térséggel fenntartott kapcsolataink jellemző vonása a hagyományos barátság és a köl­csönösen előnyös együttműködés. Elsősorban a Szíriai Arab Köztár­sasággal, az Algériai Demokrati­kus és Népi Köztársasággal, a Lí­biai Arab Népi Szocialista Állam­mal és másokkal. A továbbiakban szólt Indiával fenntartott kapcsolatainkról és ez­zel összefüggésben megállapítot­ta: mély tisztelettel adózunk a tra­gikusan elhunyt Indira Gandhi- Csehszlovákia nagy barátja- életműve előtt, aki egész életét az indiai nép jólétének, a békéért és a nemzetek közötti baráti együttműködésért vívott harcnak szentelte. Csehszlovákia már hagyomá­nyosán jó hírnévnek örvend a la­tin-amerikai országok körében is. Ehhez nemcsak a kontinens szá­mos országával fentartott több mint hat évtizedes diplomáciai kapcsolatok járulnak hozzá, ha­nem az is, hogy a békés, egyenjo­gú és kölcsönösen előnyös együttműködés bővítésének irá­nyításában kölcsönös érdeklődés és készség mutatkozik. Ami a tőkés országokat illeti, a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élése politikájának bevált elveiből indulunk ki. Rendkívüli fontossá­got tulajdonítunk a Finnországgal, Ausztriával, a Ciprusi Köztársa­sággal. Svédországgal, Svájccal, a Görög Köztársasággal, Spanyolországgal, Dániával, Franciaországgal, a Török Köztár­sasággal, Norvégiával, Luxem­burggal, Hollandiával, Portugáliá­val, Kanadával, Japánnal és Ausztráliával fenntartott kapcsola­taink fejlődésének. Az Ausztriával való jelenlegi kapcsolatainkat Bo­huslav Chňoupek sokoldalúaknak és gazdaságilag rendkívül szerte- ágazóaknak jellemezte. Ez a kö­rülmény azonban nyilván szálka bizonyos körök szemében, ame­lyek az ellenünk irányuló mester­ségesen szított gyűlölködő kam­pány szításával igyekeznek meg­zavarni normális szomszédi kap­csolatainkat. Ez csak országaink, Közép-Európa stabilitásának ká­rára volna. Meglep bennünket, hogy a legújabb ilyen kampány­ban szerepet vállal, és azonosítja magát vele Ausztria néhány hiva­talos képviselője is. Hangsúlyozta, hogy az új ame­rikai közepes hatótávolságú nuk­leáris rakéták nyugat-európai rendszerbe állítása nem lehetett káros befolyás nélkül azokra a kapcsolatokra, amelyeket a ra­kétákat befogadó országokkal, te­hát az NSZK-val, Nagy-Britanniá- val, Olaszországgal és az USA- val tartunk fenn. Megnyugtató szinten vannak Japánnal való kapcsolataink. Fej­lesztésükhöz iparilag fejlett álla­maink között megvannak a feltéte­lek. Felélénkültek kapcsolataink Ausztráliával. Linonn Bowen mi­niszterelnök-helyettes nemrég ná­lunk folytatott eredményes tárgya­lásai során a kölcsönös kapcsola­tok fokozásának szándéka kapta a hangsúlyt. Bohuslav Chňoupek Csehszlo­vákia külpolitikai aktivitását ha­zánk diplomáciai kapcsolatairól, a nemzetközi szervezetekben való tagságáról és az általa is aláírt nemzetközi szerződésekről szóló adatokkal egészítette ki. Expozéját így fejezte be: Pozitív eredményeket értünk ef kommunista pártunk céltudatos vezetésének és annak a támoga­tásnak köszönhetően, amelyet külpolitikánknak egész társadal­munk nyújt. Engedjék meg ezért, hogy erről a helyről köszönetemet fejezzem ki a CSKP Központi Bi­zottságának, a Központi Bizottság Elnökségének és személy szerint Gustáv Husák főtitkár elvtársnak, köztársaságunk elnökének az ál­landó, mindennapos gondoskodá­sért. A CSKP XVI. kongresszusa irányvonalának szellemében foly­tatjuk Csehszlovákia nemzetközi pozícióinak erősítését, a Szovjet­unióval, a szocialista közösség or­szágaival, az egész világ haladó és demokratikus erőivel folytatott együttműködésünk megszilárdítá­sát és elmélyítését. Épp ez a politika felel meg teljes mértékben dolgozó népünk érde­keinek, s indul ki szocialista társa­dalmunk humánus lényegéből..

Next

/
Oldalképek
Tartalom