Új Szó, 1984. november (37. évfolyam, 259-284. szám)

1984-11-06 / 263. szám, kedd

ÚJ szú 5 1984. XI. 6. Hétvégek - pihenés nélkül A párt vezető szerepéről az őszi mezei munkák tükrében Ahány ember, annyiféleképp jellemezné az idei őszt. Kivéve a földműveseket, akik kivétel nél­kül vallják Ürge Gábornak, a Zsi­gárdi (zihárec) Egységes Földmü- vesszövetkezet agronómusának nézetét.-A mezőgazdaságban dolgo­zóknak sok nehészéget, rendkívüli feladatokat és megerőltető hete­ket hozott az őszi időszak. Vegyük csak a mi helyzetünket. Más évek­hez viszonyítva lényegesen ké­sőbb, október 2-án kezdtük meg a cukorrépa betakarítását, de to­vábbi egész hétre azonnal le is álltunk, hiszen a szeptemberi ki­lencven milliméter csapadék után < október elején még huszonöt milli­métert kaptunk. Félreértés ne es­sék, nagyon kellett az eső, tény viszont, hogy tovább késleltette az amúgy is nagyon megkésett beta­karítást, szántást és vetést. Részletezte néhány további gondjukat is, amelyek többségével e hetekben szinte kivétel nélkül valamennyi mezőgazdasági üzemben meg kell küzdeni. A sze­mes kukorica aránytalanul sok vizet tartalmaz. Szárítani kell, és még úgy sem győzik, hogy a szántást csak az elen­gedhetetlen karbantartás idején szüneteltetik. Némileg enyhítette a gondokat, hogy több napi hu­szonnégy órás műszakban a terü­let mintegy harmadáról csózúzalé- kot készítettek, s ezt tartósították, így a búza vetésterülete elótt fel­szabadult, s legalább e munkának a végére járhattak.- A nagyobb munkafeladatok közül talán még kiemelném a tö- megtakarmány-alap biztosítását - folytatta az agronómus. - Répa­szelet és kukoricaszár keverékét silózzuk. Nagyon ügyelünk a mi­nőségre és a keveredés arányára. A két összetevőt egy átalakított trágyaszóróval keverjük. Ez így több munkát ad, de megéri a fá­radságot, hiszen a mennyiség mellett a minőség sem mellékes dolog. Az őszi teendők leltára persze még ezzel sem teljes, hiszen ki­maradtak a felsorolásból olyan je­lentős és nem is kevés munkát adó feladatok, mint például a táp­anyag utánpótlás, a mélyszántás, vagy az őszi érésű zöldségfélék betakarítása. Ezek részletezése helyett azonban érdemesebb megállni az agronómus utolsó gondolatánál. Sok a munkájuk, rengeteg a teendő, szombaton és vasárnap is dolgoznak, még csak gondolni sem lehet a hétvégi pihe­nésre, de a minőség ennek ellené­re sem másodrendű kérdés.- Mivel és hogyan ösztönöznek a jó munkára, s ebben milyen szerepe van a pártalapszervezet- nek? - kérdeztem.- A párt irányító, szervező és meggyőző munkája ezúttal is sok­oldalúan érvényesül - felelte az agronómus. - A nagy munkák ide­jén, igy most ősszel is a mezei munkák az elsó számú téma a taggyűléseken. Megvitatjuk, hogy mit s miként lehet a lehető legjobban elvégezni, s arról is döntünk, hogy az adott feladattal kiket bízunk meg. A taggyűlések között a pártbizottság rendszere­sen értékeli a munkák menetét, és a helyzetnek megfelelően intézke­dik. A részlegvezetők közül töb­ben - így jó magam is - tagjai a pártbizottságnak, tehát az ott elfogadott határozatokat közvetle­nül önmagunknak fogalmazzuk meg.- A pártalapszervezet vezető tisztségviselői sokszor közvetlenül az irányító és szervező feladatok­ból is kiveszik részüket- folytatta Antal Pál, a pártalapszervezet alelnöke. - Az elmúlt napokban például három éjszaka teljesítet­tem szolgálatot a szem-csutkake- veréket silózó csoportnál. Jó mun­kaszervezéssel egy-egy éjszakai műszak alatt tíz-tizenkét vagonnyi termést silóztunk le, de ehhez mindenkinek maximális teljesít­ményt kellett nyújtania. Az egyik hajnalon úgy három óra körül el­romlott a daráló. Üzentünk a javí­tókért, de az ott lévők pihenés helyett azonnal hozzáláttak a gép szétszedéséhez. Mire megérkez­tek a javítók, azonnal hozzáláthat­tak a hiba kijavításához, és rövi- debb ideig szünetelt a munka. Az alelnök további példákat is említett, amelyek a párt vezető szerepének sokoldalú érvényesü­lését igazolják.- Gazdaságpolitikai tevékeny­ségünkben semmiről sem feledke­zünk meg, ami a dolgozókkal való kapcsolatot erősíti s amivel ösztö­nözni tudunk a jobb munkára. E hetekben, amikor valóban ren­geteg a munka, a kezdeménye­zésben és a rendkívüli feladatok vállalásában a párttagok elöl jár­nak. A kezdeményezésbe termé­szetesen a pártonkívülieket is igyekszünk széles körben bevon­ni, elsősorban a munkaverseny- nyel. Három kollektívánk veise- nyez a szocialista munkabrigád címért, egy további versenyző kol­lektíva pedig most van alakulóban. Ezen túlmenően az idénymunkák­ra, így most ősszel is, külön mun­kaversenyt hirdetünk. Arra is vi­gyázunk és ügyelünk, hogy a taggyűléseken és más beszél­getéseken, tanácskozásokon fel­vetődött problémák, javaslatok és kérések ne vesszenek feledésbe, dolgozóink minden egyes esetben megfelelő és kielégítő választ kap­janak. Bizonyságul vaskos irattartót vett elő, azokkal az észrevételek­kel és javaslatokkal, amelyek az egységes földművesszövetkeze­tek kongresszusát megelőző vita során merültek fel. Azokat a kér­déseket, javaslatokat és problé­mákat, amelyek megválaszolása és megoldása meghaladja a föld- múvesszövetkezet hatáskörét, a felsőbb intézményekhez és szervezetekhez továbbították.- Legalább két problémát meg­említek, olyanokat, amelyek az őszi mezei munkákkal kapcsolato­sak - nyitotta fel a dossziét. - So­kat vitatkoztunk a naftafogyasz­tásról. Nehéz talajaink vannak, az elmúlt hetekben az átázott földe­ken gyakran csak két vontató tud­ta elhúzni a megrakott pótkocsit. Az üzemanyagkeretbe ilyen felté­telek közepette szinte lehetetlen beleférni, s ez gondokat okoz. A vita során a felvásárlás címére is elhangzottak észrevételek. So­kat beszéltünk például a cukorré­pa átvételéről. Szerintünk kevés, ha csak egy helyről és ráadásul a pótkocsinak arról az oldaláról veszik a mintát, ahová a kiszántó felvonója torkollik. A föld többsége ezen az oldalon marad, míg a répa tovább gurul, s igy a minta nem minden esetben tükrözi hűen a va­lóságot. Véleményünk szerint, gazdaságpolitikai tevékenység keretében az ilyen kérdésekkel is foglalkozni kell - summázta be­szélgetésünk lényegét az alel­nök. EGRI FERENC Nincs miért szégyenkeznie Csótó Ernőt a Bátkai (Batka) Állami Gazdaság szőlőjében talál­tam meg. Munkatársával faoszlo­pokat készített. Szorgalmasan dolgoztak, csak akkor vettek ész­re, amikor rájuk köszöntem. Kí­váncsian néztek rám, nem tudták, mi járatban vagyok. Csótó Ernő törte meg a hallgatást.- Azt hittem, hogy a régi mun­kahelyemről jött. Ugyanis azzal váltunk el, hogy majd szólnak, ha szükség lesz rám... A nyugdíjazá­som utáni hetekben elvégeztem a ház körüli munkákat, aztán már nem volt maradásom, nyugdíjas­ként újra munkába álltam. Jó itt, érzem, hogy az ember továbbra is hasznos tagja a társadalomnak. Kora gyermekkorában meg­szokta a rendszeres munkát, hi­szen tizennégy éves fejjel már marokszedő volt, s amikor tizen­hat éves lett, a részesaratók közé állt. 1944 áugusztusában behívták munkaszolgálatra. így jutott el Né­metországba, ahonnét a háború utolsó napján öt társával megszö­kött, s viszontagságok közepette három hét alatt ért haza.- Ahogy kipihentem magam, új­ra munkába álltam. 1951-ig az erdészetnél dolgoztam, majd a já­rási székhely nagykereskedelmi raktárában vállaltam munkát. Egy tanfolyam elvégzése után a falusi fogyasztási szövetkezet alelnöke lettem. Ettől az időtől hű marad­tam a fogyasztási szövetkezethez. Volt áruszakértő, instruktor, majd az árosztályra került. A vidé­ki üzleteket járta, tanácsokat adott, ellenőrzött. Megállta a he­lyét, s ezért megbízták az árosz­tály vezetésével. Szívesen csinál­ta ezt a munkát, s hogy jól, arról kitüntetései beszélnek a leg­jobban. Lakóhelyén, Tamásiban (To- mašovce), amely ma közigazgatá­silag Bátkához tartozik, sem tét­lenkedett. Az első választások óta képviselő. Jelenleg is tanácstag, a pénzügyi szakbizottság elnöke. Képviselőként aktívan dolgozik. Ebben az évben még csak egy­szer hiányzott a hnb üléséről, s mindenkor kiveszi részét a tár­sadalmi munkából, annak szerve­zéséből.-Az utóbbi években települé­sünk sokat gyarapodott. Társadal­mi munkában épült fel az ifjúsági klub, amelyben a hnb is helyet kapott, a ravatalozó, s épül az óvoda - mondja. - A tervekben egy üzlet építése is szerepel, a helyét is már kimérték. Meg vagyok győződve arról, hogy épí­téséhez a lakosok is segítséget nyújtanak, hiszen régi vágyunk, hogy végre korszerű bevásárló- központot kapjunk. Aztán a csa­ládra terelődik a szó, Csótó Ernő nem kis büszkeséggel beszél gye­rekeiről.- A fiam a néphadseregben szolgál, immár három éve csapat­tiszti beosztásban. Az igazsághoz tartozik, amikor közölte velünk, hogy katonai főiskolára megy, igyekeztünk ót lebeszélni, de nem hagyta magát, kitartott elhatározá­sa mellett. Később, amikor láttam, hogy jól tanul, már én is örültem Jó munkára serkentő eredmények Az öntözés 2-3 tonnával növeli A gyakori szeptemberi és októ­ber eleji esőzések nagyon megza­varták az őszi mezei munkák vég­zését. Az elázott talaj sokáig aka­dályozta a gépek munkáját nem­csak a betakarításnál, hanem a vetéshez való talajelókészítés- nél és magánál a vetésnél is. Ezért a rugalmas és jó munka- szervezés az előirányzott munkák sikeres elvégzésének nélkülözhe­tetlen feltétele ezekben a na­pokban. A dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járásban az őszi mező- gazdasági munkák szervezői ezt teljes mértékben tudatosították. Amint azt Német János mérnöktől, a járási mezőgazdasági igazgató­ság főagronómusától megtudtuk, a búza vetését minden más mun­kával szemben előnyben részesí­tették.- Ez érthető is - magyarázza a fóagronómus, - hiszen szep­temberben járásunkban átlagosan 81 milliméter, október elején pedig 33 milliméter csapadék hullott, ami jóval meghaladja a sokévi átlagot, s akadályokat gördített az egyéb­ként is megkésett érésű növények betakarítása elé. így aztán rendkí­vüli mértékben felhalmozódtak a munkák, s a rendelkezésre álló rövid idő maximális kihasználásá­hoz magas fokú szervezettségre van szükség, figyelembe véve a munkák fontossági sorrendjét. A járási mezőgazdasági igaz­gatóság dolgozói az efsz-ek és az állami gazdaságok vezetőivel együttműködve számos intézke­déssel segítik elő a vetési és beta­karítási munkák vállalati üzemter­veinek teljesítését. Ezek az intéz­kedések többek között a gyü­mölcs- és a zöldségfélék társadal­mi munkában való betakarítását is szorgalmazzák, hogy a mezőgaz­dasági üzemek dolgozói más sür­gős feladatokra összpontosíthas­sák az erőket. A kooperációs körzetekben olyan összhangban végzik a beta­karítási, a talajelókészítési és a ve­tési munkákat, hogy a gépek azonnal átcsoportosíthatók legye­nek. Ennek köszönhetően az őszi repcét 870 hektáron és az őszi á rpát 350 hektáron határidőben elvetették, s ahhoz is megterem­tették a feltételeket, hogy a 16 000 hektáron termesztett őszi búza magja is idejében a földbe kerül­jön. Nem kevés gondot jelent a cu­korrépa betakarítása 4800 hektár­ról, valamint a szemes kukoricáé 15 680 hektárról. Az utóbbinál kü­lön problémát jelent a mag arány­talanul nagy nedvességtartalma. A kukoricatermesztók ezért nagy figyelemmel válogatták ki a beta­karításra legalkalmasabb táblákat, hogy ezt a munkát is meggyorsít­sák, mivel a legtöbb helyen búzát vetettek a kukorica után. Ami a sűrűn vetett gabonafélék idei terméseredményeit illeti, az idén ugyancsak elégedettek lehet­nek ebben a járásban, hiszen 25 830 hektárról átlagosan 7,01 tonnás szemtermést takarítottak a gabonafélék hektárhozamát be, ezen belül őszi búzát 18 5du hektáron termesztettek, s ez hek­táronként 7,25 tonnát fizetett! Ez már valóban mesteri teljesítmény volt. De vajon milyen eredménye­ket értek el a legjobbak az említett átlagon belül!-A mezőgazdasági igazgató­ság irányítása alá tartozó vállala­tok közül a Nagymegyeri (Čalovo) Efsz-ben 9,01, a Felbári (Horný Bar) Efsz-ben 8,3, a Lúcsi (Lúč na Ostrove) Efsz-ben pedig 8,18 ton­nát takarítottak be hektáronként - válaszol a kérdésre a főagronó- mus. - Az általunk irányított 27 mezőgazdasági vállalat közül az idén 20 vállalatnál értek el 7 ton­nánál nagyobb hektárhozamokat. A Dunatőkési (Dunajský Klatov) Állami Gazdaságban a 445 hektá­ron elért 7,25 tonnás búzahozam szintén vállalati csúcseredmény­nek számít. A tájékoztatás alapján az emlí­tett állami gazdaság igazgatójá­nál, Hajtman István mérnöknél ér­deklődtünk a siker titkai iránt.- Hogy minek köszönhetjük ezt a csúcshozamot? - ismételte meg a kérdést az igazgató. - Elsősor­ban a helyes agrotechnikának és a termesztett fajták helyes megvá­lasztásának. A Danubia, a Vala, az Amika és a Viginta egyaránt kiválóan alkalmas a mi feltétele­inkhez. Természetesen sokáig tartott a legalkalmasabb fajtaösz- szetétel keresére, s úgy véljük, hogy az említett fajták nagy jövő elótt állnak nálunk. A Viginta pél­dául egy 25 hektáros táblán 9,25 tonnás, az Amika pedig 30 hektá­ron 9,6 tonnás átlagos hozammal fizetett. Hozzá kell tenni azonban, hogy ezek öntözéssel elért ered­mények. A nagy hozamok stabili­zálásában pótolhatatlan szerepe van az öntözésnek. Az idén a bú­za vetésterületének körülbelül a felét öntöztük. A tapasztalatok szerint az öntözés a mi feltételeink között átlagosan 2-3 tonnával nö­veli a hektárhozamokat. Az eredmény további jó munká­ra serkenti a gazdaság dolgozóit. A búza vetésterületét az idén 500 hektárra növelik. A vetés előtti ta­lajelókészítési munkákat még szeptember közepén elkezdték, s október harmadikén már a vető- gépek is elindulhattak.- Tavaly sem voltak kedvező feltételek a vetéshez - mondja az igazgató, - hiszen túl száraz volt a föld és a friss vetéseket öntözni kellett, az idén viszont fordított a helyzet. A legutóbbi időszakban lehullott 160 milliméternyi csapa­dék a vegetáció késésével együtt olyan helyzetet teremtett, hogy nagyon nehezen találtunk helyet az őszi búza vetéséhez. Ezért az agrotechnikai határidő megtartása érdekében gabonafélék után is vetettünk búzát, mert az erre ter­vezett kukoricatáblák nem szaba­dultak fel idejében. Reméljük azonban, hogy a talajelókészítési és a vetési munkák jó minősége ezeken a póttáblákon is meghoz­za az ideihez hasonló termelési eredményeket. JOZEF SLUKA :• v v: • r S m M m Dezider Stanga traktoros Bognár János és Ján Pudmerlcký vető- gépkezelőkkel szorgalmas munkával segítette elő a vetés gyors elvégzését a Dunatőkési Állami Gazdaságban. (A szerző felvétele) választásának. Feleséget otthon­ról választott magának. Nyáron az ötéves unoka egy hónapot nálunk töltött. A lányom férjnél van, a Jed­nota alkalmazottja. Már kétszeres nagyapa vagyok, bizony elszálltak fölöttem az évek. Hát igen, nyugdíjas lett, de ha visszanéz az elmúlt évekre nem kell szégyenkeznie. Régi munka­helyén hat évig volt a pártalap­szervezet vezetőségének tagja. Nyugdíjasként pihenhetne, de ő tovább dolgozik. Azt mondja mindaddig, amíg egészsége en­gedi, amíg igényt tartanak munká­jára.- Tétlenül otthon ülni, nem ne­kem való - jelenti ki határozottan. - Jó érzés, hogy még mindig hasznos munkát tudok végezni. S mintha csak szavait akarná bi­zonyítani, a búcsú kézfogás után máris munkához lát. Azt mondja, ha ráhúznak is néhány percet, azt á pár oszlopot már nem hagyják megdolgozatlanul. Csótó Ernő nyugdíjasként is kommunista helytállással végzi a munkáját. NÉMETH JÁNOS (A szerző felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom