Új Szó, 1984. november (37. évfolyam, 259-284. szám)

1984-11-01 / 259. szám, csütörtök

I VILÁGGAZDASÁG @ VILÁGGAZDASÁG @ VILÁGGAZDASÁG | Dtéves a Mongolčechoslovakmetall KOMMENTÁLJUK Politikánk egyik döntő eszköze A közelmúlt években elsősorban pártunk XVI. kongresz- szusa, de nem kevésbé az utána tartott központi bizottsági ülései különféle összefüggésekben gyakran foglalkoztak a káderpolitika kérdéseivel. Nem véletlenül, hiszen káderpoli­tikánk társadalmunkban a párt vezető szerepe érvényesíté­sének egyik döntő eszköze. A párt káderpolitikája - amely voltaképp a pártépítésben gyökerezik - meghatározza azokat az általános érvényű kritériumokat, elveket és célokat, ame­lyek szerint a szocialista társadalom érdekében a káderekkel végzendő munkát szervezni kell. Magyarázatra nem szoruló tény, hogy a kádermunka a káderpolitika gyakorlati megvalósítása. Tehát a párt- és az állami szervek olyan céltudatos tevékenysége, amely magá­ban foglalja a káderek kiszemelését, felkészítését és elosztá­sát, a kádertartalékok kiválasztását, a káderek értékelését, munkájuk ellenőrzését, nyilvántartásukat és a róluk való mindennapi gondoskodást. Noha mindezt ilyen rövid írásban lehetetlen átfogóbban dokumentálni, a bizonyság okán azért egy-két példát hadd említsünk meg. Nevezetesen a losonci (Lučenec) járásban egyebek közt ugyancsak sikeres tevékenységet fejtenek ki a pártépítésben, s hasonlóképpen a káderpolitikában is. A közelmúltban évenként nagyjából 500, az utolsó másfél év alatt pedig mintegy 650 tagjelöltet vettek fel a pártba, s mesz- szemenően gondoskodnak nevelésükről. Azonkívül különös gondot fordítanak a nomenklatúr káderek és a kádertarta­lékok ellenőrzésére és nyilvántartására is. A komáromi (Komárno) járásban szintén átgondolt és célszerű káder­munka folyt s folyik ma is. A járási pártbizottság idei áprilisi plenáris ülésének megállapításai is erről tanúskodnak. Tény, hogy a járásban ma a kommunisták csaknem kilencezres serege vezeti és nyeri meg a párt politikája megvalósításának a párton kívüli munkatársak mintegy negyvenezer főnyi tömegét. Befolyásuk hatásfokát erősíti, hogy a pártszervek- és szervezetek megkülönböztetett gondot fordítanak a káde­rek célszerű széthelyezésére minden fontosabb munkaterü­leten. Természetesen hasonlóképp elismerően lehetne szólni több járásunkról is. De olyan nagyüzemekről is, mint a Slov- naft, a Kelet-szlovákiai Vasmű vagy a Martini Nehézgépipari Müvek, a mezőgazdasági nagyüzemek közül pedig a csiliz- radványi (Čilizské Radvany) Csilizköz Efsz, ahol ugyancsak intenzív a pártélet. Egyebek közt a pártépítés és a káder­munka fejlesztéséből az üzemi pártszervezet keretében dina­mikusan működő pártcsoportok is derekasan kiveszik részü­ket. Ennek hatása a kiemelkedő gazdasági eredményekben is megmutatkozik. Mintegy összegezésként azonban ezúttal is hangsúlyoz­nunk kell: a legigényesebb káderpolitikai követelményeket a vezető dolgozókkal szemben szükséges támasztani, hiszen nagymértékben tőlük, munkájuktól függ pártunk gazdaság- politikájának sikeres megvalósítása, a 7. ötéves terv eredmé­nyes befejezése s a 8. ötéves terv megalapozása, jó előkészí­tése is. MIKUS SÁNDOR Eredményes négy évtized A fellendülés útján A KGST-tagországok közös be­ruházási tevékenységének egyik konkrét példája a csehszlovák részvétellel működó Mongolče­choslovakmetall közös vállalat, amely ezekben a hetekben érke­zett fennállásának 5. évfordulójá­hoz. A vállalatot a Csehszlovákia és a Mongol Népköztársaság kö­zött 1979 szeptemberében aláírt kormányközi egyezmény alapján hozták létre, és 1980. január 1-től kezdte meg munkáját. Gazdasági tevékenysége lényegében a geo­lógiai-kutatómunkára, az ón, a réz, a wolf rám, valamint a fluorit bá­nyászatára és ezek feldolgozásá­ra szolgáló üzemek építésére és üzemeltetésére irányul. A közös vállalat mongol részt­vevője a Földtani és Bányászati Minisztérium, csehszlovák részről 1981. január 1-ig a Cseh Földtani Hivatal volt, ezután pedig az Integ­ra, a külföldi geológiai tevékeny­séggel és bányászatai foglalkozó csehszlovák vállalat. Ez utóbbi is a Cseh Földtani Hivatal irányítása alá tartozik. A Mongolčechoslo­vakmetall székhelye Ulánbátor, és a vezérigazgatóságon kívül egy geológiai expedíciós üzem, vala­mint két bányaüzem tartozik hoz­zá. Csulut Cagan Del-ben fluoritot, Modotoban ónércet bányásznak. Ebből az ércből 50 százalékos ónkoncentrátumot készítenek. A közeljövőben további ásványi nyersanyaglelóhelyeket kívánnak a közös vállalathoz csatolni. A Mongolčechoslovakmetall gazdasági tevékenységéből Csehszlovákia és Mongólia ará­nyosan veszi ki részét és a gazda­sági eredményekből is egyformán részesülnek. Mindkét ország olyan szolgáltatásokkal és anyagi értékekkel járul hozzá a beruházá­si eszközök létrehozásához, ami­lyenek gazdaságukban az adott időszakban rendelkezésre állnak. Eszerint Csehszlovákia:- tervezési és műszaki munká­kat végez a kölcsönösen egyezte­tett terjedelemben,- a vállalat építése során gon­doskodik az építő- és szerelőmun­kák kivitelezéséről,- biztosítja a technológiai be­rendezések, az építőanyagok és az elektrotechnikai alapanyagok pénzügyi fedezését,- szakembereket küld a terve­zői munkák elvégzésére, a mű­szaki felügyeletet is beleértve,- a szükségnek megfelelően to­vábbi pénz- és anyagi eszközöket szolgáltat. A közös vállalat mongol része­sedése elsősorban azokból a föld­területekből áll, ahol az ércjövesz- tés történik, s ahol az üzemek, az ideiglenes laboratóriumi telepek, lakások, művelődési és társadalmi létesítmények kapnak elhelyezést. Ide sorolható még az építéshez szükséges szerződésben rögzített volumenű építői-szerelői munka és az a tugrikban kifejezett pénz­összeg, amely a helyi építőanya­gok, a víz, a villamosenergia, a hő, a szállítási költségek stb. fedezé­séhez szükséges. A vállalat éves és távlati tervek alapján végzi munkáját. Ezeket Mongólia illetékes szerve hagyja jóvá a vállalati tanács által benyúj­tott javaslat alapján. A tervek mindkét érdekelt ország népgaz­dasági terveihez kapcsolódnak, ami egyúttal a vállalat gazdasági tevékenységének feltételeit is meghatározza. Az együttműködés fontos részét képezi az új szakem­berek képzése, a dolgozók szak- képzettségének fokozása, az al­kalmazottak lakásviszonyainak, művelődési és szociális feltételei­nek javítása, a környezetvédelem stb. A Mongolčechoslovakmetall 1981-ben 25 ezer tonna fluoritot és 35 tonna 50 százalékos ónkon­centrátumot állított elő. Egy évvel később ugyanannyi fluoritot és 61 tonna ónkoncentrátumot készítet­tek. Tavaly a termelés volumene 35 ezer tonna fluoritra és 113 tonna ónkoncentrátumra emelke­dett. A tavalyi fluorit termelésből hazánk 25 ezer tonnához jutott, a többit a Szovjetunióba, Lengyel- országba és Romániába expor­tálták. A közös vállalatnak Mongóliá­ban önálló jogköre van, tevékeny­sége az önelszámolási rendszer elveihez igazodik. A termékek bel­piaci értékesítési árát Mongólia il­letékes szerve a vállalattal kötött szerződés alapján határozza meg. Annak a termelésnek egy részét, amely a csehszlovák részesedés­ből származik, a Mongolčechoslo­vakmetall kötelezően Mongólia külkereskedelmi szervezeteinek adja el, amelyek azután a megha­tározott és megegyezett feltételek szerint Csehszlovákiába továb­bítják. A termelés másik fele, amely a mongol részesedésből származik, szintén a Mongol Nép- köztársaság külkereskedelmi szervezeteihez kerül, majd innen a megrendelőkhöz. A nyereségből a vállalat fejlesz­tési, tartalék- és egyéb alapokat hoz létre, amelyek felhasználása a vállalati tanács hatáskörébe tar­tozik. A vállalat tulajdonát tugrik­ban és Mongóliában érvényes árakban tartják számon. E vagyon átszámolása transzferábilis rubel­re a megadott kulcs szerint törté­nik. Ilyen tekintetben jelentős a Mongólia és Csehszlovákia pénzügyminiszter-helyettesei által 1983. november 24-én aláírt egyezmény, amely módosít az ad­dig érvényben levő szabályokon. Az Erdenet és Mongolszovcvet- met után a Mongolčechoslovak­metall a KGST-tagországok to­vábbi közös vállalata Mongólia te­rületén, amely segít az ország gazdag ásványkincseinek kihasz­nálásában. E közös vállalatok lét­rehozásához az a nemzetközi ge­ológiai kutatómunka teremtette meg a feltételeket, amelyekbe Bulgária, Magyarország, Mongó­lia, az NDK, Lengyelország, Ro­mánia, Kuba és a Szovjetunió mellett Csehszlovákia is bekap­csolódott. (Svét hospodárstvo A legrégibb közép-szlovákiai települések egyike Krupina, ám a környékbeli bányászvárosokra is jellemző középkori felvirágzását követően jelentősége mindinkább csökkent. Századunk első felében még lakosságának száma is csök­kent. v. A felszabadulást követő négy évtized eredményeire azonban méltán büszkék a város lakosai és vezetői, hiszen új, korábban alig ismert iparágak honosodtak meg, biztosítva ezzel nemcsak a város fennmaradását, hanem továbbfej­lődését is. Tekintettel a környék mezőgaz­dasági és gyümölcstermesztő jel­legére és hagyományaira, először a feldolgozóipart fejlesztették. Előbb konzervgyártás, majd gyü­mölcslé illetve must készítése kezdődött meg, később a tejfeldol­gozó üzem létesült. Ennél jelentő­sebbnek ígérkezett a kófeldolgo- zóipar telepítése, mely ma a Prefa keretében padlóburkoló anyagok, csempék gyártásával foglalkozik. A mezőgazdaság kollektivizálását megelőzően kerületi viszonylat­ban is a legelsők között létesült a gép- és traktorállomás, mely később sem szűnt meg. Ma a me­zőgazdasági járművek egyik je­lentős javítóközpontja lett, ahol közel 500 ember talált munkalehe­tőséget. Jelentős képviselete van a városban a fafeldolgozó iparnak, mely a zvoleni Bučina üzemrész­legeként működik. Újabban a bá­nyászat fejlesztése is megkezdő­dött, tekintettel, hogy a környéken igen nagy mennyiségű fekete an­dezit készletre bukkaptak a geoló­gusok. Az iparág már a jelenlegi ötéves tervidőszak végén 500 dol­gozó foglalkoztatását tervezi. Csaknem ennyien dolgoznak az 1969-ben létesített Polana-aljai gépgyárban, ezenkívül sok embert foglalkoztat a helyi szolgáltatóipar is. A város létét is veszélyeztető munkaerővándorlás megszűnt, s ma már ismét közel 730 lakosa van Krupinának. Az utóbbi időben örvendetesen megnőtt a telek­igénylési és lakásépítési kérelmek száma. Sajnos, mindenki igényét nem tudják kielégíteni, s a jövőben sem kedvezőbbek a kilátások. A város vezetői a szövetkezeti lakásépítési forma fejlesztését szorgalmazzák. Ennek keretében már az elmúlt választási időszak­ban 292 lakás épült, s a mostani időszak alatt még ennél is több építése várható. Közlétesítmények szempontjából is sokat javult a helyzet az utóbbi évtized során, hiszen a közelmúltban adtak át rendeltetésének egy új óvodát és egy alapiskolát. A jelenlegi választási időszak 32 különböző akciója közül a leg­nagyobb a művelődési ház építé­se lesz, költségei meghaladják a 25 millió koronát. Megkezdődött már a város negyedik óvodájának és bölcsődéjének építése. Emel­lett a Garam szabályozása ígérke­zik a legjelentősebb beruházás­nak. Az új létesítmény építésén kívül a műemlék jellegű épületek helyreálllítására is mind többet költenek, s igény mutatkozik a Sládkovičról elnevezett helytör­téneti múzeum rekonstrukciójára, bővítésére is. A lakosság hozzájá­rulása a városfejlesztéshez rend­kívül jelentős volt a múltban is, s remélhetőleg az lesz a jövőben is. Bizonyítják ezt az SZNF 40. évfordulója alkalmából elfogadott felajánlások is, melyek többségét már az esztendő elsó nyolc hó­napja folyamán megvalósítot­tak. -h.a­A hét elején Havannában került sor a KGST 39. ülésszakára, amelyen a tagországok küldöttségei a sokoldalú együttműködés fejlesztéséről, az ötéves tervek kölcsönös egyeztetéséről, az ener­giaellátásról, valamint a szocialista gazdasági integráció elmélyíté­sének további kérdéseiről tárgyaltak. Amint arra az ülésszak részt­vevői rámutattak, a legfontosabb feladatok Hbzé tartozik az Euró­pán kívüli tagországok, Mongólia, Kuba és a Vietnami Szocialista Köztársaság gazdasági fejlődésének a meggyorsítása. A felvételen a kubai főváros tengerparti panorámája látható. (ČSTK felvétele) ÚJ SZÚ 4 1984. XI. 1. INNEN - ONNAN Az indiai kormány több mint két és fél milliárd rúpiát fordít 1984 végéig Delhi fejlesztésére. Gyor­sabb ütemben fognak lakóházakat építeni, mert sürgősen meg akar­ják oldani a legszegényebb réte­gek lakásproblémáit. Negyven új iskolát építenek, néhány nagyobb kórházat és majdnem 100 rende­lőintézetet. Megkezdték az ország főváro­sát átszelő Dzsamna folyó két partját összekötő újabb híd építé­sét, amely a város ősi kerületeit kapcsolja össze a keleti város­résszel. Sikeresen fejlődik az együtt­működés a Szovjetunió és a Mo­zambiki Népi Köztársaság között. Bővül a két ország közötti árucse­reforgalom. Szovjet szakemberek több mint harminc ipari és mező­gazdasági nagyüzem építésén és szervezésében segítenek. Hazai szakemberek szovjet mérnökök támogatásával oldják meg a Lim­popo folyó vízgyűjtő medencéje tartalékának kiaknázását. Közö­sen építenek egy hatalmas víztá­rolót, amely kilencvenezer hektár földterület öntözését teszi lehető­vé és változtatja termőfölddé. A Djakarta Post indonéz lap év eleje óta figyelmezteti olvasóit, hogy „Húzzák összébb a nadrág­szíjat és csökkentsék igényeiket“. A kormány minden igyekezete el­lenére eddig még nem sikerült megoldani az ország gazdasági problémáit. A közeljövőben nem is várható javulás, a nehézségek csak szaporodnak - jelentette ki Szuharto elnök. Tavaly 10,7 szá­zalékos volt az infláció, s idén az első negyedévben 3,42 százalék. Az állam adóssága - jelenleg elér­te a 22 milliárd dollárt - súlyos teherként nehezedik a gazdasági élet minden területére. Ázija i Afrika Etiópia az afrikai országok kö­zött elsó a viasztermelésben. Évente 500-700 tonna viaszt érté­kesít a világpiacon, ahol az etiópj­ai méz is nagyon keresett termék. Ezért a lakosság szívesen foglal­kozik méhészettel, s újabban sok mezőgazdasági szövetkezet is te­nyészt méheket és termel mézet. Törökországban egyre nő a munkanélküliek serege, amely már nemsokára megközelíti a négymillió főt. Ezért évente százezrek kénytelenek külföldön munkát keresni. A török hírügy­nökség közölte, hogy jelenleg csak a közel-keleti országokban több mint 226 ezer török keresi kenyerét. 1983-ban az év utolsó öt hónapjában 26 ezer dolgozó távo­zott Szaúd Arábiába, Kuvaitba és Líbiába. Vokrug szveta

Next

/
Oldalképek
Tartalom