Új Szó, 1984. november (37. évfolyam, 259-284. szám)
1984-11-03 / 261. szám, szombat
á j szú 5 1984. XI. 3. A KGST-országok sokoldalú együttműködésének további tökéletesítéséért (Folytatás az 1. oldalról) bízások valóra váltásában elért első eredményeket. Egyhangúlag megállapították, hogy a felső szintű értekezleten elfogadott stratégiai irányvonal következetes megvalósítása meghatározó jelentőségű a kölcsönös gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés további bővítése, a testvéri országok sikeres fejlődése, egységük és összeforrottságuk erősítése,a világban a KGST-tagországok közössége pozícióinak erősítése szempontjából. Megtárgyalva a KGST 37. és 39. ülésszaka közötti tevékenységéről szóló beszámolót, a tanács ülésszaka jóváhagyta a végrehajtó bizottság ezen időszakban végzett munkáját a szocialista közösség országai sokoldalú együttműködésének fejlesztése terén. Megelégedéssel állapították meg, hogy ez az együttmúködés, a KGST- szervek tevékenysége és a testvéri országok kétoldalú gazdasági kapcsolatai elsősorban a felső szintű gazdasági értekezlet és a tanács 38. (rendkívüli) ülésszaka határozatainak végrehajtását célozzák. A KGST-tagországok gazdasága és kölcsönös együttműködése fejlődésének elmúlt évi eredményeit összegezve az ülésszak hangsúlyozta, hogy a szocialista közösség országaiban következetesen érvényesítik a tudományos- műszaki és a termelési potenciál, az összes erőforrás ésszerűbb és hatékonyabb felhasználásának, a népgazdaság műszaki rekonstrukciójának, szerkezete tökéletesítésének, az előállított termékek minősége javításának irányvonalát. A belső tartalékokat mozgósítva, a kölcsönös együttműködés és a szocialista gazdasági integráció előnyeit felhasználva a KGST-országok további társadalmi-gazdasági haladást értek el a társadalmi termelés hatékonyságának fokozása alapján. 1983-ban a megtermelt nemzeti jövedelem az 1982. évihez viszonyítva a KGST-tagor- szágokban 3,8 százalékkal, az ipari termelés pedig 4,2 százalékkal nőtt. Számos KGST-ország- ban az ipari termelés növekedésének nagyobb részét a termelékenység növelése révén érték el, sikerült csökkenteni az energetikai és egyéb anyagi források fajlagos felhasználását. A KGST-tagországok mezőgazdaságában a bruttó termelés növekedése egy év alatt kb. 3 százalék volt. A KGST-tagországok gazdaságának stabil fejlődése továbbra is a lakosság szükségleteinek mind teljesebb kielégítésére irányul. Növekedtek a társadalmi-fogyasztási alapok, a kiskereskedelmi áruforgalom, fejlődtek a nem termelő ágazatok, emelkedett a lakosság általános műveltségi és kulturális színvonala, javult az orvosi ellátás és a társadalombiztosítás. Tervszerűen valósultak meg a széles korú lakásépítési programok. 1983-ban a KGST-tagországok teljes külkereskedelmi áruforgalma meghaladta a 285 milliárd rubelt, folyóárakon számolva 8 százalékkal nőtt. Az egymás közötti kereskedelem ennél gyorsabb ütemben, több mint 11 százalékkal emelkedett, részaránya a KGST-tagországok múlt évi teljes külkereskedelmi forgalmában meghaladta az 58 százalékot. Elmélyül a gyártásszakosítás és a kooperáció. A szakosított gépipari termékek 1983. évi kölcsönös szállítása csaknem 24 százalékkal nőtt, a gépipari termékek egymás közötti teljes exportjában elfoglalt részarányuk elérte a 41 százalékot. Bővültek a kölcsönös szállítások az élelmiszerek, az élelmi- szeripari gépek és berendezések terén. Az ülésszakon hangsúlyozták, hogy a kommunista és a munkáspártok vezetésével elért társadalmi-gazdasági haladás szorosan összefügg a KGST-tagországok sokrétű együttműködésének erősödésével, az egyeztetett erőfeszítéseknek a legfontosabb, kiemelt együttműködési irányokra történő fokozottabb koncentrálásával. Az ülésszak megelégedéssel állapította meg, hogy a Kubai Köztársaság gazdasága állandó, gyors ütemben fejlődik. Jelentős előrehaladást értek el a mezőgazdaság fejlesztése és az iparosítás terén. Megvalósítják a.tudomány és a technika gyorsított fejlesztésének 1990-ig szóló tervét. Sikeresen oldják meg az oktatás, az egészségügy, a foglalkoztatás, a társadalmi egyenlőség problémáit. Ez szemléletes példa arra, hogy a szocializmus az egyetlen igazi út a kapitalizmustól örökölt elmaradottság felszámolásához. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsába 1972-ben belépett Kubai Köztársaság aktívan bekapcsolódott a kölcsönös együttműködésbe és a szocialista gazdasági integrációba, részt vesz több, az ipari létesítmények közös erőfeszítéssel történő építését célzó, gyártásszakosítási és kooperációs, valamint tudományos-műszaki sokoldalú együttműködési egyezmény valóraváltásában. Sikeresen valósulnak meg a gazdaság fejlesztésének irányítására és hatékonyságának fokozására irányuló intézkedések: a nikkelgyártás bővítése, a citrusfélék termesztése és ipari feldolgozása, a talajjavítás, a cukorgyártás komplex fejlesztése. Megállapították, hogy sikeresen fejlődik a KGST-tagországok és Jugoszlávia kölcsönösen előnyös együttműködése az 1964-ben aláírt egyezmény alapján, amelynek jelentősége az elmúlt 20 éves időszakban beigazolódott. Tovább fejlődött a KGST-tagországok sokoldalú együttmüködése Finnországgal, Irakkal és Mexikóval, a KGST és az ezen országok között megkötött egyezményeknek megfelelően. 1984 februárjában hatályba lépett a KGST és a Nicaraguai Köztársaság közötti egyezmény. Az ülésszakon megvizsgálták a KGST-tagországok 1986-1990. évi népgazdasági tervei koordinációjának menetét. Megállapították, hogy e munka alapjában véve biztosítja a felső szintű értekezleten elért megállapodások megvalósítását. A tervkoordináció során 22 sokoldalú gazdasági és 39 tudo- mányos-múszaki együttműködési egyezményt készítettek elő és írtak alá a következő ötéves tervidőszakra és hosszabb távra. Megkezdődött a 15-20 évre szóló komplex tudományos-múszaki haladási program kidolgozása a nemzeti programok alapján. Kiemelt jelentőséget tulajdonítanak a nagy horderejű elektronikai, mikroprocesszoros és robot- technikai együttműködési keretegyezmények valóraváltása kérdéseinek. Különösen nagy figyelmet fordítanak a felső szintű gazdasági értekezlet arra vonatkozó megállapításai valóraváltásának, hogy elősegítik Vietnam, Kuba és Mongólia gazdaságának fellendítését és a szocialista nemzetközi munkamegosztásban való részvételük bővítését. Az ülésszak jóváhagyólag elfogadta az 1990-ig tartó időszakra és hosszabb távra előirányzott, az energia, a fűtőanyag és a nyersanyagok terén való együttműködést célzó hosszú távú komplex intézkedéseket. Ezeket abból kiindulva dolgozták ki, hogy a saját erőforrások mozgósítása és a kölcsönös együttműködés erősítése révén biztosítani lehet, hogy minden KGST-tagország megoldja a nyersanyag- és a fűtőanyagenergia problémákat. Az intézkedések több jelentős gazdasági objektum építését irányozzák elő. Egyebek között a Szovjetunió területén a Krivoj Rog-i bányászati dúsító kombinátot a Jamburg és a Szovjetunió nyugati határai közt húzódó gázvezeték és a jamburgi gázmező létesítményeinek építését a Szovjetunióból az európai KGST-tagországokba irányuló földgázszállítások növelése céljából és számos más objektum létesítését. Előirányozzák a lengyel- országi kőszéntelepek közös kiaknázását és a lengyel koksztermelés korszerűsítését, csehszlovákiai magnezitkitermeló és feldolgozó kapacitások létesítését, kubai nikkel-kobalt tartalmú termékek előállítását, együttműködést a mongóliai, vietnami, kubai színesfém-lelőhelyek, a vietnami bauxit- és a mongóliai foszforit-leló- helyek kiaknázásában. Tovább fejlődik a KGST-tagországok egyesített energiarendszere. Egyeztetés alatt áll az atomerőművek és atomfűtőművek 2000-ig szóló építési programja, valamint az anyagi erőforrások takarékos és ésszerű felhasználását célzó, 2000-ig szóló együttműködési program. Gyakorlati intézkedéseket irányoztak elő a bányászati kitermelő ágazatok és az energetika számára történő gépgyártás terén való együttműködésre is. Tervbe vették új technika és gyártástechnológia létrehozását a fűtőanyag-nyersanyag termelő ágazatokban. A felső szintű gazdasági értekezlet határozatainak megfelelően az ülésszak elfogadta a KGST keretében folyó sokoldalú együttműködés szervezésének további tökéletesítését célzó intézkedéseket. Ezek arra irányulnak, hogy növekedjék a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának szerepe az együttműködés szervezésében, s a KGST-országok és a tanács szervei erőfeszítéseiket az anyagi termelés terén felmerülő legfontosabb problémák megoldására koncentrálják. Előirányozzák az együttmúködés szerződéses rendszerének, valamint a KGST- szervek és a tagországok által létrehozott nemzetközi gazdasági szervezetek munkastílusának és módszereinek tökéletesítését. Határozatot hoztak a KGST gépipari együttműködési bizottságának létrehozásáról. Az ülésszak megállapította, hogy a KGST-tagországok bonyolult nemzetközi körülmények között fejlődnek. Teljes mértékben igazolódik a felső szintű gazdasági értekezlet deklarációjában adott helyzetértékelés. Jelentősen növekedett a nemzetközi feszültség az imperializmus, elsősorban az amerikai imperializmus agresszív köreinek konfrontációs irányvonala, a katonai fölény elérésére, a világűr militarizálásáról, az erópoliti- ka megvalósítására, az államok nemzeti függetlenségének és szuverenitásának torzítására, a „befolyási övezetek“ megszilárdítására és újrafelosztására irányuló kísérleteik következtében. Szítják a feszültség régóta fennálló gócait, újabb konfliktusokat és válság- helyzeteket provokálnak földünk különböző területein. Kísérleteket tesznek a szocialista és más államok belügyeibe való durva beavatkozásra. Most nem csak a szocializmus, hanem a világ összes haladó erői ellen irányuló frontális támadásról van szó. Az e körök által szított fegyverkezési hajsza az egyik fö oka annak, hogy a világban nőtt a politikai és á gazdasági labilitás, erősödött a nukleáris háború veszélye, ami az egész emberiség létét fenyegeti és súlyos teherként nehezedik a világ népeire, hatalmas anyagi és pénzügyi erőforrásokat von el, lassítja a gazdasági és társadalmi haladást. Az európai béke és biztonság szempontjából a jelenlegi körülmények között lényegi követelmény az új nukleáris eszközök felhalmozásának megszüntetése a kontinensen. Ezzel összefüggésben a KGST-tagországok ragaszkodnak a középhatótávolságú amerikai nukleáris rakéták Nyugat-Európában való telepítésének megszüntetéséhez és újra kijelentik, hogy amennyiben sor kerül a már telepített rakéták kivonásához vezető lépésekre, akkor egyidejűleg lépések fognak történni a válaszintézkedések visszavonására is. Az ülésszak résztvevői hangot adtak aggodalmuknak amiatt, hogy kiéleződött a közép-amerikai helyzet, s ez fenyegetést jelent egész Latin-Amerika népei számára, amelyek országaik forradalmi átalakításáért, a társadalmi és gazdasági haladásért, az imperializmus, a gyarmatosítás és az újgyarmatosítás ellen harcolnak. A grenadai beavatkozás, az ország elhúzódó amerikai megszállása, a salvadori vezető körök és más népellenes reakciós erők támogatása, a Nicaragua elleni ellenséges cselekmények és intervenciós fenyegetés, a szocialista Kuba címére intézett fenyegetések - az Egyesült Államok ezen akciói a nemzetközi jog, az ENSZ Alapokmánya alapvető elveinek kirívó megsértését jelentik. Az ülésszak résztvevői szolidaritásukról és támogatásukról biztosítják a nicaraguai népet, amely hősies harcot folytat az imperialista agresszió és az ellenforradalmi erők ellen, nemzeti függetlensége' és társadalmi vívmányai védelmében. Támogatják a nicaraguai vezetés ama törekvését és lépéseit, hogy politikai eszközökkel, tárgyalások útján biztosítsák a békét a térségben. Az Egyesült Államok vezető körei a nemzetközi gazdasági kapcsolatokat is saját politikai céljaik-, ra igyekeznek kihasználni, folytatva a kereskedelmi, a hitel- és technológiai blokádot, a közvetlen nyomást, az embargót és a szankciókat. Az Egyesült Államok akciói fokozzák a gazdasági helyzet kiegyensúlyozatlanságát a tőkés világban, ahol súlyosan kiéleződtek a társadalmi ellentmondások. Annak ellenére, hogy az Egyesült Államokban és néhány más tőkés országban a gazdasági aktivitás némi élénkülése tapasztalható, ezen országok többségének gazdasága továbbra is a pangás állapotában van. Különösen nehéz helyzetben van a fejlődő országok túlnyomó többsége. Külföldi eladósodásuk 1983-ban meghaladta a 800 milliárd dollárt. Az imperialista államok a politikai és gazdasági nyomás minden eszközét felhasználva tovább fokozzák neokolonialista kizsákmányolásukat, arra törekednek, hogy ezen országok mondjanak le a haladó társadalmigazdasági átalakulásokról. A KGST-tagországok határozottan elítélik és elutasítják az államközi kapcsolatok békés alapjainak megsemmisítését célzó irányvonalat. Az emberiség előtt álló feladatok megoldásában szükségesnek tartják az áttérést a realizmus, a józan ész, az érdemi együttműködés politikájára és teljes határozottsággal állítják, hogy készek a párbeszédre, az összes ország és nép biztonsági érdekeit figyelembe vevő megállapodások elérését célzó becsületes és komoly tárgyalásokra. Kifejezték elhatározottságukat, hogy a jövőben is minden tőlük telhetőt megtesznek a béke megőrzésére, a nukleáris katasztrófa elhárítására, a katonai-stratégiai egyensúly minél alacsonyabb szinten történő fenntartására. A KGST-tagországok időszerű feladatnak tekintik a fegyverkezési verseny megfékezését és a leszerelést célzó gyakorlati intézkedések foganatosítását. Ez megteremtené az egész világgazdasági helyzet javításának feltételeit és lehetővé tenné, hogy a katonai költségek csökkentése eredményeként felszabaduló eszközöket a gazdasági és társadalmi fejlesztés céljaira, többi között a fejlődő országok megsegítésére lehessen felhasználni. A KGST-országok a jövőben is minden szükséges intézkedést megtesznek létérdekeik védelmére, műszaki-gazdasági függetlenségük további erősítésére. Az ülésszak kifejezte, hogy szolidáris a Kubai Köztársaságnak a nemzeti függetlensége megőrzésére és a szocializmus építésére irányuló erőfeszítéseivel. A résztvevők kinyilatkoztatták azt a meggyőződésüket, hogy a kubai nép - az Egyesült Államok kormányzata által továbbra is fenntartott katonai fenyegetés és gazdasági blokád ellenére - kommunista pártja vezetésével és a többi KGST-tagország támogatásával új sikereket ér el a szocialista társadalom építésében. Az ülésszak megerősítette a szocialista közösség országainak eltökéltségét arra, hogy törekedni fognak a nemzetközi gazdasági kapcsolatok egészséges rendezését célzó, a felső szintű gazdasági értekezleten elfogadott akcióprogram következetes megvalósítására, a gazdasági biztonság szavatolására, a bizalom megteremtésére az államközi kapcsolatok e kiemelkedően fontos területén. A KGST-tagországok ismételten hangsúlyozták, hogy ki kell zárni a gazdasági agresszió és kizsákmányolás bármely módszerét a nemzetközi kapcsolatok gyakorlatából. A KGST-tagországok határozottan támogatják a fiatal, független ázsiai, afrikai és latin-amerikai államokat az imperializmus, a he- gemonizmus, a neokolonializmus, a fajüldözés valamennyi megjelenési formája és az apartheid elleni, a politikai és gazdasági függetlenségük erősítéséért vívott harcukban. Megállapítják, hogy nó az el nem kötelezett mozgalom szerepe a népek békéjéért és biztonságáért, a fegyverkezési verseny ellen, az országok gazdasági és társadalmi fejlődésének biztosításáért vívott harcban. Határozottan támogatják a fejlődő országok azon javaslatait, hogy mielőbb kezdődjenek átfogó tárgyalások az ENSZ keretei között a gazdasági kérdésekről. Hangsúlyozták, hogy a fejlődő országokkal folytatott kölcsönösen előnyös gazdasági és műszaki együttműködés fejlesztésével és bővítésével a szocialista közösség államai hatékonyan elősegítik a nemzetközi gazdasági kapcsolatok igazságos és demokratikus alapokon történő átrendezését. Szükségesnek tartják a munka aktivizálását ezen a területen. A KGST-országok megerősítették, készek a jövőben is a gyakorlati együttmúködés fejlesztésére a tőkés államokkal, valamint vállalataikkal és cégeikkel a kölcsönös előnyük, az egyenjogúság, az egymás belügyeibe való be nem avatkozás és a vállalt nemzetközi kötelezettségek tiszteletben tartása alapján. A KGST-tagországok küldött- ségvezetói kifejezték azt a meggyőződésüket, hogy az elfogadott határozatok következetes végrehajtása elősegíti a KGST-tagországok felső szintű gazdasági értekezletén elért megállapodások sikeres valóraváltását, a testvéri országok sokoldalú együttműködésének és gazdasági integrációjának további fejlődését népeik javára, a béke és a társadalmi haladás ügyének előmozdítására. Az ülésszak az egység, a testvéri barátság, a teljes és kölcsönös megértés légkörében zajlott le. A KGST 39. ülésszakának résztvevői az ülésteremben (Telefoto - ČSTK)
