Új Szó, 1984. november (37. évfolyam, 259-284. szám)

1984-11-29 / 283. szám, csütörtök

A prágai Kultúrpalotában ma elfoglalják helyüket az efsz-ek X. kongresszusának küldöttei, hogy értékeljék a 35 év alatt megtett út eredményeit és kitűzzék a követ­kező időszakra szóló feladatokat. Az ország minden részéből 1760 szavazati joggal bíró és 470 ta­nácsadó joggal felruházott küldött érkezett fővárosunkba. A nagy je­lentőségű tanácskozáson a kül­dötteken kivül még 800 vendég vesz részt. Szlovákiából 633 egységes földművesszövetkezetből 657 szavazati joggal bíró és 180 tanácsadó joggal felruházott küldött utazott a kong­resszusra. A küldötteket a szövetkezeti demokrácia szellemé­ben a járási konferenciákon választották meg. Az alapos felkészülésnek köszönhetően minden feltétel adott az ered­ményes tanácskozáshoz. PRÁGA 1984 KÖSZÖNTJÜK AZ EGYSEGES FÖLDMŰI A föld terméssel fizet... Fiatal ember, alig múlt harminc éves Létrán László mérnök, a lele­szi Május 1 Efsz növénytermesz­tési ágazat vezetője. Bodrogközi, a szomszédos Battyány köz­ségben született. Főiskolai tanul­mányainak elvégzése után 1977- ben Nyitráról (Nitra) visszatért Látrán László mérnök (Felvétel: Bogoly János) szükebb hazájába, dolgozott a Ki­rályhelmeci (Kráľovský Chlmec) Állami Gazdaságban. Végül Lele- szen kötött ki. Eddigi munkáját elismerés, bizalom fémjelzi, amit az is bizonyít, hogy a tőketerebesi (Trebišov) járási szövetkezeti kon­ferencián küldötté választották az efsz-ek országos tanácskozására. A fiatal mérnök még aránylag rövid ideje dolgozik a leleszi szö­vetkezetben, de kétségtelenül ér­deme van abban, hogy a közös gazdaság újból a fejlődés helyes útján halad, s különösen a nö­vénytermesztésben, s ezen belül is a gabonatermesztésben egyre jobb eredményeket ér el. Erről így beszélt:- Elég lassan, vontatottan indult be nálunk a gabonaprogram telje­sítése, de az utóbbi esztendőkben jelentős előrehaladást értünk el az agrotechnikában, valamint a mun­kaszervezés javításában. A sűrűn vetett gabonaféleségek termesz­tésében elért eredményeink iga­zolják ezt. Néhány évvel ezelőtt a 2,6 tonnás átlaghozamokkal a járási átlag alatt voltunk, 1983- ban már a járási átlag felé kerül­tünk, 29 százalékos termésnöve­kedéssel. Az idén pedig a járás és a kelet-szlovákiai kerület legjobb gabonatermesztő üzemei közé sorakoztunk fel az öt tonnát meg­haladó hektárhozamunkkal. Ez eddigi legnagyobb hozamunk, de bőven vannak még tartalékaink.- Miben látja ezt?- Abban, hogy még az ideinél is jobb terméshozamokat érhetünk el, ha a talajnak is megadjuk, ami jár. Azt vallom: a föld terméssel fizeti a gondoskodást. Szövetkezetünk az adott feltételek között az idei­nél többre is képes. Ezt bizonyít­ja az egyes parcellákon elért hek- tárhozam-különbség. Például őszi búzából a 8 hektáros Kertalji-dűló- ben 7,9, a Cselejka-dülőben 4,2 tonnás hozamot értünk el hektá­ronként. És igy sorolhatnám tovább az ilyen adatokat, amelyek arra figyelmeztetnek, hogy meg­felelő agrotechnikával, nagyobb gondoskodással szövetkezetünk­ben is tovább lehet fokozni a ho­zamokat. Ezt meg is tesszük, de nemcsak a gabonaneműeknél, hanem általában az egész nö­vénytermesztésben .- Ezzel a takarmánytermesz­tésre, illetve az állattenyésztés szükségleteinek fedezésére is gondol?-Természetesen, ez is a nö­vénytermesztés feladata, s akkor járunk el helyesen, ha részfelada­taink teljesítésénél szövetkeze­tünk minden termelési ágazatára gondolunk. Az utóbbi években a korábbinál nagyobb figyelmet fordítunk az évelő takarmányok intenzívebb termesztésére, fel- használására. Tavaly már egy nagy számosállatra 2,8 tonna szá­las takarmány jutott, ami a tejter­melés növekedésében is tükröző­dött.- Milyen eredménnyel teljesíti szövetkezetük az állati termékek termelési feladatait?- Néhány szóval ugyan már utaltam a kedvező változásokra ezen a téren is. örömmel mond­hatom, hogy a sertés- és marha­hús termelésben a 7. ötéves terv­időszakban szövetkezetünkre háruló feladatokat maradéktalanul teljesítjük, pótoljuk az eddigi lema­radásokat. Tejből már az idén túl­szárnyaljuk a 3 ezer literes tehe- nenkénti fejési átlagot, amit a jövő évben tovább fokozunk, és ebből a fontos termékből is teljesítjük az értékesítési tervet. Meggyőződé­sem, hogy az utóbbi években el­kezdett, a szövetkezeti gazdálko­dás minden területét érintő, új ter­melési és szervezési módszerek érvényesítésével a leleszi Május 1 Efsz eléri a CSKP XVI. kong­resszusa határozatainak szelle­mében kitűzött célokat, s újból méltó lesz régi hírnevéhez. Remé­lem, az országos tanácskozásról is olyan értékes tapasztalatokkal térek haza, melyek hasznunkra lesznek. KULIK GELLÉRT A z egységes földmúvesszö- vetkezeteknek döntő sze­repük van a csehszlovák mező­gazdaságban. Számuk és földte­rületük nagysága az utóbbi évek­ben állandósult. Ez év elején 1697 efsz gazdálkodott Csehszlovákiá­ban, csaknem 4 millió 300 ezer hektárnyi mezőgazdasági terüle­ten. Az egyes szövetkezetek átla­gos földalapja 2526 hektár, s ezen belül Szlovákiában 168 hektárral nagyobb, mint a CSSZK-ban. Az efsz-ek a mezőgazdasági válla­latokhoz tartozó földterületnek 64,9 százalékán gazdálkodnak, s a szántóterület vonatkozásában ez az arány 3,1 százalékkal na­gyobb. Jelenleg az egységes földmű­vesszövetkezeteknek körülbelül a fele 2000-től 4000 ha-ig terjedő földalappal rendelkezik, s az ezer hektárnál kisebb területen gazdál­kodó efsz-ek részaránya csupán 5 százalékos. Csaknem 200 efsz 4000 hektárnál nagyobb földterü­leten gazdálkodik. Csaknem minden efsz bekap­csolódott a közös mezőgazdasági vállalatok vagy a kooperációs tár­sulások keretében megvalósuló együttműködésbe, összesen 346 közös mezőgazdasági vállalatnál olyan termelést folytatnak, ame­lyet el lehet választani a földalap­Az efsz>ek gazdálkodásának fi a számok tükrében tói, ahol ipari munkamódszereket lehet alkalmazni (sertés- és ba­romfihizlalás, tojástermelés), vagy szakosított szolgáltatásokat nyúj­tanak. A kooperációs társulások keretében a vállalatok szerződé­ses alapon működnek együtt az állattenyésztés területén, a gépek és berendezések közös kihaszná­lásában, esetleg takarmányszári- tók és ezek kiegészítő berendezé­seinek üzemeltetésében. A terjedelmes beruházások eredményeként az efsz-ek anya­gi-műszaki alapjának az értéke 152,4 milliárd koronára nőtt, ami az egész mezőgazdasági terme­lés anyagi-műszaki alapjának 59 százalékát képezi. Az utóbbi há­rom év alatt a mezőgazdasági ter­melésben az állóeszközök értéke 18,5 százalékkal növekedett, ezen belül a szövetkezeti szektorban 21,7 százalékos volt a növekedés. Az utóbbi években a szükségle­tekkel összhangban javult a gépek és a berendezések szállítása. Több mint 89 ezer traktor dolgozik a szövetkezetekben, s ezek átla­Mezőgazdasági beruházások az 1948-1983-as időszakban gos teljesítménye 1975 óta ne­gyedrésznyi arányban növekedett. Ugyancsak javultak az üzemen belüli szállítás feltételei, ami első­sorban az efsz-eknél üzemeltetett csaknem 25 ezer tehergépkocsi­nak köszönhető. Ez kevés híján kétszerese a 6. ötéves tervidőszak végére elért gépkocsiállo­mánynak. A növénytermesztés szakaszán a fő termények, a gabonafélék, a cukorrépa stb. termesztésével kapcsolatos munkákat gépesítet­ték. Hátra van még a zöldségfélék és a burgonya termesztésének komplex gépesítése, habár ezen a szakaszon is javult a helyzet. Az új istállókapacitások széles körű építése ellenére számos szö­vetkezetben még mindig alacsony az állatállomány sűrűsége, ezért a munkatermelékenység csak las­sú ütemben növekszik. Az efsz- eknél átlagosan 66 borjú, 61 hízó­marha, 16 tehén, 29 koca, 400 hízósertés, valamint négy és fél ezer tyúk jut egy-egy gondozóra. A többi szektorban magasabb a munkatermelékenység színvo­nala. A növénytermesztés eredmé­nyességét jelentős mértékben a műtrágyák használata segítette elő, amelyek 1 hektár rtiezőgazda- sági területre számított fogyasztá­sa tiszta tápanyagban számítva 256 kg-og ért el, ami 10 kilogram­mal több a 6. ötéves tervidőszak átlagánál. A szövetkezetek a múlt évben 282 kg műtrágyát juttattak átlagoséin egy hektárra. A talaj termőképességének a növelésé­ben fontos szerep jut a szerves trágyázásnak, amelyekből jelen­leg átlagosan 6 tonnát juttatnak a talajba. Az elmúlt évben a szövetkezeti szektornak 631 ezer dolgozója volt. Ennek a létszámnak csak­nem a felét 1970-ben nők képez­ték, jelenlegi arányuk 43 százalé­kos. Ez a fejlődés elsősorban a gépesítés következménye, ugyanis a nehéz gépek kezelésé­hez több férfi munkaerőre van szükség. Az aktív dolgozók életkor szerinti öss2 tú, az átlag« utóbbi négy dolgozók sí tétele is javi dó dolgozór ségú, 134 k gú szakemt zett szakmu A bruttó r lés értéke a hoz viszony nőtt, s egy h területre szí tesz ki. Az el AZ EFS 1 .MM ha kebÓűf se a jelzett kos arányt a hüvelyes a szóló és mesztésébt nek köszöni Lassúbb kos arányb. tenyésztési leginkább a a tojásterrr a tervezett kai összhai gósertések A mez< 1 hektárra s utóbbi hárc EGY NAP A JÁRÁS ELSŐ SZÖVETKEZETEBEN Hidegre fordult az időjárás. A fagy lehelete már leszállt a me­zőre. Egyre kevesebben dolgoz­tak a határban. A karbantartott határút mellett egy traktor szán­tott. Szépen szaporodtak a baráz­dák. Az Apróosztály-dűlöben két kombájn még a szemes kukoricát takarította be. A szomszédos Fá­cános-dűlőben már szépen zöl- dellt a sűrűn kelt búza. Úgy látszik, idejében földbe került itt a mag. A délutáni órákban, amikor már kevesebb volt a munka és több idő jutott a beszélgetésre, szóba ke­rült az efsz-ek közelgő X. kong­resszusa és ezzel összefüggés­ben a három és fél évtizeddel ezelőtt megkezdett út.'Renczés Sándorral, a felsópatonyi (Horná Potôň) Vörös Csillag Efsz Munka Érdemrenddel kitüntetett elnöké­vel lapozgattunk a különböző ki­adványokban, emlékkönyvekben és a szövetkezet gazdálkodásáról szóló kimutatásokban. Az efsz-ek dunaszerdahelyi járási konferenci­ájának alapanyagában olvastuk, hogy a járásban Felsópatonyban, 1949. március 3-án alakították az első egységes földmüvesszövet- kezetet. A szomszéd faluban - Csécsénypatonyban (Čečianská Potôň) - amely az egyesülés után szintén a szövetkezethez tarto­zik 1949. június 20-án kezdték a közös munkát. Egymás után kerültek elő a ma már történelminek számító ada­tok. Szikár, viharedzett emberek említették az indulás első idősza­kát. És a további fejlődés irányát. A legtöbbet Polák Károly, a nö­vénytermesztési ágazat komplex racionalizációs birágjának vezető­je beszélt a nehézségekről, a fel­lendülésről és a mai könnyebbélet- röl. Bizony volt olyan időszak, ami­kor kevés pénzt kaptak munkatel­jesítményükért. Ha valaki megbe­tegedett, a megtakarított pénzéből kellett élnie. Ma már nincsenek ilyen gondjaik. Az egész gazdaság fejlődésével és a szociális vívmá­nyok értékelésével kapcsolatban a termelési ágazatok vezetői, irá­nyítói. Elmondották elképzelései­ket, terveiket. Gáspár Imre mér­nök, aki a szövetkezetben tizenhét éve irányítja a növénytermesztést, azt állította, hogy kihozta a határ­ból, amit lehetett. Kihasznált min­den lehetőséget az intenzív ter­melés kialakítására. A zöldség egy részét a termálvízzel fűtött üvegházban termelik. Sikerült ja­zetükben igazán otthonra talál, aki jól dolgozik. Megfelelő körülmé­nyek között élhet és még szórako­zásra is jut ideje. A kongresszusi előkészületekre terelődik a szó. A tagság pár héttel ezelőtt Polák Istvánnét küldte az efsz-ek járási konferenciájára. Ott mint élenjáró dolgozót a résztvevők az efsz-ek X. kongresszusára választották küldöttnek. A szorgalmas, sze­rény, háromgyermekes anya, azt állította, tovább jutottak, mint ahogyan annak idején gondolták.-Tovább és egyre feljebb - hagyta rá a szövetkezet elnöke. Bőven termett a határ az idén is, többet a tervezettnél. Az állatte­nyésztésben magas a termelés szintje. Úgy számítjuk, hogy tehe­nenként legalább 4500 liter tejet fejünk. A hízómarhák az év elejé­től naponta egy kilogrammal gya­rapodtak. A hízósertések napi súlygyarapodása - beleszámítva a kisebb súlycsoportúakat is - 53 dekagramm. Magas szinten és gazdaságosan is termelnek. Egymás után szólaltak meg vítaniuk a talaj szervesanyag-tar- talmát. Az öntözés termelési biz­tonságot hozott. Az intenzív fűfé­lék - amelyek termesztését a já­rásban annak idején ó szorgal­mazta -, hektáronként 80-100 tonna termést adnak. A búza hek­tárhozama 7,4, a tavaszi árpáé 7,3 tonna volt. Az idén cukorrépából több mint 40 tonnát takarítanak be hektáronként. Egyes dűlőkben a szemes kukorica 7 tonnánál is nagyobb termést hozott. Ujabb adatokat emlit az elnök és a többi jelenlévő. Emlegetik, érdemes volt annak idején az új úton elindulni. Ma már szövetke­amint szavaiból kitűnt, örült a biza­lomnak. Küldött-társainak elmon­dotta, hogy szövetkezetükben egyre jobbak a szociális körülmé­nyek. Korszerű óvodába adhatják gyermekeiket, a nagyobb gyere­kek pedig hamarosan az iskolá­ban étkezhetnek. A kongresszus előtti vitában javasolták, hogy új szociális helyiséget építenek a szőlészetben és azokon a mun­kahelyeken, ahol szükség van rá. Legyen hová húzódniuk pihenő­időben, legyen hol tisztálkodniuk, átöltözködniük. Amint emlegeti, a kongresszuson újabb tapaszta­latokat akar szerezni a szociális körülménye latban. Hosszú rí A jelenlevői hogy az c tiszteletére liter tejet és A szerződé teljesítésévi nácskozást danivaló, r Néhányan I 1. - Jó évet czés Sán nöke. 2. - Tovább tűk - mór, 3. - Szövetki . ciális kön- javasolti resszus k 4. - Kihoztál tett - sí Gáspár In vénytermi nyitója portájára, zik a csalá ból tér hé Tibor fia ­- is hamar< kabátját. A hennek, be gok. Csak cipel egy n; kát. A házii munkáját — Me^šijá tag lesz be művünket, i dig a szöv<

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom