Új Szó, 1984. november (37. évfolyam, 259-284. szám)
1984-11-29 / 283. szám, csütörtök
SSZÖVETKEZETEK X. KONGRESSZUSÁT S ípos Imre középparasztot az ötvenes évek elején ismertem meg. Noha nem volt a kommunista párt tagja, az efsz úttörői a falusi alapszervezet egyetértésével mégis az éppen alakuló kö£ös gazdaság agronó- musává választották.- Imre bácsit falunk társadalma nemcsak szakszerűen gazdálkodóként, hanem egyúttal haladó gondolkodóként is becsülte és tartotta számon. Értett a hallgatag föld nyelvén, s mint ilyen ember, mindig meghallotta a növények „sírását“ - jellemezte öt Pu- chovszky Sándor, az ötezer hektáros nagy- gazdasággá fejlődött szövetkezet pártelnöke. A bizalomkel- Hogyan telt el életében az a harmincöt esztendő, mely alatt kis szövetkezetük korszerű nagy- gazdasággá fejlődött?- Bocsánat a közbeszólásért - igazított helyre. - Én negyven évet számolnék, mivel előbb a fel- szabadulásnak kellett bekövetkeznie, hogy megváltoztassa azokat a társadalmi viszonyokat, amelyek a haladást, a termelőerők fejlődését akadályozták. Lehetséges, ebből a gyanakvók következtethetik: „Nos, ez a vén Sípos is Teljesebb lett az élet EGY VETERÁN SZÖVETKEZETI TAG EMLÉKEIBŐL bemagolta a marxizmust“! Tagadhatatlan, az évek hosszú során rám ragadt valami a forradalmi tanításból. De a tételeket szó szerint ma sem ismerem, noha a gyakorlatban sokszor alkalmaztam őket, akár az agronómusi, pénztárnoki vagy elnöki tisztség betöltésekor. Itt teszek említést arról, hogy elnökösködésem ideje alatt vendégül láthattam Veres Péter magyarországi írót, aki nagy hatással volt rám. Azt mondta: „A marxizmus éles fegyver, ha nem merevítik meg, ha nem válik dogmává; akkor az ember a változó világ minden új jelenségét és igazságát beépítheti a maga rendjébe“. És Imre bácsi, aki állandóan élvezte a pártbizottság és a tagság bizalmát, szüntelen segítségét, a vezető gárda rátermett fiatalabb tagjaival együtt folyamatosan követte a tanítást, szövetkezetük a járás élenjáró közös gazdaságai színvonalára került.- Időközben Gímeskosztolányi, most Kostoľany pod Tríbečom, hanyatlóan működő szövetkezetét is hozzánk társították. Két év sem telt bele, és egyenesbe kerültek a dolgok. Igaz, akkortájt én már az ellenőrző bizottság elnökének a tisztségét viseltem. Azonban változatlanul azon munkálkodtam, hogy a haladást szolgáló minden új ötletnek, gondolatnak mindennapi magatartássá és cselekedetté kell formálódnia az egész gazdálkodásban.- A gímesi és a környékbeli kis szövetkezetek egyesülésével - héveri (Neverice) irányítóközponttal - hat falu határára terjedő nagygazdaság alakult. Milyenek a mostani eredmények?- Az indulás nem nagyon sikerült, a vezetők sorozatosan váltakoztak, eluralkodott a fegyelmezetlenség, holott enélkül sehol sem születhetnek jó eredmények. Részletes betekintésem nincs már a gazdálkodás menetébe, annyi azonban bizonyos, hogy szövetkezetünk levetkőzte a kezdeti nehézségeket és töretlenül fejlődik, kellőképpen gondoskodik a tagságról. Családom tagjai is mind itt dolgoznak, megtalálták számításukat a közösben. Egyébként falunk már nem azonos a szövetkezettel. A lakosság többségét nem az efsz-tagok, nem a mezőgazdasági dolgozók, hanem az ipari munkások, az alkalmazottak, értelmiségiek alkotják. Sípos bácsi elérzékenyült, zsebkendőjéért kotorászott. Gondoltam titkolt könnyeit akarja letörölni, de csak tüsszentett.- Egészségére!- Köszönöm! - mondja újra vidáman. - Fontos, hogy mindenkinek teljesebb, értelmesebb lett az élete.- Az öregeknek is?- Igen! Tudomásom szerint Gí- mesen az időseknek havonta közel félmillió korona járadékot kézbesít a postás.- Mennyi jut ebből Imre bácsi riak?- Ha úgy veszem, csak nyolcszáz, de ezt az összeget az efsz havonta 300 koronával kiegészíti.- Elég ez a megélhetéséhez?- Szerényen, beosztva igen. A többletet pedig a kert termésének értékesítéséből pótolom. Bár csak ilyen egészségben és erőben tölthetném hátralevő napjaim. SZOMBATH AMBRUS ódése le javuló irányzatkor 41,9 év. Az att a szövetkezeti pzettségi össze- 3nleg 1000 állan- fóiskolai végzett- skolai végzettsé- alamint 368 képjut. lazdasági termetes tervidószak- 4,9 százalékkal megművelt föld- i 15 073 koronát ; növénytermelélékkal növekedett, az egy dolgozóra számított munkatermelékenység növekedése pedig 5,7 százalékos volt. A növénytermesztés szakaszán a hektárhozamok az elmúlt években tapasztalt ingadozások ellenére általában véve növekvő irányzatot mutatnak. Az elmúlt három évben a gabonafélékből 4,17 tonnás, a hüvelyesekből 1,95 tonnás, cukorrépából 33,94 tonnás, burgonyából 18,47, évelő takarmánynövényekből pedig 8,78 tonnás átlagos hektárhozamot sikerült elérni. Az állatállomány 1980-ig minden szakaszon rendszeresen növekedett, főleg a sertések és a baromfi esetében. A takarmánybe- hozatal csökkentése véget a sertésállomány az utóbbi időszakban ď y SS akban 8 százalé- övekedett, főleg i gyümölcsfélék, iri növények ter- ?rt eredmények- n. jen, 2,2 százalé- /ekedett az állatelés, ezen belül vágóbaromfi- és Ezzel szemben szeti változások- csökkent a vá- lése. asági termelés ott intenzitása az alatt 5,2 száza15,1 százalékkal, a baromfiállomány pedig 2,2 százalékkal csökkent. Jelentős az efsz-ekben 100 hektár mezőgazdasági földterületre számítva csaknem 82 szarvas- marhát és 123 sertést tartanak. Az állatok termelékenysége a szövetkezeti szektorban többnyire kedvezőbben fejlődött, mint az egész mezőgazdaságban. Az egy tehénre számított évi tejhozam 3431 litert ért el, az egy tojóra számított tojáshozam pedig elérte a 253 darabot. Száz tehéntől több mint 101 borjút, egy kocától pedig átlagosan 17,7 malacot nevelnek fel. ŠTEFAN KOCIAN tásával kapcso< a beszélgetés, azt is elmondják, js tanácskozás i felül 100 000 ina húst adnak, idási tervek'túlöntik a nagy ta- >r elfogy a mon- ki felkerekedik, ik Polák Károly r - állította Ren- szövetkezet élik, mint gondol- olák Károly ben még a szóikét kell javítani stvánné, a kongárból, amit lehe- le elégedetten nők, az efsz nö- ágazatának irá- szerzö felvételei) hazaszállingó- !y fia Bratislavá- /ásárlóútról, és mrég szerelt le ogasra akasztja an dolgozik. Pi- nek a családta- ioka tesz-vesz, röí. Eteti a hízó- i kis ügyeskedő i mondogatja: tg szövetkezeti tenné, folytatná Diák család minek élt. ALLA JÓZSEF Minden szakaszon magas szintű termelés A dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járás évek óta bizonyítja a szocialista nagyüzemi mezőgazdasági termelés fölényét az elavult kisüzemi termelési formával szemben. Ebben a járásban nagy gondot fordítanak a mezőgazdasági dolgozók képzésére is. Azokat az idősebb vezetőket, akik koruknál fogva már nem végezhették el a mezőgazdasági főiskolát, különböző szaktanfolyamokon képezték tovább. A káderek jó felkészítése, a magas szintű irányitó és rugalmas szervező munka eredményei megmutatkoznak a mezőgazdasági termelés intenzitásának szüntelen növekedésében is. Az efsz-ek járási konferenciáján a küldöttek nem mindennapi eredményekről hallottak. A mezőgazdasági vállalatok minden szakaszon tovább fokozták a termelés intenzitását. Az idén például hektáronként 7,38 tonna búzát, 6,73 tonna tavaszi árpát takarítottak be. Az 1960-as évhez viszonyítva például a búza hektárhozama 212,7 százalékkal növekedett. Az állat- tenyésztésben a fejlesztési program szerint folyamatosan növekedik az állatok termelékenysége. Amig 1961 -ben a tehenek évi átlagos tejhozama 2272 liter volt, 1983-ban 4276 liter. Figyelemre méltó adat, hogy az egy hektárra jutó bruttó termelés értéke 24 783 korona. Ilyen intenzitással országos méretben is az elsők közé tartoznak. (b) Szabó Dániel mérnök a felsószeli (Horné Saliby) Csehszlovák-Szovjet Barátság Efsz alelnöke, növénytermesztési szakágazatának vezetője szintén részt vesz a földmúvesszövetkezetek jubileumi kongresszusán. Már 14 esztendeje dolgozik a növénytermesztésben, s nem utolsósorban neki köszönhetően a szövetkezet a gabonaprogramon kívül több terményre is termesztési rendszert honosított meg. A szemes kukorica termesztésében például a bábolnai IKR-t érvényesíti, a lencsetermesztésben a légi (Lehnice) szövetkezet rendszerét stb. A szakszerű munkának köszönhetően a szövetkezet az idén is túlteljesítette a növénytermesztési feladatot. A felvételen Szabó Dániel mérnök (jobbról) Záluský Michallal, a szövetkezet elnökével beszélget az idei lencsetermés minőségéről. (ČSTK-felvétel) tő „ajánlólevél“ jó ürügy volt arra, hogy az immár nyolcvannégy éves, nyugdíjas szövetkezeti parasztot felkeressem. Háza előtt a kiskertben még virágzottak a rózsák, az eresz alá kúszó szőlőkarókból pedig csábítóan csüngtek a fürtök.- Ráérős időben én már csak ezeket gondozom - magyarázta vendéglátóm, és az idegennek kijáró tisztelettel invitált hajlékába. A ház tágas szobája, melyet korábban rendszerint csak nevezetes családi ünnepségek alkalmával használtak, ma Imre bácsi békés otthona. Ágya mellett az asztalon tv-készülék, mellette újsáJ gok, folyóiratok hevertek bizonyítván, hogy előrehaladott kora ellenére sem szakította meg kapcsolatát a külvilággal.- A múltkoriban határunk dűlőneveit gyűjtöttem csokorba a Szlovák Tudományos Akadémia kérésére. Jelenleg a geodézia szakembereinek segítek a kül- és a beltelkek tényleges használóinak megállapításánál... Tehát ismét közéleti munka, mely 1926 óta tart, minthogy annak idején huszonhat éves fejjel a községi képviselőtestület legifjabb tagjául megválasztották.-Jól emlékszem, az első összejövetelen arról volt szó - folytatta tovább a gondolatot hogy a Forgách gróf példájára az egész falut kapcsoljuk rá a villany- hálózatra. Persze, lett ebből hadd- elhadd! A konzervatív községatyák megtámadták, hangoztatva: „Még ki sem nőtt a szakáll az álladón, máris ilyen veszélyes helyzet elé akarod állítani a községet“! Mindenesetre azt nem vették figyelembe, hogy a gróf nem félt a kockázatvállalástól, a kastélyba és a gazdasági épületekbe egyaránt bevezettette a villanyáramot. Az érvelést azonban nem hagytam abba. Hangoztattam, hogy 1920-ban a csehországi Jičínben töltöttem a tényleges katonaidőt, alkalmam volt bejárni a széles környéket. A falvak zömében égett a villany, a parasztportákon pedig villanymotorok, az akkori időkhöz képest korszerű mezőgazdasági szerszámok, gépek segítették a gazdálkodók munkáját. Nálunk, Gímesen (Jele- nec) ugyanakkor csak három vetőgépet tartottak nyilván a tehetősebb családoknál. (ČSTK-felvétel) ÁTLAGOS MEZŐGAZDASÁGI FÖLDALAPJA IÁN, 1971-BEN, 1976-BAN ÉS 1984-BEN, KERÜLETEK SZERINT 2972 2902 Sok a tennivaló... >IM4 24(9 2580 2*.’<> A keszegfalvi (Kameničná) Steiner Gábor Efsz a komáromi (Komárno) járás legjobb mezőgazdasági vállalatai közé tartozik. A közöst már hosszú évek óta Varga Kálmán irányítja, aki gazdasági teendői mellett nemzeti bizottsági képviselő járási szinten, tagja a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége Központi Bizottsága Elnökségének is. Küldöttként jelen van Prágában az efsz-ek X. kongresz- szusán. A kiváló szakember szinte a mezőgazdaságnak él, a szocialista mezőgazdaság fejlesztésének szenteli egész életét. Mire hívná fel a kongresszus résztvevőinek és a felsőbb gazdasági szervek képviselőinek figyelmét e nagy tapasztalatú mezőgazdasági szakember, erre voltam kíváncsi ottjártamkor. Varga Kálmán szövetkezeti elnököt nem lepte meg a kérdés, hiszen a kongresszus előtti vita során sok-sok véleményt volt alkalma meghallgatni, megvitatni. Elmondotta, hogy a mezőgazda- sági termelés gyors ütemű fejlődése mellett vannak még megoldásra váró problémák. Szerinte többek között szükséges volna, ha a gépipar kisebb teljesítményű traktorokat is gyártana a mezőgazdasági üzemek számára, hiszen nem minden művelet igényel kimondottan nagy teljesítményű gépet. A kongresszus előtti vitában sok szó esett a terményfelvásárlásról is. Szükség lenne arra, hogy rugalmasabb legyen a kitermelt áruk felvásárlása, azok idejében való elszállítása és nem utolsósorban a kétoldalú szerződésekben szereplő feltéVarga Kálmán (Felvétel: Balla József) telek megtartása. Az elnök főleg a zöldségfélék értékesítésére gondolt. Jó lenne, ha a gazdasági eredményeken kívül többet és konkrétabban foglalkoznának a szövetkezetek a saját problémáikkal is. Igy például a munka- fegyelemmel. E téren szerinte sok még a tennivaló. Hadd idézzem az elnök szavait: „E tekintetben fontosnak tartanám - és javasolnám is - a szövetkezeti alapszabályzat módosítását. Én ugyanis helytelennek tartom, hogy ha egy tagot megrovásban akarunk részesíteni, akkor ehhez feltétlenül a szövetkezet vezetősége kell“. A továbbiakban szól arról is, hogy a jövőben különbséget kell majd tenni a jobb és a rossz munka javadalmazásában. Végezetül rendezni kellene a vágóállatok felvásárlásával kapcsolatos kérdést, mert így nagyon sok erötakarmány fogy el feleslegesen. KOLOZSI ERNŐ
