Új Szó, 1984. november (37. évfolyam, 259-284. szám)

1984-11-03 / 261. szám, szombat

ÚJ SZÓ 3 1984. XI. 3. Nicaragua vasárnap szavaz Számunkra a választások jelentik a párbeszédet DANIEL ORTEGA BESZÉDE A HÁROMSZÁZEZRES MANAGUAI NAGYGYŰLÉSEN (ČSTK) - Csütörtökön este Managuában a Carlos Fonseca téren megtartott nagygyűléssel tetőzött a Sandinista Nemzeti Felszabadí­tási Front választási kampánya. A nicaraguai forradalom 1979-es győzelme óta ez volt a főváros lakosainak legnagyobb manifesztá- ciója, melyen több mint 300 ezer ember vett részt. Beszédet Daniel Ortega, a kormányzótanács koordinátora, a sandinista front elnök­jelöltje mondott.­....... CHILE................ To vább kell lépni Ortega hangsúlyozta, hogy a választási kampány olyan idő­szakban tetőzik, amikor egyre éle­sednek a Nicaragua elleni agresz- szív akciók. Emlékeztetett az amerikai repülőgépek legutóbbi kémrepüléseire, valamint az újabb amerikai felderítő hadihajóra, amely a nicaraguai partok közelé­be hajózott. Egyúttal arra is rámu­tatott, hogy ezek az akciók az USA még erőteljesebb támadásainak az előjátékát jelentik. Ortega ugyanakkor rámutatott, hogy milyen összefüggések van­nak a katonai és politikai jellegű Nicaragua elleni támadások kö­zött. Az ellenforradalmárok bűn­tetteit kiegészítik az úgynevezett Demokratikus Koordináció politi­kai kirohanásai s nem kétséges, hogy e kétirányú támadás elsődle­ges célja előkészíteni a talajt egy amerikai intervencióhoz. A rendkí­vül komoly helyzet ellenére Nica­raguában most tartanak első íz­ben szabad választásokat, ame­lyeken hét politikai párt indul. (ČSTK) - A dél-afrikai fajüldöző rezsim rendőri és katonai alakula­tai folytatják a brutális megtorló akciókat a néger lakosság ellen. Johannesburgban és más nagy­városokban sorozatos razziákat tartanak, amelyek során a néger negyedek lakóinak tucatjait tartóz­tatják le és kínozzák meg. A legfe­szültebb a helyzet Sharpeville- ben, Tembisben és Johannesburg más elővárosában. Az Afrikai Nemzeti Kongresz- szus nyilatkozata szerint a fajüldö­ző rezsim belbiztonsági erői az utóbbi napokban a brutális közbe­lépések során legkevesebb 150 (ČSTK) - Ronald Reagan amerikai elnök csütörtökön utolsó választási kőrútjára indult, amely 10 amerikai állam 15 városát érin­ti. Első megállója a Massachus- setts állambeli Boston, majd a New York állambeli Rochester volt. Körútját hétfőn fejezi be Kali­forniában, s itt várja meg a keddi elnökválasztások végeredményét is. Demokrata párti ellenfele, Wal­ter Mondale az utóbbi időben szintén növelte kortersbeszédei- nek számát, hiszen a különféle közvélemény-kutatások szerint hátrányban van Reagannel szem­ben. Az adatok 15-20 százalékos Reagan-fölényt mutatnak ki, Mon­dale szerint ezek a számok azon­ban nem mérvadóak. Érvként az 1948-as választásokat emlegeti, amikor Harry Truman minden ked­vezőtlen előrejelzés ellenére le­A DÁN PARLAMENT szavazat- többséggel határozatot fogadott el, amely arra kötelezi a kormányt, sem békeidőben, sem válság és háború idejében nem engedheti meg nukleáris fegyverek elhelyezését az ország terü­letén. SZOVJET-VIETNAMI közös közle­ményt adtak ki tegnap Moszkvában Nguyen Co Thach vietnami külügymi­niszter hivatalos látogatásáról. MARIE KABRHELOVÁ, a Cseh­szlovák Nőszövetség elnöke, a CSKP KB Titkárságának tagja, aki nőszövet­ségi küldöttség élén tett látogatást Ma­gyarországon, tegnap hazautazott. ERICH HONECKER, az NSZEP KB főtitkára, az NDK államfője pénteken fogadta Mangwende zimbabwei kül­ügyminisztert. Ortega beszédének további ré­szében azzal az ún. nemzeti pár­beszéddel foglalkozott, amely szerda óta tart Managuában 33 politikai, szakszervezeti, valllási és egyéb szervezet képviselőinek a részvételével. Elmondotta, hogy az ún. Demokratikus Koordináció két tagszervezete (a magánvállal­kozók szövetsége és a Szociálde­mokrata Párt) olyan veszélyes kö­veteléssel állt elő, hogy halasszák el a választásokat. Ezek azzal fe­nyegetőznek, hogyha visszauta­sítják követelésüket, akkor az (ČSTK) - Pekingben tegnap fe­jeződött be a szovjet-kínai politi­kai konzultációk ötödik fordulója. Leonyid lljicsov, a szovjet kor­mány különleges megbízottja, kül­ügyminiszter-helyettes és Csien Csi-csen a kínai kormány külön­leges megbízottja, külügyminisz­személyt megöltek, több százat megsebesítettek és letartóztattak. Washingtoni törvényhozók be­folyásos csoportja felszólította a Reagan-kormányzatot, hogy ne bővítse tovább a katonai együtt­működést a pretoriai rezsimmel. George Shultz külügyminiszter­hez intézett levelükben rámutattak arra, hogy a Dél-afrikai Köztársa­ság nem írta alá az atomfegyverek elterjedésének megakadályozását célzó 1968-as szerződést és to­vábbra is fellép a nukleáris arze­nálok bővítésének megakadályo­zását célzó világméretű törekvé­sek ellen. győzte republikánus ellenfelét, Thomas Deweyt. Geraldine Ferraro, a Demok­rata Párt alelnökjelöltje egy New York-i nagygyűlésen élesen bírál­ta a Reagan-kormányzat militaris­ta politikáját, valamint a leszerelé­si tárgyalásokat szabotáló állás­pontját. A jövő kedden esedékes elnökválasztás finisében megtar­tott százezres nagygyűlésen hangsúlyozta, hogy sok év után Ronald Reagan az első olyan el­nök, aki nem kötött a Szovjetunió­val egyetlen fegyverzetkorlátozási tárgyalást sem. Sőt, ellenkezőleg a Fehér Ház a lázas nukleáris fegyverkezést szorgalmazza és azt a világűrre is ki akarja terjesz­teni. Ferraro sürgette a nukleáris arzenálok haladéktalan befa­gyasztását. Elmarasztalta a jelen­legi adminisztrációt a reakciós nép­ellenes rezsimeknek nyújtott tá­mogatásért is. HOSZNI MUBARAK egyiptomi el­nök befejezte NSZK-beli látogatását. Kohl kancellárral és más nyugatnémet vezetőkkel a kétoldalú kapcsolatokról és a közel-keleti helyzetről tárgyalt. MOSZKVÁBAN megkezdődött a XIX. Világifjúsági és Diáktalálkozó nemzetközi előkészítő bizottságának 3. ülése, melynek megnyitóján részt vett Borisz Ponomarjov, az SZKP KB PB póttagja, a KB titkára. ELUTAZOTT Mongóliából a lengyel parlamenti küldöttség, amelyet Stani- slaw Gucwa, a szejm elnöke vezetett. A MALVIN-SZIGETEK körül kiala­kult helyzet rendezésére szólította fel az ENSZ-közgyülés határozatában Ar­gentínát és Nagy-Britanniát. MADRIDBAN a Munkásbizottságok felhívására mintegy húszezren vettek részt azon a nagygyűlésen, amelyen a kormány gazdaságpolitikája és az ország NATO-tagsága ellen tilta­koztak. össznépi vitában sem vesznek részt. Ortega kijelentette: „véle­ményünk szerint ezek a pártok nyugodtan elhatárolhatják magu­kat a párbeszédtől. A mi népünk sohasem fogja ezt tenni. Szá­munkra ez a hatalmas nagygyűlés a párbeszéd, számunkra a válasz­tások jelentenek párbeszédet“. Beszédének végén felszólította a nicaraguai népet, hogy az or­szág minden körzetében fokozzák a védelmi képességet. „Ha erősek leszünk a haza védelmében, az ellenség tudatosítja, hogy az inter­venció sokba kerülne neki. Ebből adódik az a követelmény, hogy minden irányban erősíteni kell vé­delmi képességünket. Emellett nem feledkezhetünk meg a másik legfontosabb feladatról, a terme­lés növeléséről sem“ - mondotta. ter-helyettes folytatta az eszme­cseréket a kétoldalú kapcsolatok normalizálásával összefüggő kér­désekről. Az október 18-án kezdődött tár­gyalássorozaton a felek ismertet­ték országaik erre vonatkozó ál­láspontját. Kifejezésre juttatták, hogy érdekeltek a kapcsolatok ja­vításában és készek az együttmű­ködés bővítésére számos terüle­ten az egyenlőség és a kölcsönös előnyök alapján. Az eszmecserékre nyílt, higgadt és tárgyszerű légkörben került sor. Mindkét fél részéről eredmé­nyesnek tartják a konzultációkat és a párbeszédet, s megállapod­tak abban, hogy az újabb tárgyalá­si fordulót a jövő év áprilisában Moszkvában tartják. Hétfőn országos bányászkonferencia (ČSTK) - Országos konferenci­át hívott össze hétfőre a brit bá­nyászszakszervezet vezetősége. A Sheffieldben megrendezésre kerülő találkozón az összes brit bánya képviselői megvitatják a bá­nyászsztrájkban való részvétel to­vábbi taktikáját azt követően, hogy az állami szénbányák igazgatósá­gával folytatott tárgyalások ismét megfeneklettek. A bányászszak­szervezet a sikertelenségért a szénigazgatóságot okolja, amely nem hajlandó lemondani a bányák bezárására vonatkozó tervéről. A konferenciával egyidőben a szakszervezet több szénmeden­cében hatalmas manifesztációkat akar szervezni a nyolcadik hónap­ja sztrájkoló bányászok igazságos harcának támogatására. Az állami szén igazgatóság vezetői tegnap kijelentették, hgy nincs mód a bá­nyászokkal való megegyezésre. Az FKP Központi Bizottsága a dokumentumban elhatárolja ma­gát a Szocialista Párttal folytatott „közös program“ politikájától, mi­vel a szocialisták eltértek a koráb­ban hangoztatott szándékuktól, vagyis a kapitalizmus elleni harc­tól, s részt vesznek a fatális vál­ságról és ennek következményei­ről szóló káros gondolatok terjesz­tésében. A szocialisták már nem leplezik pártjuk szociáldemokrata jellegét, s a kormány politikáját olyan irányba terelték, amilyet a nagytőke érdekei megkívántak. Ez a politika „mélyíti a válságot, s ha folytatódni fog, akkor a teljes kudarchoz vezet“. A javaslat részletes elemzést nyújt azokról az okokról, amelyek arra kényszerítették a szocialista A hét elején megtartott - im­már tizenegyedik - chilei országos tiltakozó nap megmoz­dulásait nem tudták megakadá­lyozni, de még megzavarni sem a Pinochet-rendszer „megelőző“ intézkedései: hiába a szigorú saj­tócenzúra, hogy az ország lakos­sága ne értesülhessen az esemé­nyekről, felhívásokról, hiába a széles körű razziák, amelyek során ellenzéki aktivisták százait tartóztatták le, hiába a fenyegeté­sek... Tízezrek vonultak ismét az utcákra, bár bizonyára mindnyájan tisztában voltak azzal, hogy a rendőrök fegyverei bármelyikü­ket eltalálhatják. A tavaly május óta rendszeres­sé vált tiltakozó napok képlete ezúttal is megismétlődött: a lakos­ság tiltakozott a diktatúra ellen, a diktatúra pedig közéjük lövetett (8 halottat számlálhattak meg, ami szintén megfelel az átlagnak). Még mielőtt azonban bárki is azt gondolná, a végtelenségig ismét­lődhet, hogy a chileiek csak az utcára vonulni képesek, s a rezsim sem tudja a maga javára fordítani a helyzetet, fel kell hívni a figyel­met több új körülményre. Először is a tiltakozó megmoz­dulások már nem csupán Santia- góra korlátozódtak, hanem több nagyvárosban, szinte országszer­te rendeztek tüntetéseket. A má­sik, különösen figyelemre méltó kö­rülmény, hogy a tiltakozó napot általános sztrájk követte - az első ilyen országos méretű akció a Pi- nochet-féle puccs óta amely megbénította az üzemek, üzletek, iskolák életét, a közlekedést. A til­takozó sztrájk nyomán már éle­sebben láthatók és szélesebbek azok a repedések, amelyek Pino­chet „trónján“ keletkeztek. Az is látható, hogy a diktatúraellenes erők tömegbázisa szüntelenül nő, s ugyancsak szilárdul egységük, szervezettségük. A chileiek már rég levetkőzték félelemérzetüket, s ezt fel kellett ismernie Pinochet tábornoknak is, aki azonban a terror fokozásával válaszol a kihívásra. Ez jelzi, hogy megingott hatalmát nem akarja - és nem is tudja - megtartani másképp, csak a fegyverekkel. Persze kérdéses, meddig bízhat a hadsereg hűségében, ui. repe­dések már itt is mutatkoznak. A másik oldalon az is igaz, hogy a chileiek fegyveres ellenállásá­hoz nincsenek meg a feltételek, mivel a diktatúra évei alatt nem volt mód fegyverek nagyobb mér­vű beszerzésére, s emellett az ellenzéki erők nagyobb része a „békés“ megoldást szorgalmaz­za, vagyis Pinochet távozásában látja a demokrácia kibontakozásá­nak alapfeltételét (egy-egy rob­bantásos akciót azért végrehajta­kormányt, hogy visszatérjen a nadrágszíj szorosabbra húzásá­nak politikájához, a szociális stag­náláshoz, ami napjaink Franciaor­szágában nagy felháborodást kelt. „A reakciós erők most arrogánsán kimutatják örömüket afelett, hogy milyen eredményekhez vezetett a kormányra gyakorolt nyomás.“ A dokumentum szerint az FKP jelenlegi nehézségeit az okozza, hogy a párt sok tagjában még élénken élnek a nyomai annak a megállapodásnak, amelyet a kommunista párt és a szocialista párt kötött a közös programmal kapcsolatban. Az FKP a kiutat „az új többségi népi egység“ elérésé­ben látja, s ez kell hogy legyen az FKP minden irányú tevékenysé­gének legfontosabb célja. A párt nak, legutóbb - csütörtökön - épp Pinochet közelében, a santiagói vásárközpontnál robbant egy bomba). Tehát a legközvetlenebb célt - a tábornok-elnök távozását - il­letően lényegében egységes a diktatúra ellenzéke (bár itt is vannak olyan, főleg jobboldali erők, amelyek még mindig elkép­zelhetőnek tartják a demokratikus változásokat a tábornok hatalmon maradása mellett). Nem szabad viszont megfeledkezni arról, hogy jelenleg az ellenzék közé sorolha­tók az 1973-as puccsot támogató nagytőkés csoportok, amelyek va­gyona Pinochet gazdaságpolitiká­ja folytán erősen megcsappant, de ide tartozik a Chilei KP is, amely kezdettől fogva harcot hirdetett a diktatúra ellen. E két véglet kö­zött pedig rendkívül sokszínű a skála, amiből következik, hogy a távolabbi jövőre vonatkozó el­képzeléseik is eltérőek. Az ellenzéknek mindenképp tovább kell lépnie, ha eredménye­sen akarja felvenni a harcot Pino­chet diktatúrájával. A Chilei KP minap nyilvánosságra hozott do­kumentuma máris távolabbra mu­tat, s olyan tömb létrehozását ja­vasolja valamennyi diktatúraelle­nes erőnek, amely biztosíthatná a demokrácia magasabb szintjét. A párt nyilatkozata határozottan leszögezi, hogy elfogadhatatlan bizonyos, magukat demokratikus­nak nevező csoportok javaslata, miszerint akkor is keresni kellene a demokrácia helyreállításának módját, ha Pinochet 1989-ig hatal­mon marad. Ez csak a diktatúra túlélésére irányuló taktika egyik változata, s elodázza a demokrá­ciához való visszatérést. A jelenlegi rendszert demok­ráciával kell felváltani, olyannal, amelyben biztosítva lesznek az emberi jogok, a dolgo­zók szociális jogai, a nők egyenjo­gúsága, a politikai pártok szabad létrehozásának joga - áll a doku­mentumban. A párt gazdasági té­ren azt javasolja, államosítsák az ország nyersanyagkincseit, a stra­tégiai jelentőségű üzemeket, ban­kokat, pénzintézeteket, hajtsanak végre új agrárreformot. Az új, a demokratikus rendszer állami szervei az antiimperialista szolida­ritás külpolitikáját valósítsák meg, aktívan törekedjenek a békés egy­más mellett élés elveinek érvé­nyesítésére - hangsúlyozzák a chilei kommunisták. Egyértelmű, világos program ez, megvalósítá­sa hozzájárulna a chilei nép oly sokszor meggyalázott méltóságá­nak visszaállításához, valóban szabad fejlődésének kibontakozá­sához. PAPUCSEK GERGELY központi bizottsága ezért e taktika keretében szorgalmazza a gaz­dasági növekedés felújítását, a munkanélküliség valódi felszá­molására törekvő politikát, az igazságosság és hatékonyság szellemében a dolgozók életszín­vonalának javítását, a fiatalok szá­mára a biztonságos perspektíva megteremtését. Ennek érdekében széles körű agitációs és meggyő­ző munkára van szükség az üze­mekben, a szakszervezetekben, a községekben, egyszóval minde­nütt, ahol az embereknek szüksé­gük van a problémák megoldásá­ra. „Franciaország nehéz idősza­kot él át. A kommunisták, akik maguk is gondokkal küzdenek, készen állnak küldetésük teljesíté­sére. A széles népi egység megte­remtése nehéz, de más út nem ' létezik“. A pártalapszervezetek a széles körű vita keretében megjegyzése­ket, javaslatokat, kiegészítéseket fűzhetnek a tegnap közzétett do­kumentumtervezethez. Kegyetlen rendőri akciók Johannesburgban Választási kampányfinis az USA-ban Reagan korteskörúton • Ferraro élesen bírálja a kormány politikáját NÉHÁNY Č35S ggg SORBAN I Szovjet-kínai konzultációk 5. fordulója A KAPCSOLATOK NORMALIZÁLÁSÁRÓL Az új többségi népi egység jelenti a kiutat A Francia KP kongresszusi határozati javaslata (ČSTK) - Párizsban tegnap közzétették a Francia Kommunista Párt jövő év februárjában sorra kerülő XXV. kongresszusának határozati javaslatát, amelyet az FKP Központi Bizottsága kedden hagyott jóvá. A dokumentum következetes elemzést ad a jelenlegi franciaországi helyzetről, meghatározza a párt feladatait a jelenlegi gazdasági válság körülményei között, kritikusan elemzi a XXIV. kongresszus óta eltelt időszakban végzett munkát és elemzi a nem­zetközi helyzetet is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom