Új Szó, 1984. október (37. évfolyam, 232-258. szám)

1984-10-10 / 240. szám, szerda

Vita a CSKP Központi Bizottságának 11. ülésén JOSEF DRÁBEK elvtársnak, a CSKP KB póttagjának, a Vrbno nad Lesy-i (lounyi járás) Efsz elnökének felszólalása A szocialista falu építésének 35 éve igazolja pártunk mezőgazdasági politikájá­nak helyességét. Hiszen megteremtettük az élelmiszer-ellátás kiváló feltételeit. Tel­jesítjük a CSKP XVI. kongresszusának határozatait a saját forrásokból történő élelmiszer-ellátásban, az ország gazdasá­gának megerősítésében és a magas élet- színvonal biztosításában. A háború utáni időszakban a termelő­erők fejlődésében, a szocialista életformá­ban és az emberek gondolkodásában nagy változásokra került sor, amelyek éppen falvainkban játszódtak le. Nagy jelentősé­gű az a tény, hogy a központi bizottság éppen az egységes földmúvesszövetkeze- tek X. kongresszusának előestéjén foglal­kozik a mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum eredményeinek értékelésével és feladataival. A mezőgazdászok vitája egész sor új, a termelés feltételeinek meg­teremtésére, a munka- és életkörnyezet javítására vonatkozó ismeretet hozott. Szó volt természetesen a népgazdaság többi ágazatának kötelezettségeiről is a mező­gazdasággal szemben. A CSKP KB 10. ülése határozataihoz, valamint a nemzeti felszabadító harc tető­fokának és hazánk Szovjetunió általi fel­szabadításának 40. évfordulója alkalmából kiadott Felhívásból kiindulva az észak­csehországi kerületben szigorították a me­zőgazdaság kötelezettségeit. A lounyi Pra- go és a Žateci Állami Gazdaság dolgozói­nak felhívására az Északi csúcs versenyre került sor, amelyben a legsikeresebb gabo­natermesztői cím, valamint a marhahús- és tejtermelés a lehető legalacsonyabb költ­ségek mellett volt a tét. Elmondhatjuk, hogy a mozgalomba minden mezőgazda­sági vállalat bekapcsolódott. Mi, a Bitinyi és a Vrbno nad Lesy-i Egységes Földmúvesszövetkezet dolgozói hozzájárultunk a kitűzött feladatok és a szi­gorított kötelezettségek teljesítéséhez. A cukorrépa-termesztési terület peremén gazdálkodunk, gabonafélék és cukorrépa termesztésével, valamint tej- és sertéshús- termeléssel foglalkozunk. A gabonafélék termesztése szövetkezetünkben már né­hány éve növekvő tendenciát mutat. Az utolsó 8 évben hektárhozamunk nem csök­kent 5 tonna alá, ebben az évben pedig 6,02 tonnás hektárhozamot értünk el. Ez azt jelenti, hogy a 7. ötéves tervidőszak első négy évében, amit nagy vonásokban a mai ülésen is értékelünk, gabonafélékből a hektárhozamunk átlagosan eléri az 5,6 tonnát. Az ötéves tervidőszak négy évében a 7. ötéves terv által előirányzott termelés 90 százalékát biztosítjuk, így határidő előtt teljesítjük a kötelezettségeket. Tudatában vagyunk annak, hogy az elért eredmények nem érik el lehetőségünk felső határát, és meg vagyunk győződve arról, hogy a fogyatékosságok eltávolításá­val és a tartalékok kihasználásával sokkal többet is tudunk tenni. Másrészt viszont szólni kell arról, hogy a mezőgazdaságban léteznek objektív természeti feltételek. Cé­lunk, hogy ezeket a lehető legjobban ki­használjuk. Észak-Csehország mezőgazdászai az ■ idén a második legnagyobb hektárhozamot érték el a kerület történetében - minden hektárról több mint 4 tonna gabonát takarí­tottak be. Tudom, hogy ez a más kerületek eredményeivel való összehasonlításban nem éppen a legtöbb, tehát van még mit bepótolnunk. Látnunk kell azonban azokat az objektív körülményeket is, hogy a kerü­letben az állami gazdaságok nagyobb terü­leten gazdálkodnak, mint az egységes földmüvesszövetkezetek. Ezek az állami gazdaságok - elsősorban a bányászkörze­tekben - rosszabb természeti feltételek mellett dolgoznak, és termelésük eredmé­nyei csökkentik az egész kerület átlagát. A kutatások bizonyították, hogy a levegő szennyezettsége következtében csak a gabonafélék terméshozama átlagosan 0,6 tonnával kisebb. Ez természetesen a többi termény esetében is érvényes. Az állami gazdaságok dolgozóit mozgósítjuk az adott feltételek maximális kihasználásá­ra, szükségünk van viszont arra, hogy a tudományos kutatási alap a lehető leg­gyorsabban olyan megoldásokkal szolgál­jon, amelyek lehetővé teszik a termőföldön való leghatékonyabb gazdálkodást. Ezzel egyidejűleg természetesen tuda­tában vagyunk annak is, hogy jelentős tartalékaink vannak elsősorban az állami gazdaságokban a termőföld kihasználásá­ban, az agrotechnikában, különösen pedig a szerves trágyák, valamint az új gabona­fajták lehetséges terméshozamának ki­használásában. Ez a kerület minden válla­latára vonatkozik. Az intenzifikációs prog­ram állandó ellenőrzése viszont a mező- gazdasági termelés növekedését mutatja. Az eredményekből a pártszervek és -szervezetek is kivették részüket, amelyek az intenzifikációs programot rendszeresen ellenőrzik, és határozatokat hoznak, bele­számítva a kommunisták és pártonkívüliek feladatait és a személyi értékeléseket is. A vezető gazdasági dolgozók értékelése alapján több esetben személyi változások­ra került sor, a régieket fiatal perspektív vezetőkkel váltották fel. Úgy tűnik, az igé­nyes kádermunka szükséges és folytatni kell. Ennek bizonyítéka az, hogy az ötéves tervidőszak elsó négy évében teljesítjük, sőt túlteljesítjük az állattenyésztési felada­tokat, így nem maradunk el a kerületi konferencián meghatározott mutatóktól. Ennek ellenére alaposabban kell foglal­koznunk a munka színvonalával és a ter­mékek minőségével. ígéretes a cukorrépa- és burgonyatermelés; gondos betakarítá­sukkal előző évi adósságainkat kell törlesz- tenünk. Az új gazdaságirányítási rendszer gya­korlati alkalmazásával növekedett az egy­séges földmüvesszövetkezetek hatékony­sága, sőt ezt az állami gazdaságok még túl is szárnyalták. Mindez pozitívan hat a saját pénzalapok kialakítására és azok kihasz­nálására a munkaerő fokozatos stabilizálá­sában és a fluktuáció csökkentésében. Ezért pártszerveink és -szervezeteink arra intik a gazdasági dolgozókat, hogy az eddi­ginél jobban használják ki az erkölcsi és anyagi ösztönzőket, hogy megkülönböztet­hessük a színvonalas munkát és annak részarányát a társadalmi javak előállítá­sában. A gyakorlat azt mutatja, hogy a különbö­ző határozatok ellenére is az ellenőrzés a leggyengébb pontunk. Ez elmondható a pártalapszervezetek, valamint a vezető műszaki-gazdasági dolgozók munkájáról egyaránt. Ezért a pártszervek olyan dönté­seket hoznak, amelyek elsősorban a fele­lőtlen dolgozókat, valamint a színvonal alatti munkát büntetik. Nem könnyű feladat ez, azonban szükséges és teljesíteni is tudjuk. A mai ülés szintén a mezőgazdasági termelés intenzifikálására ösztönöz, ami­hez megvannak a szükséges feltételek. Teljes mértékben kihasználjuk valameny- nyit, főképpen a dolgozók mozgósítására a mezőgazdasági-élelmiszeripari komple­xumban, valamint más ágazatok dolgozói­nak segítségével. A mezőgazdasági ter­melés növelésével és minőségének javítá­sával akarunk válaszolni a hazánk Szovjet­unió általi felszabadítása 40. évfordulója alkalmából kiadott Felhívásra. A mai ülés által kitűzött célokat és távlati terveket az észak-csehországi kerület dolgozói magu­kévá teszik, és mindent elkövetnek teljesí­tésükért. PAVOL JONÁŠ elvtársnak, a CSKP KB póttagjának, a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége Központi Bizottsága elnökének felszólalása Céljaival és a földművesszövetkezetek IX. országos kongresszusán jóváhagyott tevékenységi irányaival összhangban a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége elsősorban a szövetkezeti parasztság esz­mei-politikai nevelésével, a párt agrárpoliti­kájának ismertetésével foglalkozik, és mozgósítja a parasztságot Csehszlovákia Kommunista Pártja XVI. kongresszusa és a 7. ötéves terv feladatainak teljesítésére. E tevékenység eredményeiről tanúskodik a földmúvesszövetkezeti tagok aktivitásá­nak növekedése és munkakezdeményezé­sének fejlődése, amelyet a szövetség a mezőgazdaság irányító szerveivel, fő­ként a járási mezőgazdasági igazgatósá­gokkal szorosan együttműködve szervez. Áz elmúlt ötéves időszakban fokozódott a szövetkezeti parasztság részvétele a mun­kakezdeményezés különféle formáiban, mégpedig 67-ról csaknem 77 százalékra emelkedett számarányuk. Az év elején az évzáró taggyűléseken szocialista felajánlásokat fogadtak el a bruttó mezőgazdasági termelés, a piaci termelés tervének túlteljesítésével, az anyagi költségek csökkentésével kapcso­latban, és további felajánlások is születtek, amelyek összértéke csaknem 1 milliárd korona. A statisztikai kimutatások szerint az első félévben ezeket a kötelezettsége­ket teljesítették sőt túlszárnyalták. Sajnos, esetenként társadalmilag nem kívánatos mutatókban is. A földmúvesszövetkezetek- ben jelenleg csaknem 14 ezer szocialista munkabrigád tevékenykedik 185 ezer tag­gal, ami az összes földműves-szövetkezeti tag 29 százaléka. Jelentős sikerként köny­velhető el, hogy a szövetkezeti földműve­sek aktivitását az alapvető termelési és műszaki problémák megoldására és a tu­dományos-műszaki haladás vívmányainak gyakorlati alkalmazására tudjuk orientálni. A földművesszövetkezetekben jelenleg 1055 komplex racionalizációs brigád mű­ködik, és szüntelenül fejlődik a feltaláló- és az újítómozgalom. A szövetkezeti parasztság munkakezde­ményezése jelentős részben a meghatáro­zó tervfeladatok teljesítésére, valamint a termelés és a gazdálkodás gyengéinek megszüntetésére irányul. A CSKP KB, a Nemzeti Front KB és a szövetségi kor­mány által a nemzeti felszabadító harc betetőzésének és hazánk szovjet hadse­reg általi felszabadításának 40. évforduló­jára kiadott felhívásra válaszolva az egysé­ges földművesszövetkezetek a X. orszá­gos kongresszusát megelőző vita során több mint 300 millió korona értékű szocia­lista kötelezettségvállalást tettek, s továb­biakat hagytak jóvá a járási konferenciák idején. A szocialista felajánlások teljesítésében elért pozitív eredmények ellenére még nagy tartalékok vannak a munkakezdemé­nyezés fejlesztésére. Különbségek vannak a szocialista verseny fejlettségének szín­vonalában a szövetkezetek és a járások között. Egyes szövetkezetekben a vezető dolgozók formálisan viszonyulnak a mun­kakezdeményezés kibontakoztatásához, és nem képesek e kezdeményezést a ter­melés, a gazdálkodás hatékonysága növe­lésének, a termelési költségek csökkenté­sének, valamint az alapanyagok, a nyers­anyagok, az energia és a fűtőanyagok na­gyobb megtakarításának eszközeként fel­használni. Ebből a tényből kiindulva a Szö­vetkezeti Földművesek Szövetsége szer­veinek mélyebben el kell gondolkodniuk e téren elvégzett munkájuk formájáról és módszereiről, és el kell érniük, hogy ugyanilyen nagy figyelmet fordítsanak a kötelezettségvállalásokra, teljesítésük értékelésére és a jó eredmények népsze­rűsítésére. A termelési feladatok teljesítésére való mozgósítással közvetlenül összefügg a szövetkezeti parasztság politikai és szak­mai színvonalának emeléséről való gon­doskodás. E tevékenység súlypontja a szövetkezeti munkaiskolák megszerve­zése, amelyek a szövetkezetek további termelési és gazdasági fejlesztési felada­tainak megoldására létesülnek. A mezőgaz­dasági igazgatóságokkal együttműködve szakmai aktívaértekezleteket, technikai napokat szervezünk, gondoskodunk a gaz­dasági propaganda és agitáció hatékony­ságának növekedéséről, mégpedig közvet­lenül a földmúvesszövetkezetekben. A CSKP KB 4. ülését követően a szövet­ség elősegítette a tervszerű irányítás töké­letesített rendszere elveinek megvalósítá­sát a járásokban és a szövetkezetekben, főként a progresszív bérezési formák alkal­mazása és a helyes bérpolitikai elvek érvé­nyesítése terén. Be kell ismerni, hogy ta­valy ezeket a célokat nem sikerült teljes egészében elérni. A Központi Bizottság 11. ülését követően e feladatok jelentősége tovább nő. A Közpoti Bizottság mai ülésén és a földművesszövetkezetek X. országos kongresszusán elfogadásra kerülő határo­zatok elfogadása során olyan méretekben szervezünk kongresszus utáni kampányt, mint amilyenek a kongresszus előtti vita méretei voltak. Nagy figyelmet fordít a szövetség a szö­vetkezeten belüli demokrácia érvényesíté­sére és arra, hogy növekedjen a dolgozók részvétele a szövetkezetek irányításában. Ezt segítik elő az újonnan alakított részleg­bizottságok és szövetségi csoportok, ame­lyek tevékenysége során a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége felhasználja a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom­nak és a vállalatoknál működő alapszerve­zeteinek a sokéves tapasztalatait. Meg kell jegyzeni, hogy munkájukban egyes helye­ken még jelentős tartalékok vannak. A Szövetkezeti Földművesek Szövetsé­ge naponta fog foglalkozni az emberekkel való munkának és a szövetkezeti demok­rácia fejlesztésének kérdéseivel. A X. kong­resszus elé javaslatokat terjeszt azzal kapcsolatban, hogyan lehet továbbfejlesz­teni e tevékenységet. Oda fog hatni, hogy a szövetség járási bizottságai elkötelezet­tebben oldják meg a problémákat, és mé­lyítsék el az egységes földművesszövetke­zeteknek nyújtott módszertani segítséget. A szövetség fontos feladata, hogy részt vegyen az efsz-ek szociális programjának kidolgozásában és végrehajtásában. A mai tanácskozáson megemlíthetem, hogy a földművesszövetkezetek IX. országos kongresszusát követően e téren is számos jó eredmény született. Szocialista mező- gazdaságunk fejlődésének jelenlegi szaka­szában tovább javultak és javulnak a szö­vetkezeti parasztság lét- és munkafeltéte­lei, szilárdul szociális és gazdasági bizton­sága. Ezt különösen most tudatosítjuk, amikor a 35 évvel ezelőtti időszakra emlé­kezünk. Engedjék meg, hogy megemlítsek néhány példát. Az aktív szövetkezeti tagok több mint 40 százaléka minden évben megelőző orvosi vizsgálaton vesz részt. Évente 34 ezer szövetkezeti tag kap beuta­lót fürdőbe. Üdültetésen földmúvesszövet­kezeti tagok és családjaik, valamint szak­munkástanulók összesen 118 ezren vesz­nek részt. Az üzemi étkeztetést a tagok és a dolgozók 50 százaléka veszi igénybe. A szövetkezetek gyermekintézményeiben 55 ezer gyermek számára van férőhely. A szövetség ugyancsak nagy gondot fordít a földművesszövetkezetek nyugdíjas tagjaira, és a szövetkezeteket arra ösztön­zi, hogy rendszeresen gondoskodjanak ró­luk, mivel sokan szövetkezetük alapító tag­jai, és nagyban hozzájárultak az efsz-ek gazdasági és politikai megszilárdításához. Immár szabály, hogy a szövetkezetek zö­me minden évben nyereségrészesedést ad nyugdíjas tagjainak, mégpedig csaknem 120 millió korona értékben. A nemzeti bizottságokkal és a nemzeti Front társadalmi szervezeteivel együttmű­ködve a szövetség arra fog törekedni, hogy tovább javuljanak az életfeltételek, ami a mezőgazdaságban is a munkaerő stabili­zálásának egyik alapvető feltétele. A Szövetkezeti Földművesek Szövetsé­ge a CSKP külpolitikája szellemében fenn­állása óta csaknem 30 hasonló szervezet­tel fejlesztette ki együttműködését, szocia­lista, fejlődő és tőkés országokban működő szervezetekkel egyaránt. Propagálja azo­kat az eredményeket, amelyeket a cseh­szlovák szocialista mezőgazdasági nagy­üzemi termelés elért és amelyek a szövet­kezeti parasztság életszínvonalának eme­lése terén születtek. A mai tanácskozás a mezőgazdaság és az élelmiszeripar eredményeinek értékelé­sével együtt rámutat a következő időszak céljaira és távlataira is. Tudatában vagyunk annak, hogy ebből igényes feladatok hárul­nak rájuk. Az intenzifikálásnak és a tudo­mányos-műszaki fejlődés vívmányai alkal­mazásának meghatározó tényezője to­vábbra is az ember elkötelezettsége és kezdeményezése. A mezőgazdaság és a közélelmezést biztosító más ágazatok fejlesztésének hosszú távú programja, amelyet ma megtárgyalunk, ehhez nagy teret és mozgósító légkört biztosít. A Szö­vetkezeti Földművesek Szövetségének ezért sikerül megnyernie a szövetkezeti parasztság tömegeit e programcélok eléré­sére, ezekre orientálja aktivitásukat és munkakezdeményezésüket. Nagyra értékeljük, hogy az előterjesztett program elsó ízben foglalkozik átfogóan az élelmiszertermelés fejlesztésével, s nem­csak a mezőgazdaság és az élelmiszer- ipar, hanem más ágazatok feladatait is kitűzi. Meggyőződésem, hogy a szövetke­zeti parasztság ezt az eljárást örömmel fogadja a munkásosztály további segítsé­geként az után a támogatás után, amelyet már kapott és kap a csehszlovák szocialis­ta mezőgazdaságnak, valamint a szövet­kezeti parasztság szociális és gazdasági biztonságának növelésében. A mai tanácskozás tartalmával össz­hangban természetesen elsőrendű feladat­nak tekintjük a földműves-szövetkezeti ta­gok mozgósítását a XVI. pártkongresszu­son és a 7. ötéves tervben kitűzött felada­tok teljesítésére. Ez az eltökéltség a föld­művesszövetkezetek X. országos kong­resszusát megelőző vita során is kitűnt, amelynek eredményeit az elnökség beszá­molója is jellemezte. Ez a vita a szövetke­zeti demokrácia igazi megnyilvánulása volt, dokumentálta a kommunisták és a pártonkívüliek aktív viszonyát a XVI. pártkongresszus eredményeinek valóra váltásához. Nemcsak szavakkal támogatjuk a CSKP KB 11. ülésének tanácskozását és határo­(Folytatás az 5. oldalon) IIIIIIIIIIIIIINIIilllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllinillllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllilllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll^ ÚJ SZÚ 4 1984. X. 10.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom