Új Szó, 1984. október (37. évfolyam, 232-258. szám)

1984-10-10 / 240. szám, szerda

Vita a CSKP Központi Bizottságának 11. ülésén DJ SZÚ .5 1984. X. 10. (Folytatás a 4. oldalról) zatait. Lebontjuk őket szervezetünk mun­kafeltételeire, és a X. kongresszus elé terjesztjük végrehajtásuk programját. A Szövetkezeti Földművesek Szövetsége A mezőgazdaság pozitív fejlődésének alapvető tényezője a mezőgazdasági-élel­miszeripari komplexum fejlesztéséről való sokoldalú gondoskodás, a dolgozók áldo­zatos munkája és a mezőgazdaságra for­dított összeg növekedése. Ennek köszön­hetően a párt központi bizottsága most egészében véve kedvező mérleget vonhat meg a 7. ötéves tervidőszak első négy éve eredményeinek értékelésekor. A legnagyobb eredménynek a kiegyen­súlyozott élelmiszerpiacot, a növényter­mesztés és állattenyésztés intenzitásának növekedését, a nyersanyagok, a takar­mány és az energia jobb kihasználását és értékesítését, valamint a mezőgazdasági vállalatok stabilitásának megszilárdulását tartjuk. Tudatában vagyunk annak, hogy az említett sikerek nem vonatkoznak minden területre. Például a kukorica- és répater­mesztő vidékeken 234 vállalat van, ami az összes vállalat csaknem 31 százaléka, s a növénytermesztés színvonala 1 hektár mezőgazdasági földterületre átszámítva nem éri el az átlagot áz adott termelési feltételek között. Néhány munkaterületen lemaradnak, főleg azokon, amelyeken hosszú távon stagnál a fejlődés intenzitá­sa. Elsősorban a kapásnövényekre gondo­lunk. Egyre jobban előtérbe kerül az állatte­nyésztés szerkezetének és hatékonyságá­nak fejlesztése. Kedvező eredménynek tartjuk, hogy a hasznosság növekedése mellett csökken az 1 egységnyi termékre eső szemestakarmány-fogyasztás. Arra fordítjuk a figyelmet, hogy az állattenyész­tés elsősorban az intenzitás fokozásával fejlődjön. Ezzel összhangban állapítjuk meg a gazdasági állatok számát. A mező- gazdasági vállalatok figyelmét következe­tesen arra irányítjuk, hogy a szarvasmar­ha-tenyésztés további gyarapodását a tö­megtakarmányok részarányának növelé­sével biztosítsuk. Arra törekszünk, hogy a sertés- és baromfitenyésztésben jobban kihasználjuk a szemes takarmányt. A mezőgazdasági-élelmiszeripari komp­lexum most minőségileg új szakaszhoz érkezett. A termelés további emelése és az eredmények stabilizálása megköveteli, hogy még átgondoltabban és rendszere­sebben irányítsuk az intézkedéseket a nö­vekedés minden lehetőségének kihaszná­lására, mind a mezőgazdaságon és az élelmiszeriparon, mind pedig a szállítói ágazatokon belül. Mindezt teljes mérték­ben igazolták a mezőgazdaság és a közé­lelmezést biztosító más ágazatok fejleszté­sével kapcsolatos hosszú távú program kidolgozása során szerzett tapasztalatok. Belőlük kitűnik, hogy a mezőgazdasági­élelmiszeripari komplexum további előre­haladásának a tudományos-műszaki fej­lesztés elmélyítésére és szélesebb körű alkalmazására, az irányítómunka haté­konyságának fokozására, valamint a terv­szerű irányítási rendszert tökéletesítő in­tézkedésekhez szükséges feltételek meg­teremtésére kell támaszkodnia. A korláto­zottabb anyagi források, munkaerőforrások és mezőgazdasági földterületek mellett csakis a tudományos-műszaki ismeretek következetes érvényesítésével biztosíthat­juk az élelmiszergyártás további növelését. Kulcsfontosságú probléma ez abban a fo­lyamatban, amelyben mezőgazdaságunk és élelmiszeriparunk az intenzív fejlesztés útjára tér át. Az önellátás stratégiai irány­vonala megvalósításának döntő és megha­tározó útja ez. Ehhez viszonylag széles körű kutatási bázissal rendelkezünk. Arról van szó, hogy tevékenységét aktívabban koordináljuk, céltudatosabban irányítsuk a munkát, a figyelmet a legfontosabb fela­datokra irányítsuk, s képesek legyünk a testvéri országok és a világ többi orszá­gának ismereteiből meríteni. E tekintetben egész ágazatunk irányító szervei még adósak. A terv, a gazdasági feltételek, a szolgál­tatások nagyobb részvételének segítségé­vel a vállalatok számára hozzáférhetővé akarjuk tenni a legújabb technikai vívmá­nyokat. Meg akarjuk velük értetni, hogy számukra ez szükséges és elengedhetet­len. Fontos lépés a tudomány és a techni­ka, a mezőgazdasági-ipari komplexum egységes fejlesztési tervének bevezetése, amely magába foglalja a munkamegosz­tást az alap- és alkalmazott kutatásban és mindent megtesz azért, hogy mozgósítsa csaknem 1 millió tagját a 7. ötéves terv feladatainak teljesítésére, a földművesszö- vetkezetek és a csehszlovák szocialista mezőgazdaság további fellendítésére. termelésben. Az eddigi tapasztalatok azt igazolják, hogy a tudományos-műszaki is­meretek konkrét és gyors érvényesítése viszonylag nagy lehetőségeket teremt a mezőgazdasági termelésnek és haté­konyságának fokozásához. Például a nö­vényvédelem tudományos rendszerének érvényesítése a környezetvédelem haté­konyságának egyik útja. Ugyanez vonatko­zik a takarmánytermelés tudományos irá­nyítására, az élelmiszeriparban a veszte­ségmentes technológiai folyamatokra, va­lamint a Csehszlovák Tudományos Akadé­miában az alapkutatások felhasználására. Az ilyen együttműködés szép példája a feromon-készítmények kipróbálása és gyakorlati alkalmazása a kártevők elleni biológiai védelemben, amely a Csehszlo­vák Tudományos Akadémia Szerveskémi­ai és Biokémiai Intézete, a Csehszlovák Tudományos Akadémia Entomológiai Inté­zete, a bratislavai Vegyi Technológiai Ku­tatóintézet és a Chemika vállalat együttmű­ködésének az eredménye. Az utóbbi válla­lat fogja gyártani a feromon-készítménye- ket. Ebben az együttműködésben aktívan részt vesznek azok a mezőgazdasági vál­lalatok, amelyek rugalmasan kipróbálják a kifejlesztett készítményeket. Az elmúlt években a mezőgazdaságban is emelkedett a szervező és irányítómunka színvonala, de még ennek ellenére is sok a tartalék és a hiányosság. Nagyon lassan változik az irányítómunka stílusa és mód­szere, s az irányítás elmarad a kor követel­ményeitől. Sok esetben a mezőgazdasági igazgatóságok még mindig arra töreksze­nek, hogy ne csak a vállalatok termelési feladatainak részletes meghatározását tartsák szem előtt, hanem a növényter­mesztés struktúráját, valamint a gazdasági állatok állományát is. A megrendelő szer­vezetek inkább támaszkodnak a terv direk­tív szétírására, ahelyett, hogy saját kezde­ményezéssel és támogatással hozzájárul­nának alapvető nyersanyagszükségletünk biztosításához. Ezért azt akarjuk, hogy te­vékenységükben a tervezés érvényesül­jön, amelyet a tudományos-műszaki isme­retek alkalmazásával, valamint a káderek kiválasztásával és felkészítésével érnének el. Az állatállomány módosításában mutat­kozó fejlődés azt igazolja, hogy hatéko­nyabban kell reagálni a helyzet alakulásá­ra, konkrét intézkedéseket kell foganatosí­tani, és következetesebben kell megoldani az élelmiszer-termelés fejlesztésével kap­csolatos kérdéseket. Megkülönböztetett figyelmet kell fordíta­ni az állami gazdaságokra. A mezőgazda­sági igazgatóságok fő feladata a dinamikus és arányos fejlesztés feltételeinek megte­remtése. Ebben rejlik irányító munkájuk lényege. Nagy hangsúlyt helyezünk azokra az intézkedésekre, amelyek saját források alapján az élelmiszer-termelés stabilitásá­nak erősítésére irányulnak. Nagyon fontos a takarmány- és nyersanyagtartalékok, a félkészáru-tartalékok és a kész élelmi­szerkészletek megteremtése mind közpon­ti, mind pedig vállalati szinten. Nemcsak a tartalékok létrehozásához szükséges fel­tételek megteremtéséről van szó a terve­zésben és a finanszírozásban, hanem el­sősorban arról, hogy a vállalatok alapvető­en megváltoztathassák a tartalékok létre­hozásával kapcsolatos módszereiket. Már ebben az évben törekszünk a rendkívüli jó gabonatermés kihasználására és a vi­szonylag jó tömegtakarmány-termés alap­ján a készletek megteremtésére. Csak így lehetséges, hogy biztosítsuk - kockázat nélkül - az állattenyésztés további tervsze­rű fejlődését. Ezeket a kockázatokat első­sorban a termésben mutatkozó ingadozá­sok hozzák magukkal, s nemcsak a társa­dalomnak, hanem az egyes mezőgazdasá­gi vállalatoknak is veszteséget jelentenek. Az egyik legfontosabb feltételnek a vál­lalatok önállósága növelését tartjuk a nép- gazdasági terv feladatai megvalósításának módjaival kapcsolatban. Ez ugyanakkor az elért eredményekért érzett anyagi és erköl- csi-politikai felelősség fokozását is jelenti. Az említett vállalatok tevékenységének ér­tékelésében meghatározó helyen szerepel a társadalom szükségleteinek kielégítése hatékony termeléssel és megfelelő minő- séqú termékkel. A mezőgazdaság, az élelmezés és az egész mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum rendkívül igényes feladatok előtt áll. Az élelmiszerpiac mennyiségileg jó termékekkel való fokozatos ellátása mel­lett előtérbe kerül a minőség, az élelmisze­rek struktúrájának és választékának kérdé­se. Ebből következnek a mezőgazdaság­ban és a feldolgozóiparban tevékenykedő dolgozók és dolgozó kollektívák irányításá­val szemben támasztott egyre nagyobb igények. Ezek megvalósítására összponto­A mezőgazdaság fejlesztési programját, amelyről tárgyalunk, az önellátás stratégiá­jában követendő eljárásunk politikai és népgazdasági irányvonalának tekintem. Időszerűsége abban rejlik, hogy összefog­lalóan egybekapcsolja az élelmiszer-ter­melésben részt vevő összes ágazatot. Je­lentős teret ad a kutatómunka további javí­tásának. A mezőgazdasági tudományos kutatási alap ugyancsak a CSKP XVI. kongresszu­sa határozatai teljesítésének döntő szaka­szába lépett. Aktivitás nyilvánul meg a kí­sérleti munkák fejlesztésében, az ismere­tek gyakorlati alkalmazásában és a realizá­ciós eljárásoknak a termelésbe való beve­zetésében. Szeretnék rámutatni néhány ismeretre, amelyek összefüggnek a mezőgazdasági fejlesztési program sikeres teljesítésével. A program egyik legbonyolultabb kérdése a lakosság élelmiszerellátása szempontjá­ból a fogyasztásban felhasználható fehér­jék, különösen az állati eredetű fehérjék termelése. Ezek az ember táplálékának pótolhatatlan részét alkotják, de termelé­sük anyag- és energiaigényes. A gazdasá­gosság azonban itt is attól függ, hogy a hazai takarmányalapot nagy teljesítmé­nyű gazdasági állattípusokkal használjuk ki. Ezért teljes mértékben támogatom a CSKP KB Elnöksége beszámolójában foglalt elvet, miszerint fokozatosan takar­mánytartalékokat kell kialakítani az állatte­nyésztési termelés intenzifikálása és stabi­lizálása érdekében, hogy az állatok a lehe­tő leggazdaságosabban hasznosítsák a ta­karmányt. Az élenjáró tenyészetekben, ahol komp­lexen alkalmazzák az etetési program tu­dományos irányítását is, a hatás lényege­sen nagyobb. A szarvasmarha-tenyésztés elsődleges fejlesztése a tejtermelés priori­tásának irányában, valamint a sertés- és a baromfihús termelésének és fogyasztá­sának szabályozása jellemzi állattenyész­tési termelésünk jelenlegi strukturális áta­lakítását. Az idén elért magas gabonater­més feladatunkká teszi, hogy kialakítsuk a gabonafélék hatékony kihasználásának hosszú távú stratégiáját. A kidolgozott mérlegekből kitűnik, hogy a termelt gabona 70 százalékát a jövőben is állatokkal etetjük fel. A döntő részt a gaz­daságosabb sertés- és baromfihús, vala­mint a tojás termelésére kell felhasználni, a fennmaradó részt pedig termelési pótlék­ként a tej és a marhahús termelése során. Tanulmányaink egyértelműen bizonyít­ják, hogy a takarmányalap hatékony ki­használását csupán az egyes gazdasági állatfajták részarányának optimalizálásával érhetjük el. Például a szarvasmarha- és a sertéstenyésztés megfelelő kombinációja lehetővé teszi 1 hektár mezőgazdasági földről 335 kilogramm hús termelését is, ami 34 százalékkal több, mint ha a takar­mányozásra alkalmas növényi termelést csupán szarvasmarha- vagy csupán ser­téstenyésztésre fordítjuk. Hasonló előnyök tapasztalhatók a szarvasmarha- esetleg a juh- és a baromfitenyésztés kombináció­jakor. A szabályozott sertéshústermelés­ben azonban következetesebben kell érvé­nyesülnie az ésszerűsítésnek, ami a ne­mesítő és tenyésztő munka magas színvo­nalától, az elválasztásban és a hizlalásban elért eredmények megjavításától függ, a takarmány- és a költségráfordítás csök­kentése mellett. Ilyen eredményeket már a nyugat-szlovákiai kerület, de más kerüle­tek számos mezőgazdasági vállalatában is elérnek. sítjuk az irányítómunkát és a mezőgazda- sági és élelmiszeripari vállalatok munkáját, elsősorban a saját források és lehetőségek jobb kihasználásával. Természetesen el­várjuk, hogy a mezőgazdasági-ipari válla­latok is aktívan részt vesznek e problémák megoldásában. A központi bizottság elnök­ségének beszámolóját a minisztériumok további munkája, valamint a mezőgazda­ságot és a közélelmezést irányító ágazatok tevékenysége szempontjából parancsnak tekintjük. A tudományos kutatási alap dolgozói szüntelenül gyarapítják a mezőgazdasági termelés biológiai és műszaki ésszerűsíté­sében szerzett ismereteket. Kutatásunk számára azonban a legaktuálisabb és reá­lis feladatok a biológiai technológiák fej­lesztésében vannak. Az alapvető tudomá­nyos problémák, amelyekre a zootechnikai tudomány a gazdasági állattenyésztés te­rületén összpontosítja figyelmét, az újrater­melés irányítási módszereinek tökéletesí­tése és más kérdések. E problémák meg­oldása forradalmi módon megváltoztathat­ja a mezőgazdasági vállalatokban a gaz­dasági állatok nemesítése, újratermelése és a tenyésztés megszervezése folya­matát. Nálunk is megérett az idő e problémák mielőbbi tudományos-műszaki és alkal­mazható megoldására. A CSKP KB Elnök­ségének a természettudományok, főként a genetika fejlesztéséről 1982-ben hozott határozata alapján a Nyitrai (Nitra) Állatte­nyésztési Termelési Kutatóintézet mellett megszervezték az állattenyésztési terme­lési biológiai technológiák szakágazati köz­pontját. Ide tartoznak már a tudományos akadémiák, főiskolák munkahelyei, a bioló­giai szolgáltatások és a mezőgazdasági vállalatok. Feladatuk hatékonyan és gyor­san integrálni a folyamatot a tudományos megismeréstől és fejlesztéstől kezdve egé­szen a termelésben történő megvalósítá­sig. Ilyen módon a káderfeltételeket, az anyagi-műszaki eszközöket egyesítik a kö­zösen megoldó kollektívák és a megvalósí­tó integrált alakulatok munkája számára olyan együttműködési formákban, amelyek beváltak a KGST-államok nemzetközi kol­lektíváinak keretében. A központ alapvető programja az embrióátvitel a szarvasmar­hánál az újratermelés rendszeres irányítá­sa és a biológia, valamint a genetika leg­újabb ismereteinek feldolgozása, az állat- tenyésztési termelés progresszív technoló­giáiba. További terület ,a fő tápanyagok hatékony kihasználása a tömeg- és a sze­mes takarmányban. A központ munkája intézetünknek eddigi tevékenységén ala­pul, amelyet együttműködésben folytat az irányító szervekkel és biológiai szolgáltatá­sokkal az újratermelés és az embrióátvitel megoldása során, továbbá a nyugat-szlo­vákiai kerület egyre több mezőgazdasági vállalatával és más kerületek kiválasztott vállalataival. Az irányított újratermelés komplex módszere a tehenek termékeny­ségét 9 százalékkal is növeli. Az embrióát­vitel során már most az utódok számának 3-szoros növekedését is elérjük a legjobb fejóteheneknél. A kutatás realizációs ré­szeként a nyolcadik ötéves terv időszaká­ban Csehszlovákiában megkezdi működé­sét az elsó három nagy kapacitású embrió­átviteli állomás, amelyek évente 3500 bor­ját érnek el a legjobb fejősteheneknél, ami erőteljesen meggyorsítja és hatékonyabbá teszi a nemesítés előrehaladását a szar­vasmarha-tenyésztésben. Hasonló prog­ram bontakozik ki más gazdasági állatok­nál is. Kommunista igényességgel fejlesztjük az állattenyésztési termelés továbbfejlesz­tésének programját. A pártszervezet veze­tésével főként arról gondoskodunk, hogy a nyitrai kutatóintézetben megteremtsük a feltételeket a hatékony, alkotó tudomá­nyos munkához és a helyes tematikai ori­entációhoz, felépítsük az anyagi-műszaki alapot, és olyan fiatal tudományos kádere­ket neveljünk, akik képesek aktivan megol­dani a párt gazdaságpolitikájának alapvető kérdéseit, és így a legújabb biológiai isme­reteket tudják érvényesíteni a zootechnikai eljárások gyakorlatában. MIROSLAV TOMAN elvtársnak, a CSSZSZK mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterének felszólalása PAVOL MAJERČIAK elvtársnak, a CSKP KB tagjának, a Nitrai Állattenyésztési Kutatóintézet vezető tudományos munkatársának felszólalása iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom