Új Szó, 1984. október (37. évfolyam, 232-258. szám)
1984-10-05 / 236. szám, péntek
SiäB:''A CSKP KB Elnökségének beszámolója a mezőgazdaság és az élelmiszeripar időszerű feladatairól és hosszú távú fejlesztéséről (Folytatás az 5. oldalról) van joguk, hanem ezzel jobban is kell törődniük, s mindenekelőtt jobban ki kell használniuk. Az üzembiztonság érdekében jól működő megelőző műszaki karbantartási rendszert kell létesíteni, továbbá törődni kell a gépek tárolásával, a javítóműhelyek korszerűsítésével és bővíteni kell a pótalkatrészek felújítását. E tekintetben a termelési-gazdasági egységeknek, a gép- és traktorállomásoknak és a járási mezőgazdasági igazgatóságoknak javítaniuk kell tevékenységüket és növelni az ezért a szakaszért való felelősséget. Amint azt a CSKP KB 10. ülése hangsúlyozta, nem kevésbé igényes feladatokat kell teljesítenie a gépiparnak az élelmiszeripar w.~"'kségleteinek kielégítésével kapcsolatban. Hazai termeléssel biztosítja a szükséges technikának megközelítőleg a felét. Mintegy az ötödét a mezőgazdaság és az élelmezésügy gépipari üzemei biztosítják. Noha az utóbbi években fokozatosan számos intézkedést valósítanak meg, az elhasználódott gépek felújítása nem halad a kívánt ütemben. Az élelmiszeriparban több mint 7000 típusú gép különböző változatai üzemelnek. Napjainkban dolgozzuk fel a cukorgyárak rekonstrukciójának és korszerűsítésének programját és hasonló programokat készítenek elő a konzervgyárakban, a sörgyárakban, a sütödékben és további élelmiszeripari szakágazatokban is. Egyúttal a csomagoló és palackozó gépsorok, illetve mélyhűtőkapacitások és klímaberendezéssel felszerelt raktárak korszerűsítéséről is szó van. A CSKP KB Elnöksége és a szövetségi kormány feladatul adta, hogy dolgozzák ki a szükségletek kielégítésének hazai termelésből és a szocialista országokból a gyártásszakosítás és a kooperáció alapján történő behozatallal való megvalósítása útjait. A mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumoknak is biztosítaniuk kell, hogy a Strojobal, az Élelmiszeripari Gépgyárak és a szakágazati gépipari kapacitások is a pótalkatrészek gyártása, a szerelési munkák végzése és a szerviz mellett növeljék az új gépek fejlesztésében és gyártásában való részvételüket. NÖVELJÜK A MEZŐGAZDASÁG TERVSZERŰ IRÁNYÍTÁSÁNAK SZÍNVONALÁT Elvtársak! A nyolcvanas évek második felének igényes feladatai megkövetelik, hogy a mezőgazdaság irányítási rendszere tervszerű hatást gyakoroljon teljesítményének és hatékonyságának állandó növelésére, s a mezőgazdasági-ipari komplexum egyes láncszemei közötti szoros együttmúködés szilárdítására, ahogy azt a párt gazdaságpolitikai határozatai tartalmazzák. A mezőgazdaság tervszerű irányítási rendszerének tökéletesítésére hozott konkrét intézkedések, amelyeket a CSKP KB 4. ülése hagyott jóvá, a 7. ötéves terv feladatainak teljesítése során bebizonyították életképességüket. A tökéletesített irányítási rendszer pozitív szerepe vitathatatlan. Érvényesítésének csaknem három éve alatt felmerültek ugyan egyes gyenge pontok és következetlenségek, de ugyanakkor a továbbfejlesztés lehetőségei is megmutatkoztak. A rendszer továbbfejlesztésének alapvető kiindulási pontját és keretét azok az intézkedések fogják képezni, amelyeket az egész népgazdaságra vonatkoztatva a 8. ötéves tervidőszak előkészítésével kapcsolatban fogadunk el. Elsőrendű feladat a CSKP KB 4. ülésén elfogadott alapelvek következetes érvényesítése. Ez nemcsak a vállalati szférára és az alacsonyabb szintű irányítási fokozatokra, hanem a központi szervekre is vonatkozik. A tervszerű irányítás minden területén, tehát a tervezésben, a gazdasági szabályozók és az anyagi ösztönzés területén, valamint a termelésiműszaki alap szervezeti felépítésében is ki kell alakítani a szorosabb kapcsolatok gazdasági feltételeit, a mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum egyes láncszemei közötti kooperációs és integrációs kapcsolatokat. Annak érdekében, hogy sokoldalúbban megoldhassuk a mezőgazdaságnak és az élelmiszer- iparnak a közélelmezés biztosításában részt vevő további ágazatokhoz fűződő kapcsolatait, a jövő időszakban is célszerű lesz a hosszú távú előrejelzés és az ötéves terv részeként kidolgozni a mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum tervét, mint a népgazdasági terv önálló részét. A terv e részének a kidolgozását azonban módszertani szempontból mélyebben elő kell készíteni. A CSKP KB 8. ülésén elfogadott határozatokkal összhangban fokoznunk kell a tudomány és a technika szerepét a tervezés és az irányítás egész rendszerében. Amint arra már rámutattunk, a tudományos-műszaki fejlesztés tervével alá kell támasztani és koordinálni kell minden kutatási tevékenységet az egész mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexumban. A mezőgazdaságban és az élelmezésügyben fokozatosan be kell vezetni az állami terv feladatai konkretizálásának tökéletesebb módszerét a termelők és a megrendelők közti közvetlen kapcsolatok elmélyítésé alapján. Ily módon társadalmi szempontból a lehető leghatékonyabban összehangolható a mezőgazdasági alapanyagok termelése és feldolgozása, raktározása és értékesítése, a természeti-gazdasági feltételek optimális kihasználásával. A felvásárolt mezőgazdasági termelés struktúráját a tervezési folyamat során, a szállítói-megrendelői kapcsolatok keretében határozzák meg az élemiszeripar egyes üzemi feladataival összhangban. A mezőgazdaság állami-gazdasági irányításának területi szervei koordinálják az egész folyamatot. A megrendelők céltudatosan alkalmazzák majd az ötéves szerződéseket és kihasználják az integrációs alapokat. Azzal számolunk, hogy az ötéves tervek javaslatait a mezőgazdaság állami-gazdasági irányításának területi szervei hagyják majd jóvá. Eközben szem előtt kell tartani a megkötött gazdasági szerződésekkel fedezett kötelező feladatokat, limiteket, normákat és terveket, amelyek kifejezik a társadalmi szükségleteket. Egész gazdaságunk figyelme a hatékonyságra és a minőségre irányul. Ezzel összhangban meg kell szilárdítani a mezőgazdasági vállalatok önálló elszámolási rendszerét. A gazdasági szabályozók tökéletesítése során arra törekszünk majd, hogy lényegében azonosan igényes gazdasági feltételeket teremtsünk a mezőgazdasági vállalatok többsége számára. így azonos feltételek között teljesítik majd a következő ötéves terv feladatait. Meg kell szüntetni a mezőgazdasági vállalatoknál a javadalmazási szint ingadozását az időjárás hatására. Ennek módszere a komplex biztosítás lesz. Ezzel kapcsolatban objektívebben kell kifejezni a bérek és jutalmak kialakításának függósségét az elért gazdasági eredményektől. minisztériumok, a kerületi és járási mezőgazdasági igazgatóságok, a szolgáltatások s a feldolgozóipar termelési-gazdasági egységeinek irányító munkáját sokoldalúan tökéletesíteni kell. A kerületi és járási mezőgazdasági igazgatóságoknak sokkal igényesebbeknek kell lenniük a mező- gazdasági vállalatok terveinek felülbírálásakor, nagyobb nyomást kell gyakorolniuk a termelés gazdaságossága érdekében és hatniuk kell az érdem szerinti javadalmazás elveinek elmélyítésére is. Úgy mint az egész népgazdaságban, a mezőgazdaságban is kiemeljük a vezetők felelősségét a javadalmazás alakulásáért, valamint a vállalatnak saját forrásai alapján történő fejlesztéséért. Pontosabban kell meghatározni a mezőgazdaság és az élelmiszeripar egyes irányító szerveinek feladatát. A kerületekben egybe kell hangolni a mezőgazdaságiélelmiszeripari komplexum valamennyi szervezetének tevékenységét, és ebben fokozott szerepet kell betölteniük a kerületi mező- gazdasági igazgatóságoknak. A mezőgazdaság tervszerű irányításának fokozatos tökéletesítése során egyre jobban tudatosítjuk Husák elvtársnak, a CSKP KB 4. ülésén mondott szavainak jelentőségét: „A hatékonyság növelésének, a minőség javításának, a maximális gazdaságosságnak az irányvonala, a népgazdaság intenzív fejlesztése, amelynek fontosságát a párt XV. és XVI. kongresszusán is kiemelték, fejlődésünk helyes és egyedül járható útja. Ezért szükséges, hogy határozottabban érvényesítsük az életben. Sohasem szabad megtűrnünk, hogy ellentét alakuljon ki az irányvonal szóbeli elismerése és következetlen megvalósítása között.“ Elvtársak! Vázoltuk, hogy távlatilag milyen irányba kell fejlődnie a mezőgazdaságnak és a nép élelmezéséhez hozzájáruló többi ágazatnak. Szükségesnek tartjuk, hogy a vázolt irányzat alapul szolgáljon az ötéves terv és a népgazdaság távlati terve kimunkálásához. Célszerű lesz, ha az egységes földművesszövetkezetek X. kongresszusa is állást foglal ebben a kérdésben. A tervezett intézkedések megvalósításának idejéről a 8. ötéves terv kidolgozásával összhangban a CSKP XVII. kongresz- szusán elfogadott határozatok alapján döntünk majd. Elvtársak! Az efsz-ek közeledő kongresz- szusa a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének legfelsőbb szerve. Ez a jelentős társadalmi szervezet munkájának súlypontját fokozatosan az egységes földmü- vesszövetkezetekbe helyezi át. Az új szövetségi struktúra érvényesítése eredményeként a szövetség tevékenysége konkrétabb lett. A javulás ellenére a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének tevékenységében még sok a tartalék. A mezőgazdasági irányítószervekkel együttműködve fokozni kell hozzájárulását a szövetkezeti demokrácia elmélyítéséhez, mindenekelőtt a választott szövetkezeti szervek tevékenységének fokozása által. El kell érni, hogy a taggyűlések a gyakorlatban betöltsék az efsz-ek legfelsőbb szervének feladatkörét. A küldöttek testületeinek tevékenységében is sok lehetőség rejlik a szövetkezeti demokrácia érvényesítésére. Sokkal nagyobb figyelmet kell fordítani a termelési értekezletek előkészítésére és szervezésére, valamint a szövetkezeti tagoknak az irányításban való részvétele más formáinak érvényesítésére. Javítani kell a politikai-nevelőmunkát, jobban kell gondoskodni a szövetkezeti tagokról, munkahelyi és életkörülményeikről és a szocialista verseny hatékonyságának fokozásáról. Nagyobb hatást kell gyakorolni a szövetkezeti földművesek szocialista tudatának kialakítására, a munkafegyelemre és a szövetkezeti tulajdon védelmére. A munkakezdeményezés fejlesztésében, valamint a dolgozók nevelésében, munka- és életfeltételeik javításában fontos szerepe van a szakszervezeti szervezeteknek. Nagyra értékeljük eddigi tevékenységüket. Elvárjuk, hogy a jövőben még nagyobb mértékben járuljanak hozzá a munkaerő stabilizálásához, jobb politikai nevelómunkát fejtsenek ki, és nagyobb hatást gyakoroljanak a munkafegyelem javítására, a dolgozók felelősségtudatának elmélyítésére. Reméljük, hogy támogatni fogják a javadalmazás progresszív formáinak érvényesítését, a dolgozók hatékonyabb részvételét az irányításban. A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalomnak és a Szövetkezeti Földművesek Szövetséginek egész tevékenységével méy határozottabban hozzá kell járulnia a pártpolitika megvalósításához, a munkások és a szövetkezeti földművesek szövetségének elmélyítéséhez, a szocialista hazafi- ság és az internacionalizmus szellemében való neveléshez. NÖVELJÜK TOVÁBB A PÁRTMUNKA HATÉKONYSÁGÁT Elvtársak, a mezőgazdaság és az élelmezés eredményeinek értékelése valamint az új feladatok kijelölése során abból indulunk ki, hogy sikeres teljesítésüket szavatolja a kommunistáknak, a párt szerveinek és szervezeteinek kezdeményező, mindennapi harca, az emberek áldozatos, felelősségteljes munkája. A XVI. kongresszus határozatainak sikeres teljesítése és a mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum további fejlődése azonban megkívánja a párt vezető szerepének további elmélyítését, szervei és szervezetei tevékenységének intenzivebbé tételét és hatékonyságának növelését. A mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexumban 5882 alapszervezetben 337 ezer kommunista dolgozik. A tagság létszáma és színvonala olyan erőt képvisel, amely képes a kitűzött célok elérésére. A mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban a kommunisták befolyása növelésének tartós figyelmet kell szentelniük a kerületi és járási pártbizottságoknak, valamint az alapszervezeteknek. Ez megkívánja, hogy növeljék cselekvő részvételüket az időszerű feladatok teljesítésében, emelkedjék felkészültségük és nevelő munkájuk színvonala. Mind sürgetőbb követelmény a kommunisták nap nap után kifejtett tömegpolitikai munkája a munkakollektívákban. Az a követelmény, hogy nagyobb fordulatot érjünk el a mező- gazdasági termelés intenzifikálá- sában, fokozott igényeket támaszt az irányító káderek munkájával szemben. Ezért különösképpen sürgető fontosságúnak tekintjük, hogy a párt szervei és szervezetei, de a többi irányitó láncszem is a vezető dolgozókat kezdeményező és fegyelmezett feladatteljesítésre, a vállalatokon belüli tartalékok mozgósítására, magas fokú gazdaságosságra, az össztársadalmi érdekekért vállalt felelősségre vezessék. Igényelniük kell tőlük azt, hogy ne kerüljék meg az éretté vált problémák megoldását, ne veszítsék szem elől a fogyatékosságokat és a rendetlenséget, ne támaszkodjanak csupán az utasítások tekintélyére, hanem az emberek öntudatos munkájának és kezdeményezésének az erejére. Értékelésük mércéjét képezzék a rájuk bízott szakaszon elért eredmények. A vezető dolgozókkal szembeni magas fokú követelmények megkívánják, hogy az irányítás egyes szintjein a párt szerveinek vezetésével tökéletesítsék a káderek felkészítésének és képesítésük növelésének rendszerét s határozottabban fogjanak hozzá a felkészült kádertartalékok építéséhez, fiatal, bevált dolgozók irányitó posztokra történő kiemeléséhez. A közép- és a felsőfokú mezőgazdasági iskoláktól elvárjuk, hogy az oktatást mélyrehatóbban összehangolják a gyakorlat szükségleteivel és a gazdasági kádereket jobban felkészítik a munkakollektívák irányítására, az emberek körében kifejtett tevékenységre. A 7. ötéves terv feladatai teljesítéséért vívott harc kötődjön a párt alapszervezeteinek intenzívebb politikai munkájához. Ez elsősorban megkívánja, hogy a kommunisták az élére álljanak a politikai, valamint a szociális-gazdasági feladatok következetes teljesítésének. A pártszervezetek politikaiszervező munkájának célja a munka jó tapasztalatainak és hatásos formáinak elmélyítése, a gyönge pontoknak, a lemaradozó szakaszok problémáinak kiküszöbölése. Minden dolgozónak tisztában kellene lennie a terv teljesítésével, tudnia kellene, hogy mennyiért termel, ismernie kellene munkájának tartalékait s azokat ki kellene használnia. Meg kell találni annak a módját, hogy a mezőgazdasági üzemek javítsák munkájuk minőségét, gazdaságosságát és hatékonyságát, jobban és főleg gyorsabban alkalmazzák az új technikát, a tudományos-műszaki ismereteket és a haladó munkaeljárásokat. Ezért nagyon sürgetően kerül előtérbe az az igény, hogy elmélyítsük a nap nap után kifejtett nevelő és agitációs munkát és elsősorban a kommunisták a munkában tanúsított példaadásukkal, de meggyőző szavukkal is ösztönözzék és megnyerjék a dolgozókat a pártpolitika cselekvő, öntudatos megvalósításának. A pártszervezetek ügyeljenek arra, hogy ne maradjanak meg papíron, hanem következetesen megvalósuljanak a helyes szándékok és intézkedések. Ez megkívánja az ellenőrző tevékenység egész rendszerének kibontakozását, főleg a gazdasági vezetés fölötti ellenőrzés jogának igényesebb alkalmazását. Céltudatosabban kell ellenőrizni a döntő fontosságú feladatok teljesítését, ennek során nem helyettesítve a gazdasági dolgozókat és jobban támaszkodva saját ismereteikre. Minden munkahelyen erélyesebben kell megvalósítani a CSKP Központi Bizottsága Elnöksége levelének azzal kapcsolatos következtetéseit, hogy el kell mélyíteni a harcot a szocialista törvényesség, erkölcs és fegyelem elveinek megszegése ellen, teljes támogatásban részesítve azokat az intézkedéseket, amelyek következetesen a pártpolitika megvalósítását szorgalmazzák. A csehszlovák nép nemzeti felszabadító harca tetózésének és a hazánk szovjet hadsereg általi felszabadításának 40. évfordulójára kiadott felhívás csakúgy, mint az efsz-ek X. kongresszusának egybehívásáról szóló nyilatkozat jelentősen ösztönzi a dolgozók kezdeményezésének széles körű kibontakozását, a feladatok sikeres teljesítése érdekében. Ebben a tömeges mozgalomban nagy társadalmi erőt képvisel a több mint 32 ezer szocialista munkabrigád, valamint a komplex racionalizációs brigádokban résztvevő 38 ezer munkás, szövetkezeti földműves, technikus és vezető dolgozó alkotó munkássága. Sokat jelent a SZISZ növekvő igyekezete is, amelynek célja a fiatalok bevonása a szocialista munkaversenybe, a föld kihasználásáért, a betakarítási veszteségek csökkentéséért folyó harcba és a tudo- mányos-műszaki ismeretek alkalmazásába. A fiatalok körében végzett munka külön figyelmet érdemel. A pártszervezetek, karöltve a vállalatok, a szövetkezetek, az FSZM, az SZFSZ és a SZISZ vezető dolgozóival, mindenütt jól gazdálkodjanak az ember aktivitásával és kezdeményezésével, helyesen orientálják és fejlesszék azt, jobban értékeljék az egyének és a kollektívák kötelezettvállalá- (Folytatás a 7. oldalon) ÚJ SZÓ 6 1984. X. 5.
