Új Szó, 1984. október (37. évfolyam, 232-258. szám)
1984-10-05 / 236. szám, péntek
Csehszlovákia síkraszáll az atomháborús veszély elhárításáért ÚJ szú 3 1984. X. 5. az általános és teljes leszerelésért (Folytatás az 1. oldalról) ben - ilyen rövid idő alatt - a lázas fegyverkezés sosem látott méreteket öltött. Az atomfegyver-készletek olyan hatalmasra duzzadtak, hogy elegendőek a sokszoros és általános pusztításra, s ezáltal további felhalmozásuk értelmét vesztette. A leszerelési tárgyalások akadoznak. A párbeszéd ugyancsak veszélybe került. Erősödött az államok közötti bizalmatlanság. Sor került a belügyekbe való nyílt beavatkozásokra és agressziókra. Ugyancsak fokozódott az erő pozíciójából történő politika végrehajtása és mélyült a nemzetközi kapcsolatok destabilizálódása. Folytatódott mindannak a pozitívumnak a felszámolása, amelyeket az enyhülés éveiben értünk el. Az események ilyen alakulása miatt közvetlenül a legreakci- ósabb imperialista erőket, mindenekelőtt az USA-t terheli a felelősség. Azokat a köröket, amelyek a legszembetűnőbben juttatják kifejezésre a katonaiipari komplexum érdekeit. Ezeket a szükséges katonai-stratégiai egyensúly megőrzése és a paritás egyre alacsonyabb szintre szorítása helyett az erőpolitikát alkalmazzák, a hegemonizmusra, diktátumra törekedve az állami szintű terrorizmus politikáját követik, katonai fölényre törekszenek, ösztönzik a feszültséggócok keletkezését, más országokra akarják kényszeríteni imperialista követeléseiket és nem tartják tiszteletben a megállapodásokat. Ezt a valójában veszélyes helyzetet a közepes hatótávolságú új amerikai rakéták nyugat-európai telepítése csak élezte. Mindenekelőtt azért, mert minőségileg új, elsőcsapásméró és stratégiai hatásfokú atomfegyverekről van szó. Telepítésükkel egészen új katonai-stratégiai és politikai helyzet alakult ki, meghiúsultak a genfi tárgyalások; és jelentős károsodást szenvedett az atomfegyverek korlátozása és csökkentése folyamatának perspektívája. Tavaly ugyanezen a helyen voltam kénytelen kijelenteni, hogy a Pershing 2 típusú rakétákat határainktól 180 kilométerre kívánják telepíteni, ma sajnálattal kell megállapítanom, hogy ezeket a fegyvereket már rendszerbe is állították. Hozzá kell fűzni, hogy szövetségeseinkkel együtt nem tehettünk mást, s megfelelő ellenintézkedéseket hoztunk a megnövekedett hatótávolságú harcászati-hadműveleti rakéták telepítésére, aminek következtében - nem a mi hibánkból - az európai kontinens nem nyert semmit, hanem csak vesztett. Az egyensúly magasabb, veszélyesebb szinten lett felújítva. Az új fegyverek megjelenése Nyugat- Európában tehát egyáltalán nem vezetett a biztonság megerősítéséhez, éppen fordítva, az eredmény a biztonság általános csökkenése, az államok közötti kapcsolatokban a feszültség és a bizalmatlanság növelése lett. Ugyancsak kedvezőtlenül hatottak az általános helyzetre azok a kijelentések, amelyek megkérdőjelezték a jaltai és a potsdami konferencia eredményét Európa háború utáni elrendezéséről. E felelőtlen állítások szerzői - akik lényegében az európai status quo ellen lépnek fel - rendkívül veszélyes útra léptek, amely az európai béke alapjait fenyegeti. Mindenki tudja: bármilyen kísérlet az európai határok revíziójára - e határokat a szocialista közösség erejének összessége garantálja - már eleve történelmileg kudarcra van ítélve. Tovább nehezítette a helyzetet az a hatás, amit az ilyen kijelentések azon erőkből váltottak ki, amelyek nem nyugodtak bele a nácizmus vereségébe és Európa háború utáni határainak kialakításába. Figyelemmel kísérhettük ugyanis, hogy milyen ösztönző hatással voltak a nyugatnémet re- vansizmusra, hogy az mennyire feléledt. A revansista szervezetek Münchenben s másutt is követelték Európa háború utáni határainak megváltoztatását - szöges ellentétben azokkal a szerződésekkel, amelyeket az NSZK Csehszlovákiával, a Szovjetunióval, Lengyelországgal és az NDK-val kötött. A „hazára való jogot“, valamint „a nyitott német kérdés“ rendezését követelték. Mindezt a legfelsőbb állami és kormány- képviselők patronálásával. Ahhoz, hogy fellépjünk az ilyen konfrontációs lépések ellen, felszámoljuk ezek hatásait - legyen szó akár a rakéták vagy az űrháború veszélyéről, a háború utáni határok megkérdőjelezéséről vagy a revansizmus újjáéledéséről bölcs hozzáállásra, türelemre, nyugalomra van szükség, olyan képességre, hogy ne az erő és az ideológiai illúziók, hanem a politikai realitások talajáról szemléljük a dolgokat. Tehát nem a retorika hangváltására van szükség, hanem a hozzáállások megváltoztatására. Nem gesztusok kellenek, hanem megoldások. Nem szavakat, tetteket várunk. Éppen azért, mert a bizalom is oszthatatlan. Más szavakkal, a Hitler-ellenes koalíció legjobb hagyományainak szellemében kell megnyilvánulnia annak, hogy az előítéleteket a kapcsolatokban jelentkező problémákat alárendeljük annak az objektív és elsőrendű kritériumnak - azaz az emberiség és saját nemzetünk érdekének -, amely az enyhülési politikához, a tartós békéhez való visszatérést szorgalmazza. Csehszlovákia a szocialista országokkal összhangban kész hozzájárulni az ilyen irányvonalhoz. Elnök úr, a jelenlegi helyzetben sajnos nem tapasztaljuk, hogy az imperializmus fel akarna hagyni az eddigi erőpolitikával. Annak sincs jele, hogy az USA kész lenne konkrét tettekre a jelenlegi problémák megoldása, a kölcsönösen előnyös együttműködés politikájának megvalósítása érdekében. Az ilyen tárgyalások iránti hajlandóságunkat már többször kinyilvánítottuk szövetségeseinkkel együtt, azoknak a jelentős békekezdeményezéseknek a széles skálájában, amelyek a jelenkor legégetőbb problémáinak a megoldását szorgalmazzák. Mindenekelőtt a Vársói Szerződés 1983 januárjában elfogadott prágai politikai nyilatkozatáról, az 1983 júniusi nyilatkozatról, valamint a KGST ez évi legfelsőbb szintű tanácskozásán megfogalmazott nyilatkozat javaslatairól van szó. Amint Gustáv Husák, a CSSZSZK elnöke a közelmúltban kijelentette, a szocialista közösség országai „kezdeményezéseikkel és javaslataikkal a nemzetközi problémák konstruktív megoldására törekednek, az enyhüléshez való visszatérést, a válsághelyzetek és feszültségforrások felszámolását szorgalmazzák a becsületes és egyenjogú tárgyalások útján, az azonos biztonság alapján“. Abból a megalapozott feltételezésből indulunk ki, hogy a nemzetközi helyzet javítása csak a komolyan folytatott gyümölcsöző tárgyalások útján érhető el, amely dialógust át kell hatnia az emberiség sorsáért érzett felelősségnek. Csak így lehet teljesíteni a legsürgetőbb és legfontosabb feladatot, az atomháborús veszély elhárítását, amely az egész emberiség számára létkérdést jelent. Ennek érdekében kivétel nélkül minden államnak össze kell fognia. Ehhez maximális mértékben ki kell használni az ENSZ adta lehetőségeket. Elérhető az, hogy a nukleáris hatalmak egymás közötti kapcsolataikban betartsanak bizonyos alapelveket, mindenekelőtt azt, hogy külpolitikájuk legfontosabb célja az atomháborús veszély felszámolása legyen. Úgy, ahogy azt Konsztantyin Csernyenko, legfelsőbb szovjet vezető ez év március 2- án előterjesztett rendkívül fontos javaslata feltételezi. Joggal nevezik ezt az atomhatalmak magatartását szabályozó kódexnek. Elfogadása jelentős mértékben hozzájárulna a katonai konfrontáció veszélyének csökkentéséhez, az országok kapcsolatainak stabilizálásához, a biztonság erősítéséhez. Csehszlovákia határozottan síkraszáll a nukleáris fegyverkezési verseny azonnali megszüntetéséért és a nukleáris fegyverek felhalmozott készleteinek csökkentésére, majd teljes felszámolására irányuló hatékony intézkedések elfogadásáért. Ebben az összefüggésben pozitívan értékeljük a hat ország állam- és kormányfőinek a nukleáris hatalmakhoz intézett felhívását is. E célok elérése szempontjából rendkívül jelentős lépésnek tartjuk, hogy az atomfegyverekkel rendelkező államok fagyasszák be ezeket a fegyvereket mind mennyiségileg, mind minőségileg, ahogy azt az ENSZ-közgyűlés tavalyi ülésszakán elfogadott rendkívüli időszerű szovjet javaslat feltételezi. Ugyancsak a nemzetközi bizalom megszilárdításához vezető pozitív politikai fordulat lenne olyan intézkedés elfogadása, miszerint a nukleáris hatalmak - azok, amelyek még nem tettek így - köteleznék magukat az atomfegyver elsőkénti alkalmazásáról való lemondásra. A nukleáris leszereléshez vezető úton határkő lenne a nukleáris fegyverkísérletek általános és teljes betiltásáról szóló szerződés kidolgozása. Nem tartjuk visszafordíthatatlannak azt a helyzetet sem, amely az amerikai elsőcsapásméró fegyverek elhelyezésének megkezdésével alakult ki Európában. A megoldás lehetséges. Azonnal meg kell szüntetni e rakéták további telepítését és vissza kell térni ahhoz az állapothoz, amely tavaly ősszel állt fenn. Támogatjuk azokat a javaslatokat, amelyek arra irányulnak hogy a világ különböző részeiben atommentes övezeteket hozzanak létre. Készek és hajlandók vagyunk megvizsgálni az ilyen övezetek kialakítására irányuló valamennyi konstruktív kezdeményezést, főleg azokat, amelyek Európára vonatkoznak. A nukleáris leszereléssel egy- időben rendkívül időszerűnek, jelenkorunk valóban halaszthatatlan feladatának tartjuk a fegyverkezési verseny világűrre történő kiterjesztésének a megakadályozását. Teljes mértékben támogatjuk azt az új jelentős szovjet kezdeményezést is, amelyet ezen az ülésszakon Andrej Gromiko terjesztett elő, s amely javasolja: valamennyi állam fogadjon el történelmi kötelezettségvállalást arra vonatkozóan, hogy biztosítják a világűr kizárólag békés célú, az emberiség jólétét szolgáló kihasználását, ami a jövőben az ezt a célt szolgáló világ- szervezet megalakításához vezethetne. A genfi leszerelési konferencia fórumán aktívan lépünk fel a vegyi fegyverek betiltásáról és felszámolásáról szóló megállapodás mielőbbi kidolgozásáért. Ehhez jó alapot teremt az a javaslat, amelyet az ENSZ-közgyűlés II. rendkívüli leszerelési ülésszakán 1982- ben a Szovjetunió terjesztett elő, továbbá más kiegészítő szovjet javaslatok, beleértve a legutóbbit, amely a vegyi fegyverek felszámolásának ellenőrzésére vonatkozik. A vegyi fegyverek általános betiltásának eléréséhez jelentős mértékben hozzájárul a Varsói Szerződés tagállamainak a NATO tagországaihoz intézett javaslata a vegyi fegyverek Európában történő felszámolására. Rendkívül fontosnak tartjuk a hagyományos fegyverek területén folytatott fegyverkezési verseny korlátozására irányuló erőfeszítések fokozását. E feladat időszerűsége annál is nagyobb, mivel a NATO militarista köreinek hibájából a hagyományos fegyverek olyan új generációja jelenik meg, amely tulajdonságait tekintve közel áll a legpusztítóbb fegyverek kategóriáihoz. Már több hónapja vár válaszra a Varsói Szerződés egyik jelentős kezdeményezése - az a javaslat, hogy a NATO-államokkal kezdjenek tárgyalásokat a katonai kiadások kölcsönös befagyasztásáról, majd csökkentéséről. Hasznos lenne, ha a javasolt intézkedések végrehajtásában részt vennének azok az államok is, amelyek nem tagjai egyik katonai-politikai tömörülésnek sem. Az európai bizalom- és biztonságerősítő intézkedésekről és a leszerelésről szóló stockholmi konferencián elsősorban a jelentős katonai-politikai intézkedésekre vonatkozó javaslatok megvalósítására törekszünk. Mindenekelőtt a katonai erő alkalmazásáról való kölcsönös lemondásra és a békés kapcsolatok fenntartására vonatkozó szerződés javaslatáról van szó. Ennek megkötése jogi-politikai garanciája lenne a bizalom és a biztonság megszilárdítása során elért pozitív fordulatnak. A Varsói Szerződés tagállamai épp ebben a tudatban fordultak május 7-én a NATO tagállamaihoz azzal a felhívással, hogy kezdjenek sokoldalú konzultációkat erről a javaslatról. A stockholmi konferencián eddig folytatott tárgyalások egyértelműen megmutatták: a megállapodáshoz vezető út elképzelhetetlen a bizalom és a biztonság időszerű alapkérdéseinek konstruktív megvitatása, valamennyi előterjesztett javaslat egyenjogú megvitatásának biztosítása nélkül. Meggyőződésünk: a konferencia pozitív eredményeket érhet el. Ehhez azonban több kölcsönös megértésre, felelősségteljes hozzáállásra és valamennyi résztvevő politikai akaratára van szükség. A közép-európai fegyveres erők és fegyverzetek csökkentéséről szóló bécsi tárgyalásokon szövetségeseinkkel annak a zsákutcának az áthidalására törekszünk, amelybe ezek a tárgyalások a Nyugat hibájából jutottak. A bécsi tárgyalások feladatának megvalósításához vezető egyszerű és kölcsönösen elfogadható utat jelent a szocialista országok 1983-as javaslat-komplexumában lefektetett hozzáállás. Ennek megfelelő érvényesítése megkönnyítené az ún. létszámakadály leküzdését és meggyorsítaná az olyan kölcsönösen elfogadható megállapodás megkötését, amely lehetővé tenné Közép- Európában a fegyveres erők és fegyverzetek lényeges csökkentését. A leszereléssel összefüggő valamennyi kérdés megoldása során elérendő pozitív irányú változás érdekében Csehszlovákia - csakúgy mint az előző években - a jelenlegi ENSZ-ülésszakon is tovább fogja fejleszteni a leszerelés céljainak elérését előmozdító nemzetközi együttműködésről szóló nyilatkozat gondolatait, amely nyilatkozatot 1979-ben e fórum a mi kezdeményezésünk alapján fogadott el. Ha bizonyos államok politikájukban nem sajátítanák ki a jogot más országok független létének leplezetlen destabilizálására, társadalmi és politikai rendjük aláak- názására, a nemzetközi helyzet vitathatatlanul nyugodtabb és kevésbé veszélyes lenne. Éppen ezért teljes mértékben támogatjuk a Szovjetunió új, valóban rendkívül időszerű javaslatát, hogy az ENSZ kategorikusan ítélje el az állami szintű terrorizmus politikáját és gyakorlatát, amely alapvetően ellentmond az ENSZ Alapokmányában lefektetett nemzetközi jogi normáknak. Elnök úr, szervezetünk legsürgetőbb feladatai közé tartozik az elhúzódó konfliktusok és feszültséggócok megoldása. Ezzel kapcsolatban szeretném hangúlyozni annak a felhívásnak az időszerűségét és fontosságát, amelyet a Szovjetunió idén július 29-én hozott nyilvánosságra a közel-keleti rendezésre irányuló kollektív nemzetközi erőfeszítések haladéktalan felújítása céljából. A felhívást úgy értelmezzük, mint a térségben az Izrael agresszív, expanzív politikája és az imperialista beavatkozás következtében kialakult veszélyes helyzet átfogó rendezésére irányuló realista javaslatot. Sikraszállunk az iraki-iráni harcok mielőbbi megszüntetéséért és a konfliktus politikai eszközökkel - az ENSZ ide vonatkozó dokumentumai, elsősorban a Biztonsági Tanács 540. és 552. számú határozata szellemében - történő megoldásáért. Határozottan elutasítjuk a Kuba beiügyeibe való beavatkozást, a Nicaraguával szembeni agresz- szív militarista akciók eszkalációját. Ismételten elítéljük a Grenada elleni agressziót. Egyetértünk azokkal, akik a robbanékony közép-amerikai és karibi helyzet okát nem a kelet- -nyugati globális konfrontációban, hanem a mély politikai, szociális és gazdasági válságban látják, amelyet az imperializmus részéről megvalósított durva kizsákmányolás és beavatkozás okozott. Nagyra értékeljük és teljes mértékben támogatjuk az Afgán Demokratikus Köztársaságnak a térségben kialakult kapcsolatok javítását célzó indítványait és hisszük, hogy az ENSZ-főtitkár és külön- megbízottja lépései hozzájárulnak az e cél eléréséhez vezető realista utak megtalálásához. Ennek feltétele az afgán belügyekbe való külső imperialista beavatkozás megszüntetése. Csehszlovákia teljes mértékben Vietnam, Laosz és Kambodzsa népeinek oldalán áll szabadságuk és függetlenségük védelmében, támogatja azokat az erőfeszítéseiket, amelyek a béke és a stabilitás megteremtésére, a térség államai közötti együttműködésre irányulnak. Követeljük, hogy az ENSZ- közgyülés helyezkedjen realista álláspontra a kambodzsai nép valódi képviselete kérdésében, vagyis az ENSZ-ben az ország népét a Kambodzsai Népi Köztársaság kormányának kell képviselnie. Nagy jelentőséget tulajdonítunk az el nem kötelezett országok mozgalma aktivitásának, a jelenlegi nemzetközi kapcsolatokban játszott pozitív szerepének. Teljes mértékben támogatjuk a fejlődő országoknak a nemzetközi gazdasági kapcsolatok igazságos és demokratikus alapokon történő átépítésére vonatkozó követeléseit és törekvéseit. Elítéljük a fejlődő országok újgyarmatosító kizsákmányolásának kiéleződését, csakúgy, mint az imperialista államoknak azt a gyakorlatát, hogy gazdasági válságuk következményeit a fejlődő országokra hárítsák. A KGST-tagállamok júniusi moszkvai értekezletén elfogadott nyilatkozatban egyértelműen sík- raszálltunk a kiszákmányolás bármiféle módjának felszámolására irányuló hatékony intézkedések elfogadásáért. Megerősítettük, szilárd elhatározásunk, hogy fejlesszük gyümölcsöző gazdasági, kereskedelmi és tudományos-műszaki kapcsolatainkat minden olyan állammal, amely erre késznek mutatkozik. E politika szellemében, a békés együttélés bevált elveinek következetes megvalósítása mellett továbbfejleszjük kapcsolatainkat a nyugati országokkal. A rendezett viszony körülményei között többségükkel folytatjuk azt a párbeszédet, amely vitathatatlanul konstruktív eredményeket hoz. Ezt az átfogó nemzetközi légkör pozitív elemének tartjuk. Ugyanakkor azonban nyíltan kimondjuk, hogy az új elsőcsapásméró fegyverek elhelyezése néhány nyugateurópai országban nem maradhatott negatív következmények nélkül ezekre a kapcsolatokra.
