Új Szó, 1984. október (37. évfolyam, 232-258. szám)
1984-10-04 / 235. szám, csütörtök
ÚJ szú 3 1984. X. 4. A CSKP KB Elnökségének beszámolója a mezőgazdaság és az élelmiszeripar időszerű feladatairól és hosszú távú fejlesztéséről A CSKP Központi Bizottságának 11. ülésén előterjesztette FRANTIŠEK PITRA, a CSKP KB titkára Tisztelt elvtársak, a CSKP Központi Bizottsága ülésének programjára a CSKP XVI. kongresszusa utáni időszakban már másodízben kerülnek a mezőgazdaság és az élelmezésügy kérdései. Az 1981. évi negyedik ülésen konkretizáltuk a kongresszusi feladatokat, és tanácskoztunk a mezőgazdasági irányítási rendszer tökéletesítését célzó intézkedésekről. Ma ellenőrizni akarjuk, miként valósul meg e kongresszusi irányvonal. A feladat az, hogy fokozzuk az erőfeszítést sikeres teljesítésére, a 7. ötéves tervidőszak céljainak telje sítésére, illetve a kívánt területeken való túlteljesítésére. A mező- gazdaság utóbbi években elért eredményei ehhez minden feltételt megteremtenek. Két hónap múlva ül össze az egységes földművesszövetkezetek X. országos kongresszusa. Amint már szabállyá vált, a kongresszus tanácskozása nem csupán a mezőgazdasági szövetkezetek további fejlődése szempontjából lesz jelentős, hanem egész szocialista mezőgazdaságunk számára is. Ülésünk határozatai jelentős tartalmi irányvonalat jelentenek majd a szövetkezeti földművesek sorra kerülő tanácskozása számára. Mai tanácskozásunk tárgyát nem csupán a közvetlenül végrehajtási jellegű kérdések képezik. A Központi Bizottság Elnöksége az utóbbi időben nagyon intenzíven foglalkozik a kulcsfontosságú népgazdasági ágazatok fejlesztésének megítélésével és a 8. ötéves terv irányvonalainak előkészítésével. Az élelmiszerpolitika növekvő fontosságára való tekintettel a Központi Bizottság Elnökségének kezdeményezésére széles körű politikai-szakmai aktíva részvételével kidolgoztuk ,,A mező- gazdaság és a nép élelmezését biztosító további ágazatok fejlesztésének távlati programját“, amely az önök rendelkezésére áll. Ez lehetővé teszi, hogy az élelmezés további biztosításának szándékait az egész mezőgazdasági-ipari komplexum szempontjából vizsgáljuk meg. TÖRTÉNELMI JELENTŐSÉGŰ SIKEREKET ÉRTÜNK EL Elvtársak, a Központi Bizottság kedvező belpolitikai légkörben ülésezik. Nemrég a Szlovák Nemzeti Felkelés jubileumának ünneplésével beléptünk a csehszlovák nép nemzeti felszabadító harca betetőzésének és hazánk szovjet hadsereg általi felszabadítása 40. évfordulójának időszakába. Népeink történelmében e rendkívüli határkő ösztönző ereje tükröződik állampolgáraink növekvő politikai aktivitásában, s a munkakezdeményezés eddig még soha nem tapasztalt fejlődésében is. A szóban forgó évforduló tiszteletére kibontakozott szocialista munkaverseny jelentősen hozzájárul gazdaságfejlesztési és a társadalmi élet más szakaszain kitűzött feladatok teljesítéséhez. A CSKP KB 10. ülése határozatainak értelmében gyorsul népgazdaságunk fejlődési üteme és növekszik hatékonysága. A jó eredmények létrehozásához arányosan hozzájárul a mező- gazdaság és az élelmiszeripar is. Ezekben az ágazatokban a munkakezdeményezés fejlesztésének jelentős motiváló ereje a falu szocialista átépítése kezdetének 35. évfordulója és az efsz-ek X., jubileumi kongresszusának előkészítése. Az egységes földmúvesszö- vetkezetek napjainkban folyó járási konferenciái lezárják a kongresszus előtti vitát. Ebben egész szocialista mezőgazdaságunk száz és százezer dolgozója vett részt. *A vita lefolyása meggyőző bizonyítéka a valódi szocialista demokráciának. A vita súlypontját az egyes efsz-ekben és állami gazdaságokban konkrét termelési, gazdasági és szociális kérdések képezték. Nem kerülték el a dolgozók figyelmét a fontos bel- és külpolitikai kérdések sem. A CSKP vezetésével elért eredmények feletti büszkeségünk, s a CSKP politikájával való teljes azonosulásunk, a XVI. kongresszus irányvonalának következetes teljesítéséért kifejtett igyekezetünk, a saját fogyatékosságok bírálatával és a gyors felszámolásukra irányuló igyekezettel együtt - falvainkon a jelenlegi politikai légkör jelentős vonásait jelentik. Nagy politikai hozzájárulás és szavatoló erő mindez szocialista mezőgazdaságunk további intt *f fejlesztésében. Csehszlovákia Kommunista Pártja emlékezetes IX. kongresz- szusa óta 35 év telt el. A kongresszus kitűzte a szocializmus építésének fő irányvonalát, s az azóta eltelt időszakban mezőgazdaságunk fejlesztésében és földműveseink életének átalakításában történelmi jelentőségű sikereket értünk el. A kommunista párt és a szocialista állam szüntelen gondoskodása, a munkásosztály végtelen politikai és anyagi segítsége a földművesek munkaszeretetével és tudásával párosulva meghatározó erőforrást jelentenek mezőgazdaságunk fejlesztésében, az ágazat termelőképességének fokozásában. Hatalmas anyagi-műszaki bázist teremtettünk. A nagy teljesítményű gépek, a korszerű technológiák, a tudo- mányos-műszaki haladás eredményeinek kihasználása együttvéve lehetővé teszik a mezőgazdasági termelésben az iparszerű módszerek széles körű érvényesítését, s a mezőgazdasági munkák jellegét az iparban végzett munka jellegéhez közelítik. A szocialista nagyüzemi mező- gazdaság előnyeit és erejét a legmeggyőzőbben az elért eredmények tükrözik. A 35 év alatt a bruttó mezőgazdasági termelés 52 milliárd koronáról több mint 110 milliárd koronára növekedett. A gabonatermelés a nem egészen 5 millió tonnáról megközelítőleg 12 millió tonnára növekedett. A szóban forgó időszakban a hústermelés a három és félszeresére, a tejtermelés pedig a két és félszeresére növekedett. A szocialista termelési viszonyok győzelmével alapvetően megváltozott a földműveseknek a társadalomban betöltött szerepe és a falusi élet. A szövetkezeti földművesek osztálya, amely a szocialista nagyüzemi mezőgazdaság építésének folyamatában formálódott, a társadalom vezető erejével - a munkásosztállyal - való szoros szövetségben szocialista rendszerünk szilárd politikai alapját alkotja. A szövetkezeti földművesek és a mezőgazdaság többi dolgozójának életszínvonala magas és szociális biztonságuk tartós. A mező- gazdaság szociális-gazdasági feltételei lényegében ugyanolyanok, mint az iparé. Nincsenek lényeges különbségek a munkáért való javadalmazásban, a társadalmi fogyasztás színvonalában, a szociális biztosításban, a műveltségben és a további anyagi és kulturális szükségletek kielégítésében. A mezőgazdaság azon ágazatok közé tartozik, melyekben a fő- és középiskolai végzettségűek legnagyobb részaránya dolgozik. Meghatározó mértékben leküzdöttük a város és a falu közötti különbségeket. Falvaink a három és fél évtized alatt valóban teljesen megváltoztak. Lényegében az egész lakásállományt felújították és korszerűsítették, nagy mértékben emelkedett a lakáskultúra színvonala. A vidéki háztartások felszereltsége semmiben sem marad el a városiakétól. Főleg az utóbbi tizenöt évben a kulturális, szociális, egészségügyi, iskolaügyi létesítmények, továbbá az óvodák és bölcsődék építése, s a lakosságnak nyújtott szolgáltatások fejlesztése soha nem tapasztalt ütemet ért el. Társadalmunk jelentős eszközöket fordít a falusi életkörülmények javítására. E tekintetben nagyra értékeljük lakosaink kezdeményezését, és a mezőgazdasági vállalatoknak a Nemzeti Front választási programja feladatainak teljesítésében kifejtett igyekezetét, illetve hozzájárulását. A szövetkezeti földművesek és a mezőgazdaság többi dolgozójának társadalmunkban betöltött szerepe tükröződik a párt politikájának alakításában és végrehajtásában való aktív részvételében, illetve a társadalom irányításában való részvételében is. A nemzeti bizottságokban 33 ezer képviselő dolgozik a szövetkezeti földművesek soraiból. A Szövetségi Gyűlésben, a Cseh és a Szlovák Nemzeti Tanácsban a mezőgazdasági dolgozók közül 136 képviselő működik. Az ágazat sok tízezer dolgozója áldozatkészen tevékenykedik a Nemzeti Front társadalmi szervezeteiben. Elmélyül a szövetkezeti földművesek és a többi mező- gazdasági dolgozók szocialista öntudata. Ezek a dolgozók és földművesek saját tapasztalataik alapján győződtek meg a kollektív gazdálkodás előnyeiről. Szocialista mezőgazdaságunk dolgozójára ma a képességeinek meghatvá- nyozására, a természet erőivel való megbirkózásra és a tudományos-műszaki haladás érvényesítésére irányuló igyekezet a jellemző. A dolgozók zöme az egységes földművesszövetkezetekben és az állami gazdaságokban végzett munkájában teljes érvényesülést talál, elégedett munkájával és tudásának kihasználásával. Ezt a feladatok teljesítése során tanúsított áldozatkész magatartásukkal, kezdeményezésükkel és munkaaktivitásukkal bizonyítják. A szocialista mezőgazdaság építésének 35 esztendeje alatt elért kétségtelen sikereink fényes győzelmét jelentik pártunk politikájának. A lenini szövetkezeti terv alkotó érvényesítésével feltételeink között is teljes mértékben igazolódott a kisüzemi mezőgazdasági termelésről a szocialista nagyüzemi termelésre való áttérés szükségessége marxista-leninista elméletének általános érvényessége. Az elmúlt időszak egyúttal igazolta, hogy csupán az intenzív, a fejlett korszerű szocialista nagyüzemi mezőgazdasági termelés képes kielégíteni a fejlett szocialista társadalom növekvő szükségleteit, biztosítani a lakosság magas színvonalú élelmezését. sában, valamint a társadalom politikai és gazdasági stabilitásának biztosításában pótolhatatlan szerepet tölt be a nép élelmezésének színvonala. Ezért a CSKP Központi Bizottsága és annak Elnöksége, főleg a XVI. kongresszus óta eltelt időszakban, rendszeresen figyelemmel kíséri az e téren kitűzött feladatok teljesítését, s ennek érdekében intézkedésket foganatosítanak. Ez a céltudatos igyekezet kedvező eredményeket hoz. A pártszervek és -szervezetek vezetésével a mezőgazdasági- élelmiszeripari komplexum dolgozói fokozatosan megvalósítják a távlati feladatot - az élelmiszer- termelésben és a mezőgazdasági nyersanyagok termelésében növelni az önellátás mértékét és javítani a nép élelmezését. A mező- gazdaság a 7. ötéves tervidőszak három éve alatt több mint 60 százalékra teljesítette az ötéves tervidőszakra előirányzott bruttó mezőgazdasági termelés mutatóját. Amint az eddigi eredmények tükrözik, ebben az időszakban e feladat teljesítése tovább javul. Az előző öt év átlagával szemben a mezőgazdasági termelés az 1981-83-as években 6,3 százalékkal növekedett, vagyis 1,1 ponttal nagyobb mértékben mint azt a 7. ötéves terv feladatul adta. Eközben az utóbbi két évben a növekedés - azonos összehasonlításban - 8,6 százalékos volt. A termelés néhány szükséges szerkezeti változása is megvalósul. A XVI. kongresszus határozataival összhangban gyorsabb ütemben fejlődik a növénytermesztés. Az utóbbi három évben a 6. ötéves tervidőszak átlagához képest 8,6 százalékkal növekedett az ágazat termelése, ebből az utóbbi két évben 13,7 százalékkal. A kedvező fejlődés az idén is folytatódik. Jó eredményeket érnek el az olajnövények, a hüvelyesek termelésében és a legfontosabb szakaszon - a gabonatermelésben is. Az idén várhatóan rekordtermést érünk el gabonából. Az utóbbi, túlnyomó- részt a betakarítási végeredményekkel alátámasztott becslések szerint az alapvető gabonafélék hektárhozama meghaladja a 4,2 tonnát. Ugyanakkor 27 járásban a hektárhozam több mint öt tonna, hét járásban több mint hat és a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járásban pedig meghaladta a hét tonnát. Ebben a járásban néhány mezőgazdasági vállalat hektáronként több mint 8 tonna gabonát takarított be, a Nagymegyeri (Ca- lovo) Efsz pedig 8,66 tonnás rekordtermést ért el hektáronként. A becsült kukoricatermés sikeres betakarítása esetén a gabonafélék össztermése megközelíti a 12 millió tonnát. A gabonaprogram teljesítésében született' kedvező eredményeket tovább- kell stabilizálni és fejleszteni. Az igyekezetet elsősorban arra kell összpontosítani, hogy maradéktalanul teljesítsük az egész ötéves tervidőszakra kitűzött gabonatermelési feladatokat. Ez lényegében azt jelenti, hogy a jövő évben is biztosítani kell a tervezett termesztési feladatok túlteljesítését. Azoknál a vállalatoknál és azokban a járásokban, amelyek már behozták az utóbbi években keletkezett lemaradást, az összes erőt mozgósítani kell az ötéves terv túlteljesítésére. Ehhez már most, az őszi vetés idején meg kell tenniük a földműveseknek az alapvető lépést. JOBBAN KI KELL HASZNÁLNUNK A LEHETŐSÉGEKET A CÉLTUDATOS IGYEKEZET KEDVEZŐ EREDMÉNYEI Elvtársak, a CSKP politikájának alpvető törekvése, hogy a testvéri szocialista országokkal, élükön a Szovjetunióval szilárd egységben, a jelenlegi bonyolult időszakban megteremtse népünk nyugodt, békés életének a feltételeit, és összhangban a népgazdaság eredményeivel megőrizze és fejlessze a nép anyagi és kulturális életének színvonalát. Az életszínvonal biztosításában, s a dolgozóknak a termelő erők fejlesztésére és kihasználására irányuló motiváláA gabonatermesztés fejlesztésében, a repcetermesztésben és a növénytermesztés néhány más szakaszán elért sikerek megérdemlik azt, hogy nagyra értékeljük. Viszont semmilyen esetben sem vezethetnek önelégültséghez. Még mindig gyakori jelenség, hogy eltérőek az eredmények az összehasonlítható feltételek között gazdálkodó vállalatoknál. Sót arra van szükség, hogy az eddiginél nagyobb mértékben hasonlítsák az erdményeket a fejlett mezőgazdasággal rendelkező országok eredményeihez. Ez nem csupán a növénytermesztésre, hanem egész mezőgazdaságunk teljesítőképességére vonatkozik. Semmiképpen sem válik például a cukorrépa- és a burgonyatermesztők becsületére az a tény, hogy már huzamosabb ideje stagnálnak a terméshozamaik, és alacsony színvonalú e termények minősége. Európai viszonylatban azon huszonnégy ország közé tartozunk, melyek cukorrépa-termesztéssel foglalkoznak, a hektárhozamok tekintetében a tizenötödik helyen vagyunk, a hektáronkénti cukortermelésben pedig a huszonegyedik helyet foglaljuk el. A XVI. kongresszus által kitűzött célok sikeres elérésének egyik alapvető feltétele, hogy fordulatot érjünk el a földalapról való gondoskodásban és a földalap kihasználásában. A párt- és áilami szervek fokozottabb figyelmének köszönhetően a járások zömében változás tapasztalható a nemzeti bizottságok, a beruházók és a mezőgazdasági vállalatok magatartásában is a földalap védelmével kapcsolatban. Lényegesen csökkent a termőföld lemorzsolódása. Jobban sikerül kihasználni a nagyüzemi művelésre alkalmatlan földterületeket is. E tekintetben nagyra kell értékelnünk a társadalmi szervezetek és a Nemzeti Front szerveinek munkáját is. A termőföldről való gondoskodásban tapasztalható jelenlegi helyzet azonban az elért haladás ellenére nem felel meg a szükségleteknek. Ezt bizonyította az ellenőrző jelentés is, melyet az év elején vitatott meg a Központi Bizottság Elnöksége. Még számos helyen nem használják ki teljesen a felaprózott földterületeket. Nem az összes mezőgazdasági vállalat védi a földet úgy, ahogy az mint társadalmi tulajdon megköveteli. A földalapról való gondoskodás és a termőtalaj sokoldalú javítása tartósan alapvető feladat kell hogy legyen. A mezőgazdasági irányító szervektől, de a nemzeti bizottságoktól is megköveteljük, hogy következetesebben ellenőrizzék a termőföld hatékony kihasználását. Jól fejlődik az állattenyésztés is. Az ötéves tervidőszak három év alatt az előző öt év átlagához képest 4,6 százalékkal növekedett. Az ötéves tervidőszakra előirányzott árutermelési feladatot az állattenyésztés már 62,1 százalékra teljesítette. A feladatok túlteljesítését várjuk az idén is. Pozitívum, hogy ezeket az eredményeket elsősorban az intenzitás növekedésével, gazdasági állatok termelőképességének növelésével és az újratermelési mutatók javításával érjük el. A jó takarmányalapon kívül e téren fokozatosan megnyilvánul a törzstenyésztés és az állattartási munka színvonalának emelkedése is. E téren nagy szerepet játszik a gazdasági szabályozók hatása, a gondozók körében kifejtett politikai-szervező tevékenység, a céltudatosan kibontakoztatott kezdeményezés és versenymozgalom. Az eddigi fejlődéssel megteremtettük az összes feltételét annak, hogy a 7. ötéves terv állattenyésztési feladatait maradéktalanul teljesítsük. Az állattenyésztésben is sok a tartalék. Erről tanúskodnak elsősorban a termelőképesség színvonalában, az újratermelésben és a takarmány hasznosításában tapasztalható különbségek. Ezek fokozatos felszámolására és az állattenyésztés intenzitásának és (Folytatás a 4. oldalon)
