Új Szó, 1984. október (37. évfolyam, 232-258. szám)
1984-10-25 / 253. szám, csütörtök
VILÁGGAZDASÁG m VILÁGGAZDASÁG VILÁGGAZDASÁG A tagországok szükségleteinek jobb kielégítéséért Korlátlan lehetőségek a könnyűipari hosszú távú célprogram megvalósításában KOMMENTÁLJUK Kisebb csoportok - hatékonyabb oktatás Korszerűen termelni csak korszerűen gondolkodó ember tud, olyan, aki a szakmai ismeretek mellett megfelelő ideológiai és politikai ismeretekkel is rendelkezik. Ezt tudatosítva nem kell különösképpen hangsúlyozni a pártoktatás jelentőségét. Az előadásokon és szemináriumi beszélgetéseken a hallgatók a tananyag elsajátításakor új eszmei és politikai ismeretekkel gazdagodnak, s párhuzamosan a munkájukkal összefüggő időszerű feladatok, valamint a problémák és nehézségek megoldásának lehetőségeit is megvitatják. Feltéve, hogy megfelelő az oktatás színvonala, az előadók feladataik magaslatán állnak, s az órákon képesek aktivizálni a hallgatókat. Nem kevésbé fontos és lényeges a megfelelő szervezés. Olyan oktatási forma megtalálása és alkalmazása, amely a hatékonyság igényével és az adott üzem jellegével egyaránt összhangban van. Főleg azokban az üzemekben egységes földmüvesszövetkezetekben, állami gazdaságokban, járási ipari és szolgáltató vállalatoknál stb. fontos ez, ahol a munkahelyek távol esnek egymástól, s így a dolgozók összevonása egy-egy előadásra, szemináriumi beszélgetésre nem kis gondot okoz. Nem kicsit, de ugyanakkor nem is megoldhatatlant. Számos példa bizonyítja, hogy a munkafeladatok teljesítése és a folyamatos pártoktatás, a tematikus és az időrendi tervek maradéktalan megtartása még a legtagoltabb munkahelyű üzemekben és vállalatoknál is lehetséges. A dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járás mezőgazdasági üzemeiben, mint például a Légi (Lehnice), a Gellei (Holice) Egységes Földművesszövetkezetben, az Agrokomplex nagymegyeri (Čalovo) üzemében, a Gombai (Hubice) és a Gabčíkovoi Állami Gazdaságokban, a járási ipari vállalatnál stb. nem vonják össze az egyes előadásokat, s ezzel csak növelik az oktatás gyakorlati értékét. A tagolt munkahelyü üzemekben és vállalatoknál a járási pártbizottság irányelveivel összhangban kisebb létszámú, tizenöt-húsz tagú tanulmányi csoportokat hoznak létre. Ezek tagjai természetesen az egymáshoz közelebb eső munkahelyeken dolgoznak, s így a hallgatók összevonása az előadásokra és a szemináriumi beszélgetésekre lényegesen köny- nyebb. * Nem lényegtelen felhívni a figyelmet a kisebb létszámú tanulmányi csoportoknak egy további, nagyon fontos előnyére. Beszélgetésünkkor a járási pártbizottság dolgozója, az alapszervezeti pártoktatást irányító felelős előadó azt is hangsúlyozta, hogy a kisebb létszámú csoportokban aktívabbak a hallgatók. Az előadásokon, de főleg a szemináriumi beszélgetéseken gyakrabban szóhoz juthatnak, elmondhatják javaslataikat és részletesebben kifejthetik gondolataikat. Ezzel társaikat is szólásra ösztönzik. A vita, eszmecsere tartalmilag időszerűbbé teszi a pártoktatást. Kivált, ha a tananyag szorosan kapcsolódik a pártpolitika feladataihoz, valamint a munkahelyekhez és a közösségek problémáihoz, életéhez. A kisebb tanulmányi csoportok tehát valóban hozzájárulnak a hatékonyabb pártoktatáshoz, s ez, az oktatás gyakorlati szemszögéből nézve, nagyon is meghatározó. EGRI FERENC A tárgyalóteremből Tragédiát okozott a mértéktelen ivás A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának tagországai rendszeres figyelmet fordítanak a belkereskedelem ipari fogyasztási cikkekkel való ellátására. A könnyűipar fejlesztési kérdései a CSKP Gazdaságpolitikájának is fontos részét képezik. Nálunk a könnyűiparnak gazdag hagyományai vannak, s részaránya ma is 11-12 százalékot képvisel az ipari termelés szerkezetében. Ezen belül a textilipar 5, a ruhaipar 1,7, a fafeldolgozó ipar 4,3, a bór- és a cipőipar 2,4, a nyomdaipar pedig 0,7 százalékos arányban van jelen. Egyes szakágazatok, mint például az üveg- és a kerámiaipar, hazai nyersanyagok alapján fejlődnek, a textil- és a cipőipar anyagellátását azonban behozatallal kell fedezni. A textilipar fejlesztése ezért mind az anyag-, mind a technológiai ellátás szempontjából jelentős mértékben függ a nemzetközi munkamegosztásba való bekapcsolódástól. Az egyes könnyűipari ágazatokban azonban a termelés terjedelmét nemcsak a belső fogyasztás mennyiségi és minőségi fejlődése határozza meg, hanem az is, hogy milyen követelményeket támasztanak a külföldi megrendelések. A könnyűipar fontos szerepet játszik a csehszlovák külkereskedelem összetételének formálásában. 1982-ben a kivitel egész terjedelmében 16,8 százalékos arányt képviselt, a behozatalban azonban csak 5,5 százalékos volt a részesedése. A szocialista országokba irányuló kivitelben 16,1 százalékos arányban szerepelt, mig a nem szocialista országok viszonylatában 18,8 százalékos részesedést ért el. A csehszlovák külkereskedelemben az ipari fogyasztási cikkek fontos szerepét az ebben a termékcsoportban elért 10,9 milliárd koronás aktív szaldó is bizonyítja. Ez elsősorban a szövetek, a cipő, a ruhaipari termékek, a fehérnemű, a bútor, valamint az üveg- és a kerámiaipari termékek kiviteléből származik. A könnyűipari termékek a gépipari termékekkel együtt fizetési eszközökként érvényesülnek külkereskedelmünkben, lehetővé teszik a hiányzó nyersanyagok beszerzéséhez szükséges devizaeszközök biztosítását. A csehszlovák könnyűipar teljes termelési értékének mintegy 30 százaléka kerül kivitelre, a textil- és a bőriparban ez az arány a 36-37 százalékot is eléri. A csehszlovák könnyűipar fejlődésére jelentős mértékben hat a KGST-országokkal folytatott együttműködés. A közvetlen termelési együttműködés azonban még nem bontakozott ki kielégítő mértékben. A kapcsolatok elsősorban a külkereskedelmi áruforgalom területére vonatkoznak. A szocialista országokból származó nem beruházási jellegű behozatalnak több mint 23 százalékát képezik a műszálak és műanyagok gyártásához szükséges nyersanyagok. A textilipar gyapotszükségletének több mint 50 százalékát a Szovjetunióból fedezzük. A KGST-országokkal közösen oldjuk meg a termelés kemi- zálásával és a munka műszaki ■♦ellátottságával kapcsolatos kérdéseket. A szocialista gazdasági integrációban való részvételünk elmélyítésével összefüggésben, s a köny- nyűipari termelés további fejlesztésével kapcsolatban egyre jobban előtérbe kerül a nemzetközi gyártásszakosítás és kooperáció kiszélesítésének a kérdése. A könnyűipar területén a gyártásszakosítás és a kooperáció keretében megvalósított árucsere-forgalom aránya még nagyon csekély. Az ipari fogyasztási cikkek csehszlovák kivitelében például mindössze 2-3 százalékos arányt képvisel. Az együttműködés hosz- szú távú célprogramjában előirányzott intézkedések megvalósításával ezt az arányt a könnyűipari termékek szocialista országokba irányuló kivitelében 100 százalékra lehet növelni. A KGST-országok lakosságának ipari fogyasztási cikkekkel való ellátására irányuló hosszú távú célprogram 5 alprogramra és 56 önálló intézkedésre van felosztva. A könnyűipari gépek és berendezések fejlesztésére például a gépipari hosszú távú célprogrammal összefüggésben 9, a szükségletek szövetekből, cipőkből és ruhákból való ellátására 20, a bútorok gyártására 7, az elektrotechnikai és elektronikai fogyasztási cikkek gyártására 14, a háztartási berendezések és készülékek gyártására pedig 6 intézkedés vonatkozik. Csehszlovákia a hosszú távú könnyűipari célprogram megvalósításának egyik legaktívabb résztvevője. Az egyes intézkedések végrehajtásából már ebben az ötéves tervidőszakban konkrét feladatok hárulnak ránk mind a kivitel, mind a behozatal területén. Az ezzel kapcsolatos megállapodások elsősorban a bútoripari kapacitások kibővítésére, a lakástextiliák szakosított gyártására, s főleg a Lengyelországgal és Magyarországgal kapcsolatos bútorgyártási munkamegosztásra vonatkoznak. A könnyűipari hosszú távú célprogram egyes intézkedései a tu- dományos-müszaki együttműködés területét is érintik. Csehszlovákia 170 megállapodás alapján fejleszti közvetlen együttműködését a KGST-országokkal ebben az irányban. Ez a közös munka elsősorban a színes tévékészülékek, a különböző speciális technológiai berendezések, az ellenőrző és a mérőműszerek, valamint a szórakoztató hangfelvevő és reprodukciós berendezések fejlesztésére vonatkozik. A textil- és a ruhaiparban Csehszlovákia számára elsősorban az építőipari textilanyagok (geotextíli- ák) szakosított gyártására nyílik lehetőség. Az érdekelt államok pénzügyi részvétele mellett kielégíthetjük ezek szükségleteit ezekből a termékekből. A bőriparban a hosszú távú célprogram teljesítése gyors intézkedéseket tesz szükségessé, amelyek keretében Csehszlovákia kiszélesíti a bór- diszműáruk és a cipók termeléséhez szükséges fémtartozékok szakosított gyártását. A fafeldolgozó iparban nagy lehetőségek vannak az építészeti asztalosipar szakosított fejlesztésére, főleg a nyílászáró szerkezetek,, ajtók, ablakok gyártásában. Az ipari fogyasztási cikkek választékának gyors növekedése, valamint a fogyasztók növekvő igényei állandóan fokozzák a követelményeket a gyártmányfejlesztéssel és a termékek minőségével szemben. Az együttműködés szakadatlan kiszélesítése nélkül nem is lehetne eleget tenni ezeknek a követelményeknek az egyes tagországokban a szükséges összetételben, minőségben és mennyiségben. Az egyes tagországok önmagukban nem lennének képesek megbirkózni a tu- dományos-műszaki haladás gyorsuló ütemével, s nem tudnák fokozni a könnyűipari termelés hatékonyságát. Csehszlovákia számára a köny- nyüipar szakaszán a nemzetközi szocialista integráció elmélyítésében való részvétel a termelés anyag-, energia- és beruházásigényességének csökkentése szempontjából is fontos. Az éló- és a tárgyiasult munka fajlagos befektetéseinek csökkentése, s a termékek használati értékének egyidejű növelése nélkül nem lehet gondoskodni lakosságunk javuló választékban történő ellátásáról, s a fogyasztási cikkek szerepének növeléséről a Szovjetunióval és a többi külföldi partnerünkkel kapcsolatos kereskedelmi mérlegünk kiegyenlítésében. Ing. ĽUDMILA LIPKOVÁ, CSc. Ing. EMIL MELICHER, CSc. Jozef Šárka 54 éves büntetett előéletű tvrdošíni (Dolný Kubín-i járás) lakos az utóbbi években igen rossz viszonyban élt a feleségével. Szinte napirenden voltak náluk a veszekedések és nem ritkán a verekedések. Šárkáékról azt is sokan tudták, hogy mindketten rendszeresen italoznak. Ezért ismerőseik inkább nem figyeltek oda, ha részegen bármin hajba kaptak. Egy korábbi alkalommal ugyan már komolyabb következményei is lettek annak, hogy Šárka ütlegelte a feleségét. Az összevert asz- szonyt három héti§ kórházban kellett gyógyítani, a férje ellen pedig büntetőeljárás indult. Šárkát akkor a Dolný Kubín-i Járásbíróság háromévi szabadságvesztésre ítélte, de nem okult a büntetésből. Kiszabadulása után tovább folytatta régi életmódját. Rendszeresen ivott és egyre kevesebbet dolgozott. Annál többet randalírozott otthon. Legutóbb megint részegen indult haza. Útközben mégis megállt az egyik boltban, hogy fél liter pálinkát és egy palack bort vásároljon. A pálinkát már az üzletben kortyolgatni kezdte. így, amikor benyitott a lakásba, már csak arra volt ereje, hogy a heverőhöz tántorogjon. Ruhástól dőlt le, és szinte nyomban elaludt. Késő este ajtónyitás zajára ébredt fel. Csak akkor tudatosította, hogy a felesége mindaddig nem volt otthon. Mivel ő maga már valamennyire kijózanodott, jól látta, hogy a felesége ittasan jött meg. Ezen nagyon feldühödött, és szitkozódni kezdett. Néhány perc múlva elcsattantak az első ökölcsapások is, majd dulakodás zajától lett még hangosabb a lakás. Šárka közben a tűzhely mellett megpillantotta a szeneslapátot. Felragadta, és addig verte vele az egyre erótlenebbül védekező asz- szonyt, amíg mozdulni látta. Ezután kiitta az üvegek tartalmát, és újra lefeküdt aludni. Amikor éjféltájban felébredt, saját bevallása szerint nem lepődött meg azon, hogy a felesége már nem élt. Gondosan eltüntette a dulakodás nyomait, a holttestet pedig, miután lemosta róla a vért, ágyba fektette, hogy a természetes úton bekövetkezett halál látszatát keltse. Ezután ő is lefeküdt, és reggelig aludt a másik szobában. A bűncselekményt másnap fedezték fel a látogatóba érkezett rokonok. Mivel šárka sehogy sem tudta elhitetni velük, hogy nincs köze a hirtelen halálesethez, kihívták a rendőrséget. A nyomozók aztán kiderítették az igazságot. A Banská Bystrica-i Kerületi Bíróság Jozef Šárkát 11 és fél évi börtönbüntetéssel sújtotta, amit a legszigorúbb büntetóintézetben kell letöltenie. A bíróság mellék- büntetésként elrendelte a gyilkosságra vetemedett férfi alkoholelvonó intézeti kényszergyógykezelését is. Jozef Šárka enyhítésért benyújtotta fellebbezését az SZSZK Legfelsőbb Bírósága megalapozatlannak találta és elutasította. Az ítélet jogerős. -lyDJ SZÓ 4 1984. X. 2 INNEN - ONNAN Szenegál halászfalucskáiban gyakori látvány, hogy az asszonyok a perzselő napon aggatják föl a halakat száradni. Saint Louis kikötő asszonyai már mentesültek ettől a nehéz fizikai munkától. A városban felépült az első napenergiával működtetett halszáritó, amit a dakari egyetem egyik kiváló tudósa készített. Az egyetem professzorai és tehetséges hallgatói közül a legjobbak foglalkoznak a napenergia felhasználásának problémájával, különösen az élelmiszereknek a napenergiával való tartósítására összpontosítanak. Az új szárítóberendezéssel két nap alatt 700 kilogramm friss halat tökéletesen kiszárítanak. Egyiptomban elkészítették a rizstermelés fejlesztésének komplex programját. A MENA hír- ügynökség közölte: megvalósítása során magas hektárhozamú fajtákat fognak termelni. Arra számítanak, hogy az ottani éghajlati viszonyok között az elkövetkező esztendőkben a rizstermés két- szerannyi lesz mint jelenleg. Gabonahiány miatt a rizs egyre fontosabb szerepet kap a lakosság élelmezésében. Már ma az egyiptomiak legfontosabb eledele a rizs, ezért nőtt az érdeklődés a rizstermelés iránt. Az Asszuán környéki víztározók, melyek szovjet szakemberek, műszaki és gazdasági segítséggel épültek, jó feltételeket biztosítanak a rizstermeléshez. Az öntözött területekről a termelők a korábbi termésmennyiség két és félszeresét takaríthatták be. Az energetikusok tripoli nemzetközi tanácskozásán, melyet az arab országok rendeztek, kb. 400 szakember vitatta meg a napenergia felhasználásának lehetőségeit. A tanácskozásra bolgár, francia, magyar, olasz és török szakembereket is meghívtak. A résztvevők hangsúlyozták, hogv az arab országoknak nemcsak jelentős olajtartalékaik vannak, hanem napenergia-tartalékaik is igen gazdagok. Majdnem ötver tudományos előadást hallgattal< meg a résztvevők és meghatározták az elkövetkező időszak gyakorlati tennivalóit, hogy ezt a2 energiaforrást minél előbb teljes mértékben kiaknázhassák. Szükségét látják annak, hogy az egyes országokban változtassák meg a2 energia-termelésre vonatkozó szemléletüket a szakemberek, megfelelő technológiát kell kidolgozni és berendezéseket kifejleszteni. Közép- és felsőfokú tanintézeteket kell alapítani, melyekben olyan szakembereket képeznének, akik irányítani fogják a fontos energiaforrás nagybani hasznosítását. Ázija i Afrika * A cementgyártás fejlesztése az egyik feltétele a fejlődő országok elmaradottsága felszámolásának, mert cement nélkül nem lehet fejleszteni az infrastruktúrát, nem lehet lakóházakat, gyárakat építeni, Ezekben az országokban mindenek előtt az építőipart kell fejleszteni. Az arab államok cementgyártása 1971 és 1981 között majdnem megháromszorozódott. Az utóbbi tiz évben Kuvait, az Egyesült Arab Emírségek, Bahrein, a Jemeni Arab Köztársaság igyekezett kiépíteni cementgyár-hálózatát, míg Irak, Szaúd Arábia, Líbia és Algéria fokozta a cementgyártás ütemét. Ománban és Mauritániában ma még nem gyártanak cementet, de mindkét ország fejlesztési tervében az építőipar kiépítése áll az első helyen. Cementgyáraikban az arab államok gyakorlatilag hazai nyersanyagot használnak föl, csak Kuvait importálja Irakból a klinkertéglát. Vokrug szveta
