Új Szó, 1984. október (37. évfolyam, 232-258. szám)

1984-10-18 / 247. szám, csütörtök

ÚJ szú 3 1984. X. 18. A La Palma-i tanácskozás színhelye előtt a salvadori politikai foglyok és az eltűnt személyek rokonai tüntettek. Követelték az eltűnt hazafiak sorsának tisztázását és a politikai foglyok szabadon bocsátását. (jelefoto_CSTK) Csehszlovakia-NDK Harmincöt esztendős barátság Jelenlea 132 állam tart fenn diplomáciai kapcsolatot a Német Demokratikus Köztársasággal. Csehszlovákia a Szovjetunió után a második ország volt, amely ezt az új államot megalakulása, 1949. október 7-e után hamarosan elis­merte, és már ugyanazon év októ­ber 18-án diplomáciai kapcsolatot létesített vele diplomáciai kiren­deltségek, 1953 óta pedig nagykö­vetségek színvonalán, v A ma már 35 esztendős barát­ság a CSSZSZK és az NDK között a marxizmus-leninizmus és a szo­cialista internacionalizmus elvei alapján fejlődik, és mindkét ország népeinek javát, valamint az egész szocialista közösség egységének és felzárkózottságának megszilár­dítását szolgálja. Emellett döntő jelentősége van Csehszlovákia és az NDK szilárd barátságának és szövetségének a Szovjetunióval és a többi szocialista állammal. Mindkét ország teljes mértékben támogafja a Szovjetunió békeja­vaslatait, amelyek megfelelnek mind Csehszlovákia, mind az NDK népe létérdekeinek, és ők maguk is konkrét lépéseket tesznek a bé­ke megőrzése és az atomháború elhárítása érdekében. A CSKP és az NSZEP, valamint a két kormány szoros kölcsönös együttműködése - amihez nem csekély mértékben hozzájárulnak a két ország legfelsőbb képviselői­nek, Gustáv Husák és Erich Ho­necker elvtársaknak a rendszeres találkozói - a különböző területe­ken fennálló mindennapos aktív kapcsolatok során tovább mélyül. Ez teljesen összhangban áll a Csehszlovákia és az NDK között 1977-ben megkötött barátsági, együttműködési és kölcsönös se­gítségnyújtási szerződéssel. A két állam számára különösen jelentősek a gazdasági téren fenn­álló széles körű kapcsolatok. A gazdasági együttmúködés pozi­tív fejlődése megnyilvánul a köl­csönös árucsere-forgalom növe­kedésében. Az NDK a Szovjetunió után Csehszlovákia legjelentő­sebb partnere. A feltételezések szerint az idén a kölcsönös áru­csere-forgalom már eléri a 2,6 milliárd rubel értéket. A szakosítá­si és kooperációs egyezmények­ből következő szállítások hányada már meghaladja a 37 százalékot és a gépipari termékekben az 50 százalékot is. Jelentős a tudomá­nyos-műszaki fejlesztés területén folyó együttműködés, és élénk kétoldalú kapcsolatok állnak fenn a kultúra, a tudomány, az iskola­ügy, az egészségügy terén és más területeken is. Évről évre bő­vülnek a baráti kapcsolatok a két ország területei, járásai, városai, vállalatai, intézményei, szerveze­tei és munkakollektívái között is. (ČSTK) (Folytatás az 1. oldalról) Genfben, ám ezeket az Egyesült Államok hiúsította meg. Az USA ugyanakkor nemcsakhogy nem volt hajlandó elhárítani az új ame­rikai rakéták nyugat-európai tele­pítése által keletkezett akadályo­kat, hanem még folytatja is e raké­ták rendszerbe állítását. És mi a helyzet a világűrrel? Ahelyett, hogy megtiltanák a lázas fegyverkezést e téren, azt javasol­ták nekünk, hogy kezdjük meg e lázas fegyverkezés valamiféle szabályainak kidolgozását, tehát tulajdonképpen legalizáljuk. Ezzel természetesen nem érthetünk egyet. A mi célunk a valóban bé­kés világűr, és kitartóan fogunk törekedni e cél elérésére. Ilyenek a tények. Most néhány szót Reagan el­nök ön által is említett nyilatkoza­táról. Amennyiben az elnök kije­lentése a tárgyalási készségről nem csupán taktikai lépés, úgy szeretném kijelenteni, a Szovjet­unió nem marad adós a válasszal. A komoly, tárgyszerű tárgyalások­ra mindig is készen álltunk, s ezt nemegyszer kinyilatkoztattuk. Készek vagyunk olyan tárgyalá­sokat kezdeni, amelyek célja a vi­lágűr militarizálásának elhárításá­ról, ezen belül a múholdromboló rendszerekről való teljes lemon­dásról szóló megállapodás meg­kötése, annak kinyilatkoztatásá­val, hogy a tárgyalások megkez­dése pillanatában kölcsönösen moratóriumot rendelünk el az űr­fegyverkísérletekre és e fegyverek rendszerbe állítására. Javaslatun­kat kezdettől fogva így fogalmaz­tuk meg. Most Washingtonon van a válaszadás sora. Érvényben marad az a szovjet javaslat is, hogy a nukleáris hatal­mak minőségileg és mennyiségi­leg fagyasszák be a birtokukban levő atomfegyvereket. Az erről a kérdésről szóló megállapodás azt jelentené, hogy mindkét fél megszüntetné a létező nukleáris arzenálok valamennyi kompo­nensének, köztük a hordozóknak és maguknak az atomtölteteknek a mennyiségi növelését. A lázas nukleáris fegyverkezésnek így vé­ge lenne. Ez döntő mértékben könnyítené meg az atomfegyverek csökkentéséről, majd teljes felszá­molásukról szóló megállapodást. Továbbra is a Fehér Házban van az a hivatalos javaslatunk, hogy a Szovjetunió és az USA minde­nekelőtt egymás között állapodjon meg nukleáris fegyverei befa­gyasztásáról, és így szolgáltasson példát más atomhatalmaknak. (ČSTK) - A Goszpolizdat könyvkiadó gondozásában megje­lent Jurij Andropov válogatott beszédeinek és cikkeinek gyűj­teménye A leninizmus - a töme­gek forradalmi energiájának és alkotó kezdeményezésének ki­meríthetetlen forrása címmel. A kötetet a moszkvai Pravda teg­napi száma recenzálja, hangsú­lyozva, hogy Jurij Vlagyimirovics Andropov, a szovjet párt és állam kimagasló személyisége szellemi hagyatékának megörökítésére vo­natkozó központi bizottsági hatá­rozat keretében került sor a meg­jelentetésre. Az új könyvben megjelent írá­sok jelentős terjedelemben foglal­koznak a párt ideológiai, politikai és nevelómunkájával, új utak ke­resésével, aminek célja a szovjet nép politikai kultúrájának és öntu­datának elmélyítése. Az SZKP célja nemcsak olyan ember neve­lése, aki bizonyos mennyiségű is­meret hordozója, hanem a szocia­lista állam olyan polgárának a for­málása, aki ideológiai nézetei, er­kölcse és érdekei által vezérelve aktívan részt vesz a kommuniz­mus építésében. Ugyancsak több írás foglalkozik a szovjet társada­lom társadalmi-politikai és ideoló­giai egységének megvilágításával, a nemzetiségi kapcsolatokkal, az új társadalom formálásával és a szovjet állammal. Reális lehetőség van a nukleá­ris fegyverkísérletek általános és teljes betiltásáról szóló szerződés kidolgozásának befejezésére. Ha nem lesznek ilyen kísérletek, nem is fognak tökéletesedni ezek a fegyverek, és a lázas nukleáris fegyverkezés megszűnik. Az Egyesült Államok itt is tettekkel bizonyíthatná az atomfegyverzet korlátozására irányuló nyilatkoza­tainak őszinteségét. Bebizonyít­hatná ezt a föld alatti atomrob­bantásokról szóló szovjet-ameri­kai szerződések ratifikálásával is. Ezek a szerződések már 1974- ben és 1976-ban kerültek aláírás­ra. Az USA tehát épp a ratifikálás­sal bizonyíthatna és nem olyan megfigyelők meghívásával, akik tárgyilagosan maguk jegyeznék fel a robbantásokat, ahogy azt az amerikai fél javasolja. A Szovjetunió többször felszólí­totta Washingtont, kövesse pél­dánkat és vállaljon kötelezettsé­get, hogy elsőként nem alkalmaz atomfegyvert. Minden alkalommal negatív volt a válasz. Képzeljünk el egy fordított helyzetet: az USA kötelezi magát, hogy elsőként nem alkalmaz nukleáris fegyvert, s felszólít minket, tegyük meg ugyanezt s mi „nemet“ mondunk, nekünk ez nem felel meg, fenn­tartjuk magunknak a jogot az első atomcsapásra. Mit gondolnának ebben az esetben terveinkről az USA-ban? Erre vonatkozóan csak egy vélemény lehet. A lázas fegyverkezés megszün­tetését és a biztonság megszilár­dítását érintő néhány legidősze­rűbb kérdésről szóltam. Számos más olyan fontos kérdés is van, amely, úgy véljük, jól ismert az amerikai elnök előtt is. Mindezeket a kérdéseket meg kell oldani, s ehhez konkrét erőfeszítésekre van szükség. A tárgyalási kész­ségről hangoztatott szavak csak szavak maradnak, amíg nem tá­masztják őket alá gyakorlati lé­pések. Úgy gondolom, amit elmond­tam, válasz az ön kérdésére. Kérdés: /gén- elterjedt az a vé­lemény, hogy a közelmúltban olyan változás kezdett körvonala­zódni, amely a szovjet-amerikai kapcsolatok javulásához vezethet. Mi erről a véleménye, és ön sze­rint milyen távlataik vannak ezek­nek a kapcsolatoknak? Válasz: A világban valóban rendkívüli módon eluralkodtak a szovjet-amerikai viszony pozitív irányú javulására vonatkozó vára­kozások. Véleményünk szerint eb­ben az mutatkozik meg, hogy fó­A Pravda cikke megállapítja, hogy a társadalmi élet bármely oldalával foglalkozik is Jurij Andro­pov, minden írását áthatja a kom­munista párt vezető szerepének gondolata. A recenzió rámutat, hogy a tartós gazdasági növeke­dés, a nép életszínvonalának javí­tása, a szocialista demokrácia fej­lesztése, a nemzetiségi kapcsola­tok tökéletesítése a Szovjetunió számára internacionalista köteles­ség is. A párt ahhoz a lenini alap­elvhez tartja magát, hogy a Szov­jetunió mindenekelőtt gazdasági politikájával hat a forradalmi világ- folyamatra. S ma éppen ebben rejlik a két társadalmi rendszer harcának alapja. Jurij Andropov nagy figyelmet szentelt a nemzet­közi kommunista és munkásmoz­galom, valamint a nemzeti felsza­badító mozgalmak problémáinak is - szögezi le a Pravda. (ČSTK) - George Shultz amerikai külügyminiszter kedden este befejezte rövid kanadai látogatását. Torontóban Joseph Clarkkal, új kanadai kollegá­jával folytatott megbeszéléseket. Átte­kintették az időszerű külpolitikai és gazdasági kérdéseket. A kanadai kül­ügyminiszter mindenekelőtt a kétolda­lú kapcsolatokat befolyásoló legége­tőbb kérdésre, a „savas esőre“ he­(ČSTK) - A salvadori hazafias erők képviselői legutóbbi nyilat­kozataikban értékelik a hétfői La Palma-i tárgyalásokat. Eduardo Calles, a Forradalmi Demokrati­kus Front alelnöke a Notisal hír­ügynökségnek adott nyilatkozatá­ban egyebek között rámutatott: a Duarte-rezsim és a hazafias erők képviselői közötti megbeszé­ENSZ-bizottságok ülése (ČSTK) - Az ENSZ-közgyűlés deko- lonializációs bizottságában tegnap fel­szólalt Jiŕí Pulz csehszlovák képviselő, aki figyelmezetetett arra, hogy a külföl­di monopóliumok, mindenekelőtt a nemzetközi társaságok folyamatosan kizsákmányolják az önrendelkezéssel nem bíró területek emberi, anyagi, me­zőgazdasági forrásait. Példaként Na­míbiát említette, amelynek gazdasági potenciálja állandóan csökken. A gazdasági és pénzügyi bizottság­ban Zdziszlaw Kurowszki, a KGST képviselője elmondta, hogy a KGST júniusi moszkvai csúcstalálkozója is­mét megerősítette a KGST tagállamok kötelezettségvállalását, hogy aktívan részt vesznek a világgazdasági problé­mák megoldásában. lyezte a hangsúlyt. Kanada ugyanis már évek óta nehezményezi, hogy az amerikai gyárak hulladéka jelentős mértékben szennyezi a határmenti tér­ségekben a városokat és a természe­tet. Ismét azt követelte, hogy az ameri­kai vállalatok kevesebb hulladékanya­got bocsássanak a levegőbe és a fo­lyókba. lések azt erősítik meg, hogy az országban gyakorlatilag kettős uralom van. A politikus véleménye szerint a tárgyaiasok ténye gya­korlatilag annak elismerését jelen­ti, hogy a Farabundo Marti Nem­zeti Felszabadítási Front és a For­radalmi Demokratikus Front koalí­ciója a Salvadorban harcoló felek egyike. Calles kifejtette, az a kö­rülmény, hogy a hazafiak a tárgya­lásokon a salvadori konfliktus lé­nyegét érintő konkrét követelések­kel álltak elő, megakadályozta, hogy Duarte elnök csupán propa­gandára használja fel a találkozót, és így Reagan elnök választási kampányát szolgálja. A New York Times a La Pal­(ČSTK) - A brit bányafelügyelő­ket és műszaki alkalmazottakat tömörítő ágazati szakszervezet (NACODS) bejelentette, hogy tag­jai október 25-tól sztrájkba lépnek. A jelenleg 16 ezer tagot számláló szervezet eddig elhatárolta magát a nálánál jóval több tagot tömö­rítő bányászszakszervezet több mint fél éve tartó sztrájkjától. A NACODS akciója hathatós tá­mogatást jelent majd a bányász­sztrájk résztvevőinek, mert le­hetővé tenné a kitermelés leállí­tását olyan tárnákban is, amelye­ket a sztrájktörő bányászok mű­ködtetnek. Az Országos Szénhivatál mind­ma-i tárgyalásokkal kapcsolatban leszögezi, hogy azok „a partizá­nok jelentős győzelmét jelentik.“ Azért van ez így, mert eddig csak ők szólítottak fel a salvadori pol­gárháború befejezését célzó pár­beszédre, írja a lap. Daniel Ortega, a nicaraguai kormányzó tanács koordinátora managuai sajtóértekezletén ismét felhívta a figyelmet arra, hogy az USA fegyveres agresszióra készül Nicaragua ellen. Rámutatott: Wa­shington terve az, hogy a nicara- guai-Costa Rica-i határon fegyve­res incidenseket provokáljon ki, s Nicaraguát agresszióval vádolja, majd ezzel az ürüggyel közvetlen katonai intervenciót hajtson végre. Daniel Ortega levelet intézett a Contadora-csoport államfőihez, amelyben ismételten hangsúlyoz­za, hogy kormánya kész azonnal aláírni a Mexikó, Panama, Vene­zuela és Kolumbia által kidolgozott közép-amerikai béketervezetet. A Managuában tegnap nyilvános­ságra hozott levelében Ortega egyben javasolja, hogy a lehető legrövidebb időn belül hívjanak össze magas szintű értekezletet, amelyen valamennyi közép-ame­rikai ország és a Contadora-álla­mok vennének részt. A konferen­ciának a béketerv megvalósításá­ra irányuló konkrét intézkedéseket kellene megvitatnia, illetve jóvá­hagynia. Ortega rámutat arra is, hogy a béketervet már többször megvitatták, és több tekintetben módosították, ezért nincs szükség további változtatásokra, ahogy azt az USA és néhány közép-ameri­kai szövetségese szorgalmazza. eddig erőteljes nyomást gyako­rolt a NACODS-ra annak érdeké­ben, hogy ne csatlakozzon a bá­nyászok sztrájkjához. Tagjai azonban nagy szavazattöbbség­gel a sztrájkakció mellett tették le a garast. A szénhivatal ezt követő­en tárgyalt a NACODS-sal, de mindeddig eredménytelenül. Most arra összpontosítja erőfeszítéseit, hogy a nottinghami szénbányá­ban - amely a sztrájktörőknek „köszönhetően“ üzemel - a NACODS sztrájkja ellenére folyta­tódjon a kitermelés, jóllehet a biz­tonsági előírások durva megsze­gését jelentené, ha a munka a bá­nyafelügyelők jelenléte nélkül folyna. Megjelent Jurij Andropov válogatott beszédeinek és cikkeinek gyűjteménye A moszkvai Pravda recenziója Shultz kanadai látogatása NAGY-BRITANNIA Sztrájkba lépnek a bányafelügyelők is » V A szovjet-amerikai kapcsolatok konstruktív fejlődésének nincs ésszerű alternatívája leg a jelenlegi nemzetközi helyzet­ben mindenütt nagy jelentőséget tulajdonítanak e viszonynak. Egyelőre azonban, sajnos, nincs ok úgy kezelni a szovjet­amerikai kapcsolatok javulását, mint tényt. Van lehetőség a hala­dásra? Erre a kérdésre egyértel­műen válaszolhatok. Igen, van. Ezt elősegítené azoknak a problé­máknak a megoldása, amelyekről már szóltam. Meggyőződésem, hogy a szov­jet-amerikai kapcsolatok konst­ruktív fejlődésének nincs semmi­lyen ésszerű alternatívája. Ugyan­akkor nem hunyunk szemet afe­lett, hogy társadalmi rendszerünk, világnézetünk különböző. Hogyha azonban szüntelenül szem előtt tartjuk az országainkra nehezedő felelősséget, ha a béke és nem a háború politikáját fogjuk követni, ezek a különbségek nem hogy kizárnák, hanem ellenkezőleg, megkövetelnék, hogy kölcsönös megértésre jussunk. Nemegyszer jelentettem ki, s is­mét hangsúlyozni szeretném: sík- raszállurik az USA-val való jó kap­csolatokért. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy ezek a kapcsola­tok lehetnek ilyenek. Ehhez elen­gedhetetlen mindkét fél óhaja, hogy ezek a kapcsolatok az egyenlőség alapján épüljenek, mindkét ország, a világbéke érde­kében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom