Új Szó, 1984. szeptember (37. évfolyam, 207-231. szám)

1984-09-20 / 223. szám, csütörtök

Ó J szú 5 1984. IX. 20. Pilóta ugyan nem lett... Repülőgép száll az üzem felett. Rudolf Jung a magasba emeli a tekintetét, majd folytatja munká­ját. Arra gondol, hogy negyven évvel ezelőtt milyen jó érzés volt, amikor a zolnái tábori repülőtéren meghallotta az akcióból visszatérő vadászrepülőgép motorjának ‘ a zúgását.- A polgári iskola elvégzése után a mai Dimitrov Vegyiművek elődjében kezdtem el dolgozni. In­nen vonultam be 1943 őszén tény­leges katonai szolgálatra. Nagy örömömre a repülősökhöz kerül­tem. Az alapkiképzést követően elvégeztem a mechanikusi tanfo­lyamot és a Tri duby repülőtérre helyeztek Szerettem a repülőgé­peket javítani, s titokban azt re­méltem, egyszer én is pilóta le­szek. A sors azonban másképp hozta. Iskolarepülőgépeket bíztak a gondjaira. Néha fülig olajos volt, de nem bánta, minden idejét a re­pülőtéren töltötte. Ott volt azon az emlékezetes napon is, amikor hí­rül vették, hogy kitört a Szlovák Nemzeti Felkelés.- Amikor szeptember 17-én a zolnái tábori repülőtérre megér­keztek az első csehszlovák va­dászrepülő ezred gépei, engem is odahelyeztek. A 23-as gépnek let­tem a mechanikusa. A bevetések után gyakran kellett javítani a re­pülőgép sérült részeit. Csak a hírekből és a pilóták elbeszéléseiből tudta, hogy a fron­tokon mi zajlik. Minden ellenséges célpont megsemmisítésének együtt örültek. Aztán gyorsan rendbe tette „repülőgépét“, feltöl- tötte üzemanyaggal, a fegyver­mesterek pedig lőszerrel, aztán újra bevetés, majd minden kezdő­dött elölről.- A rohoznái kisegítő repülőté­ren voltunk, amikor harci feladata teljesítéséből a gondjaimra bízott gép nem tért vissza. Elmentem leadni a pilóta személyi dolgait, s csak aztán tértem vissza a Tri duby repülőtérre, ahová az ezre­det áthelyezték. Elláttam a szolgá­latot mindaddig, amíg gépeink el nem hagyták a felkelés területét. A visszavonuló katonákkal, par­tizánokkal a hegyek felé vette az útját. Donovaly térségében légitá­madást élt át. Életében nem ez volt az első, de a legszörnyűbb. A polgári lakosok a katonákkal együtt menekültek a fasiszták bosszúja elől Stará Hora irá­nyában.- Az egyik erdőszélen, a bokor alatt vajúdó kismamára akadtunk. Ott szülte meg gyermekét. Egy katonatársammal elhatároztuk, hogy segítünk rajta, biztonságba helyezzük, elvisszük Liptovská Lužnára - eleveníti fel a történte­ket. - Szerencsésen be is értünk a településre. Fáradtak és éhesek voltunk, s nem elég óvatosak. A gazdasszony, aki a kismamát befogadta, azt mondta, hogy főz egy kis krumplit, addig pihenjünk. Bár ne lőttük volna... Elszunyó­káltunk, s a fasiszták fogságába kerültünk. November 30-án Ru- žomberokban vagonlroztak be, vittek gyújtótáborba. Mindössze öt hónapig tartott fo­golyélete, de szenvedésben, nél­külözésben felért az öt évvel is. Az éhezés, a szenvedések következ­tében negyvenkét kilóra csökkent a testsúlya. Amikor május elején hazatért, szülei fel sem ismerték. A hazai koszton erőre kapott, be­esett arca kikerekedett. Nemsokára szolgálattételre jelentkezett. A nit­rai repülőtérre helyzeték. Onnét szerelt le 1946 márciusában tarta­lékos ómrjesterként.- Visszatértem a régi munkahe­lyemre, de nem telt el egy év, amikor találkoztam egy ismerős pilótával, vállalatom alkalmazottjá­val. Magához vett mechanikus­nak, csak 1951-ben váltunk el egymástól, viszont le kellett mon­dani arról az álmomról, hogy pilóta legyek. Pedig ma is, ha meglátok egy repülőgépet, mindaddig köve­tem tekintetemmel, amíg el nem tűnik a láthatáron. Évek hosszú során garázsmes­terként tevékenykedett. Jó mun­kájáért, elkötelezett magatartásá­ért 1969-ben nemcsak a pártba vették fel, hanem a népi milícia Aktív pártcsoportok Jelentős újítás t Feladatok és határidők Rudolf Jung (A szerző felvétele) üzemi egységébe is. Volt a mű­helybizottság, a lakásügyi bizott­ság elnöke és népbíró. Nyolc év óta a területi karbantartó részleg vezetője.- Egy éve múlt, hogy elértem a nyugdíjkorhatárt, de egyelőre beosztásomban maradok... Nemrég tért vissza a frontrepü­lők sliači találkozójáról. Éjszakákat beszélgettek át a negyven év előtti eseményekről, arról, hogy azóta kinek hogyan alakult a sorsa. Ó el­mondhatta, hogy a munkahelyén éppúgy helytáll, mint egykor a tá­bori repülőtéren. Megkapta a vál­lalat példás, illetve érdemes dol­gozója jelvényt, több szakszerve­zeti kitüntetést és a Szlovák Nem­zeti Felkelés Emlékérmet. Két gyermeke már a maga lábára állt, s öt már az unokák száma - mind fiú. Talán a hatodik lány lesz...- Néhány évet még szeretnék dolgozni. Úgy érzem, ez köteles­ségem is, egyebek között azért, hogy az unokáim békében nőhes­senek fel. Ennek érdekében min­den tőlem telhetőt megteszek. Rudolf Jung pilóta ugyan nem lett, de elismert, megbecsült dol­gozó igen. Olyan ember, akire felnéznek. NÉMETH JÁNOS A szociológia és a mezőgazdaság Az elmélet és gyakorlat egysége a tudományos konferenciákon is A mezőgazdasággal és a vi­dékkel kapcsolatos szociológiai kutatások eredményeit az irányí­tási gyakorlatban hasznosítják. Ennek a törekvésnek a jegyében tartottak tudományos konferenciát augusztus utolsó hetében Nyit- rán (Nitra), A mezőgazdasági szö­vetkezetek és a vidék fejlesztésé­nek időszerű szociális-gazdasági kérdései a fejlett szocializmus épí­tésének szakaszában címmel. A Szlovák Tudományos Akadé­mia Filozófiai és Szociológiai Inté­zetének dolgozói e tudományos tanácskozáson beszámoltak a vi­dékkel és a mezőgazdasággal kapcsolatban az utóbbi években végzett kutatómunkájuk eredmé­nyeiről, az SZSZK Mezőgazdasá­gi és Élelmezésügyi Minisztériu­mának dolgozói elemezték a me­zőgazdasági termelés eddigi ala­kulását és távlati fejlesztésének kérdéseit, a gyakorlatból jelen levő irányító dolgozók - efsz-elnökök - pedig a mezőgazdasági vállala­toknál szerzett tapasztalataikról számoltak be. A vidékkel és a mezőgazdaság­gal foglalkozó szociológiai kutatá­sok fejlesztésének társadalmi sze­repét és jelentőségét elemezte fel­szólalásában Vladimír Cirbes aka­démikus, az SZTA Filozófiai és Szociológiai Intézetének igazgató­ja. A szociológia segíti a gyakorla­tot a társadalmi irányításban és a haladó munkaszervezési formák elsajátításában. Vagyis az elméle­ti ismeretek gyarapításán kívül se­gíti a társadalom-irányítási gya­korlatot, ami egyebek között a me­zőgazdasági vállalatoknál végzett szociális elemzésekben nyilvánul meg. A szociológiai kutatások elmúlt években elért konkrét eredményei­vel Vlastislav Bauch docens, kan­didátus ismertette meg a hallgató­ságot. Szólt többek között a szlo­vákiai vidék jelenlegi szociális­osztály szerkezetéről, a vidéki la­kosság migrációs mozgásáról, a szocialista életmód kialakításá­nak problémáiról - főleg a szabad idó eltöltésével, a szóban forgó lakossági réteg közművelődésével foglalkozott. Ami a falvak kulturális létesítményekkel való ellátottságát illeti - s főleg ami a meglévők kihasználtságát - a jelenlegi hely­zettel korántsem lehetünk elége­dettek. A vidéki lakosság életfelté­teleinek javítása pedig - főleg az ifjú nemzedék vonatkozásában- stabilizáló tényezőként jelent­kezik. A CSKP agrárpolitikájának si­keres végrehajtásáról, ennek eredményeiről szólt felszólalásá­ban Ján Janik, az SZLKP KB El­nökségének tagja, a KB titkára. Értékelte a munkás-paraszt szö­vetség eszmei és gazdasági hoz­zájárulását a szocializmus fejlesz­téséhez, szocialista társadalmunk kiépítéséhez. S főleg azokat az eredményeket, melyeket a mező­gazdaság - mely a hatvanas években a társadalmi fejlődésünk egyik stabilizáló tényezőjévé vált- az ágazat fejlesztésében elért. Mezőgazdaságunk egyik kulcs­fontosságú feladata a szemesek­ből való önellátás elérése és az élelmiszertermelésben az önellá­tás mértékének fokozása. Ez a fel­adat csak a tudományos-műszaki haladás eredményei révén telje­síthető, s e tekintetben a társadal­mi tudományokban, tehát a szocio­lógiában végzett kutatások is hozzájárulhatnak az igényes fel­adatok teljesítéséhez. A szociológia új szerepet tölt be az ágazat mun- . kakezdeményezésének fejleszté­sében. Ezzel kapcsolatban szólt a konferencián Ján Janovic, az SZSZK mezőgazdasági és élel­mezésügyi minisztere, vázolva azokat a feladatokat, melyek a mezőgazdaságra várnak, s ki­emelte az új munkaszervezési for­mák jelentőségét. A mezőgazdaságban végzett szociális kísérletek eredményeit értékelte felszólalásában Ján Mi- kita mérnök, docens, kandidátus, a Mezőgazdasági és Élelmezésü­gyi Gazdasági Kutatóintézet igaz­gatója. Főleg a brigádrendszerű munkaszervezés formáit értékelte nagyra, melyek a kollektíva tagjai­nak kölcsönös segítségnyújtásán és együttműködésén, illetve érde­keltségén alapszanak, s melyek révén érvényesítik az elvégzett munka szerinti javadalmazás elvét is. A konferencia jelentősen hoz­zájárult a szakmai tapasztalatok cseréjéhez, s ezenkívül a mező­gazdasági dolgozók tájékoztatá­sához is arról, hogy nem csupán a technika és a technológia fej­lesztése segíti elő a mezőgazda­ság intenzív fejlesztését, hanem az emberi tényező, s munkaszer­vezési formáinak fejlesztése is. A tanácskozás eredményei te­hát nagyon pozitívan értékelhetők, s a mezőgazdaság fejlesztése szempontjából kívánatos lenne, ha a jövőben is sort kerítenének hasonló akciókra. Az elmélet és a gyakorlat egyaránt nyerne ve­le ELEONÓRA WEBEROVÁ A pártalapszervezetek munká­jának eredményessége nem kis mértékben függ attól, milyen aktí­vak pártcsoportjaik. Teljes mérték­ben érvényes ez a felismerés a Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Felvásárló és Ellátó Üzem 48 tagú alapszervezetére is, mely­nek elnöke, Bartal Rudolf elisme­réssel beszélt két pártcsoportjuk tagjainak aktivitásáról. Egyik csoportunkba a terme­lésben dolgozó párttagok tartoz­nak, a másikba a javítók - magya­rázza. - A termelési pártcsoport vezetője Bartalos Árpád, a javítók csoportjáé pedig Beke László. Termelés alatt takarmánygyár­tás, gabonafelvásárlás és -keze­lés értendő, javítás alatt gépko­csik, műszaki felszerelés, szárító és tisztító berendezések, raktári és takarmánykeverő gépek javí­tása. A pártcsoportokban, illetve a ha­táskörükbe tartozó munkahelye­ken a kezdeményezésnek számos változata ismert. Ezek közül a leg­jelentősebb az új szüntelen kere­sése, az újítómozgalom fellendü­lése. Bartalos elvtárs, aki technikus­ként dolgozik, egyben az üzem legeredményesebb újítója. Már minisztériumi elismerében is ré­szesült.- Építettünk egy új gabonatároló üzemet, s mint általában minden, ami új, ezen is sokat lehet javítani, újítani - jegyzi meg az igazság kedvéért a pártelnök, aki nagy- nagy elismeréssel beszél az új létesítményben dolgozók kezde­ményezéséről, s a legszámotte­vőbb újításról, melynek lényege, hogy a gabonarakodáshoz nincs szükség villanyáramra. Helyette a szabadesést használják fel, ami nem kerül pénzbe. Mivel hat he­lyen végeznek ilyen módon rako­dást, a megtakarítás 137 000 ko­rona évente. Az újítás a már emlí­tett Bartalos Árpád mellett a pár­ton kívüli Kardos Sándor és Bugár Kálmán szerelők érdeme. Ugyancsak értékes újításokat nyújtottak be a takarmánykeverő­ben dolgozók - a párton kívüli Brinzik Zoltán mérnök, a takar­mánykeverő vezetője, Gútay Béla raktáros, az első pártcsoport tagja, Nagy László, a takarmánygyártók csoportvezetője, és Tóth Mária (mindkettő a pártalapszervezet tagja), a takarmánykeverő labora­tóriumának vezetője. Az új tárolóban általában fiata­lok dolgoznak, s nemcsak a ter­melés múszaki színvonalának emelését tartják fontosnak, hanem a környzet, a munkahely állandó szépítését is. Ezzel kapcsolatban Bartal elvtárs megjegyzi:- Jó volna, ha a nagyabonyi (Veľké Bláhovo) felvásárló raktár dolgozói is követnék példájukat a hasonló rend létrehozásában és a kezdeményezésben, bár a lehe­tőség az újításra ott lényegesen kevesebb. A raktárukban ugyan ott is rend van, de az udvaron bizony volna mit tenniük, például az áru rendezésével és a sok gyommal. Bartal Rudolfnak, aki gazdasági tisztségét tekintve felvásárló kör- zetvezetó, a rend a kömyezetszé- pítés szinte a szenvedélye. Erről különösen akkor győződhettem meg, amikor kihajtottunk a három éve üzemelő gabonatároló terüle­tére, ahol füves részek, virágok, rózsák, díszfák, tisztán tartott be­tonfelületek váltogatják egymást.- Por sehol sincs, pedig takar­mányt gyártunk - mondja jogos büszkeséggel. - Ezeket a dísznö­vényeket arborétumból hoztuk. A zöld területeket erdészmérnök­kel terveztettük. Ide - mutat egy nagyobb területre - még az ősszel gyümölcsfákat ültetünk. Oda meg magas növésű díszfákat. Szintén az aroborétumból hozzuk. Megállunk egy hatalmas beton­keverő alatt. Mielőtt megkérdez­ném, hogyan került oda, kísérőm megmagyarázza.- Tulajdonképpen még folyik az építkezés, de a keverőn kívül más jelét nem látni. Már régen rendbe­hoztuk az areál környékét. Min­dent magunk végeztünk el, ma­gunk vettük meg a növényeket. Tetszik itt az embereknek. Senki sem akarja itthagyni a munkahe­lyét. Itt hatvanötén dolgoznak. Többen ugyan már elmentek, de azokat mi tanácsoltuk el, mert nem voltunk elégedettek sem a szaktudásukkal, sem a munká­hoz való hozzáállásukkal. Ma már gépipari szakközépiskolában érett­ségizett silómestereink is vannak. Megnézzük a szabadesésű ra­kodókat is, melyek az újítók töp­rengésének eredményei. Beke László pártcsoportjának a tagjai, illetve a csoport hatáskö­rébe tartozó pártonkívüliek az egész járás területén, azaz So- morjától (Šamorín) Nagymegyerig (Calovo) javítanak gépeket, mű­szereket. S hogy valóban kitűnő szakemberekről, becsületes dol­gozókról van szó, azt mi sem bizo­nyítja meggyőzőbben, mint az, hogy az üzem gépkocsijainak mű­szaki ellenőrzése során mindig helytállnak a járási versenyben, azaz az első három hely valamelyi­kén végeznek. A gépjavítók mun­kájáról a pártelnök ugyanolyan elismeréssel vélekedik, mint az autójavítókéról. Amikor arra ké­rem, hogy említsen néhány konk­rét nevet, sokáig töpreng, amíg kiválasztja azokat, akik a kiválók közt is kiválóak.- Mindenképen elismerést ér­demel a kommunista Üröghy Zol­tán, gépjavító, Alföldi György vil­lanyszerelő, a pártalapszervezet alelnöke, Rácz József autószere­lő, a pártbizottság tagja, a párton kívüli Rákóczi József géplakatos és még soká sorolhatnám a ne­veket. • A pártcsoportok üléseire, me­lyeken mindig részt vesz valaki a pártbizottság tagjai közül, az őszinte, elvtársi légkör, a bíráló hangnem a jellemző. Bírálják például az üzem anyagbeszerzőit azért, mert hiá­nyoznak bizonyos pótalkatrészek. Persze ez nemcsak az anyagbe­szerzőktől függ. A takarmánygyár­tók többek közt azt teszik szóvá, hogy néha hiányoznak egyes komponensek, például takar­mánymész, korpa, takarmányliszt, s ez gátolja a fajták szerinti gyár­tást.- És az önkritika?- Az sem idegen számukra. Bartalos elvtárs például a csoport tanácskozásán is, meg a taggyű­lésen is elismerte, hogy nem gon­doskodott idejében az előtisztító berendezések üzembe helyezé­séről, s megígérte, hogy mielőbb pótolja a mulasztást. A csoportvezetők a taggyűlése­ken és a pártbizottság ülésein ér­tesülnek csoportjuk különböző fel­adatairól. Például arról, hogy mi­lyen szinten kell tartani a takar­mány minőségét, hogyan kell kar­bantartani a gépeket, a szemes gabonák kezelésére vonatkozó feladatokról. Ez azonban nem je­lenti azt, hogy a gazdasági tiszt­ségviselőket tehermentesítjük fel­adataik végzése alól. Nem egy esetben a párttag egyben gazda­sági tisztségviselő is, így számára a gazdasági jellegű pártfeladatok­kal való megbízás segítséget je­lent. Azok a kommunista gazdasá­gi tisztségviselők, akik nem tagjai egyik pártcsoportnak sem (az alapszervezetnek nem mindegyik tagja tartozik valamelyik pártcso­portba) a taggyűléseken kapják feladataikat, melyeknek teljesíté­séről megszabott határidőn belül a tagságnak be kell számolniuk. A taggyűlések jegyzőkönyvéből névre szóló kivonat készül, melyet a tanácskozás után a jegyző­könyvvezető ad át azoknak, akikre a feladatok vonatkoznak. Igy egyetlen határozatról sem feled­keznek meg. A feladat nem teljesí­tése esetén taggyűlésen mérlege­lik az okokat, s az esetleges aka­dályok eltávolítása után a feladat teljesítésére újabb határidőt jelöl­nek ki. Legközelebb (októberben) a CSKP KB ez évi határozataiból az üzemre háruló feladatok teljesí­téséi fogják ellenőrizni. összegezve elmondható: ab­ban, hogy az üzem pártalapszer- vezete hatékony munkát végez, nagy része van a pártcsoportok kezdeményező munkájának és annak, hogy hatáskörükben a pár- tonkívülieket is meg tudják nyerni a közös célok elérésére. FÜLOP IMRE

Next

/
Oldalképek
Tartalom