Új Szó, 1984. július (37. évfolyam, 154-179. szám)

1984-07-14 / 165. szám, szombat

KÖZLEMÉNY a szocialista országok kommunista és munkáspártjai nemzetközi és ideológiai kérdésekkel foglalkozó KB-titkárainak prágai értekezletéről (Folytatás az 1. oldalról) irányvonala mélységesen nyug­talanítja a népeket, és kiváltja a háborúellenes mozgalom jö­vőjéért felelősséget érző összes társadalmi erő és államférfi ha­tározott ellenállását. Az Egyesült Államok és a NATO agresszív imperialista kö­rei tudatosítják, hogy a konfron­táció és a lázas fegyverkezés általuk követett irányvonalát el­ítélik, ezért leplezni igyekeznek politikájuk valódi tartalmát. A békéről hangoztatott hamis szólamaik azonban egy cseppet sem változtatják meg álláspont­jukat, amelynek lényege - mint ók maguk is állítják - az, hogy továbbra is a katonai fölény megszerzésére, a nemzetközi kérdéseknek az erő és az erővel való fenyegetés útján történő rendezésére számítanak, ami a nukleáris katasztrófa veszé­lyének növekedéséhez vezet. Az utóbbi időben Washing­tonban a világűr militarizálásá- nak irányvonalát erőltetik. A fegyverkezési hajszának erre a területre történő kiterjesztése méginkább megnövelné a nuk­leáris konfliktus veszélyét és még bonyolultabbá tenné lesze­relési megállapodások elérését. A tanácskozás résztvevői hang­súlyozták a világűr militarizálá- sának megakadályozásáról ha­ladéktalanul tárgyalásokat kez­deményező szovjet javaslat je­lentőségét és teljes támogatá­sukról biztosították a javaslatot. Az imperializmus agresszív köreinek hibájából kialakult fe­szült nemzetközi helyzetből ki­utat mutat a szocialista országok által közösen kidolgozott reális békeprogram. A program olyan megállapodások megkötésére irányul, amelyek révén valóban csökkenteni lehet a katonai szembenállás szintjét, ki lehet zárni a nemzetközi kapcsolatok­ból az erő alkalmazását és az erővel való fenyegetést, meg le­het akadályozni a nukleáris há­borút. A szocialista országok - mint vezetőik állandóan han­goztatják - készek a konstruktív párbeszédre, a béke és a nem­zetközi biztonság érdekében. Fontosnak tartják az ENSZ sze­repének növelését az említett célok elérése végett. A tanácskozáson képviselt pártok állhatatosan szorgal­mazzák a középhatótávolságú amerikai nukleáris rakéták nyu­gat-európai telepítésének leállí­tását és kijelentik, ha már meg­születnek a már telepített raké­ták kivonását eredményező in­tézkedések, akkor ezzel egyide­jűleg lépéseket tesznek a válasz- intézkedések visszavonásá­ra. Ez megteremti a tárgyalások felújításának alapjait. A tárgya­lásoknak az a célja, hogy olyan megállapodásokat érjenek el, amelyek révén mentesítik Euró­pát mind a középhatótávolságú, mind pedig a harcászati atom­fegyverektől. A tanácskozás résztvevői megállapították: nagy jelentő­sége van annak, hogy meggyő­zően ismertessék és megvaló­sítsák azokat a javaslatokat és kezdeményezéseket, amelyeket a Varsói Szerződés tagállamai prágai politikai nyilatkozata (1983. január 5.), a szocialista országok párt- és állami vezetői moszkvai találkozójáról kiadott közös nyilatkozat (1983. június 28.), a KGST tagállamai felső szintű gazdasági tanácskozá­sán elfogadott A béke megőrzé­se és a nemzetközi gazdasági együttmüködés című nyilatko­zat (1984. június 14.) és a szo­cialista közösség országainak más komoly, tárgyszerű doku­mentumai tartalmaznak. Ezek az egyenlőség, az egyenlő bizton­ság alapján folytatandó, a fegy­verzet korlátozására és csök­kentésére vonatkozó tárgyalá­sok felújítására és a nemzetközi politikai légkör javítására irá­nyulnak. Noha a világon rendkívül sú­lyos problémák halmozódtak fel, a tanácskozás résztvevői meggyőződésüket fejezték ki, hogy a szoros egységben fellé­pő népek és békeszerető erők meg tudják változtatni az ese­mények veszélyes alakulását, el tudják érni az emberiség előtt álló bonyolult kérdések megol­dását. A nukleáris háború veszélye ellen folytatott harc sikerének záloga a szocialista közösség országainak ereje és egysége, kommunista és munkáspártjai­nak a marxizmus-leninizmus, a szocialista internacionalizmus elvein alapuló összeforrottsága, amely magába foglalja a szoli­daritást, a kölcsönös elvtársi segítséget, a teljes egyenjogú­ságot, az egymás belügyeibe való be nem avatkozást és min­den párt azon jogának tisztelet­ben tartását, hogy önállóan ha­tározza meg és hajtsa végre po­litikai irányvonalát. A tanácskozás résztvevői sík- raszálltak az összes kommunis­ta és munkáspárt szolidaritásá­nak és együttműködésének erő­sítése mellett. Kifejezték kész­ségüket arra, hogy aktív politi­kai párbeszédet és együttműkö­dést folytassanak a szocialista és a szociáldemokrata pártok­kal, a háború- és a rakétaellenes mozgalom különböző társadal- mi-politikai erőivel. Teszik ezt annak érdekében, hogy olyan utakat keressenek, amelyek a háború és a béke súlyos prob­lémáinak konstruktív megoldá­sához, a fegyverkezési hajsza - elsősorban a nukleáris fegy­verkezés - megfékezéséhez ve­zetnek. A tanácskozáson hangsú­lyozták, hogy az imperialista ál­lamokban a militarizmus foko­zódását a szocialista országok ellen irányuló ideológiai felfor­gató tevékenység erősödése, rágalmazó kampányok kibonta­koztatása, a belügyeikbe való durva beavatkozási kísérletek és különféle gazdasági szankci­ók alkalmazása kíséri. Ugyanakkor megállapították, hogy az imperializmusnak a fegyverkezési hajsza további fokozására irányuló politikája közvetlen kapcsolatban áll a monopóliumoknak, a tőkés országok dolgozói létérdekei el­len intézett támadásával, a tár­sadalmi változások érdekében fellépő haladó mozgalmak el- folytásával. Az imperializmus a világpolitikában az erőre épít­ve egyre nyíltabban támogatja a sovinizmust és a fajgyűlöle­tet, teret enged a revansizmus- nak és a neofasizmusnak, és az állami politika rangjára emeli a népek elleni terrorizmust. A tanácskozáson hangsú­lyozták annak szükségességét, hogy erőteljesebben kell nép­szerűsíteni a létező szocializ­mus előnyeit és eredményeit, amelyek a gyakorlatban biztosí­tották a munkához, a tanulás­hoz, az államügyekben való de­mokratikus részvételhez, a sze­mélyiség szabad fejlődéséhez való jogot. Az imperialista reakció a de­mokrácia és a dolgozók szociá­lis jogai elleni támadását azzal a demagóg kampánnyal próbál­ja leplezni, hogy a szocialista országokban állítólag megsértik az emberi jogokat. Azon kívül, hogy meggyőzően cáfoljuk az ilyen és hasonló rágalmakat, fontos, hogy konkrét tényekkel bizonyítsuk, a tőkés világban milyen gátlástalanul megsértik az emberi jogokat, és milyen következményekkel jár a dolgo­zókra nézve a munkanélküliség, a kizsákmányolás, a faji és nem­zeti hovatartozás alapján való hátrányos megkülönböztetés, a bűnözés, a kábítószerélvezet és az erőszak elterjedése, a nemzetek és az emberek kö­zötti gyűlölet szítása. A testvérpártok küldöttségei kiemelték, hogy a KGST-orszá­gok felső szintű gazdasági érte­kezletén elfogadott határozatok új, kedvező távlatokat nyitnak ezen országok nemzetgazdasá­ga és az egész szocialista kö­zösség gyors fejlődése, vala­mint a szocialista világrendszer ereje és tekintélye növekedése előtt. A tanácskozás bizonyítot­ta a KGST-országok egységé­nek és összeforrottságának erősödését, s azt az elhatározá­sukat, hogy még jobban fel­használják együttműködésüket népgazdaságuk továbbfejlesz­tésére, a tudományos-műszaki haladás meggyorsítására, a dol­gozók életszínvonalának emelé­sére. A testvérpártok és testvéri államok vezetői által egyezte­tett, az együttes munkára vonat­kozó alapvető hosszú távú irányvonal alkotó célokat követ, és elválaszthatatlanul össze­függ azzal, hogy ezek az orszá­gok következetes hívei a béke ügyének és a nemzetközi együttműködésnek. Mint a moszkvai tanácskozáson hang­súlyozták, a szocialista or­szágok síkraszállnak a gyümöl­csöző kereskedelmi, gazdasági kapcsolatok kölcsönösen elő­nyös fejlesztéséért minden olyan országgal, amely kész erre. A gazdasági tanácskozás eredményei ismételten bizonyí­tották, hogy csak a szocializ­mus körülményei között lehet­séges a valóban egyenjogú és kölcsönösen előnyös együtt­müködés, a testvéri segítség- nyújtás, hogy a gyakorlatban éppen a szocializmus támogatja a fejlődő országok népeinek törvényes jogait. Ezek az ered­mények éles ellentétben állnak a tőkés országok politikájával, amelyet a zsarolás és a „szank­ciók“ módszerei, a saját politi­kai irányvonal más államokra való ráerőszakolását célzó kí­sérletek jellemeznek, az, hogy nem hajlandók ténylegesen elő­segíteni a fejlődő országokban kialakult drámai gazdasági helyzet megoldását. A tanácskozás résztvevői is­mét megerősítették a szocialis­ta államok szolidaritását az el nem kötelezett mozgalommal, a fejlődő országok népeivel, amelyek az imperializmus, a gyarmatosítás és a neokoloni- alizmus ellen, a szabad és önál­ló fejlődéshez való jogért, éle­tük igazságos, demokratikus alapokon történő átalakításáért, az elmaradottság leküzdéséért, és az új gazdasági világrend megteremtéséért harcolnak. A tanácskozás résztvevői is­mét megerősítették pártjaik szolidaritását a Közel-Kelet, Kö- zép-Amerika, a karibi térség, Délkelet-Ázsia, valamint Afrika déli része népeinek harcával, amelyet az agresszív imperialis­ta politika és a belügyeikbe való beavatkozás ellen, a feszültség tűzfészkeinek a világ minden térségében történő felszámolá­sáért folytatnak. Nagy figyelmet fordítottak a hitleri fasizmus és a japán militarizmus felett aratott győ­zelem közelgő 40. évforduló­jára. A történelmi eseménnyel kapcsolatos ideológiai munka a szocialista internacionaliz­musra és a hazafiságra való ne­velés ügyét segíti és a háborús fenyegetés elleni harc érdekeit szolgálja. Az emberek új nemze­dékeinek az egész világon tud­niuk kell az igazságot a második világháborúról, arról, hogy azt a hitleri fasizmus, a nemzetközi imperializmus legagreszívebb erői robbantották ki, valamint arról is, hogy a Szovjetunió döntő szerepet játszott a győze­lem kivívásában, s mit tett a győzelemért a kommunista és munkásmozgalom, az összes többi antifasiszta és hazafias erő. Tisztelettel adózva az áldoza­tok, a fasizmus és a militariz­mus ellen mind Keleten, mind Nyugaton küzdő minden harcos emlékének, nem szabad megen­gedni a történelemhamisítók­nak, hogy elhallgassák és meg­hamisítsák a második világhá­ború tanulságait. A legfonto­sabb tanulság az, hogy a hábo­rús fenyegetés ellen azelőtt kell harcolni, mielőtt megszólalnak a fegyverek, s ez méginkább így van, ha nukleáris fegyverekről van szó. A történelmi tanulsá­gok megkövetelik a demokrá­cia, a haladás, a politikai realiz­mus összes erőinek akcióegy­ségét. A résztvevők áttekintették a testvérpártok ideológiai és propagandamunkájának más időszerű kérdéseit is. A tanácskozás az elvtársi együttmüködés, az egység és a harcos szolidaritás légköré­ben folyt le. Növelni kell az ENSZ hozzájárulását a béke és a nemzetközi biztonság megszilárdításához Külügyminiszterünk befejezte bonni tárgyalásait (Folytatás az 1. oldalról)' atomháborús veszély elhárítására és a veszélyes nemzetközi fe­szültség áthidalására tett erőfeszí­téseit. Síkraszállt amellett, hogy növekedjen az ENSZ hozzájárulá­sa a béke erősítésével és a nem­zetközi biztonság szilárdításával kapcsolatos kérdések megoldásá­hoz összhangban a világszervezet alapokmányának céljaival és elve­ivel. Konsztantyin Csernyenko és Javier Pérez de Cuellar hangsú­lyozta, hogy aktívan ki kell hasz­nálni az ENSZ lehetőségeit a konfliktusok és a feszültséggó­cok felszámolására, s az államok szabad és független fejlődésének szavatolására. Ezzel kapcsolat­ban áttekintették a közel-keleti bé­kés rendezés keresésével, a cip­rusi és a közép-amerikai helyzet­tel, valamint az Afganisztán körüli helyzettel kapcsolatos kérdéseket. A szovjet fél hangsúlyozta: meg- engedhetetlenek az olyan akciók, amelyek célja más országok tár­sadalmi és politikai rendszerének aláásása, valamint a terrorizmus állami politika szintjére való eme­lésére irányuló kísérletek. Konsztantyin Csernyenko a Szovjetunió teljes támogatásáról biztosította azokat az erőfeszíté­seket, amelyek célja az ENSZ mint a béke és az államok konst­ruktív együttműködése megszi­lárdításának eszköze szerepének növelése. Munkalátogatás (ČSTK) - Miloš Jakeš, a CSKP KB Elnökségének tagja, a KB tit­kára tegnap munkalátogatást tett a dél-csehországi kerületben. Mi­roslav Slavíknak, a dél-morvaor- szági kerületi pártbizottság vezető titkárának kíséretében először a píseki Jitex kombinátba látoga­tott, ahol megismerkedett az első félévi eredményekkel, és megte­kintette a kötöttáru részleget. In­nen Milevskóba, a légitechnikai berendezéseket gyártó üzembe folytatta útját, ahol megismerke­dett a progresszív termékekkel. Dél-csehországi munkalátogatá­sát Jakeš elvtárs a strakonicei Csehországi Motorkerékpár-gyár- ban fejezte be, ahol közölték, hogy sikeresen fejlődik a vállalat együtt­működése a szovjet partnerszer­vezetekkel, elsősorban a teher­gépkocsik és traktorok motorjai­nak gyártása terén. Kitüntetés (ČSTK) - Josef Páleníček nemzeti művésznek 70. születés­napja alkalmából a köztársasági elnök a Munka Érdemrendet ado­mányozta. A kitüntetést és Gus­táv Husáknak, a CSKP KB főtit­kárának, köztársasági elnöknek üdvözlő levelét Josef Havlín, a CSKP KB titkára adta át a jubi­lánsnak. Gratulált a művésznek jubileuma és a Munka Érdemrend­del való kitüntetése alkalmából. Josef Páleníček nemzeti mű­vészt jubileuma alkalmából Lu- bormír Štrougal szövetségi mi­niszterelnök is levélben köszön­tötte. Vasil Biľak elvtárs a Csallóközben (Folytatás az 1. oldalról) téröl, és ellátogatott több mező- gazdasági vállalathoz. Vasil Bil’ak elvtárs a Hegyétei (Kútniky) Efsz-ben megtekintette a Danubia őszi búza fajta aratását. Az idei termés a tavalyinál jobbnak ígérkezik, s a mezőgazdászok a terv túlteljesítésére számítanak. A következő úticél a Sószigeti (Solary) Magnemesító Állomás volt. Vasil Biľak elvtárs a dunaszerda­helyi járásban tett munkalátogatá­sát Nagymegyeren (Čalovo) fejez­te be. (Folytatás az 1. oldalról) a kérdés megoldásához vezető el­ső lépésként le kellene állítani az atomfegyverek további telepítését Európában. Ha a másik fél hajlan­dónak mutatkozik a nukleáris fegyverek telepítését megelőző helyzethez visszatérni, a szocia­lista országok is visszavonják vé­delmi jellegű válaszintézkedései­ket. Ezzel létrejönnének a meg­szakadt szovjet-amerikai tárgya­lások felújításának a lehetőségei. A csehszlovák külügyminiszter hozzáfűzte, hogy tisztességes, őszinte párbeszédről lenne szó a felek egyenlőségének és egyen­lő biztonságának a szem előtt tar­tásával. Megerősítette, hogy a szocialista országok változatla­nul amellett szállnak síkra, hogy Európából távolítsák el a közepes Elvtársi eszmecsere (ČSTK) - Jan Fojtík, a CSKP KB Elnökségének póttagja, a KB titkára tegnap fogadta Borisz Sztukalint, az SZKP KB osztály- vezetőjét. A két testvérpárt által a propaganda területén kifejtett együttműködés további elmélyíté­séről tanácskoztak. hatótávolságú és taktikai fegyve­reket egyaránt. A nyugatnémet külügyminiszter a találkozón kifejtette a NATO e kérdésben elfoglalt jól ismert ál­láspontját. Bohuslav Chňoupek Bonnban találkozott Egon Bahrral, a nyu­gatnémet Szociáldemokrata Párt elnökségi tagjával, akivel főleg leszerelési kérdésekről folytatott eszmecserét. Teljesítették az ötéves tervet (Tudósítónktól) - Zoltán Prekop mérnök, a Szlovák Magnezitművek vállalati igaz­gatója tegnap arról tájékozta­tott, hogy a lubeníki üzem Ju­raj Levčák vezette 14 tagú bányászkollektívája - Kelet- Szlovákiában elsőként - június 12-én teljesítette a 7. ötéves tervidőszakra előirányzott fel­adatokat, és a tervezett 778 280 tonna helyett 779 338 tonna nyersmagnezitot jövesztett. Ezenkívül a Levčák-brigád vállalta, hogy az ötéves terv­időszak végéig még további 220 612 tonna nyersmagnezi­tot jöveszt. (ik) ÚJ SZ3 2 1984. VII. 14.

Next

/
Oldalképek
Tartalom