Új Szó, 1984. július (37. évfolyam, 154-179. szám)
1984-07-04 / 156. szám, szerda
ÚJSZQ 3 1984. VII. 4. Korlátozni a föld alatti nukleáris kísérleteket TASZSZ-kommentár a tíz éve aláírt szovjet-amerikai szerződésről ENSZ-bizottság a leszerelési világkonferenciáról (ČSTK) - Az ENSZ New York-i központjában hétfőn megkezdődött annak a különleges bizottságnak az ülése, amely a világszervezet leszerelési világkonferenciáját készíti elő. Mint ismeretes, a Szovjetunió kezdeményezése nyomán döntött az ENSZ-közgyű- lés a konferencia összehívásáról. Ez a fórum lehetőséget kínálna napjaink e legfontosabb kérdésének részletes megvitatására. A rendkívüli bizottságban képviselt negyven ország delegátusai ajánlásokat készítenek elő a közgyűlés idei XXXIX. ülésszaka számára, amely szeptember harmadik keddjén kezdi meg munkáját. A szocialista országok küldöttei annak a reményüknek adtak hangot, hogy a nemzetközi konferencia újabb ösztönzést ad az egyre fokozódó háborús veszély elleni harchoz. A leszerelési értekezlet mellett szálltak síkra az el nem kötelezett országok is. Az értekezlettől azt várják, hogy új lépéseket és intézkedéseket foganatosít mindenekelőtt az atomháborús veszély elhárítására. Az értekezletet előkészítő bizottság munkáját a NATO- országok akadályozni próbálják, mivel attól tartanak, hogy a leszerelési fórum ismét az agresszív katonai tömb militarista politikájára irányítja a közvélemény figyelmét. (ČSTK) - Hét hét után Báden- Württemberg északi részén befejeződött a 25 ezer nyugatnémet fémmunkás sztrájkja. Szociális helyzetük javítását és béremelést követeltek, továbbá támogatták a szakszervezetek egységes javaslatait a tömeges munkanélküliség csökkentésére. Az NSZK történetében a leghosszabb fémipari sztrájk befejezése mellett, a jobboldali szociáldemokrata George Leber által közvetített kompromisszum alap-' ján a 220 ezer sztrájkoló szakszervezeti tagnak alig több mint fele foglalt állást. Hasonló arányban döntött a sztrájk befejezése mellett a hesseni fémipari dolgozók ágazati szakszervezeti szövetségének ún. nagy tarifabizottsága is. Itt lehetőség nyílt arra, hogy az országnak A világűr militarizálásának megakadályozása halaszthatatlan feladat, hisz világos: ha a kozmosz a katonai vetélkedés színterévé válna, az halálos veszélyt jelentene az egész emberiségre nézve. A Szovjetunió ezért ismételten javaslatokat tett a világűr militarizálásának megakadályozásával összefüggő kérdések megoldására. Konkrétan azt óhajtja, hogy teljes mértékben tiltsanak be minden kozmikus állo- másoztatású fegyverrel történő kísérletet, e fegyverek telepítését a világűrben. Két évvel ezelőtt, 1982 nyarán Reagan elnök kiadta az Egyesült Államoknak a világűrrel kapcsolatos politikájáról szóló direktívát. Ez- a katonai fölény elérése érdekében - a műholdelhárító rendszerek nagyszabású telepítését irányozza elő. Washington nem volt hajlandó felújítani a műholdelhárí- tó rendszerekről korábban folytatott szovjet-amerikai tárgyalásokat. Ehelyett hatalmas összegeket biztosítottak a kozmikus fegyver kidolgozására, s június elején a Pentagonban bejelentették: sikeres kísérleteket végeznek egy ballisztikus rakéták megsemmisítésére kialakított úrfegyverrel. Reagan elnök tavaly májusban mondott beszédében vázolta fel- azóta „csillagok háborúja“ néven ismertté vált - rakétaelhárító rendszer létesítésével kapcsolatos programot. Ez az általa védelminek feltüntetett program azonban nyilvánvalóan támadó célzatú. Az amerikai szenátus nemrég (ČSTK) - Tíz évvel ezelőtt Moszkvában legfelsőbb szinten került sor a Szovjetunió és az Egyesült Államok között a föld alatti atomfegyver-kísérletek korlátozásáról szóló szerződés aláírására. A hosszan tartó kétoldalú tárgyalások eredményeként létrejött megállapodás egyik legfontosabb pontja arra kötelezte mindkét felet, hogy maximálisan 150 kilo- tonnára korlátozzák a földalatt végrehajtott nukleáris robbantáA BTA nyilatkozata (ČSTK) - A bolgár vezetők és a közvélemény az Egyesült Államok szenátusának a Bolgár Népköztársasággal folytatott kereskedelem korlátozására hozott határozatát ellenséges cselekedetnek minősíti és határozottan_Jjlta- kozik ez ellen a provokáció ellen- állapítja meg a BTA hírügynökség tegnap közzétett nyilatkozatában. Az Egyesült Államok magatartásának célja, hogy diszkreditálja Bulgária bel- és külpolitikáját a világ közvéleményének szemében. Ugyanakkor része annak a „keresztes hadjáratnak“- amelyet Ronald Reagan a reális szocializmus ellen hirdetett meg -, valamint a kelet-nyugati konfrontációra irányuló politikájának. . A Bolgár Népköztársaság az együttműködésre és a kölcsönös megértésre irányuló következetes békepolitikát folytat, hangsúlyozza a BTA nyilatkozata. Ezért az amerikai szenátus döntését nem lehet másként, mint törvény- ellenes politikai cselekedetnek értékelni, amely egész biztosan negatív kihatással lesz a bolgár-amerikai kapcsolatokra. ebben a részében is befejeződjön 33 ezer fémipari munkás sztrájkja. A fémipari munkások kéthetes sztrájkjának fő célja az volt, hogy országos mértékben hatékony intézkedéseket fogadtassanak el a tömeges munkanélküliség ellen, elsősorban a heti munkaidő csökkentésével. A szakszervezetiek nagy részének véleménye szerint ezt a fő célt azonban nem sikerült elérniük annak ellenére, hogy a vállalkozók kénytelenek voltak részben engedményeket tenni. A nyomdaiparban viszont tovább tart - immár negyedik hónapja - a sztrájk és még mindig nincsenek kilátások a korai megoldásra, mivel a szakszervezetek határozottan elutasítják Leber kompromisszumának elfogadását ebben az ágazatban. nagy szavazattöbbséggel úgy foglalt állást, hogy a további űrfegy- ver-kísérleteket csak akkor lehet engedélyezni, ha a Fehér Ház kinyilatkoztatja: kész tárgyalni e fegyverek korlátozásáról a Szovjetunióval. Konsztantyin Csernyenko, az SZKP KB főtitkára ismételten javasolta, hogy kezdjenek tárgyalásokat az űrfegyverek betiltásáról. A Szovjetunió a világűr militarizálásának megakadályozására olyan szerződés megkötését indítványozta, amely megtiltaná katonai erő alkalmazását a kozmikus térségben és onnan kiindulva a Föld ellen. Ez a szovjet kezdeményezés széles körű támogatásra talált a világban, az amerikai fél azonban gyakorlatilag elutasította a tárgyalásokat. Pedig nincs és nem is lehet semmiféle igazolás arra, hogy bárki is elutasítsa a megfelelő gyakorlati intézkedések kidolgozásának megkezdését. F eltételek és kikötések nélkül meg kell kezdeni a hivatalos tárgyalásokat - hangoztatta Konsztantyin Csernyenko amerikai tudósok felhívására válaszolva -, szem előtt tartva, hogy a fő cél a kozmikus térség militarizálásá- hoz vezető valamennyi csatorna megbízható lezárása. Minden politikusnak és közéleti személyiségnek kötelessége, hogy előmozdítsa ennek az igazságos és mélysésok erejét, állapítja meg tegnapi kommentárjában a TASZSZ hír- ügynökség. Az 1974. július 3-án aláírt szerződéssel összhangban tárgyalások folytak a békés célú föld alatti nukleáris kísérletekről is. Az 1976- ban aláírt szovjet-amerikai szerződés értelmében a Szovjetunió és az Egyesült Államok megállapodott abban, hogy a békés célú atomfegyver-kísérleteket illetően is szigorú szabályokat léptetnek érvénybe. A hírügynökség a továbbiakban megjegyzi: úgy tűnhet, hogy a két említett szerződés érvénybe lépéséhez minden feltétel adott volt. Azóta tíz év telt el és az 1974-ben aláírt szerződést a mai napig sem (ČSTK) - Ronald Reagan amerikai elnök aláírta azt a törvényt, melynek alapján az idén a salvadori rezsim további 62 millió dolláros katonai segélyt kap. Vagyis a diktatúra az idén összesen 126 millió dollárért vásárolhat fegyvereket és hadianyagot észak-amerikai védelmezőjétől. Ez az újabb összeg jutalom a „választásokért“, amelyekből Napoleon Duarte elnök került ki győztesen. A Fehér háznak minden igyekezete ellenére sem sikerült elérni, hogy ezzel a segéllyel együtt megszavazzák azt a 21 millió dollárt is, amellyel Washington segíteni szeretné a nicaraguai ellenforradalmárokat. A CIA által irányított bandáknak azonban nem kell tartaniuk attól, hogy pénz nélkül maradnak, (ČSTK) - La Pazban hétfőn több mint százezer ember vett részt azon a felvonuláson, amelyet a Bolíviai Munkásközpont (COB) rendezett Hernan Siles Zuazo kormányának támogatására és tiltakozásul a jobboldali puccskísérlet ellen. A tüntetők követelték a puccsisták megbüntetését, a belügyminiszter és a hadügyminiszter lemondását. A COB ideiglenesen leállította a tervezett sztrájkokat és tiltakozó akciókat a dolgozók gazdasági követeléseiért, hogy ezzel is lehetővé tegye gesen humánus célnak az elérését. Megerősítette: a Szovjetunió kész maximális erőfeszítéseket tenni a fegyverkezési hajsza világűrre való kiterjesztésének megakadályozásáért. Ennek a készségnek újabb bizonyítéka a péntek este Moszkvában nyilvánosságra hozott, s az amerikai kormánynak hivatalosan eljuttatott nyilatkozat. Ebben a szovjet kormány azt javasolja az Egyesült Államok kormányának, hogy külön kinevezett küldöttségek szintjén kezdjenek kétoldalú tárgyalásokat a világűr militarizálásának megakadályozásáról. Ugyanakkor a szovjet kormány azt is javasolja, hogy a megállapodáshoz szükséges jó légkör, valamint a konkrét lépések mielőbbi megtétele céljából, a tárgyalások megnyitásának napjától kezdve a felek kölcsönösen hirdessenek moratóriumot a kozmikus fegyverekkel való kísérletekre és e fegyverek telepítésére. Mint a világűr meghódításában vezető hatalmaknak, az Egyesült Államoknak és a Szovjetuniónak kötelessége minden tőle telhetőt megtenni annak érdekében, hogy biztosítsa az emberiség számára a világűr békéjét, példát mutasson a többi államoknak ebben az egész emberiséget érintő feladat megoldásában és megteremtse e kérdésben a sokoldalú megállapodás alapjait ratifikálták. A hírügynökség hozzáfűzi, hogy ezért kizárólag Washington destruktív, obstrukciós magatartása a hibás. A hírügynökség a továbbiakban rámutat arra,hogy a Szovjetunió számos alkalommal javasolta az amerikai félnek, hogy fogadjanak el intézkedéseket az említett szerződések ratifikálása céljából, mégpedig minden előzetes feltétel nélkül. Washington azonban szüntelenül negatív, elutasító választ ad. A TASZSZ végezetül arra hívja fel a figyelmet, hogy az említett kérdésben tanúsított elutasító amerikai magatartás-Washington militarista külpolitikájának az újabb szemléletes példája. mivel 24 millió dollárt már megszavazott nekik a Kongresszus. x.x x Az Egyesült Államok arra törekszik, hogy közép-amerikai szövetségeseivel együtt egy új katonai tömböt hozzon létre. Ennek kellene helyettesíteni a Közép-amerikai Védelmi Tanácsot (CONDECA), amely nem teljesítette Washington elvárásait. Áz új katonai szövetség fő támasza Honduras és Salvador lesz, s elsősorban Nicaragua ellen irányulna, valamint a közép-amerikai nemzeti felszabadító mozgalmak ellen. A Nueva Nicaragua hírügynökség jelentése szerint már megalaa kormánynak a helyzet konszolidálását az országban. Az államfő hat elrablója, akik az argentin nagykövetségen rejtőztek el, már megadta magát a rendőrségnek. Már letartóztatták a Venezuela és Uruguay nagykövetségein elrejtőzött puccsistákat is. A letartóztatottak között van a volt kormány két minisztere is. Folytatódik a nyomozás Ronaldo Saravia ezredes, a kábítószerellenes harcra kiképzett különleges egység parancsnoka után, akit a sikertelen puccskísérlet vezetőjének tartanak.- hangsúlyozza a szovjet kormány nyilatkozata, s rámutat: javaslatára gyors és kedvező választ vár az amerikai kormánytól. A washingtoni válasz ugyan gyors volt, de semmiképpen sem kielégítő. A pénteken este ismertetett amerikai álláspont szerint az Egyesült Államok ismét kitér a konstruktív, érdemi tárgyalások elől, újólag előzetes feltételeket szab a műholdromboló fegyverekről tartandó, a Szovjetunió által ez év őszére javasolt bécsi tárgyalásokat össze kívánja kapcsolni a hadászati és a közepes hatótávolságú rakétákról Genfben folytatott eszmecserék felújításával. Nem ad választ arra a szovjet javaslatra sem, hogy a tárgyalások megkezdésével egyidőben vezessenek be moratóriumot a műholdelhárító fegyverek fejlesztésére és hadrendbe állítására. A világszerte nagy érdeklődést és kedvező visszhangot keltett új szovjet javaslatra érkezett washingtoni reagálást méltán utásította vissza a Szovjetunió. A szovjet-amerikai kapcsolatok történetéből Washington már megtanulhatta volna, hogy a fölény megszerzésére irányuló minden egyes törekvése kudarcot vallott, s hogy a világűr militarizálásának megakadályozásával összefüggő kérdések megoldásának is az egyetlen lehetséges útja az egyenlő alapokon elért becsületes megállapodásokon át vezet. PROTICS JOLÁN Dán döntés (ČSTK) - A dán koalíciós kormány az országban erősödő békemozgalom nyomására az ellenzéki szociáldemokratákkal kénytelen volt megállapodást kötni, amely korlátozza a katonai kiadások további növekedését. A megállapodás szerint a jelenleg 11,4 milliárd dán koronát kitevő katonai kiadások évente nem emelkedhetnek több mint 2 százalékkal. Az inflációs ráta növekedése mellett ennek a plafonnak a megalapítása gyakorlatilag a katonai költségvetés befagyasztását jelenti. A dán lapok kommentárjaikban rámutatnak, hogy a kormánynak nem sikerült elérnie a katonai költségvetés jelentős növelésére irányuló szándékát. kult ennek az Amerika-barát katonai szövetségnek az operatív parancsnoksága. Már tanácskozott a „feladatok megosztásáról“ és az egyes hadseregek közti információcseréről. Feltételezik, hogy az új közép-amerikai katonai csoportosulás az USA vezetésével hozzálát a felszerelés, a lőszerek, az egyenruhák és a haditechnika egységesítéséhez. Nicaraguai milicista egységek az ország délkeleti részében visz- szaverték mintegy 150 ellenforradalmár támadását. A behatolók az amerikai CIA által rendelkezésükre bocsátott gyorsnaszádokkal szálltak partra. A tízórás összecsapás során a milicisták 36 ellenforradalmárt lelőttek, a többit menekülésre kényszerítették. A visszavonuló banditák megsemmisítettek egy éppen felépített egészség- ügyi központot és a helyi bank épületét. Tizenöt milicista esett el a harcokban. GUATEMALAI VÁLASZTÁSOK „Nem értjük, mi folyik itt“ A terror és a megtorlások légkörében zajlott vasárnap Guatemalában a választási színjáték az ún. alkotmányozó gyűlésben, melynek a jövő évre elő kell készítenie az elnökválasztást. Ezeknek a „választásoknak“ az a célja, hogy a salvadori példára a demokrácia látszatát keltse ebben a közép-amerikai országban, ahol úgyszintén egy Amerika-barát bábrezsim van hatalmon. A hazafias erők katonai-politikai szövetsége a választásokkal kapcsolatban kiadott nyilatkozatában hangsúlyozza, a diktátorrezsim igyekszik az alkotmányosság látszatát kelteni, hogy a Reagan- kormány könnyebben meggyőzhesse a Kongresszust: folyósítson újabb dollármilliókat Guatemala katonai támogatására. A vasárnapi választásokon csak jobboldali és szélsőséges reakciós pártok indultak, s éppen ezért a guatemalai népet nem érdekli azok végeredménye. Hogy milyen is volt a hangulat, abból következtetni lehet Mary Powersnek, a Reuter hírügynökség riporterének tudósításából, aki San Martin Jilotepe- que városban figyelte a színjáték lefolyását és beszélt a „választókkal“. ,,Nem értjük, mi folyik itt“, mondta a főváros közelében fekvő 40 ezer lakosú város egyik polgára. Egy indián földműves találóan hozzáfűzte: „Nem tudjuk, kire szavazunk. De szavazunk, mivel a katonák megfenyegettek minket és kényszerítettek erre.“ A választások biztosítására a katonai rezsim több mint 10 ezer katonát mozgósított, A vasárnapi választási színjáték semmit sem változtat a guatemalai népellenes diktátorrezsim lényegén. Az azonban biztos, hogy nem állítja meg a guatemalai hazafiak erősödő harcát az ország szabadságáért és függetlenségéért, s nem vezetheti félre a közvéleményt sem. ... (č) Befejeződött a nyugatnémet vasassztrájk Kompromisszumok mindkét részről KOMMENTÁRUNK Feltételek és kikötések nélkül Közép-Amerika Új katonai tömb létrehozásán fáradozik az USA TOVÁBBI 62 MILLIÓ DOLLÁR SALVADORNAK BOLÍVIA Megadták magukat az elnökrablók
