Új Szó, 1984. július (37. évfolyam, 154-179. szám)

1984-07-24 / 173. szám, kedd

ÚJ sző 3 1984. VII. 24. Franciaország Jobboldali támadás a Fabius-kormány ellen MÁR TELJES (ČSTK) - Jacques Chirac, a francia Szövetség a Köztársasá­gért (RPR) elnöke, aki Párizs pol­gármestere s egyben a jobboldal vezéregyénisége, vasárnap este élesen támadta a Laurent Fabius vezette új francia kormányt. Az RPR központi bizottságának rendkívüli ülését követő tévéinter­jújában Chirac kijelentette: „Elér­kezett az idő, hogy a francia nép és kormánya új szerződést kössön.“ Az új gaulle-ista ellenzék veze­tője a helyzetet szándékosan dra­matizálva hangsúlyozta, a jelenle­gi belpolitikai válság megoldásá­nak egyetlen módja a nemzetgyű­lés feloszlatása és a rendkívüli parlamenti választások kiírása. Párizsban egyébként ma összeül a parlament, s ezen a Fa­bius-kormány felveti a bizalmi kér­dést. A baloldali többségre való tekintettel (a kommunista párt ígé­retet tett arra, hogy a törvényho­zásban támogatja a kormányt) a bizalmi szavazás kimenetele nem kétséges. Francois Mitterrand tegnap ki­Napirenden az MX-program (ČSTK) - Háromhetes szünet után tegnap felújította munkáját az amerikai Kongresszus. Napirend­re kerül többek között az MX- rakéták gyártásához való költség- vetési hozzájárulás megtárgyalá­sa, valamint a nicaraguai ellenfor­radalmároknak nyújtott titkos tá­mogatás jóváhagyása is. A szená­tus, ahol a republikánusok vannak többségben, már jóváhagyta a Pentagon kormány által javasolt 281 milliárd dolláros költségveté­sét az 1985-ös pénzügyi évre, amely 21 ilyen interkontinentális rakéta gyártásával számol. Ez hattal több, mint amennyivel a képviselóház költségvetési ja­vaslata számol s amely 284 milli­árd dollárt szán a Pentagonnak. Most a képviselóház és a szená­tus egyik közös bizottsága fog tár­gyalni a két változat közötti komp­romisszumról. A Fehér Ház és a Pentagon azt reméli, hogy a Kongresszusra kifejtett nyomás segítségével sikerül jóváhagyatni minden kívánt összeget az új fegyverrendszerek gyártásához. A KABINET nevezett hat megbízott minisztert és 20 államtitkárt, s ezáltal Lau­rent Fabius miniszterelnök új kor­mánya teljessé vált. A kormány új tagjai között van Alain Calmat volt műkorcsolyázó világbajnok is, akit a köztársasági elnök a szabadidő felhasználása, az ifjúság és a sport ügyeivel fog­lalkozó megbízott miniszterré ne­vezett ki. Franciaország történel­mében első ízben bízott meg nőt - Edwig Avice-t - a honvédelmi miniszteri hivatal államtitkári tisz- téségével. Új-Zéland A kormányfő kezdeményezése (ČSTK) - David Lange új-zé­landi miniszterelnök atommentes övezet létrehozását szorgalmazta a Csendes-óceán déli részén. A Newsweek címú hetilapnak adott nyilatkozatában hangsúlyoz­ta, hogy a térségben nem lenne szabad alkalmazni, raktározni vagy harci készültségbe helyezni a nukleáris fegyvereket. Az új-zélandi Munkáspárt (melynek vezére Lange) a nemrég tartott parlamenti választásokon aratott győzelmét követően közöl­te, az országot atomfegyvermen­tes területté nyilvánítják, ami azt jelentené, hogy az új-zélandi kikö­tőkből kitiltják az atomfegyverek­kel felszerelt amerikai hadihajókat. Dikko-i Tanácskozás a latin-amerikai országok eladósodásáról (ČSTK) - A Costa Rica-i fővá­rosban a hét végén kétnapos rendkívüli ülést tartott a Latin­amerikai Parlamenti Gyűlés. A kontinens parlamenti képviselői a latin-amerikai országok hatal­mas mértékű eladósodásával, il­letve e probléma megoldásának lehetőségeivel foglalkoztak. A tanácskozás résztvevői záró­nyilatkozatukban élesen elítélték-úgy Londonnak is van takargatnivalója (ČSTK) - A Daily Mail brit napi­lap jól értesült forrásokra hivatkoz­va tegnap arról számolt be, hogy Nigéria mindaddig nem hajlandó visszafizetni külföldi adósságait, amíg Umaru Dikko volt közleke­désügyi miniszter - akit korrupció­val vádolnak - nem kerül bíróság elé. Dikko jelenleg Nagy-Britanni­ában tartózkodik. Dikko, a nigériai reakciós ellen­zék vezéralakja 1,3 milliárd dollárt - sikkasztott az államkasszából, s ezt törvénytelen módon londoni bankba utaltatta át. A nigériai tele­vízió szerint a megdöntött rezsim volt vezetői, akik jelenleg Nagy- Britanniában élnek, összesen 7,8 milliárd dollárral károsították meg Hollandia is csatlakozott az UNESCO elleni kampányhoz (ČSTK) - A hírügynökségi je­lentések szerint a holland kor­mány levelet küldött Amadou Mokhtar Mbow-nak, az UNESCO vezérigazgatójának, amelyben kü­lönböző reformok végrehajtását követeli ebben a szervezetben. A levél szerzői azzal fenyegetőz­nek, hogy ha erre nem kerül sor, az idei év végén felülvizsgálják országuk tagságát az UNESCO- ban, más szóval: az USA példáját követve bejelentik távozásukat Jobb későn... (ČSTK) - Több nyugat-eu- rópai hírügynökség, köztük a brit Reuter, a francia AFP, a nyugatnémet DPA tiltakozott a Los Angeles-i olimpiai szer­vező bizottságnál azért, hogy mindeddig nem kapták meg a megrendelt távíróösszeköt­tetést' Európával. Hasonló pa­naszt nyújtott be a Nemzetközi Olimpiai Bizottság, amely megállapította, hogy a vonalak létesítése már mintegy tízna­pos késésben van. A szervező bizottság egyik képviselője minderre csupán annyit vála­szolt, hogy a probléma nem tartozik az ó hatáskörébe, és a panaszosokat az ATT cég­hez irányította. Az AFP riporte­rét, aki kapcsolatba lépett az ATT-vel, a társaság képviselői azzal vigasztalták, hogy min­den rendben lesz, s augusztus 10-én, azaz két nappal az olimpia befejezése előtt a vo­nalak működni fognak. a szervezetből - írja Anatolij Ma­ga ri, a TASZSZ szovjet hírügy­nökség kommentátora. A holland kormány lépése ösztönzés ahhoz, hogy megkezdjék az UNESCO el­leni kampány újabb fordulóját. A londoni Sunday Times a leg­utóbbi számában azt állítja, hogy Hollandia után más országok is felvethetik az UNESCO-ból törté­nő távozás kérdését, így pl. Svájc és az NSZK. A szovjet hírmagyarázó meg­jegyzi, hogy e kampány szervezői szerint az UNESCO a „nem kom­petens“ hivatalnokok támadásai­nak fórumává vált, akik vagy pa­zarolják az UNESCO eszközeit, vagy pedig arra a célra használják fel őket, hogy az Egyesült Álla­moknak ártsanak vele. Emellett többé-kevésbé nyíltan beismerik a Nyugatot aggasztják az UNESCO-nak a béke megszilár­dítására, a nemzetek közötti köl­csönös megértés erősítésére irá­nyuló erőfeszítései. Az UNESCO ellenzői megfeledkeznek arról a tényről, hogy ez a nemzetközi szervezet nem a „saját“ politikáját követi, hanem azt az irányvonalat, amelyet a nemzetek világközös­sége tűzött ki számára. Ezt a poli­tikát pedig olyan szakértők valósít­ják meg, akik a világ különböző tájairól érkeztek. Minden olyan ha­tározatot, amelyet az UNESCO elfogad, a konszenzus elve alap­ján dolgoztak ki, ez azt jelenti, hogy a szervezet minden tagjának a jóváhagyásával beleértve azo­kat is, amelyek ma bírálják a tevé­kenységét - hangsúlyozza a TASZSZ kommentátora. az államot. Ez az ország adóssá­gának kb. az egynegyedét teszi ki. Megfigyelők emlékeztetnek ar­ra, hogy a nigériai kormány jogos követeléseit, ti. azt, hogy adják ki Dikkót és társait, a brit vezetés mindeddig figyelmen kívül hagyja. London cinikus módon elutasítja a bűnözők kölcsönös kiadatásáról szóló szerződés teljesítését, mivel kényelmetlen lenne számára egy nyílt bírósági tárgyalás. Ott ugyan­is fény derülne arra is, hogy a nyu­gati monopóliumok milyen nagy­mértékben kizsákmányolják Nigé­ria természeti kincseit. Drágul a dollár (ČSTK) - Tovább növekszik az amerikai dollár árfolyama a többi nyugat-európai valutával szem­ben. A párizsi devizapiacon teg­nap 8,8 frankot ért egy dollár. Minden idők legmagasabb árfo­lyamát vasárnap jegyezték Majna- Frankfurtban, ahol 2,866 nyugat­német márkáért adtak egy dollárt. A nyugati pénzügyi szakértők ez­zel kapcsolatban hangsúlyozzák, hogy a dollár árfolyamának növe­kedése az USA egoista valuta- és pénzügyi politikájának a következ­ménye. A nyugat-európai szövet­ségesek tiltakozása ellenére az amerikai kormány továbbra is tá­mogatja a kamatlábak mértéktelen emelkedését célzó törekvéseket, s ezzel tartóssá válik a tőke ki­áramlása Nyugat-Európából és Ja­pánból. a 350 milliárd dollára rúgó tartozá­sok törlesztésének feltételeit, s ki­jelentették, hogy azok elfogadha­tatlanok. Ugyanakkor rámutattak, hogy ez a helyzet a latin-amerikai országokban komoly válságot okozhat. Az ülésen a kontinens államai­nak vezetőit arra szólították fel, hogy tegyenek lépéseket a latin­amerikai közös piac létrehozásá­ra. Az USA, valamint Nyugat-Eu- rópa, Kanada és Japán vezetőit arra szólították fel, hogy hívják össze az Interparlamentáris Unió ülését, amely megvitatná a latin­amerikai államok eladósodottsá­gának kérdéseit. Amerikai-hondurasi hadgyakorlat (ČSTK) - Honduras területén tegnap amerikai katonák részvé­telével Operation Lempira fedő­néven újabb hadgyakorlat kezdő­dött. Az amerikai-hondurasi had­gyakorlat a salvadori határ közelé­ben fekvő érzékeny térségben fo­lyik, s célja a partizánellenes harc gyakorlása. A tegucigalpai amerikai nagy- követség nem volt hajlandó közöl­ni, hogy az USA hány katonája vesz részt az akcióban. Csupán annyit árult el, hogy a hadgyakor­lat augusztus 5-ig tart, és lényegé­ben további nagy hadgyakorlatok előkészítését jelenti. Emlékünnepség (ČSTK) - A hitleri fasizmus elle­ni harcban elesettekről emlékez­tek tegnap a francia kormány tag­jai Charles Hernu hadügyminisz­terrel az élen, továbbá az ellenál­lók szövetségének tagjai és a la­kosok ezrei a Drome tartomány­ban megrendezett ünnepségen. Negyven évvel ezelőtt a fasiszta megszállók e tartományban, a Vercors hegyvonulat térségében 20 000 katonát vetettek be a parti­zánok ellen. A hozzávetőleg 3500 főt kitevő partizánkötelékek tagjai­nak nagyobbik fele, mintegy 2000 partizán vesztette életét a harcok­ban. Tüntetések Manilában (ČSTK) - A Fülöp-szigeteki rendőr­ség tegnap Manila elővárosában több tüntetést vert szét. A megmozduláso­kat abból az alkalomból szervezték, hogy az ország új parlamentje meg­kezdte ülését. A tüntetők Marcos elnök rendkívüli jogköre ellen tiltakoztak, el­ítélték az amerikai beavatkozást az or­szág betügyeibe, az új parlamenti vá­lasztások során tapasztalt csalásokat és az inflációt. Ülésezik az indiai parlament Aggodalmak a pandzsábi események miatt LETARTÓZTATÁSOK AMRITSARBAN (ČSTK) - Az indiai parlament Delhiben tegnap megkezdte ülésszakát. A képviselők megvi­tatják az ország 1985-1990-re szóló szociális és gazdaságfej­lesztési tervének kidolgozásával összefüggő kérdéseket, továbbá az ország belső biztonságát és a nemzeti egység megszilárdítá­sát, valamint az indiai külpolitikát érintő kérdéseket. Vita tárgya lesz a kormány által nemrég kiadott s a pandzsábi ese­ményekről szóló ún. Fehér könyv. Indira Gandhi indiai miniszterel­nök pártjának parlamenti csoportja előtt tartott beszédében hangsú­lyozta, hogy a pandzsábi szepara- tisták aktivizálódása az egész or­szág szempontjából veszélyt je­lent. Hozzáfűzte, hogy a pandzsá­bi események India széthullásá­hoz is vezethettek volna. A kor­mány intézkedései ezért az egész ország érdekeit szolgálták. Az in­diai kormányfő ismét rámutatott, hogy a pandzsábi szélsőséges erőket több idegen hatalom is tá­mogatta. Bizonyos külföldi erők beavatkoznak India belügyeibe - mondta Gandhi asszony, s a la­kosságot arra szólította fel, szán­janak szembe a hazai és a külföldi reakció mesterkedéseivel. Amritsarban, a szikhek vallási központjában a bizonsági erők va­sárnap 187 tüntetőt letartóztattak, és több gyanús elemet is őrizetbe vettek. Valamennyien azt követel­ték, hogy a kormánycsapatok hagyják el az Aranytemplomot, amely néhány hete a hadsereg és szikh szélsőségesek közötti heves összecsapások színhelye volt. A szikhek kegyhelyén okozott károk helyreállításában jelenleg mintegy 8 ezer önkéntes vesz részt, élükön Szanta Szingh-gel a templom védelmével megbízott legfelsőbb szikh vezetővel. Az amritsari helyzet normalizálására irányuló erőfeszítései azonban a magas rangú szikh papság ellen­állásába ütköztek. Szanta Szing- het „a vallás elárulásával“ vádol­ták, és kiátkozták az egyházból. A szikhek politikai pártja, az Akaii dal hétfőn közölte, hogy újabb tiltakozó kampányt kíván szervezni a központi kormány ellen. Ci vűamújíőbűi PRAVDA: Veszélyes és felelőtlen dolog Észak-Norvégia az utóbbi idő­ben az amerikai katonai kémszol­gálat támaszpontjává vált, álla­pítja meg tegnapi számában a moszkvai Pravda cikke. Norvégia többek között az Egyesült Államok rendelkezésére bocsátotta a Trondheim város kö­zelében levő Oerlandet katonai lé­gi támaszpontot, amelyen AWACS berendezéssel ellátott amerikai kémrepülőgépeket állo- másoztatnak. Az idei év eleje óta ezek a gépek rendszeres felderítő repüléseket hajtanak végre a Szovjetunió északnyugati hatá­rainak közelében. A cikk hivatko­zik arra, hogy Anders Sjaastad norvég hadügyminiszter a Reuter­nek adott interjújában egyáltalán nem titkolta, hogy a hivatal, mely­nek élén áll, szorosan együttmű­ködik a Pentagonnal és a NATO- val a különböző szovjetellenes fel­derítő akciók során. Állítása sze­rint ez elkerülhetetlen ahhoz, hogy az ún. válságos helyzetben meg tudják őrizni a harci készültséget. A miniszter szerint Norvégia föld­rajzi helyzeténél fogva rendkívüli lehetőséget nyújt a NATO-nak az információszerzéshez, arról vi­szont ,, megfeledkezett“, hogy az ilyen akciók szöges ellentétben állnak a Szovjetunió és Norvégia közötti jó szomszédság alapelvei­vel. Az üggyel kapcsolatban több norvég napilap megállapítja: a múltban sosem engedték meg ^ L-yyesült Államoknak, hogy Norvégia területéről indítsanak fel­derítő akciókat a Szovjetunió el­len. Kivételt az 1960 májusában történt eset képez, amikor is az U-2 típusú amerikai kémrepülógép- nek keresztül kellett volna repülnie a Szovjetunió európai területe fö­lött és egy norvég repülőtéren lan­dolnia. Akkor ezt a gépet a szovjet légvédelem lelőtte. A norvég had­ügyminiszter szavaiból kiderül: azok, akik hozzászoktak, hogy ak­kor is teljesítsék az amerikai köve­teléseket, amikor az nem szolgálja a norvég nép érdekeit, nem vonták le a megfelelő tanulságot ebből az esetből. Amint a Pravda cikke hangsúlyozza: az ilyen kivételek­ből szabályt csinálni nagyon ve­szélyes és felelőtlen dolog. Az amerikai lakosság is gyakran tüntet a Reagan-kormány közép­amerikai politikája ellen. New Yorkban a napokban rendeztek tiltakozó megmozdulást (képünkön). (ČSTK-felvétel)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom