Új Szó, 1984. július (37. évfolyam, 154-179. szám)

1984-07-19 / 169. szám, csütörtök

tiL szú 5 1984. VII. 19. Harc a fogyatékosságok ellen Kelet-szlovákiai tapasztalatok az ellenőrzési jog és bejelentési kötelesség érvényesítéséről Fejlett szocialista társadalmunk építése megköveteli, hogy az em­berek öntudatosan teljesítsék ál­lampolgári és munkahelyi köteles­ségeiket. Ami nemcsak azt jelenti, hogy becsületesen dolgozzunk, hanem azt is, hogy megtartsuk a törvényeket, szabályokat. A fel­mérések, ellenőrzések azt bizo­nyítják, hogy a szocialista törvé­nyesség megtartása, az ellenőr­zési jog és bejelentési kötelesség gyakorlása terén bőven vannak fogyatékosságok a kelet-szlová- kiai kerületben is. Ezekből idézünk néhányat. A BELSŐ ELLENŐRZÉS JOGA egyben kötelezettséget is jelent, szögezte le a kelet-szlovákiai népi ellenőrző szervek közelmúltban megrendezett, kibővített kerületi értekezlete, melyen Štefan Feren- cei miniszter, az SZSZK Népi Ellenőrző Bizottságának elnöke is részt vett. Az ó felszólalásában, valamint az értékelő beszámoló­ban és a vitába jelentkezők véle­ményében elhangzottak alapján, igen sok fogyatékosságra fény de­rült. Többek között arra is, hogy a központi szerveknek az ellenőr­ző tevékenységre vonatkozó alap­elvei még igen sok ágazatban, vállalatnál, üzemben és egyéb in­tézményben túl lassan, nem kellő rugalmassággal érvényesülnek. A vállalatok vezető szervei csaknem minden szinten valahogy megfeledkeznek arról, milyen je­lentős nevelő hatása van a helye­sen és idejében, rendszeresen végzett belső ellenőrzésnek. Hogy éppen az ilyen ellenőrzés fedheti fel a legjobban a fogyatékosságo­kat, azok okait. A feltárt hibákból okulva lehetőség nyílik arra, hogy a vállalatok, üzemek vezetői - akik egyébként a törvény értelmében is személyesen felelnek a belső ellenőrzés folyamatosságáért kellő formában figyelmeztessék a dolgozókat a szabályok és a tör­vények megtartására. Különösen a belső ellenőrzés nem felel meg az időszerű felada­toknak és szükségleteknek. Tehát egyáltalán nem véletlen, hogy az SZSZK kormányának határozata minden intézményt arra kötelezett, dolgozzák ki a belső ellenőrzés alapelvei érvényesítésének terve­zetét és fogjanak hozzá megvaló­sításukhoz. Az eddigi tapasztalatok arra utalnak, hogy nem minden vezető dolgozó gondoskodik a belső ellenőrzésről. Ezért gyakran elő­fordul, hogy az egyes vállalatok­nál, üzemekben és más intézmé­nyekben található fogyatékossá­gokat a külső ellenőrző szervek fedik fel. Sajnálatos módon a bel­ső ellenőrzés többnyire éppen a vezető dolgozók részéről a leg­gyengébb, illetve formális. Csakis ennek tudható be, hogy a kerület néhány üzemében jelen­tős gazdasági károkat okozó tőr- vény- és szabálysértések történ­tek. Például a Kassa (Košice)- vidéki Vendéglátóipari Vállalat igazgatói alapjából 39 900 korona jutalmat kifizettek anélkül, hogy feltüntették volna: milyen címen, milyen rendkívüli feladatok teljesí­téséért. A Michalovcei Járási Szol­gáltató Vállalat 1983 elején 160 ezer korona értékben kiszámlázta bizonyos anyagok szállítását, de a valóságban jóval később került erre sor. További négy „vásárló“ részére kiállítottak összesen 414 460 korona értékű számlákat, s ezeket a „bevételeket“ az 1982- es év javára számolták el. Csak azért, hogy a Michalovcei Járási Szolgáltató Vállalat vezetői, a gaz­dasági mérleg eredményeinek arányában, jutalomban részesül­hessenek! A Kassai Városi Kertészeti Vál­lalatnál a zöldövezetek építésére előirányzott összegből több mint 59 ezer koronát kifizettek a testne­velési szövetség lovasegyletében dolgozó öröknek, állatgondozók­nak, takarmányokért pedig csak­nem 112 ezer koronát. Ugyanez a vállalat megvásárolt egy csalá­di házat a Városi Szociális Szol­gáltató Intézettől oktatási célokra, nem kevesebb, mint 414 957 ko­ronáért. Az épület felújítására to­vábbi 250 ezer koronát költöttek. A népi ellenőrök megállapították, hogy a vállalat nem használta az épületet, hanem használatba adta a vállalat egyik dolgozójának anél­kül, hogy a bérletet és egyéb költ­ségtérítést megállapította volna. A víz- és villanydíjat is a vállalat fizette. Tovább lehetne sorolni hasonló eseteket, melyek cáfolhatatlanul bizonyítják egyes vállalati vezetők hanyagságát, törvénysértő mu­lasztását, valamint azt, hogy mi­lyen formában sértik meg a belső ellenőrzéssel kapcsolatos alapve­tő jogszabályokat, nem teljesítik ezzel összefüggő kötelességüket. Vajon elvárható-e az ilyen ve­zetőktől, hogy a vállalatuknál fel­merülő törvénysértéseket, a bűn­cselekmény, illetve vétség fogal­mát és tényét kimerítő gyanús eseteket bejelentik az igaz­ságszolgáltatási szerveknek? A BEJELENTÉSI KÖTELESSÉG Az ügyészségek által végzett felmérések, ellenőrzések szin­tén azt állapították meg, hogy elég számottevő helyen elmulasztják a bejelentési kötelesség teljesíté­sét, s így közvetve, vagy közvetle­nül elkendőzik a felelősségre vo­nást. A kelet-szlovákiai kerületi, illetve a kassai városi ügyészség észrevételeiben tallózva azt is megállapíthattuk, hogy ezt a fo­gyatékosságot - már - mint a be­jelentési kötelesség elmulasztását -, nem lehet általánosítani. Mert számtalan helyen teljesítik ezt a feladatot. Például az elmúlt év­ben a gazdasági vezetők 78 bűn- cselekmény-, illetve 93 vétség­gyanús esetet jelentettek a köz- biztonsági szerveknek. Az ellenőr­ző szervek 49 hasonló ügyet to­vábbítottak. A mezőgazdasági üzemekből 55 gyanús esetet ad­tak át kivizsgálás céljából az igaz­ságszolgáltatásnak. A bejelentési kötelesség teljesí­tésében példásan járt el a Humen- néi Közszolgáltató Vállalat, a vra- novi Bukóza, a bardejovi és pre­šovi járási mezőgazdasági igaz­gatóság és sok más intézmény. A bejelentett esetek túlnyomó ré­szében valóban bűncselekmé­nyek, vétségek elkövetését állapí­tották meg a kivizsgáló szervek s a felelősségre vonás sem ma­radt el. Sajnos, olyan üzemek is van­nak, amelyekben a vezetők nem teljesítik bejelentési kötelességü­ket, sőt éppen ellenkezőleg, saját maguk is bűncselekményeket, vétségeket követnek el. Ilyen he­lyeken a külső ellenőrzés fedi fel a törvénysértést. Mint például a Michalovcei Járási Építőipari Vállalatnál, ahol az ügyészség ál­lapította meg, hogy ez a vállalat a trebišovi Élelmiszerkombinátnak a kelleténél 200 ezer koronával nagyobb összeget számlázott bá­dogos munkák elvégzéséért. En­nek következtében 20 ezer koro­nával több bért fizettek ki, mégpe­dig olyan munkáért, amit el sem végeztek. A poprádi Agrostav egyik alkal­mazottja olyan elóregyártott ele­meket számlázott ki a Spišská Bystré-i szövetkezetnek 84,5 ezer korona értékben, amilyenek még raktáron sem voltak - állapította meg a járási ügyészség. És ha lettek volna is, csaknem 40 ezer koronával kevesebbet kellett volna értük számlázni. A trebišovi járási ügyészség azt állapította meg, hogy a járás nyolc efsz-e öszesen 88 ezer korona anyagi támogatást nyújtott a trebi­šovi Slavoj testnevelési egyesület­nek. Milyen jogcímen? Erre a bün­tetőeljárás folyamán adják meg a választ. A kassai városi ügyészség több jelentős intézményben végzett ellenőrzéseket és nagyon „érde­kes“ eseteket állapított meg. Pél­dául a Kelet-szlovákiai Tejfeldol­gozó Vállalatnál négy búncselek- mény-gyanús esetet fedtek fel. Egy esetben a vétség gyanúja állt fenn. A vállalat fóellenóre kijelen­tette, hogy az egyik esetben a fe­lelős dolgozót visszavonták tiszt­ségéből s ezzel az ügy „elrende­ződött“. A másik esetben „nem történt semmi“, mert az okozott kárt leírással „elintézték“. A válla­lat jogi képviselője egy további megállapított esetnél arra hivatko­zott, hogy a munkakötelezettség és feltételezett bűncselekmény között nem lát összefüggést. És egyébként is, az ügy még nincs lezárva - magyarázkodott. A többi esethez nem tudtak - vagy nem akartak - mit szólni. A Kelet-szlovákiai Baromfifel­dolgozó Vállalatnál három, a Ke­let-szlovákiai Sütőipari Vállalatnál egy felfedett esetnél a legilletéke­sebbek azt mondták; nem tételez­tük fel, hogy bűncselekmények el­követéséről van szó. A legtöbb - hét bűncselekmény - és tíz vétség-gyanús - be nem jelentett esetet fedtek fel az ügyészség szakemberei a Kassai Városi Közlekedési Vállalatnál. A vállalat illetékeseinek „magya­rázkodását“ inkább nem idézem, annyira bosszantóak, felelőtlenek. Természetesen, az ügyészség megtette kötelességét és a tör­vénysértők s mindazok, akik ezt akarva, akaratlanul elősegítették, elnyerték méltó büntetésüket. Az illetékes kerületi állami és ellenőrző szervek levonták a ta­nulságot a feltárt esetekből s meg­állapították, hogy több vállalatnál annyira „humánusak“, annyira nem akarnak „bajt“ okozni má­soknak, hogy már ez a tény tör­vénysértéssel határos. A szüksé­ges, következetesebb intézkedé­sek, nem maradnak el. KUlrIK GELLÉRT Ki a ludas? A bratislavai Palma füstbe ment terveiről- Ha rosszat akar hallani, hát jöjjön - ezekkel a szavakkal tette le a kagylót /van Ivanič, a bratisla­vai Palma nemzeti vállalat gazda­sági igazgatóhelyettese, amikor felhívtam őt és arra kértem, szá­moljon be a féléves tervidőszak eredményeiről. Másnap, amikor felkerestem, azzal fogadott, amit már a telefonban is elárult:- Kerek-perec kimondom: nem tejesítettük a féléves tervet. És ami még ennél is jobban elkeserít: az elmúlt hét év legrosszabb ered­ményeit könyveltük el ezekben a hónapokban. A helyzet elkeserí­tő, én mégis azt állítom: nem raj­tunk múlott.- Akkor kit hibáztassunk?- Nem tudom, hova mutassak: föl vagy le? Ha arra gondolok, hogy az idei terveket a két évvel ezelőtti felmérések alapján írták elő, amikor akármennyi mosószert gyártottunk is, mind elfogyott, ak­kor azt kell mondanom: túl sokat vártak tőlünk. Ha viszont a keres­kedelem érvelését veszem alapul, hogy felesleges annyit gyárta­nunk, mint amennyit a terv meg­szab, akkor meg azon kell törnöm a fejemet, hogy vajon miért csök­kent mostanában a mosóporok iránti kereslet?- A választ és sem sejtem, hi­szen szerintem ma sem mosunk kevesebbet, mint tegnap vagy teg­napelőtt. De ha jól tudom, növényi zsiradékból és étolajból sem gyár­tottak annyit, mint amennyit a terv előirt.- Nem gyártottunk, mert nem kaptunk rá megrendelést. A keres­kedelem ezt is megmagyarázza: sok a hús az üzletekben. Hogy így van-e vagy nem, ne tőlem kérdez­ze. Én csak annyit mondhatok, hogy a zsír és az olaj tervét 46,4 százalékra teljesítettük.- De, hát ez nem is olyan ke­vés, ha arra gondolok, hogy mind­össze 3,6 százalék hiányzik az ötvenhez.- Igen ám, csakhogy nálunk 1 százalék 16 millió koronát jelent. Mi már az év első hónapjában sejtettük, hogy mi vár ránk, ennek ellenére mégsem tudtunk sokat változtatni a dolgokon. Mosósze­rekből és mosóporokból kerek há­romezer tonnával gyártottunk ke­vesebbet, mint amennyit kellett volna. Ha tudnánk végre, milyen a vásárlók étolaj- vagy mosópor­szükséglete, könnyebb dolgunk lenne. Akkor nem történne meg, hogy a tervezők elszámolják ma­gukat, nem lennének tele a raktá­rak és nekünk sem kellene szé­gyenkeznünk. Persze azok hely­zetét sem irigylem, akik a terveket írják elő, hiszen egy-egy felvásár­lási láz után olyan adatok szület­nek, amelyek alapján rettentő ne­héz megjósolni, hogy két-három év múlva miből, mennyi kell majd a vásárlók asztalára.- Ezek szerint ha így megy tovább, s nem csökken a raktáron levő készlet, ha a kereskedelem nem igényli a fokozottabb ütemű termelést, önök az évi tervet sem fogják teljesíteni.- Nagy változásokat sajnos, nem várhatunk. Vállalatunk azon­ban mindent megtesz, hogy a helyzetnek megfelelően a lehető legjobb eredményeket érjük el. Ha sikerül, Lengyelországba és Ju­goszláviába szállítunk majd mosó­port, s így növelhetjük a termelést. Már folynak a tárgyalások. Ha minden igaz, a közeli hónapokban útnak is indul az első szállítmány.- Eddig csak azokról a termé­kekről beszéltünk, amelyekből jó­val kevesebbet gyártottak, mint az elmúlt években; nem esett még szó arról, amiből sokkal többet juttattak a piacra, mint a korábbi években.- Igen, szerencsére erre is van példa. A tisztítószerek tervét 52,7, a gyertyagyártást pedig 51,2 szá­zalékra teljesítettük. A legjobb eredményt a zsírtartalmú tápsze­rek termelésében értük el, 61,7 százalékra teljesítettük a tervet, s ez azt jelenti, hogy 250 tonnával gyártottunk többet, mint tavaly, az év első felében.- Új termékekre nem gondoltak még?- Hogyne gondoltunk volna. A közeli hetekben kerül az üzle­tekbe a Titan mosópor, amely még a Novitnál is szebben fehérít majd. Itt jegyzem meg, hogy a 84-es évtől kezdve az egész országban egységesen hatféle mosóport gyártunk: Titánt, Biomatot, Mer­kúrt, Azúrt, Palmexet és Tixet. Ez az egységesített választék, azt hi­szem, minden igényt kielégít majd és nagyban megkönnyíti a házi­asszonyok munkáját. Most már csak arra várunk, hogy itt tolongja­nak a megrendelők a kapunk előtt.-szabó­A Kysucké Nové Mesto-i Csa­págygyár szocialista munkabri­gádjai értékes kötelezettségeket vállaltak. A legjobbak közé tartozik a Miloš Švec mérnök vezette csehszlovák-szovjet barátság szocialista munkabrigád. Tagjai felajánlották, hogy több mint 570 ezer koronát takarítanak meg a vállalatnak. A képen: Stanislav Cipko mérnök és Ján Simán mér­nök (jobboldalt), a brigád tagjai a gyártás folyamatát ellenőrzik. (Vladimir Gabčo felvétele - ČSTK Közegészségügy, egészségne­velés, egészségtudat. Ismerős szavak, melyek tudatunkban szo­rosan összekapcsolódnak az egészségügyi előadások, brosú­rák, szórólapok fogalmával. Habár az egészségügyi nevelés ezen formái hatásosak, újabbakat kel­lett és kell keresni. Az egyik ilyen újdonság a Brati­slavában immár nyolc hónapja működő „telefondoktor“ - amely a 118-as telefonszámon hívható.- Nagy munka áll mögöttünk, sokan sokat fáradoztak azon, hogy ez az elképzelés valóra vál­jon - mondta beszélgetésünk kez­detén dr. Radko Menkyna, a Brati­slavai Városi Egészségügyi Inté­zet igazgatója. - A hagyományos egészségnevelési formáktól eltérő telefondoktor nem a mi találmá­nyunk. Tudtuk, hogy Budapesten sikere van, ezért a gondolat egyik itthoni pártfogója, dr. Glos Dezső tanulmányútra rándult át Magyar- országra. A Távközlési Igazgató­ság megértéssel fogadta kérvé­nyünket, és messzemenően tá­Élő telefonvonal mogatta elképzeléseinket. így vál­hatott valóra, hogy vonalat kap­tunk.- A kezdetben nagy, majd a ké­sőbbiekben egyre csökkenő ér­deklődéssel számoltunk. Szeren­csére, tévedtünk - nevette el ma­gát dr. Menkyna, majd felsorolás­sal folytatta. - 1983. november elseje óta eleinte havonta 22-23 ezren tárcsázták a 118-as telefon­számot, később az érdeklődés nőtt, ma már 30 ezren kíváncsiak mondandónkra. A hetenként vál­tozó 3—4 perces egészségügyi fel- világosító előadást mindmáig több mint 230 ezren hallhatták, okulhat­tak belőle. Nagy dolog ez, hiszen naponta 940 telefonáló érdeklő­dött. (Vajon melyik egészségügyi előadást, beszélgetést hallgat meg egyszerre 940 lakos?!)- Érdekes, - vette át a szót dr. Glos hogy bizonyos témák iránt nagy, némelyeknél meg a vártnál kisebb az érdeklődés. Hetente ál­talában 6500-an hallgatják az elő­adást. Amikor a tavaszi fáradtság­ról, a magas vérnyomásról, a házi gyógyszertárról szólt az előadás, a telefonálók száma 8-9000 körül mozgott. Viszont csak 4000 lakost érdekelt a téli sportok, a nagy mennyiségű kávé és tea ivásának veszélyeire figyelmeztető előadás. Az egyes témák kiválasztása sem könnyű, az előadások készítői a legjobb szakemberek. Három- -négy percbe sűríteni a legfonto­sabbakat, hát.. - tárta szét karját dr. Glos.- Sokan feltételezték - szólt közbe az igazgató, - hogy az emberek majd a délelőtti órákban munkahelyükről hívják a vonalat, örvendetes, hogy a hívások zöme este bonyolódik le, amikor a tele­fonálók nincsenek mással elfoglal­va. Úgy látszik, ezt a fajta szolgál­tatást - mert mi annak vesszük - a város lakosai elfogadták. És még valami. Egyre gyakrabban hívnak minket - ahol ezt a közvet­len telefonhálózat engedi- a szomszédos városok, falvak lakói. Ezért azt tervezzük, hogy a jövőben a járási egészségügyi intézetek segítségével más váro­sokban is bevezetjük a telefon- doktort. Az igazgató elmondta azt is, hogy a sok munka mellett jutott idő arra is, hogy „elcsípjék“ a 100 000-ik telefonálót. Hogy nem telik bele sok idő és már a negyedmilliomodik érdeklődőt köszöntik majd. A tervek között szerepel, hogy egy későbbi idő­pontban baráti beszélgetésen ta­lálkoznak azokkal, akik rendszere­sen érdeklődnek a telefondoktor tanácsai iránt.- örülünk a nagy érdeklődés­nek és köszönettel fogadjuk az észrevételeket, tanácsokat. A té­mák kiválasztásánál figyelembe vesszük azokat. A telefonos orvosi tanácsok a lakosság széles rétegéhez szól­nak. Ezért éljünk a lehetőséggel, de ne csak hallgassuk, hanem tartsuk is meg őket. PÉTERFI SZONYA A*

Next

/
Oldalképek
Tartalom