Új Szó, 1984. július (37. évfolyam, 154-179. szám)
1984-07-19 / 169. szám, csütörtök
tiL szú 5 1984. VII. 19. Harc a fogyatékosságok ellen Kelet-szlovákiai tapasztalatok az ellenőrzési jog és bejelentési kötelesség érvényesítéséről Fejlett szocialista társadalmunk építése megköveteli, hogy az emberek öntudatosan teljesítsék állampolgári és munkahelyi kötelességeiket. Ami nemcsak azt jelenti, hogy becsületesen dolgozzunk, hanem azt is, hogy megtartsuk a törvényeket, szabályokat. A felmérések, ellenőrzések azt bizonyítják, hogy a szocialista törvényesség megtartása, az ellenőrzési jog és bejelentési kötelesség gyakorlása terén bőven vannak fogyatékosságok a kelet-szlová- kiai kerületben is. Ezekből idézünk néhányat. A BELSŐ ELLENŐRZÉS JOGA egyben kötelezettséget is jelent, szögezte le a kelet-szlovákiai népi ellenőrző szervek közelmúltban megrendezett, kibővített kerületi értekezlete, melyen Štefan Feren- cei miniszter, az SZSZK Népi Ellenőrző Bizottságának elnöke is részt vett. Az ó felszólalásában, valamint az értékelő beszámolóban és a vitába jelentkezők véleményében elhangzottak alapján, igen sok fogyatékosságra fény derült. Többek között arra is, hogy a központi szerveknek az ellenőrző tevékenységre vonatkozó alapelvei még igen sok ágazatban, vállalatnál, üzemben és egyéb intézményben túl lassan, nem kellő rugalmassággal érvényesülnek. A vállalatok vezető szervei csaknem minden szinten valahogy megfeledkeznek arról, milyen jelentős nevelő hatása van a helyesen és idejében, rendszeresen végzett belső ellenőrzésnek. Hogy éppen az ilyen ellenőrzés fedheti fel a legjobban a fogyatékosságokat, azok okait. A feltárt hibákból okulva lehetőség nyílik arra, hogy a vállalatok, üzemek vezetői - akik egyébként a törvény értelmében is személyesen felelnek a belső ellenőrzés folyamatosságáért kellő formában figyelmeztessék a dolgozókat a szabályok és a törvények megtartására. Különösen a belső ellenőrzés nem felel meg az időszerű feladatoknak és szükségleteknek. Tehát egyáltalán nem véletlen, hogy az SZSZK kormányának határozata minden intézményt arra kötelezett, dolgozzák ki a belső ellenőrzés alapelvei érvényesítésének tervezetét és fogjanak hozzá megvalósításukhoz. Az eddigi tapasztalatok arra utalnak, hogy nem minden vezető dolgozó gondoskodik a belső ellenőrzésről. Ezért gyakran előfordul, hogy az egyes vállalatoknál, üzemekben és más intézményekben található fogyatékosságokat a külső ellenőrző szervek fedik fel. Sajnálatos módon a belső ellenőrzés többnyire éppen a vezető dolgozók részéről a leggyengébb, illetve formális. Csakis ennek tudható be, hogy a kerület néhány üzemében jelentős gazdasági károkat okozó tőr- vény- és szabálysértések történtek. Például a Kassa (Košice)- vidéki Vendéglátóipari Vállalat igazgatói alapjából 39 900 korona jutalmat kifizettek anélkül, hogy feltüntették volna: milyen címen, milyen rendkívüli feladatok teljesítéséért. A Michalovcei Járási Szolgáltató Vállalat 1983 elején 160 ezer korona értékben kiszámlázta bizonyos anyagok szállítását, de a valóságban jóval később került erre sor. További négy „vásárló“ részére kiállítottak összesen 414 460 korona értékű számlákat, s ezeket a „bevételeket“ az 1982- es év javára számolták el. Csak azért, hogy a Michalovcei Járási Szolgáltató Vállalat vezetői, a gazdasági mérleg eredményeinek arányában, jutalomban részesülhessenek! A Kassai Városi Kertészeti Vállalatnál a zöldövezetek építésére előirányzott összegből több mint 59 ezer koronát kifizettek a testnevelési szövetség lovasegyletében dolgozó öröknek, állatgondozóknak, takarmányokért pedig csaknem 112 ezer koronát. Ugyanez a vállalat megvásárolt egy családi házat a Városi Szociális Szolgáltató Intézettől oktatási célokra, nem kevesebb, mint 414 957 koronáért. Az épület felújítására további 250 ezer koronát költöttek. A népi ellenőrök megállapították, hogy a vállalat nem használta az épületet, hanem használatba adta a vállalat egyik dolgozójának anélkül, hogy a bérletet és egyéb költségtérítést megállapította volna. A víz- és villanydíjat is a vállalat fizette. Tovább lehetne sorolni hasonló eseteket, melyek cáfolhatatlanul bizonyítják egyes vállalati vezetők hanyagságát, törvénysértő mulasztását, valamint azt, hogy milyen formában sértik meg a belső ellenőrzéssel kapcsolatos alapvető jogszabályokat, nem teljesítik ezzel összefüggő kötelességüket. Vajon elvárható-e az ilyen vezetőktől, hogy a vállalatuknál felmerülő törvénysértéseket, a bűncselekmény, illetve vétség fogalmát és tényét kimerítő gyanús eseteket bejelentik az igazságszolgáltatási szerveknek? A BEJELENTÉSI KÖTELESSÉG Az ügyészségek által végzett felmérések, ellenőrzések szintén azt állapították meg, hogy elég számottevő helyen elmulasztják a bejelentési kötelesség teljesítését, s így közvetve, vagy közvetlenül elkendőzik a felelősségre vonást. A kelet-szlovákiai kerületi, illetve a kassai városi ügyészség észrevételeiben tallózva azt is megállapíthattuk, hogy ezt a fogyatékosságot - már - mint a bejelentési kötelesség elmulasztását -, nem lehet általánosítani. Mert számtalan helyen teljesítik ezt a feladatot. Például az elmúlt évben a gazdasági vezetők 78 bűn- cselekmény-, illetve 93 vétséggyanús esetet jelentettek a köz- biztonsági szerveknek. Az ellenőrző szervek 49 hasonló ügyet továbbítottak. A mezőgazdasági üzemekből 55 gyanús esetet adtak át kivizsgálás céljából az igazságszolgáltatásnak. A bejelentési kötelesség teljesítésében példásan járt el a Humen- néi Közszolgáltató Vállalat, a vra- novi Bukóza, a bardejovi és prešovi járási mezőgazdasági igazgatóság és sok más intézmény. A bejelentett esetek túlnyomó részében valóban bűncselekmények, vétségek elkövetését állapították meg a kivizsgáló szervek s a felelősségre vonás sem maradt el. Sajnos, olyan üzemek is vannak, amelyekben a vezetők nem teljesítik bejelentési kötelességüket, sőt éppen ellenkezőleg, saját maguk is bűncselekményeket, vétségeket követnek el. Ilyen helyeken a külső ellenőrzés fedi fel a törvénysértést. Mint például a Michalovcei Járási Építőipari Vállalatnál, ahol az ügyészség állapította meg, hogy ez a vállalat a trebišovi Élelmiszerkombinátnak a kelleténél 200 ezer koronával nagyobb összeget számlázott bádogos munkák elvégzéséért. Ennek következtében 20 ezer koronával több bért fizettek ki, mégpedig olyan munkáért, amit el sem végeztek. A poprádi Agrostav egyik alkalmazottja olyan elóregyártott elemeket számlázott ki a Spišská Bystré-i szövetkezetnek 84,5 ezer korona értékben, amilyenek még raktáron sem voltak - állapította meg a járási ügyészség. És ha lettek volna is, csaknem 40 ezer koronával kevesebbet kellett volna értük számlázni. A trebišovi járási ügyészség azt állapította meg, hogy a járás nyolc efsz-e öszesen 88 ezer korona anyagi támogatást nyújtott a trebišovi Slavoj testnevelési egyesületnek. Milyen jogcímen? Erre a büntetőeljárás folyamán adják meg a választ. A kassai városi ügyészség több jelentős intézményben végzett ellenőrzéseket és nagyon „érdekes“ eseteket állapított meg. Például a Kelet-szlovákiai Tejfeldolgozó Vállalatnál négy búncselek- mény-gyanús esetet fedtek fel. Egy esetben a vétség gyanúja állt fenn. A vállalat fóellenóre kijelentette, hogy az egyik esetben a felelős dolgozót visszavonták tisztségéből s ezzel az ügy „elrendeződött“. A másik esetben „nem történt semmi“, mert az okozott kárt leírással „elintézték“. A vállalat jogi képviselője egy további megállapított esetnél arra hivatkozott, hogy a munkakötelezettség és feltételezett bűncselekmény között nem lát összefüggést. És egyébként is, az ügy még nincs lezárva - magyarázkodott. A többi esethez nem tudtak - vagy nem akartak - mit szólni. A Kelet-szlovákiai Baromfifeldolgozó Vállalatnál három, a Kelet-szlovákiai Sütőipari Vállalatnál egy felfedett esetnél a legilletékesebbek azt mondták; nem tételeztük fel, hogy bűncselekmények elkövetéséről van szó. A legtöbb - hét bűncselekmény - és tíz vétség-gyanús - be nem jelentett esetet fedtek fel az ügyészség szakemberei a Kassai Városi Közlekedési Vállalatnál. A vállalat illetékeseinek „magyarázkodását“ inkább nem idézem, annyira bosszantóak, felelőtlenek. Természetesen, az ügyészség megtette kötelességét és a törvénysértők s mindazok, akik ezt akarva, akaratlanul elősegítették, elnyerték méltó büntetésüket. Az illetékes kerületi állami és ellenőrző szervek levonták a tanulságot a feltárt esetekből s megállapították, hogy több vállalatnál annyira „humánusak“, annyira nem akarnak „bajt“ okozni másoknak, hogy már ez a tény törvénysértéssel határos. A szükséges, következetesebb intézkedések, nem maradnak el. KUlrIK GELLÉRT Ki a ludas? A bratislavai Palma füstbe ment terveiről- Ha rosszat akar hallani, hát jöjjön - ezekkel a szavakkal tette le a kagylót /van Ivanič, a bratislavai Palma nemzeti vállalat gazdasági igazgatóhelyettese, amikor felhívtam őt és arra kértem, számoljon be a féléves tervidőszak eredményeiről. Másnap, amikor felkerestem, azzal fogadott, amit már a telefonban is elárult:- Kerek-perec kimondom: nem tejesítettük a féléves tervet. És ami még ennél is jobban elkeserít: az elmúlt hét év legrosszabb eredményeit könyveltük el ezekben a hónapokban. A helyzet elkeserítő, én mégis azt állítom: nem rajtunk múlott.- Akkor kit hibáztassunk?- Nem tudom, hova mutassak: föl vagy le? Ha arra gondolok, hogy az idei terveket a két évvel ezelőtti felmérések alapján írták elő, amikor akármennyi mosószert gyártottunk is, mind elfogyott, akkor azt kell mondanom: túl sokat vártak tőlünk. Ha viszont a kereskedelem érvelését veszem alapul, hogy felesleges annyit gyártanunk, mint amennyit a terv megszab, akkor meg azon kell törnöm a fejemet, hogy vajon miért csökkent mostanában a mosóporok iránti kereslet?- A választ és sem sejtem, hiszen szerintem ma sem mosunk kevesebbet, mint tegnap vagy tegnapelőtt. De ha jól tudom, növényi zsiradékból és étolajból sem gyártottak annyit, mint amennyit a terv előirt.- Nem gyártottunk, mert nem kaptunk rá megrendelést. A kereskedelem ezt is megmagyarázza: sok a hús az üzletekben. Hogy így van-e vagy nem, ne tőlem kérdezze. Én csak annyit mondhatok, hogy a zsír és az olaj tervét 46,4 százalékra teljesítettük.- De, hát ez nem is olyan kevés, ha arra gondolok, hogy mindössze 3,6 százalék hiányzik az ötvenhez.- Igen ám, csakhogy nálunk 1 százalék 16 millió koronát jelent. Mi már az év első hónapjában sejtettük, hogy mi vár ránk, ennek ellenére mégsem tudtunk sokat változtatni a dolgokon. Mosószerekből és mosóporokból kerek háromezer tonnával gyártottunk kevesebbet, mint amennyit kellett volna. Ha tudnánk végre, milyen a vásárlók étolaj- vagy mosóporszükséglete, könnyebb dolgunk lenne. Akkor nem történne meg, hogy a tervezők elszámolják magukat, nem lennének tele a raktárak és nekünk sem kellene szégyenkeznünk. Persze azok helyzetét sem irigylem, akik a terveket írják elő, hiszen egy-egy felvásárlási láz után olyan adatok születnek, amelyek alapján rettentő nehéz megjósolni, hogy két-három év múlva miből, mennyi kell majd a vásárlók asztalára.- Ezek szerint ha így megy tovább, s nem csökken a raktáron levő készlet, ha a kereskedelem nem igényli a fokozottabb ütemű termelést, önök az évi tervet sem fogják teljesíteni.- Nagy változásokat sajnos, nem várhatunk. Vállalatunk azonban mindent megtesz, hogy a helyzetnek megfelelően a lehető legjobb eredményeket érjük el. Ha sikerül, Lengyelországba és Jugoszláviába szállítunk majd mosóport, s így növelhetjük a termelést. Már folynak a tárgyalások. Ha minden igaz, a közeli hónapokban útnak is indul az első szállítmány.- Eddig csak azokról a termékekről beszéltünk, amelyekből jóval kevesebbet gyártottak, mint az elmúlt években; nem esett még szó arról, amiből sokkal többet juttattak a piacra, mint a korábbi években.- Igen, szerencsére erre is van példa. A tisztítószerek tervét 52,7, a gyertyagyártást pedig 51,2 százalékra teljesítettük. A legjobb eredményt a zsírtartalmú tápszerek termelésében értük el, 61,7 százalékra teljesítettük a tervet, s ez azt jelenti, hogy 250 tonnával gyártottunk többet, mint tavaly, az év első felében.- Új termékekre nem gondoltak még?- Hogyne gondoltunk volna. A közeli hetekben kerül az üzletekbe a Titan mosópor, amely még a Novitnál is szebben fehérít majd. Itt jegyzem meg, hogy a 84-es évtől kezdve az egész országban egységesen hatféle mosóport gyártunk: Titánt, Biomatot, Merkúrt, Azúrt, Palmexet és Tixet. Ez az egységesített választék, azt hiszem, minden igényt kielégít majd és nagyban megkönnyíti a háziasszonyok munkáját. Most már csak arra várunk, hogy itt tolongjanak a megrendelők a kapunk előtt.-szabóA Kysucké Nové Mesto-i Csapágygyár szocialista munkabrigádjai értékes kötelezettségeket vállaltak. A legjobbak közé tartozik a Miloš Švec mérnök vezette csehszlovák-szovjet barátság szocialista munkabrigád. Tagjai felajánlották, hogy több mint 570 ezer koronát takarítanak meg a vállalatnak. A képen: Stanislav Cipko mérnök és Ján Simán mérnök (jobboldalt), a brigád tagjai a gyártás folyamatát ellenőrzik. (Vladimir Gabčo felvétele - ČSTK Közegészségügy, egészségnevelés, egészségtudat. Ismerős szavak, melyek tudatunkban szorosan összekapcsolódnak az egészségügyi előadások, brosúrák, szórólapok fogalmával. Habár az egészségügyi nevelés ezen formái hatásosak, újabbakat kellett és kell keresni. Az egyik ilyen újdonság a Bratislavában immár nyolc hónapja működő „telefondoktor“ - amely a 118-as telefonszámon hívható.- Nagy munka áll mögöttünk, sokan sokat fáradoztak azon, hogy ez az elképzelés valóra váljon - mondta beszélgetésünk kezdetén dr. Radko Menkyna, a Bratislavai Városi Egészségügyi Intézet igazgatója. - A hagyományos egészségnevelési formáktól eltérő telefondoktor nem a mi találmányunk. Tudtuk, hogy Budapesten sikere van, ezért a gondolat egyik itthoni pártfogója, dr. Glos Dezső tanulmányútra rándult át Magyar- országra. A Távközlési Igazgatóság megértéssel fogadta kérvényünket, és messzemenően táÉlő telefonvonal mogatta elképzeléseinket. így válhatott valóra, hogy vonalat kaptunk.- A kezdetben nagy, majd a későbbiekben egyre csökkenő érdeklődéssel számoltunk. Szerencsére, tévedtünk - nevette el magát dr. Menkyna, majd felsorolással folytatta. - 1983. november elseje óta eleinte havonta 22-23 ezren tárcsázták a 118-as telefonszámot, később az érdeklődés nőtt, ma már 30 ezren kíváncsiak mondandónkra. A hetenként változó 3—4 perces egészségügyi fel- világosító előadást mindmáig több mint 230 ezren hallhatták, okulhattak belőle. Nagy dolog ez, hiszen naponta 940 telefonáló érdeklődött. (Vajon melyik egészségügyi előadást, beszélgetést hallgat meg egyszerre 940 lakos?!)- Érdekes, - vette át a szót dr. Glos hogy bizonyos témák iránt nagy, némelyeknél meg a vártnál kisebb az érdeklődés. Hetente általában 6500-an hallgatják az előadást. Amikor a tavaszi fáradtságról, a magas vérnyomásról, a házi gyógyszertárról szólt az előadás, a telefonálók száma 8-9000 körül mozgott. Viszont csak 4000 lakost érdekelt a téli sportok, a nagy mennyiségű kávé és tea ivásának veszélyeire figyelmeztető előadás. Az egyes témák kiválasztása sem könnyű, az előadások készítői a legjobb szakemberek. Három- -négy percbe sűríteni a legfontosabbakat, hát.. - tárta szét karját dr. Glos.- Sokan feltételezték - szólt közbe az igazgató, - hogy az emberek majd a délelőtti órákban munkahelyükről hívják a vonalat, örvendetes, hogy a hívások zöme este bonyolódik le, amikor a telefonálók nincsenek mással elfoglalva. Úgy látszik, ezt a fajta szolgáltatást - mert mi annak vesszük - a város lakosai elfogadták. És még valami. Egyre gyakrabban hívnak minket - ahol ezt a közvetlen telefonhálózat engedi- a szomszédos városok, falvak lakói. Ezért azt tervezzük, hogy a jövőben a járási egészségügyi intézetek segítségével más városokban is bevezetjük a telefon- doktort. Az igazgató elmondta azt is, hogy a sok munka mellett jutott idő arra is, hogy „elcsípjék“ a 100 000-ik telefonálót. Hogy nem telik bele sok idő és már a negyedmilliomodik érdeklődőt köszöntik majd. A tervek között szerepel, hogy egy későbbi időpontban baráti beszélgetésen találkoznak azokkal, akik rendszeresen érdeklődnek a telefondoktor tanácsai iránt.- örülünk a nagy érdeklődésnek és köszönettel fogadjuk az észrevételeket, tanácsokat. A témák kiválasztásánál figyelembe vesszük azokat. A telefonos orvosi tanácsok a lakosság széles rétegéhez szólnak. Ezért éljünk a lehetőséggel, de ne csak hallgassuk, hanem tartsuk is meg őket. PÉTERFI SZONYA A*
